Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-05 / 231. szám

Vasárnap, T969. október 5. ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 9 íz alkohol és a Sárospataki anekdoták — Pont most menne el tó­nál- úr, amikor a szomszéd­Ha találomra megkérde­zünk 100 embert, van-e az alkoholnak egészségre hasz­nos hatása, ezért adható-e a gyerekeknek — biztosan lesz­nek 15—20-an, akik szerint az alkohol ilyen vagy olyan jótékony hatása miatt kifeje­zetten jót tesz, vagy leg­alábbis ártalmatlan. Ezért nem is találnak benne sem­mi rosszat, ha a gyerek néha megiszik egy kevés bort, vagy sört. Lesznek, akik tudni vé­lik, hogy a bor „használ a gyenge, étvágytalan gyerme­keknek, mert fokozza az ét­vágyat, sőt a vörös vérsejtek számát is növeli, különösen a vörösbor'’... & Nem győzzük hangsúlyoz­ni, mindez mennyire káros közhit. Az alkoholnak ezek a feltételezett jó hatásai nem léteznek, annál nagyobb nzonban romboló hatása. Mennyire visszataszító lát­ványt nyújt az alkoholos ré­szegség. Kitörnek az indula­tok, a részeg ember trágár, Soromba, gátlástalan és el­hagyja magát. Képzeljük be­le magunkat annak a gyerek­nek. helyébe, akinek egyik vagy másik szülője iszákos. A gyerek, akiben él a fel­nőttek iránti tisztelet, a leg­keserűbb csalódáson megy keresztül, és talán egész éle­tében hitevesztett, felelőtlen „Doktor úr, jöjjön azonnal, baleset történt!” „Vigyázzanak, balesetest hoztunk!” — hangzik a ren- őelőnéj. A falusi körzeti orvosnak ■sajnos, gyakran kell megsza­kítania rendelését, mert bal­esethez hívják, vagy balese­test hoznak. Mi jellemezte régebben a baleseteket? Az egyéni gazdálkodás ide­jén a munka jellegénél fog­va a kisebb szúrt, vágott, vagy zúzott sérülések fordul­tak elő leggyakrabban. Leg­nagyobb veszélyük volt ezek­nek, hogy nem tulajdonítot­tak nekik jelentőséget. Rit­kán vagy egyáltalán nem fordultak orvoshoz. Mikor látta orvos a bal- hetest? Legtöbbször már a rette­gett következmény teljes ki­fejlődésekor, a tetanuszos merevgörcs állapotában. A balesetekre már nem is em­lékezett senki, hisz az ártal­matlannak vélt sérüléssel Item fordultak orvoshoz. Az %en esetek ma már szeren­csére ritkák. ,A mezőgazdaság gépesíté­sével, a kemizáció gyors ter­jedésével azonban nemcsak az életkörülmények, a ter­méseredmények növekedtek, hanem megnőtt a baleseti ve­szély js. Mit mutatnak a statisztikai aöatok? Az üzemi balesetek és ha­lálos balesetek száma 1968- ban jelentősen emelkedett a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben. A növényvédőszerek által történt mérgezések száma "?‘>9 százalékkal emelkedett. Lnnék fő oka az óvintézke­dések elmulasztása, a foszfor- savészter tartalmú növényvé- ooszerek felhasználásánál. Az emző évhez hasonlóan töme- ges mérgezések is előfordul­tak. Mi ebből a tanulság? A növényvédőszerek alkal­mazása, használata fokozot- tabb elővigyázatosságot igé­ivel. megköveteli a dolgozók megfelelő oktatását, rendsze- Ves ellenőrzését. Mik a balesetet kiváltó fő ‘énvezők? . Már a munka szervezése, irányítása során rendszeresen megszegik a, munkásvédelmi előírásokat új eliárások be­vezetésénél gyakran elmu- msztják a legszükségesebb biztonsági rendszabályok ki­es keserű ember lesz belő­le, hiszen a „legnagyobb, a legtisztelelreméltóbb felnőt- tek”-ből, szüleiből kell kiáb­rándulnia. Megdöbbentő hall­gatni vagy olvasni gyerekek véleményét részeges szüléik­ről. Ezt az elvesztett bizal­mat aligha sikerülhet visz- szaadni.' És most képzeljük magunk elé a részeg gyermeket! Van, aki hitetlenkedve csóválja fejéi: „Ez nem fordulhat elő, csak véletlenségből. Nem Té­liét akkora szívtelenség fel­nőitekben. hogy ezt hagyják, vagy elősegítik.” Pedig ál­talános iskolások között is akadnak, elég rendszeresen olvdnok — főleg szőlőtermő vidéken — akik részegen mennek iskolába! Ennél szo­morúbb, az embert jobban lealacsonyító látványt nehe­zen lehet elképzelni. Meg­döbbentő azoknak a felnőt­teknek lelketlensége — de a törvény is bünteti —. akik a fiatalkorú gyereket maguk­kal viszik a kocsmába, po­harukból itatják, vagv ren­delnek neki egy kisfröccsöt, vagy egy pohár sört. Azokat is el kell azonban ítélni, akik otthon, baráti társaságban, vendégségben megengedik a gyereknek, hogy beleigyon a poharakba, vagy még nevet­ve biztatják is rá. dolgozását. A balesetek el­szaporodásában a szabályok megszegésén kívül, az ellen­őrzés hiánya, az utak rossz állapota, számos helyen a járművek műszaki hibái is szerepet játszanak. A mezőgazdaságban az ösz- szes halálos balesetek 03,5 százaléka járművekkel kap­csolatosan történt. Mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­ben a traktorok, dömperek, vontatók, lovas kocsik boru­lása, illetve ezekről való le­esés miatt 96, az állami gaz­daságokban 17 halálos bal­eset történt. Az egyéb jár­művek (gépkocsi, motorke­rékpár, targonca stb.) a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetekben 32, az állami me­zőgazdaságban 17 halálos balesetet 'okoztak. Milyen egyéb tényezők já­rulnak hozzá a kedvezőtlen helyzethez? A munkásvédelmi szervezet csak részben alakult ki, kez­detleges volt a balesetek kivizsgálása, a munkásvédel­mi oktatás alacsony színvo­nalú. A dolgozók számára a gépesített munkakörülmények újak, szokatlanok. A mun­kásvédelmi előírások megsze­gése gyakoribb, mint más területen. Igen sok az alko­holos állanotban bekövetke­zett járműbaleset, halál. A tanácsoknál a munkásvéde­lem háttérbe szorul, illetve a tsz-ek rendszeres ellenőrzésé­nek, segítésének hatékony módszereit nem alakították ki. Nem élnek jogaikkal, gyakran elnézik a szabályta­lanságokat, nem indítanak szabálysértési eljárást, még igen súlyos mulasztások ese­tén sem. M’k a legfontosabb teen­dők? A járművek okozta balese­tek csökkentése végett a me­zőgazdaságban különösen a nyári és az őszi betakarítá­sok idején nagv gondot kell fordítani a dűlőutak rend­szeres karbantartására, a jár­művek megfelelő műszaki ál­lapotára. Társadalmi tevékenység ja­vításával nemcsak a dolgo­zók figyelmét kell felhívni a munkásvédelmi szabályok, előírások megtartására, ha­nem a vezetők szemléletét is formálni, felelősségérzetüket fokozni kell. A részegség a gyerekeken ugyanazokat a tüneteket okozza, mint felnőtteken, a különbség annyi, hogy sok­kal köhn-ebben berúgnak. Akkora adagok, amelyek fel­nőtteken a múló alkoholos mérgezés képét hozzák lét­re, a gyerekek halálát okoz­hatják. Sajnos, előfordulnak ilyen esetek is. A gyermekek általában nem szoknak rá egykettőre az alkoholra. Az sem igaz, hogy alkoholista szülők gyer­mekeinek vérében van az ivás. De ha rendszeresen hoz­zájutnak, először csak szo­kássá válik, majd igénnyé alakul át, végül szenvedély lesz belőle. Az alkohol ká­rosan befolvásolia a testi és szellemi fejlődést. A legsú­lyosabb esetek azok, amikor csecsemőkortól kezdve rend­szeresen pálinkával itatják a gyermekeket, hogy ne sír­janak, ne „rosszalkodjanak”. Ilyenkor súlyos értelmi fo­gyatékosság, néha teljes gyen­geelméjűség alakulhat ki. Az nem egyértelműen bizonyí­tott még, hogy a szülők al­koholizmusa következtében már születéskor csökkent ér­tékűek volnának az utódok, lehet, hogy ez a rossz csalá­di környezetnek tulajdonít­ható; de az esetek gyakorisá­gából erre következtethetünk. Azt viszont, mindenképpen szomorú tényként tudjuk, hogy akár a kisgyermekkor­ban, akár később elkezdett rendszeres itatás vagy ivás teljesen felborítja a gyermek harmonikus fejlődését. A fia­talkorú érdektelenné, csúnya beszédűvé, cinikussá, iskola­kerülővé válik. A fiatalkorú bűnözők között, magas szá­zalékban fordul elő a’koho- lizmus © Az elmondott ijesztő té­nyek arra intenek, hogy gyer­meknek soha ne adjunk al­koholt, még a legkisebb mennyiségben sem. Ügyel­jünk rá, hogy ne kerülhes­sen alkohol a gyermekek ke­zébe. A legkisebbek — já­tékból — ihatnak a kellően el nem zárt tömény szeszből, és ez életveszélyes játék le­het. Azoknak, akik jóhiszemű­en azt tartják, hogy az alko­hol gyógyszer, tudomásul kell venni ök, hogy csak árthat a gyermeknek, bármilyen for­mában is kapja. Ha a gyer­meknek erősítőre van szük­sége, van megfelelő gyógy­szer, a szülők forduljanak te­hát orvoshoz. A gimnázium egyik kollé­giumában elromlott egy aj- tókilincs. Ilyen cseprő mun­kát a ktsz nem vállal, de a legtöbb, ktsz-be tömörült kisiparos szívesen áll szabad idejében a társadalom ren­delkezésére. Ilyen lakatos „maszekolta” tehát az ajtókilincset. Mun­kája végeztével a kollégium igazgatója illendően meg­kérdezte: — Mivel tartozom, mester uram ? — Ó, tanár úr, az egész nem kerül többe ötven fo­rintnál. — Nem lesz az sok, mester uram. harminc percért? Én egy óráért huszonöt forintot kapok. , — Igen, tanár úr, de élt­hez szakértelem kell — há­rította el az alkut a mester. Mit volt mit tenni, fizetni kellett. *' A kollégium egy becsület­ben megőszült felügyelőnője húsz esztendőn át minden vasárnap végigizgulta —- az érdeklődő ifjakkal együtt — a rádióközvetitést a futball­mérkőzésről. Egy nemzetközi meccs al­kalmával felkiáltott: — Milyen sokáig van a labda a kapu előtt! — Már a másik kapunál van! — helyesbítette egy diák. — Hogyan, hát két kapu yan?.^— álmélkodott a fel- ügyelono az ifjak . nem kis megrökönyödésére. * A század elején a főiskola egy érdemes zenetanára a nyári vakációk idején szíve­sen napolt, sőt heteit is volt tanítványainál a közeli To­kaj környékén. Egy ilyen, esteien megkö­szönvén a tíznapos vendég­látást, kezdte bőröndjébe ra­kosgatni holmiját, hogy ha­zaindul. MAR EVEKKEL EZELŐTT felsejlenek a végső megoldás körvonalai. Történészek állí­tása szerint az első lökést az adta, hogy Detroit az 1972-es évjáratú kocsikba kívánságra elektromos kávéfőzőt is sze­reltetett. A New York kör­nyéki, New Y ersey — és Long Island-bcli kisvárosok­ban névnapi vacsora lesz? — marasztalta a szíves vendég­látó. — De fiam. meg se va­gyok borotválva — szabódott a vendég. — Azon ne múljon! Meg­borotválom én tanár urat kü­lönbül. mint a borbély. Tes­sék csak leülni erre a szék­re! — és a derék ember már fente is a kést. Amikor a pamacsot be­szappanozta, a vendég hirte­len felugrott a székről. — Hányast is adtam én neked annak idején, fiam? — Jelest, tanár úr. — No, jól van, akkor bo­rotválhatsz — ült viáSza- a székre a főiskola érdemes zenetanára. * A gimnázium neves költő­ből bejáró hivatalnokok, akik ekkoriban már ötkor keltek azért, hogy kilencre irodá­jukba érjenek, örültek az újí­tásnak, hiszen gyakorta kel­lett reggeli nélkül elindul- niok. Nemsokára már majdnem minden kocsiban volt kávé­főző, s a hidak, alagutak be­járata előtt összetorlódó ko­csisor utasai vidám csoporto­kat alkottak, csevegtek, kár­tyáztak, s közben élvezettel szürcsölték finom, frissen ké­szült kávéjukat. Ügy nagyjá­ból félóránként a hangosbe- szclö egy-egy biztosítási sor­számot mondott be, mire a tulajdonos felkapta fejét, bú­csút intett a többieknek, s el­hajtott — egészen a követ­kező torlódásig. Detroit gyorsan reagált az utasok újabb szükségleteire: az 1973-as modellekhez már kenyérpirítót is készítettek, majd nemsokára beszerelték a grillsütőket, s a gyorsfor­galmi Utakon a sült szalonna csábító illata elegyedett a benzin szagához. A kisvárosi háziasszonyok hamarosan irigykedni kezdtek utazó férjük izgalmas, válto­zatos országúti éleiére, ezért minden alkalmat megragad­tak, hogy életük párját elkí­sérhessék New Yorkba, akár úgy is, hogy spulninként vet­ték pieg a varráshoz szüksé­ges kellékeket. A Long Is- land-i autósztrádán mintegy ezernyi bridzs-klub alakult, és a hazafelé vezető utat koktél- partik, teaestélyek élénhitet- ték. Ez időben Long Island belsejéből a Wall Streetig ál­talában több napig tartott az út; egy házaspár például Co­lumbus napján (október 13.) indult haza New Yorkból és újévkor érkezett meg Long Islandre. A VÉGLEGES megoldást végül is a véletlen hozta meg. tanára nem rokonszenvezett legfelső hatóságának ama hölgytagjával, aki a személyi ügyeket intézte. Történt, hogy a kötelesség mindkettőjüket Sopronba szólította egy ünnepségre, amelynek végeztével höl­gyünk a visszainduló vonat­nak ugyanabba a kocsijába szállt, amelyikben a költő- tanár is hazafelé igvekezett. Győr. Komárom, Tatabá­nya. de a konok férfi meg sem szólalt. A fővároshoz közeledvén a hölgy nem bír­ta tovább, és megkérdezte: — Tanár úr mindig ilyen szűkszavú ? — Tudja, lelkem, verseket írok, és hozzászoktam, hogy soronként fizetnek — tért ki a költőtanár a társalgás elől. E. Kovács Kálmán . Az Edison Társaság túlterhel', kábelein szakadás történt, s a legfontosabb közlekedési alagutak környéken felásták az utcákat. Méghozzá mindez pénteken történt, közvetlenül víkend előtt. Délután fel négykor százötven rendőr- helikopter körözött New York kijáratai fölött, tanácso­kat osztogatva a gépkocsik vezetőinek. Az egyik helikop­ter azonban túl alacsonyra szállt, beleütközött egy men­tőautóba és felrobbant. Egy plakátművész a Varick Stree- ten nekirohant kocsijával a vízvezet ék-csöveknek, s az egész területet hamarosan víz borította. A polgármester szükségállapotot rendelt el, és elbocsátotta hivatalából a közlckedésrcndészet 1 önökét. Minden utcát eltorlaszoltak a járművek. A kocsik nem mozdulhattak, mert mint a komputerek hamarosan ki­mutatták: annyi idő kellene az összebonyolódott forgalmi rend helyreállt'ásóhoz, hogy ezalatt a kocsik már jóvá­tehetetlenül el is avulnak, tgy hát a végső megoldás ter­vezői elérték céljukat, AZ AUTÓBAN ÉLES per­sze már nem volt ismeretlen az utazók szájúéra, s ezért nem is estek kétségbe. Csak­úgy. mint. nagyapáik, akik szekérkaravánokkal vágtak neki a vadnyugatnak, ök is alkalmazkodtak a környezet­hez. A kocsikban éltek és haltak, s boldogok voltak És fecskék vertek tanyát a Lin­coln alapúiban. Fordította: Zilahi Judit •Harland Manchester neves amerikai humorista. írásait rend­szeresen publikálja az egyik ní­vós hetilap, a Saturday Evening Post hasábjain. Menefrend — Az alattunk lakók érdeklődnek, mikor indul az utolsó vonat? Üzemi baleset a földeken rr Őszi esőben '•*H''/ ui/iliil i WM — Nagyon köszönjük a kitűnő estét. Igazán csak azt saj­náljuk. hogy otthon hagytuk az ernyőnket. Harland Manchestei* Autóban élünk

Next

/
Thumbnails
Contents