Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

Prágaion megkezdődött a IcilSiyymin^szIerek tanácskozása VILÁG PROLETÁRJA!!, EGYESÜLJETEK' \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA miniszter, Erdélyi Károly XXV. évfolyam, 253. szám magyar külügyminiszter-he- lyetttes, Otto Winzer, az NDK külügyminisztere, Ste­fan Jedrychowski lengyel külügyminiszter, Corneliu Ara SO fillér Péntek. 1969. október 31. ICádár János Szolnok megyében A hét szocialista állam külügyminiszteri értekezletére Prá­gába érkezett Andre! Gromiko. A Szovjetunió külügymi­niszterét (jobbra) J. Marko csehszlovák külügyminiszter fo­gadja a repülőtéren. ratikus Köztársaság, Lenj gyelország, Románia, a Szov­jetunió és Csehszlovákia — külügyminisztereinek érte­kezlete, amelyen az összeuró­pai értekezlet előkészítésé­vel összefüggő kérdéseket vitatnak meg. A tanácskozás valamivel délelőtt 11 óra előtt kezdő­dött. A küldöttségek vezetői: Ivan Basev bolgár külügy­Manescu román külügymi­niszter, Andrej Gromikó szovjet külügyminiszter és Jan Marko csehszlovák kül­ügyminiszter. A tanácskozást Jan Marko csehszlovák külügyminiszter nyitotta meg. Markót afe ér­tekezlet elnökévé választot­ták. A megnyitón jelen voltak a részvevő országok sajtójának képviselői. Napirenden az snáüósái növelése, a hatékonyabb gazdálkodás Ülést tartott a Miskolc városé 'tanács F. It. Hogyan hatott a gazdasági reform szelleme a tanácsi gazdálkodásra, milyen intéz­kedések nyomán válhat még hatékonyabbá, tervszerűbbé a költségvetés? E fontos té­mát vitatta meg tegnap, csü­törtökön délelőtt Miskolcon a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az elmúlt időszak kedvező és kevésbé jó tapasztalatait összegező jelentést a pénz­ügyi osztály terjesztette a vb elé. A jelentés megállapítja: örvendetes, hogy jelentősen megnőtt a vezetők felelősség­érzete a jobb gazdálkodásért. átgondoltabbá vált az egyes feladatok megoldása, a fon­tossági sorrend elbírálása. Óvatos gazdái Icodás Elgondolkodtató — hang­zott el jó néhány hozzászó­lásban —, hogy némelyik in­tézménynél még ma is túl óvatos a gazdálkodás. Visz- szatérő jelenség például, hogy pár ezer forintos anya­gi gondokkal küzdenek, ugyanakkor év végén indo- kolatlan megtakarítás jelent­kezik. Kedvezőtlen jelenség ma még, hogy egyes felújítási, fejlesztési feladatok megoldá­sa ma még központilag tör­ténik, s így elaprózza, szét­forgácsolja az irányító szak­osztályok munkáját, ugyan­akkor néhány kisebb, de leg­alább annyira jelentős fel­adatnak nincs „gazdája”, fe­lelőse... E problémák megszünteté­sére javaslatot dolgozott ki a ‘Pénzügyi, osztály. Konzultá­ciók után az érdekelt kerü­leti vb-vezetők, szakigazga­tási szervek is hozzáfűzték véleményüket, javaslataikat. Javaslatok , A jelenlegi rendszer sze­rint még nem egyértelmű ‘mindenütt az önállóság. Az ellentmondások megszünte­tésére kidolgozott javaslatok között szerepel többek kö­zött, hogy nagyobb önálló­sággal gazdálkodhassanak a kerületi tanácsok, s hogy 1971-től kezdődően differen­ciáltabban részesüljenek az állami hozzájárulásból. Megszűnne végre az utak toldozása-foldozósa, ha a helyreállítást nem a jelenle­gi bürokratikus rendszer sze­rint végeznék Miskolc kerü­leteiben. A pénzügyi osztály javaslata: az utakat, járdá­kat felbontó vállalatok a jö­vőben fizessék be a helyre- állítás diját a kerületi taná­csokhoz. Sokkal tervszerűbb és gyorsabb lehetne ily mó­don az útjavítás szervezése, gyakorlati lebonyolítása. Hasonló ésszerű elgondolá­sok születtek a kulturális feladatok megoldásához szük­séges költségvetési rendszer továbbfejlesztésére, a felújí­tási alapok képzésére. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára — mint már jelentet­tük — kétnapos látogatást tett Szolnok megyében. A párt első titkárát — akit út­jára elkísért Bálint József, a KB osztályvezetője. Somogyi Sándor és Katona István, a KB osztályvezető-helyettesei — változatos, eseményekben gazdag program várta. Szerda délelőtt a párt első titkára részletesen tájékozó­dott Szolnok megye helyze­téről. A délutáni órákban Ti- szaföldvárra látogatott, itt találkozott a Lenin Tsz dol­gozóival. s megtekintette gaz­daságukat. A beszélgetések során Ká­dár elvtárs megerősítette azt az elhangzott véleményt, hogy hazánkban győzött a szövetkezet eszméje. Ezt bi­zonyítja a termelőszövetke­zetek anyagi ereje, a szövet­kezeti parasztság megválto­zott gondolkodása és élet­módja. A dolgozó osztályok együttműködéséről, közös feladatairól szólva rámuta­tott: A munkásosztály soha­sem csak a saját érdeké­ben cselekszik, hanem más dolgozó osztályok, rétegek sorsát is a szívén viseli. A parasztság felismerte ezt, s legfőbb szövetségese lett a munkásosztálynak. Lényegé­ben ar. egész állom politikai alapja a munkásosztály és a parasztság összefogása, tar­tós szövetsége — mondta Ká­dár elvtárs. Kitért a gazdaságirányítási reform néhány kérdésére. A reform alapelvei jók, a gyakorlatban azonban jobhau érvényre kell juttatni azokat «— mondotta. A gyakorlati ta­pasztalatokat természetesen időről időre össze kell vetni az elvekkel, és ha szükséges, korrigálni kell. Ezt mi meg iS tesszük. Részletesen fog­lalkozott a jövedelmezőség problémáival. Hangsúlyozta, hogy a termelés minden ágá­ban jövedelmezőségre kell törekedni. A nyereségérde­keltségi rendszer serkenti er­re is a vállalatokat. Egyes gazdasági vezetők azonban a fogyasztók kárára, a minő­ség rovására az árakkal ma­nipulálnak, ily módon igye­keznek növelni a nyereségü­ket­Ez számunkra elfogadha­tatlan. A jövedelmezőség nö­velésének a társadalom szá­dául megkívánja a parasz­toktól, hogy nagyobb erőfe- (Folytatás a 2. oldalon) Kádár elv társ a megye vezetőivel beszélget Párizs J& 40. ülés alán Egy esztendeje annak, hogy az elszenvedett súlyos kato­nai és politikai vereségek kö­vetkeztében, az amerikai és a világközvélemény heves tiltakozásának hatására Johnson elnök arra kénysze­rült, hogy feltétel nélkül be­szüntesse a bombatámadá­sokat a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen és el­fogadja a vietnami probléma rendezésére egy négyes kon­ferencia megtartását — je­lentette k.i a Vietnammal foglalkozó párizsi értekezlet csütörtöki, 40. teljes ülésén Xuan Thuy miniszter, a VDK. küldöttségének vezetője. Rá­mutatott, hogy több mint ki­lenc hónap telt el Nixon hi­vatalba lépése óta. A párizsi konferencia eljutott 40. ülé­séhez. és még egyetlen egy kérdést sem oldottunk meg. Ezen az ülésen sem történt semmilyen előrehaladás. A Szomáliái helyzetről A Szomáliái Legfelsőbb Forradalmi Tanács szerdán törvényerejű rendeletet adott ki, amellyel önmagára ru­házta az államelnöki, a nem­zetgyűlési, a kormány- és a legfelsőbb bírói hatalmat. A rendelet az államcsíny napjá­tól, október 21-től érvényes mára elfogadható módja: a* termelési lehetőiségek jobb kihasználása, az előállítási költségek csökkentése, a jobb mu nkaszervezés. Kitért a társadalmunkban érvényesülő érdekek — az országos, a helyi, a csoport- és az egyéni érdek — kér­désére is. Kifejtette, hogy az egész ország, az egész nép érdekeit érints legnagyobb, jogalap ietőbb kérdésekben ezek az érdekek természete­sen egybeesnek. Nem ritka azonban, hogy más kérdé­sekben viszont a négyféle ér­dek nem mindenben egyezik meg egymással, A felelős vezetőknek minden szinten az a kö­telességük, hogy minden fontos problémát gondo­san mérlegeljenek, s a szocialista elvek szerint igyekezzenek összehan­golni és kielégíteni az igényeket. Ha nem így cselekednénk, annak az egész társadalom kárát vallaná. Utalt arra, hogy ebben a szellemben kell foglalkozni az olyan — a beszélgetés részvevői által is szóba hozott kérdésekkel is,, amilyen például a mező- gazdasági építkezésekhez nyújtott állami dotáció. A felvásárlási ár, a szociálpoli­tika kérdése és sok más ha­sonló, sokakat érintő téma. A nagy közösség érdeke pel­Az SZMT elnöksége előtt a szakszervezet és az ifjúság a lakosság zeídség- és gvümölcselláíása Mindig a valós problémákról... Méhes Lajos az L&M acélöntődé KISZ-küidötfértekezietén Tegnap, október 30-án, csütörtökön délelőtt az SZMT miskolci székhazában Mráz Ferenc elnökletével ülést tartott a Szakszerveze­tek Borsod megyei Tanácsá­nak elnöksége. Az ifjúság helyzetével foglalkozó kormányrendelet végrehajtásáról szóló jelen­tés vitájában többek között részt vett Németh Antal, a Borsod megyei KlSZ-bizott- ság titkára és Tóth Béla, a KISZ Miskolc városi Bizott­ságának képviselője is. A jelentést Kopcsó László, az SZMT titkára terjesztette az elnökség elé. Elmondotta, hogy a KISZ Borsod megyei Bizottsága és az SZMT közös munkabizottságot alakított, amely egységes kérdéscso­port alapján a megye több vállalatánál megvizsgálta az ifjúság helyzetére vonatkozó kormányrendelet végrehajtá­sát. A vitában hozzászólók fel­tárták azokat a területeket — például a KlSZ-lakás- építés —. ahol fokozottabban kell segíteni a fiatalokat, Németh Antal, a KISZ me­gyei Bizottság titkára hozzá­szólásában nagyra értékelte, hogy az ifjúság problémája napjainkban minden fóru­mon társadalmi ügy lett. Hangsúlyozta, mennyire fon­tos a szakszervezetek és a KISZ további szorosabb együttműködése. A vitát Tóth József, az SZMT vezető titkára foglalta össze. A jelentést az elnök­ség a vitában elhangzott ja­vaslatokkal kiegészítve elfo­gadta. Éles vita alakult ki az el­nökségi ülés második napi­rendi pontja — a megye zöldség- és gyümölcsellátá- (Folytatás a 2. oldalon) A zászló mast ott függ az elnöki emelvény fölött, pon­tosan középen. Tizenkét esz­tendővel ezelőtt kapták ezt a piras-fehér-zöld lobogót az acélöntöde KISZ-esei, nem sokkal azután, hogy a nagy vihart követő tisztulás idején Molnár Miklós üzenhetted magával megalakította az üzem kommunista ifjúsági szervezetét A nehéz időket jelképező zászlót nagy becsben tartják az acélöntöde fiataljai. Féltő gonddal vigyáznak rá, még a portól is óvják. A zászló csak ritka, ünnepélyes alkalmak­kor, az ünnep jelentőségét emelni kerül elő, hogy elfog­lalja a diszhelyet. Molnár Miklós — az ala­pítók egyike — két esztendő munkájáról, gondjairól és sikereiről beszél, ö volt a csúcsvezetőség titkára a leg­utóbbi két évben, s most il­lő, hogy a leköszönő vezető­ség nevében számot adjon, hogyan szolgáltak rá a biza­lomra. Hangja a szokottnál egy kicsit ünnepélyesebb. Hi­szen az elnökségben kedves vendégeli foglalnak helyet. Az acéltöntöde KISZ-csúcs- vezetöségét újjáválasztó kül­döttértekezletre eljött Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Dudla József, a KISZ megyei Bizottságának első titkára. Varga Zoltán, az MSZMP Miskolc városi Párt- bizottságának titkára és Né­meth Tibor, a KISZ városi Bizottságának titkára. S ter­mészetesen itt vannak a vál­lalati vezetőszervek képvi­selői is. Csaknem száz kommunista fiatalt képviselnek a küldöt­tek. A titkár sorolja a mar­xista—leninista oktatásban elért eredményeket, büszkén szól a sikeres vietnami mű­szakokról, az adóvevő készü­lékről, amellyel a vietnami nép harcát segítették. El­mondja, hogy az acélöntődé fiataljai a munkában is meg­állják a helyüket A selejt- csökkentés, a takarékos anyaggazdálkodás is szóba kerül. Aztán hozzáteszi azt is, ami nem egészen sike­rült, amivel az új vezetőség­nek majd még többet kell törődnie. A küldötteket nem keli buzdítani. Egymás után áll­nak fel, hogy elmondják, ami nyomja a szívüket. Több megbecsülést, nagyobb anya­gi elismerést kémek a fiata­loknak, de nem felejtik ki azt sem, amivel ók is töb­bet tehetnek. Egy leány szó­vá teszi, hogy a beszámolóból kifelejtették a nőket Pedig itt vannak ők is, munkájuk igazán elismerést érdemel. Egy fiú, aztán egy másik és ki tudja, hány még a lakás­gondok enyhítéséhez kér még több támogatást. Komolyan, felelősséggel szólnak a fiatalok. Aztán a párttitkáré, a szakszervezeti titkáré a szó. A vita végén Méhes Lajos kér szót a kül­döttértekezlettől : — Örömmel hallgattam a beszámolót és a hozzászólók elismerő szavait. Ügy látom, igen sokágú munka folyik itt, s ami a fő, az »célöntöde fiataljai komolyan gondol­kodnak azon: mit, hogyan lehetne, jobban csinálni. — Talán egy kicsivel szen­vedélyesebb is lehetett volna a vita — folytatta — hiszen ez az a fórum, ahol az if­júság problémáit igazán fel kell vetni. A legfontosabb nein az, hogy csiszol tan be­széljetek. hanem: hogy min­dig a valós problémákról szóljatok í Azokról, amik leg­inkább foglalkoztatják az if­júságot. A KISZ csak így töltheti be hivatását! A jelölő bizottság megkez­di munkáját. A küldöttek szavaznak. A tagság bizal­mából a csúcsvezetőség tit­kára ismét Molnár Miklós. F. T. A Prága közelében fekvő Lányban. 1909. október 30- án megkezdődött a budapes­ti felhívást aláíró szocialis­ta országok — Bulgária, Ma­gyarország, a Német Demok­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents