Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-29 / 251. szám

Szerda, 1969. október 29, ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A vár, a Rákócziak egyko­ri birtoka sokáig izgatta a szerencsiek képzeletét. Tit­kos alagútról beszéltek, mely ■Sárospatakkal köti össze a várat a föld alatt. Kazama­tákról, melyekben az egykori vitézek maradványai nyug­szanak. Volt, amikor híre kelt: megtalálták az alagút befalazott bejáratát. Egyszer sokan kimentek az Árpúd- hegyre, a hír szerint besza­kadt a föld az alagút: fölött. Persze, később kiderült, csak egy pince volt. A szerencsiek legendákat szőttek a váruk körül: s eze­ket a legendákat terjesztet­ték. De azért maguk sem na­gyon hitték el az alagúl-me- sét és soha senki sem látta a csontvázakat... Most mindenre pontot tesz a várkastély rekonstruk­ciója. Magasan van a víz Két hónapja vonultak fel az Országos Műemléki Fel­ügyelőség dolgozói. A rekon­strukció első ütemében a Huszárvár utca felőli- részt állítják helyre. A volt lovar­da és magtár épületét, vala­mint a hozzá csatlakozó emeletes lakószárnyat. Földhányások és árkok jel­zik, hogy megkezdődött a helyreállítás. A munkában részvevő egyik dolgozót, Ri- már Andrást kértük meg: kalauzoljon minket. — A brigádvezetőnkkel együtt öten vagyunk itt. Ne­héz dolgunk van. Alig ásunk le egy kicsit, máris feltör a víz. De azért haladunk. Az előzetes talajtani vizs­gálat figyelmeztetett erre a nehézségre, hiszen a vár he­lyén egykor mocsár volt — A magtár bejáratánál már néhány alapra rábuk­kantunk. Valószínűleg nye­regtartó lehetett itt. Egy másik gödörhöz ka­lauzok — Ebben egy kő ágyúgo­lyót találtunk. Már mutatja is a jó 10 ki­lós kőgolyót. — Biztosan örülni fog neki a régésznő. A megtalált bástyaalapzai A régésznő, Walter Ilona, már visszautazott Budapest­re. Csak tavasszal jön visz- sza Szerencsre, a telet Egyip­tomban tölti. Ládájában már eddig is nagyon sok szép ré­gi cserépdarabot őriz. — Találtunk vörösréz dísz­tárgyakat is. De azokat már elvitte a régésznő. A leg­jobban akkor örült, amikor kiástuk a sáriii bástya alap­jait, A Huszárvár utca felőli ré­szen frissen elegyengetett föld jelzi csak a szeptemberi ásatások helyét. Itt lapul a föld alatt a fal és a bástya alapzata. És egy később, a XVIII. század elején épült kertészház kazánjának alap­kövei. Pontosan úgy, ahogy azt Szikla Lukács hadmér­nök egykori metszete mutat­ja. 1663 körül a vár szabály­talan alapterületű, külső tor­nyos típusú volt, két sarkán kis kerek védőbástyával. Legkeskenyebb oldalának közepén négyszögű torony állt, félig a fal külső sfkja felé. A várat széles, vízzel teli árok vette körül, egy híddal. Ma csak a nagymé­retű torony áll, melyet több­ször átalakítottak. A magtárat utoljára ba­rokk stílusban építették át. A megmaradt falakon jól ki­vehető az emeletet tartó pil­lérek nyoma. Látványosság nélkül Itimár András egyszerű | betanított munkás. Nyolc esz- I tende.ie dolgozik a Műemléki I Felügyelőségnél: részt vett a sárospataki és karcsai hely­reállítási munkákban is. — Azok érdekesebbek vol­tak. Igaz, a sárospataki vár történelme is sokkal gazda­gabb. De mi ott is és itt is látványosság nélkül dolgo- zimk. Nincs szédítő gyorsa­ság. Babramunka ez. De száz évekre készül. Az évek során belerázód­nak ebbe a munkába. Meg­ismerkednek a történelmi múltat idéző falak titkaival, s olykor már értően hozzák felszínre a föld rejtett kin- ! cseit. Az egyik sarokban frissen j kiásott, csodaszép csempé- í két mutat. A napokban talál- ták. Félretették a régésznő- i nek, akinek minden fontos lehet S miközben lefelé ás­nak, talán már arra gondol­nak, hogy itt a romokban le­vő várszárnyban egyszer színházterem, kényelmes szál­ló lesz. Mert a rekonstrukció, amely sok-sok millió forintba kerül, egy minden Igényt ki­elégítő kultúrcentrum kiala­kítása érdekében történik. Csutorás Annamária i Rekonstrukció a régi kenyérgyárban íj sütcménySzcm épül A kenyérellátás további ja­vítására nemcsak új kenyér­gyár épül Miskolcon, hanem a meglevőt is újjáépítik, kor­szerűsítik. A sütőipar 8 mil­liós saját fejlesztési alap­ból megkezdte a főtelepi, úgynevezett vasgyári üzemé­Új gépsoron cikk * t?- ^ bővült a Kozmetikai és Háztartás vegyipari Vállalat gyártmányllstája. Üj, import útján beszerzett, automata gépsorok üzembe helyezésével a gyár termelése a;z Mén eléri a 650 millió forintot. Az „Elitta” gyáregység Jp cikke, a családi Amodent fogkrém, a csomagoló- és „nd- Jusztáló”-szalagon. nek rekonstrukcióját. A ke­mencéket modern gáztüzelé­sűre építik át, ezzel jelentő­sen javul majd a kenyér mi­nősége. Ez az üzem is kap két automata, folyamatos tészta­készítő gépsort, amely szin­tén a kenyér minőségének javulását eredményezi. A sü­tőipar fejlesztésében külön is figyelmet érdemel, hogy a város részére új sütemény­üzem épül. amelynek tervei már elkészültek, sőt, folya­matban van az új üzem he­lyének kijelölése is. A borsodi iparvidékek nagy mennyiségű vízfogyasztása, a folyók, a patakok külföldi eredete, s egy jó részük erős szennyezettsége fokozott mér­tékben megköveteli megyénk­ben a komplex vízgazdálko­dást. Ennek megvalósításé­ban igen nagy jelentősége van a vízgazdálkodási, talaj­védelmi és vízműtársulatok­nak. A munka el sem képzel­hető nélkülük. A közös ösz- szefogás jól összpontosítja az anyagi erőket, s ennek ev d­ménveként ma már 12 víz­gazdálkodási és talajvédelmi, illetve nyárigát társulat mű­ködik a megyében. A köz­ponti cél, hogy 1970 végére ilyen társulatok „uralják” a megye egész területét- Ezt a feladatot egyrészt a meglevő társulatok bővítésével, más­részt pedig újak szervezésé­vel oldják meg. Beszédes adatok bizonyítják, hogy a társulatokba tömörült üze­mek. állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek, erdőgaz­Qvegek napja - jövőterveséssel Novajitírányban öt évvel ezelőtt rendeztek először öre­gek napját. A kedves ünnep­séget azóta is emlegették az idős asszonyok és férfiak, Most, öt év múltán a Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet vezetősége Ismét elhatá­rozta, hogy ünnepségen kö­szönti és meg is vendégeli az öregeket. A szervezésben, az ünnepség lebonyolításában és az öregek megvendégelésében részt vett a községi szakma­közi bizottság és a nőtanács is. összesen 86 asszony és fér­fi gyűlt össze a községi kul- túrotthonban. Az ünnepségen a tsz és a község vezetői köszöntötték az öregeket. Szilágyi Ferenc fez-elnök azt is elmondotta, hogy a termelőszövetkezet most 10 éves, de még soha­sem takarított be olyan gaz­dag termést., mint az idén, és a fez-tagok — az öregek is — minden eddiginél gazdagabb zárszámadásra számíthatnak. A tsz vezetősége és tagsága felismerte a továbblépés, a gyorsabb fejlődés újabb lehe­tőségét is. Ezért elhatározták, hogy egyesülnek a szomszédos garadnai tsz-szel. Az ünnepség során közös vacsorát fogyasztottak el az öregek és a vendéglátó fia­talabb vezetők. Azoknak, akik nem tudtak elmenni az ünnepségre, a lányok házhoz vitték a finom vacsorát. Az öregek nevében Kon­koly András bácsi köszönte meg a vendéglátást és az ün­nepséget. Vacsora után jó muskotály bort poharaztak az öregek, és hamarosan felbuggyant a ma. gyáros jókedv. daságok és egyéniek kitűnően hangolták össze a vízgazdál­kodási, vízrendezési, öntözési és talajvédelmi feladatokat. Az elmúlt 10 év alatt mintegy 112 millió forint értékű mun­kát végeztek el. Külön is érdemes megje­gyezni a vízműtársulatok ro­hamos fejlődését, amelyek a lakosság jó ivóvízellátását biztosítják: 1963-ban mind­össze egy ilyen társulat volt Borsodban, szemben a mai tizenhéttel. Ezek ma már nem kevesebb, mint 40 ezer lakos ivóvízellátásáról gondoskod­nak. A vízműtársulatok szer­vezését a továbbiakban is in­tenziven folytatják. Ebben az évben alakult meg a cigándi, az olaszliszkai, a szendrői és a bódvai társulat. Még ebben az évben sor kerül Alsó- és Felsőtelekes községek, vala­mint a Dél-borsodi Regioná­lis Vízmű területéhez tartózó Kács. Súly, Bükkábrány. Me- zőnyárád és Mezőkövesd víz­in űtársulásának megalakítá­sára. Utóbbiakban már 1970- ben meg is kezdik a gerinc­vezeték építését. — CSC — Félidőnél tart a szüret A hagyományos szüretkez- dés idejére — Simon-Júda napjára — Tokaj-Hegyalján az idén már félidőhöz érke­zett a szüret- A vidék több mint tízezer holdnyi szőlőjé­ben eddig ntár mintegy öt­ezer holdon „fosztották” meg a terméstől a tőkéket. A ter­més mennyisége a vártnál jobb: a holdankénti átlag meghaladja a huszonöt má­zsát, ami csaknem három mázsával több, mint tavaly volt. Pedig tavaly is ugyan­csak gazdag volt a termés. A vénasszonyok nyara je­lentősen javította a mustok minőségéfc.is. Az utóbbi napok esős időjárása sem a minőség­ben, sem a mennyiségben nem tett ltárt A Tokaj-hegyaljai Allan». Pincegazdaság eddig ötven­ezer hektoliter mustot vásá­rolt fel. A déli fekvésű táblá­kon szűrt mustok nagyobb­részt alapanyagot adnak sza­morodni borokhoz. Ezeket a többitől elválasztva kezelik. Az úgynevezett „aszús” évjá­ratokkal azonban az idei ter­més, sajnos, nem veheti fel a versenyt: eddig még csak öt­száz mázsa aszú került a két- fénekű gyűjtőkádakba. H-jratás“ a sályi völgyben 7íz mázsa kövér poívka a naoyhátóban Néhány nap alatt összezsugorodott a sályi víztároló. A 46 holdnyi, jókora víztükör helyett parányi tavacska fogadja most az arra járót. Pedig, de szép is volt a völgyben csil­logó, széltől fodros hátán itt-ott sirályokat ringató mester­séges tó. A zsilip közelében levő ha­lászháznál jő hangulatú, tré­fás kedvű emberek így ma­gyarázzák a tó eltűnésének okát: — „Aratjuk” o tó termését, a halat, A kövér potykát ma­gunknak, a mihaszna kesze­get pedig a sirályoknak, Horváth Bertalan, az újdon­sült sályi halászok mestere meg is invitál az első lehú­zásra. Néhány esztendeje még ő maga sem hitte volna, hogy itt a kis Sályi patak partján, mint halászmester keresi majd kenyerét. De mi­után megépül a völgyzáró gát, megtelt vízzel a tó, s hal­ivadék is került be, egysze­riben halászt is keríteni kel­lett, Hát ö vállalta az új szakmát, a beletanulást, s úgy látszik nem is akármilyen kedvvel, mert már az első évek eredményei is nagyon dicsérik tudását. A potykák idei hízása, azaz súlygyara­podása pedig különösen. Ere­detileg vagy 250 mázsára szá­mítottak, de meglesz talán a 300 mázsa is a „haltermés”. — Most persze még csak „saccolni" lehet — magya­rázzák —. a három kilón fe­lüli példányokból, meg a nagy-nagy nyüzsgésből, ami a partról is jól látható. Valóban, a parányira zsu­gorodott, iszapos színű tó­ban csak úgy nyüzsög a hal. De már indulnak is a la­dikkal, s benne a 25 méte­res nagyhálóval, hogy meg­ejtsék az első húzást. A ha­lászmester külön kis alumí­nium csónakból irányítja a ..hadműveletet”. Négy fiata­labb halász, akiknek gumi­mba is jutott, a vizet is meglábolja, úgy húzzák lei a hálót. Gumimba ide vagy oda, az alig 10 fokos, de­rékig érő víz nem lehet va­Meimyi térítés jár? Megyénk több községé­ben tájékozatlanság tapasz- alható a földtörvény soka- cat érintő rendelkezéséről: mennyi térítési összeg jár a kívülálló korábbi tulajdo­nosoktól szövetkezeti tulaj­donba került földért? A fö- ösleges huzavonák elkerü- ése érdekében ismertetjük a öldtulajdon és a földhasz­nálat továbbfejlesztéséről zóló 1967. évi IV. törvény erre vonatkozó egyértelmű rendelkezéseit. E szerint a dvülálló tulajdonos külte­rületi és zártkerti földjének termelőszövetkezet tulaj­donába kerülése esetén fize- endő térítés (megváltási ár) összege a föld kataszteri iszta jövedelmének, a2 úgynevezett aranykorona- értéknek nyolcvanszoros fo- intösszege. A belterületen, valamint külterületi lakott helye­ven levő földekért 400 n­lig a kisajátításnál alkal­mazott árat, az ezen felüli erületért pedig a fentebb leghatározott összeget kell izetni. Az erdőért, továbbá a ter-I] nő szőlőért és gyümölcsösért i j izetendő térítés a föld}] ranykorona értékének négy- j; zázszoros forint összegé-1; g terjedhet Hl ssn­Tört cserepek és komolyó A legendák vége F Uj törpe vízmüvek Eredményes komplex vízgazdálkodás megyénkben í közös összefogás jól összpontosítja ai anyagi erőket lami melengető, s nem könnyű megbirkózni a tér­den felül érő iszappal sem. — Ugye ki hinné, hogy ennyi baj van a ponttyal, amíg a bolti akváriumba kerül — kérdi nevetve az egyik parton álló öreg ha­lász, aki a kötélre vár. De amikor a kötél vége a kezében, már ő sem moso­lyog. Húzni kell, erőlködni a javából, mert hatalmas súly van a nagyhálóban. A nézők vacognak a hideg őszi szélben, a halászok meg alaposan beleizzadnak, mire parthoz kerítik az első hú­zást. Az eredmény: több mint tíz mázsa kövér potyka és néhány puttonnyi szeméthal. Legalább 30 ilyen húzásuk lesz még a nagyhálóval. A java. a szép ponty utazik a halcsamokokba vagy viszik át a telelőbe, az aprajából pedig jut az éhesen vijjogó, falánk sirálycsapatnak is bőven. <P. a)

Next

/
Thumbnails
Contents