Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

ÉSZAK-MAGVARORSZ AG 2 Péntek, 1969. október 3! ICáfilár János Szolnok megyében (Folytatás az 1. oldalról.) szftéaeket tegyenek * húséi­• látás javítására. A párt és a kormány olyan politikát folytat, amely egyaránt megfelel a munkásosztály, a pa­rasztság és minden dol­gozó érdekeinek. • Népünk nem egyszer világo- . an kifejezte, hogy egyetért • ezzel a politikával, támogat­ja törekvéseinket, s mi ezt. a . segítséget kérjük mindenki- : ' ól a következő időszakban *i> — mondotta Kádár elv- iárs. Csütörtökön városi prog­rammal folytatódott Kádár dános Szolnok megyei láto­gatása. A városnézés után a Tiszámén ti Vegyiművekben folytatódott a program. ; Kádár elvtárs egy-egy munkahelyen megállt, be­szélgetett az ott dolgozókkal, gratulált a szocialista brigá­dok és az ifjúmunkások jó eredményeihez, s a gyárláto­gatás emlékezetéül jókíván­ságokat jegyzett be a szocia­lista brigádok naplóiba. Az üzemet elhagyva, rövid séta következett a szomszé­dos lakótelepen. Ács Sándor villanyszerei3, szocialista bri­gádvezető meghívta otthoná­ba Kádár eivtársat, aki szí­vesen eleget tett a kérésnek és elbeszélgetett a vendéglá­tó családjával. Délután a másik nagy szol­noki üzemet, a Járműjavító Vállalatot kereste fel Kádár elvtárs. Kádár elvtárs ezután a mozdony csarnok bon gyűlésen találkozott a munkáskoJlektí- va tagjaival. A gyűlést, ame­lyen több ezrén vettek részt, Sipos Károly, a Szolnoki vá­rosi Pártbizottság első titká­ra nyitotta meg, majd Vígh Béla, a mozdonyosztály ma­rós és esztergályos szocia­lista brigádvezetője szólalt fel. Ezután Kádár János, a párt Köz­ponti Bizottságának első titkára tájékoztatta a megjelenteket az. ország belső helyzetéről és a nemzetközi élet időszerű eseményeiről. A nagy tapssal, tetszéssel fogadott beszéd után a mun­kásgyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár elvtárs kétnapos Szolnok megyei látogatása ezzel befejeződött. As SZMT elnökségének ülése vonalat, a MÉK kép'eiselői az új mechanizmusban meg­növekedett költségekkel vá­laszoltak. ' Érvelésüket azon­ban i— véleményűn!: szerint — gyengíti, hogy a MÉK az idei első fél évben 4 millió forinttal több nyereséget ért el, mint tavaly, * ebből 1,4 millió forintot a költségek csökkenése, 2,6 millió forin­tot pedig az árrés növekedése eredményezett. A vitát össze­foglalva, Tóth József vezető titkár kérte a MÉK vezetőit, gondoskodjanak a téli zöld­ség-gyümölcs ellátás megfe­lelő színvonaláról, » lehető­leg igyekezzen a vállalat be­tartani árszabályozó szere­pét (Folytatás az 1. oldalról) sónak helyzete fölött Az el­nökség tagjai szóvá tették az. ellátás nehézségeit s a pia­con kialakult magas árakat. \ MÉK jelenlevő képviselői­nek több kérdést tettek fel. •Szóba került, hogy az ellá­tás nagy részét magára vál­laló- MÉK-nek többféle érde­ket — a fogyasztók, a terme­lők és a saját vállalati ér- klekéit— kell összeegyeztetnt ' Ezzel kapcsolatban megkér­dezték, miért a fogyasztók azok, akiknek az érdekel leg­inkább csorbát szenvednek. Arra a kérdésre, miért nem tudja a MÉK tartani az 1967-eshez közelálló árszín­Csalirtiziirt Libámban Miközben Libanonban to­vább tart a feszültség, Kai­róban a válság rendezését célzó megbeszélések döntő szakaszba jutottak. Várható, hogy a libanoni—egyiptomi tárgyaláshoz csatlakoznak- a palesztinaiak is. A nyugat! hírügynökségek meg nem nevezett bejrúti forrásokra hivatkozva arrói tájékoztattak, hogy Libanon területén három ponton óllí- • tólag megint csatározások törtek ki a reguláris alaku­latok és a palesztinai kom­mandók között. A gerillák rakétával megtámadták csü­törtökön hajnalban a klajati új katonai repülőteret és lö­völdözés folyt a színál határ közelében fekvő Rasaja, va­lamint Aiha községek térsé­gében. Bejrútban ismeretessé vált., hogy a libanoni hatóságok szerdán este kiutasítottak egy Kuwaiti herceget, aki az egyik Dél-Libanonban tevé­kenykedő palesztinai gerilla- csoport harcosa volt. SIMeiÉ? a tani éík? propiipí Az új bonni kormány programjáról a Német De­mokratikus Köztársaságban hivatalosan még nem nyilat­koztak, és a lapok sem kom­mentálták közvetlenül, még­is, a kormányprogram ismer­tetéséhez fűzött megjegyzé­sekből, a leközölt külföldi lapvélemények összeállításá­ban megmutatkozó hangsúly­ból arra lehet következtetni, hogy az NDK politikai kö- - rei elégedetlenséggel, de nem teljesen borúlátóan fogadták a Brandt-kormány első meg­nyilatkozását. A kairói tárgyalásokra való tekintettel pillanatnyilag fegy­vernyugvás van Libanonban a kormánycsapatok és a Pa­lesztina! Felszabadítás! Szervezet gerillái között. A kép a szervezet egy kisebb csoportját ábrázolja, aki Tripoli, város közelében, a XIII. századból való St. Gilles várában sáncolták cl magukat. Kereskedelmi ellátás Mezőkövesden A Mezőkövesdi járási Ta­nács tegnap délelőtt tartotta meg idei ötödik rendes ülé­sét. Még a tervezett napi­rendi témák előtt dr. Bucskó Mihály vb-elnök tájékoztatta a tanács tagjait a legutóbbi ülés óta végzett államigazga­tási és szakigazgatási mun­káról. Ezután első napirendi té­maként a járás kereskedelmi ellátásáról szóló beszámolót vitatták meg. Alapos, sokol­dalú, a részletekre is kiter­jedő vita alakult ki. A ta­nácsülés összegezően megál­lapította. hogy a kereskedel­mi ellátásban nagyobb "prob-' lémák mór nincsenek, a Já­rás ellátása különböző áru­féleségekkel. és fogyasztási cikkekkel. 1069-ben is igen sokat javult. Megvitatta a tanácsülés & járás távlati kereskedelem politikai fejlesztési tervét is. Meghatározták, hogy a kö­vetkező években hol, hogyan és milyen kereskedelmi egy­ségeket, objektumokat és más létesítményeket kell építeni. Alapelvként fogadták el: a jövőben a falukörzetek és a íőfalvak kereskedelmi köz­pontjait kell fejleszteni, hogy mennyiségileg. minőségileg és színvonalában is tovább javulhasson a községek ke­reskedelmi ellátása. A keres­kedelmi tevékenység komp­lex fejlesztésével. egyidőben fejleszteni kell a szolgáltatá­si tevékenységet és a szol­gáltatási hálózatot is de a je­lenleginél jobb minőségben és magasabb színvonalon. Második napirendi téma­ként vitatta meg a tegnapi tanácsülés az Egerlövői köz­ségi Tanács államhatalmi te. vékenységét LEHOCZKY ALFRÉD: Hetvenegy nap a hábörúbó © Bevtmulá&l Kiürítés! A nyilaskormány fő fel­adata az országot, a totális háború szolgálatába állítani. Október 17-én plakátok je­lentek meg a falakon: „Honvédek! Ne tegyétek le a fegyvert! A háborút a biz­fos, végső győzelemig foly­tatjuk. Mint a nemzet akaratából való legfelsőbb haduratok, Szálast Ferenc parancsolja: Aki a fegyvert leteszi, vagy erre parancsot ad: felkonco­landó!. Hazátlan bitang, hit­vány féreg, aki nem harcol tovább. Kitartás! Éljen Szá­lasi! — népünk honszerető vezére.” A németek nem elégedtek meg azzal, hogy a már fron­ton levő katonák tovább ’ harcolnak, hanem új egy­ségeket követeltek. Egy­millióban határozták meg Magyarország számára a kontingenst. Október 24-én — egyetlen napon — három bevonulási parancs lát napvilágot, há­romféle színű papíron: — A fehér elrendeli az 1396-ban vagy annál később született valamennyi tiszt és karpaszományos és az 1902- beh vagy később született le­génység bevonulását; — A világoszöld utasít minden 1902-ben vagy ké­sőbb született kiképzetten férfit, hogy a megadott he­lyekre vonuljanak be; — A rózsaszínű megparan­csolja, hogy kötetes bevo­nulni minden 1924, 1925 és 1926-ban született levente. Mindenkinek ötnapi élel­met és erős civilruhát kell magával vinnie. Katonaruha már nem telik, legfeljebb egy-egy karszalag mindenki­nek. Aztán kiadják a felhívást: a levente fiatalok jelentkez­zenek a „Hunyadi-páncélos hadosztályba”. A KIÜRÍTÉSI PARANCS A német—magyar vegyes­bizottság már október 20-án összeült, hogy a még német fennhatóság alatt álló terü­letek — főleg Budapest — kiürítését meghatározza. A tervekben természetesen jelentős helyet, kapott a bor­sodi iparvidék kiürítése is. A miskolci 7. honvédkerü­leti parancsnokság — a nyi­las kormány direktíváinak megfelelően — október 25-én adta ki kiürítési utasítását Az utasítás kimondta: „Ma­gyarország esetleges kiüríté­se esetén a Borsod vidéki üzemek a salgótarjáni me­dence felé, innen tovább a Börzsönybe irányítandók.* Miután a kiürítést „esetle­gesnek” tekintették, konkrét végrehajtása csak külön pa­rancsra volt elkezdhető. Ki- . mondta az utasítás azt is, hogy a feladatot az üzemek­nek saját eszközeikkel kell megoldani. Az utasítást 30-án újabb követte, melyben a „Dunától keletre” elterülő országré­szekben található fontos anyagok (főleg hadiipari késztermékek) „hátraszállí- tásáról” intézkednek. Az utasítás szerint a hadiüze­mek — elvileg — végsőkig üzemben tartandók, de elő kell készíteni, hogy ezek az üzemek egyes lényeges ré­szek győri eltávolításával hosszabb időre megbénítha­tok legyenek. Az utasításban nyomaték­kai felhívták az üzemek ka­tonai parancsnokainak . fi­gyelmét: „A végrehajtást a legmegbízhatóbb jobboldali embereivel hajtassa végre, nehogy a kenyerüket féltő baloldali érzelmű hü.' (hadi­üzemi) munkások ebben megakadályozzák.” A MUNKÁSOK VÉLEMÉNYE A kiürítéssel a munkások zöme természetesen nem ér­tett egyet. Sok példát lehetne. • erre hozni. November 7-én az ózdvi-i déki bányák munkaügyi vá-j; lasztmányán az egyik mun-,1 kás nyíltan elmondta társai*- véleményét: •— A munkásság vélemő nye az, hogy helyben tjiarad.% Ha esetleg harcok lennének a környéken, azok elől kitér-* nek, utána visszatérnek. A* kitéréssel arra gondolnak,* hogy a bányákban helyezilcT el családjukat. <• A hangulatra jellemző. T hogy az ülésen elnöklő bá-A nyaigazgató támogatta aj munkások véleményét. Kije-I Ientétte, hogy a vállalat-jS- minden körülmények közötti gondoskodni fog munkásni-í ról. Egy másik ülésen mégj tovább ment: arra kérte a?, jelenlevő munkásokat, hogyr „erősítsék társaikat lelkileg”,% ne hagyják, hogy azok min-y denféle alaptalan rémhírek-J nek felüljenek. Az üléseken összhang a)a-£ leült ki a tőkések érdekeit* szem előtt tartó igazgató ésj a józanul gondolkodó mun-3! kások között. ‘ y Csak Uthi, a nyilasok ózdi i járási vezetője hadonászott:* — Fegyverrel a kézben % harcolva vonulunk vissza, def itt nem maradunk! J Felhívása azonban válasz* nélkül maradt. <* (következik: Ellenállásig csoportok a városban.) *4* lét puccs a nyugtalan kontinensen L atin-Ainerikában, a krónikusan nyugtalan kontinensen a közelmúltban két ország, Chile és Bolívia került az érdeklődés központjába. Chile elnökválasztás előtt, és egy mini katonai puccs utáni „állapotban” van. Éppen ezért Igen sok találgatás hangzott el, mi volt, a tulajdonképpeni jnozgató rúgója a puccsnak, és milyen kihatása tesz a rövid idő alatt meghiúsított felkelésnek a választásokra. Mint Ln- tin-Amerilcában oly sok alkalommal, Chilében is katonák akarták átvenni a hatalmat, kimondott követeléseik anyagi jellegűek voltak, mondván, hogy még a tisztikart is olyan rosszul fizetik, hogy képtelenek megélni. Elképzelhető, hogy a tisztek egy része valóban ilyen körülmények között él, és ez komoly nyugtalanságot és elégedetlenséget okoz, a lényeg azonban az, hogy a jelenlegi mérsékeltebb irányzatú chilei kormányzat félreállítása érdekében n szélsőjobboldal már huzamosabb Ideig próbálkozott azzal, hogy politikai tőkét kovácsoljon a katonák elégedetlenségéből. A baloldal vi­szont, elsősorban a kommunista párt, több ízben rámutatott arra, hogy a fennálló gazdasági problémákat nem tehet el­választani egymástól. Meg kell fékezni a folytonos inflációt, a megélhetési költségek emelkedését. És ha ez sikerrel jár, r folyamat a bérből, munkából, fizetésből élők valamennyi rétegére jótékonyan hathat. Akadtak olyan jelek, hogy a chilei kormány nem zárkó­zik el mereven a gazdasági helyzet, mélyebb átértékelésének követelése elől, sőt az is elképzelhető, hogy ezt a készséget a katonai puccs az eddiginél jobban ébren tartja. Emlékez­hetnünk kell arra is, hogy Chile kormányának külpolitika), síkon is voltak pozitív előjelű kezdeményezései. Amikor ma­gas szintű delegáció járt Brazíliában, a chilei küldöttség ki ­fejtette: ma egyre inkább szükség van a szilárd gazdasási és politikai egységre a latin-amerikai államok között. El­hangzott az is, hogy amennyiben ez az egység létrejönne, a földrész népei egyenjogú -tárgyaló félként folytathatnának párbeszédet partnereikkel. Az adott helyzetben persze nem lehet látványos fordulatot várni az említett chilei indítvány­tól, a kérdésnek azonban elvi jelentősége van, hiszen ami­kor a kontinensen bárki felveti az „egyenjogú tárgyalófél” gondolatot, világos, hogy a célzás az USA felé Irányul. Bolíviában is államcsíny zajlott te, de ez már sikeres volt. Az előzmények itt is a közelmúltba nyúlnak, hiszen amióta Barrientos elnök repülőszerencsétlenség áldozata tett, és Sa­linas, a korábbi elnökhelyettes került az állam élére, szinte n beiktatással egyidőben napvilágot láttak a hírek, hogy ar. ügy ezzel nem zárult le. Csak pillanatokon múlhat — álla­pította meg Stewart Kellerman, a UPI ottani tudósítója te —, hogy az ország „erős embere”. Óvandó tábornok, egy 14 ezer főnyi hadseregcsoport parancsnoka, átvegye a hatalmat. A megfigyelők legfeljebb azon vitatkoztak, meddig vár a generális. Nos, kiderült, hogy türelme nem soká tartott. Kihasznál­ták az alkalmat, amikor Salinas Santa Cruz tartományban tartózkodott, és villámgyors katonai, illetve rendőri akcióval elfoglalták az ország stratégiai pontjait, átvették a halaimat. A vértelen puccs befejezte után pedig hamarosan napvi­lágot láttak az első intézkedések. Első lépésként eltörölték az úgynevezett olajkódexet, amely szinte korlátlan jogokat biztosított az amerikai olajtársaságoknak. Nem véletlen te­hát, hogy ez az intézkedés Washingtonban nyugtalanságot keltett. Ezt követték az államosítási intézkedések, amelyek­nél azonban Óvandó már bizonyos óvatosságot tanúsított. Olyan rendelkezések is napvilágot láttak, amelyek az eddi­ginél nagyobb szabadságot biztosítanak a szakszervezetek­nek. így a múltban követett gyakorlattal szemben, mostan­tól kezdve, a kormány nem avatkozik be a munkások és munkáltatók tárgyalásaiba. Óvandó arra is Ígéretet tett hogy egyes bányákból, amelyeket két évvel ezelőtt, n viharos sztrájkmegmozdulások miatt, katonai ellenőrzés alá helyez­lek, hamarpsan visszavonja az egységeket. M ilyen lesz a folytatás Bolíviában? A történelmi tapasz­talatok arra utalnak, hogy a nagy olajtársaságok ál­talában nem könnyen veszik tudomásul, ha jogaikat megnyirbálják. Ovandonak tehát igen ügyesen kell politi­zálnia, óvakodnia kell attól, hogy nyílt törésre kerüljön sor a gazdaságilag amúgy is sebezhető ország és a külföldi tőke között. A bolíviai fordulat után illetékes amerikaiak min­denesetre annyit megállapítottak: a puccs olyan helyzetet teremtett, amely akadályozza „a megfelelő fejlődést”. Wa­shingtonnak ez a negatív értékelése viszont Bolívia számá­ra pozitívumnak számít. A mecset-gyújtogató kijelentése Jeruzsálemben, az A1 Ak- sza-mecset felgyújtójának, az ausztráliai Denis Michael Ro­han, perének csütörtöki nap­ján a vádlott kapott szót. Rohan kijelentette: ő gyúj­totta fel az iszlámvilág egyik legszentebb szentélyét. „Be akartam bizonyítani a világ­nak —, mondotta —, hogy a7. Úrtól való elhivatottsággal újjá kell építenem a templo­mot. és hogy isten Jeruzsá­lem és Judea királyává altar tenni.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents