Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
PénteV, 1969. október 24. ÉSZAK MAGVARORSZAG 7 1969. október 24, péntek A nap kAlto (US, nyn&tn 17.24 órakor. A hold kelte íc.ox, nyugta 5.05 órakor. Névnap: Salamon. r Évforduló ____ t 5 0 éve, 1919. október 24-én született Sólyom László. Iskoláit igen nehéz körülmények között végezte. Már X 13 éves korától dolgozott. 1936-ban baloldali magatar- ♦ tása miatt kizárták az újpesti gimnáziumból. Ekkor a X Pannónia Szőrmegyárba került kifutónak. Ezután v ugyan leérettségizett, de érettségi után szövő, kőműves, T bőrgyári segédmunkás, majd lakatosinas lett. A fel- szabadulás után mint író, 1950-ben jelentkezett elő-' X szőr. Értünk harcoltak című darabjával. Ugyanebben az évben a Magyar Rádió irodalmi osztályának tnun- * katársa, egy év múZt’q a Madách Színház dramaturgja X lett. 1957-től a Népszavánál dolgozik. Novellái, cikkei •i* az 50-cs évektől jelentek meg különböző lapokban. X Nevét elsősorban szocialista tárgyú színmüvei és hang- X játékai telték ismertté. Hozományvadász és Sóhajok ♦ háza című vigjátékait Lengyelországban is bemutatták. Rádió________ Kiállítás--------K ossuth nldlö. «.5*: A twlyeű hollandi. Operarészletek:. 8.00: Tudományos körkép. 9.25: Kedvelt régi melódiák. 10.05: Zenekari muzsika. 10.50: Lottóeredmények. 11.00: Iskolarádló. ll.ss: Beles anyanyelvűnk. 11.40: Az MRT énekkara énekel. IS.30: Tánczenei koktél. 13.15: Népi zene. .13.45: A műmárvány. Elbeszélés. 14.00: Róka Móka bábszínháza. 14.25: Iskolarádló. 15.11: l’ol-beat. A Gerilla-együttes műsorából. 15.20: Bartók: Szonáta két zongorára és ütőkre. — 15.4(1: Az éló népdal. 10.05: így élünk ml, Juhászok. 17.05: Kék mezőben, feliér glóbusz. 17.25: Mozart: D-dúr nHaffner" szimfónia. 17.45: Mik- rofórum. ÍR.07: Az Ifjúsági Rá- dlószlnpad bemutatója. 10.33: A zene bem lsmtr határokat. 20.10: Tiszai tájak. Irodalmi est. io.ss: Minden a hallgatóért! 22.20: Grabócz Miklós: Nyugat-dunántúli táncok. 22.30: Láttuk, hallottuk. 22.50: Barokk muzsika. 0.10: Könnyűzene. Petőfi rádió. *.05: Nóták. 8.461 Titkos háború. 9.00: Ezeregy délelőtt. 10.59; Lottóeredmények. 71.44: Őszi fény. 12.00: Kamara- /tmé. 13.05: Hangképek az. Irodalomtörténeti Társaság miskolci vándorgyűléséről. 13.35: Fúvós- >ene. 14.00; Mindenki kedvére kettőtől hatig. 10.10: ÜJ könyvek. 1B.13: Urbán Katalin népdalokat énekel. ÍR.40: Ami a vietnami útijegyzeteimböl kimaradt. m. rész. 10.00: Carmen, ripera. Közben kb. 20.55: Művelődéspolitikai műsor. Kb. 21.10: Az operaközvetítés folytatása. Közben 21.55: Beszélgetés egy versről. Kb. 22.10: Az operaközvetítés folytatása. Kb. 22.40: Népdalok. 23.10: Iíuszka Jenő operettjeiből. Televízió-.-----B udapest S.25: Iskola-tr. Angol nyelv. 9.55: Magyar Irodalom. 14.55: Magyar Irodalom. 17.25: Filmesztétika. 18.00: Hírek. 18.05: Zseb- tv. 18.25: Esti mese. 18.35: Radar. 19.00: Leonard Bernstein a muzsikáról VI. 20.00: TV Híradó. *0.20: Fekete, fehér — Igen, nem7 ni. elődöntő, a XI. és IV. kertilet vetélkedője. Kb. 22.00: Tv Híradó — 2. kiadás. 1 \ Bratislava 17.35: Hírek. 17.40: Dokumentum film. 18.00: Motorosok revüje. 111.38: Filmhíradó. 19.00: TV Htr- udó. 20.05: Ismeretlen remekmű Balzac elbeszélésének t.v-vál- toz'ata. 20.40: Utazó kamera. *1.05: Tarka melódiák. 21.35: TV Híradó. A Magyar ítáőló miskolci stúdiójának műsora (» 188 m n Hullámhosszon, 18—19 óráig) Borsodi Tükör. Épül az óriásház!.. 1 A Diósgyőrt Gépgyár nagyüzemi KISZ-bizottságán. Legújabb lemezünk. A város egy kiváló pénztáros- hője. Kulturális életünkből. Totósok és filmesek bemutatója. i Á dzsessz kedvelőinek. Htrdctőműsor. Időjárás—------. Várható Időjárás ma estig: időnként megnövekvő felhősét cső nélkül. Éjszaka gyenge, napközben kissé megélénkülő, változó Irányú szél A mélyebben fekvő helyeken talajmenti fagy. A reggeli é déieiőtti órákban párásság. s«k helyen köd. Várható leg magasabb nappali hőmérséklet 13—18 fok között, a tartósan ködös helyeken 10 fok «űrül CsSnke Ferenc grafikusművész gyűjteményes kiállítása a sátoraljaújhelyi művelődési házban. Megtekinthető délelőtt 10 órától este 6 óráig. Győri Elek festőművész kiállítása a sárospataki Református Tudományos Gyűjtemények helyiségében, délelőtt 10 órától este S óráig. Bánovazky Miklós festőművész kiállítása a miskolci Szőnyl István teremben. Nyitva délelőtt 10 órától este fél 6 óráig. Molnár Bertalan hegedűkészftő mester kiállítása • tlszaszeder- kényl Derkovlts Gyula Művelődési Központban. Megtekinthető délelőtt 10 órától este 6 óráig. Díszítőművészeti szakkörveze- tők kiállítása a szerencsi művelődési házban. Megtekinthető délelőtt 10 órától este < óráig. »A nyersvasgyártás története" dmfl kiállítás az LKM nagyolvasztóművének tanácstermében. Megtekinthető reggel * órától délután 4 óráig. Rendezvény-----í ró—olvasó találkozó a Sátoraljaújhelyi városi Tanács dísztermében, este s órakor. „Magyarország a n. világháború előtti Időszakban" címmel Dlcházl Dezső őrnagy előadása az Aúy Endre Művelődési Házban, este 6 órakor. „Ember a Holdon" címmel lsmerettcrJCFztő előadás a mező- csátl művelődési otthonban, este c órakor. Színház______ M , péntek. Vörös és leket* (t). Vörösmarty bérlet. H. szombat. János vitéz (T). Csehov bérlet 20, vasárnap. Vörös és fekete (*). Bérletszünet. Vörös és fekete <T>. Déryné bérlet. 28, kedd. Ctiertey nénje (T>. Ibsen bérlet. 28, szerda. János vitéz (T). Lehár bérlet. SO, csütörtök. János vitéz (7). Schiller bérlet. SÍ, péntek. UUom (7). Bemutató bérlet. MISKOLCI GALÉRIA Déryné ii. 5. magyar műemlékek FOTCKlALLlTAS Megtekinthető: hétfő kivételével 10—19 óráig. Közi__________ B éke: du. lél 4 ó. A 17. szélességi lók. Fr. Du. hn. 8 ó. A halál 50 órája. I—n. Am. Dupla helyári — Kossuth de.: K: n. 10 és 11 ó. Az idó ablakai. Magyar. — Kossuth du.: K: £. 3, f. 5, 1. 7 ó. Az idő ablakai. Magyar. — Hevesy Iván Filmklub (Kossuth moziban): K: este 5 ó: Bilincs és mosoly. Ol. 16 éven felül! — Fáklya: K: hétköznap f. 5 és f. 7 ó, szombaton csak f. 5, vasár- és ünnepnap f. 4 és f. 6 ó. Irma. te édes. I—II. Am. 16 éven felüli — Petőfi: K: f. 5 és f. 7 ó. Héttőn, csütörtökön, vasárnap. Kedd, péntek, Bzombat csak f. 7 ó. Mezítláb a parkban. Am. — Szikra: K: naponta 5 és n. 8 ó. Harc a sátánnal. Szovjet. — Táncsics: K: naponta f. 5 és f. 7 ó. Menyasszony kerestetik. Szovjet. — Ságvárl: K: naponta f. 5 és hn. 7 ó. Zsiráf az ablakban. Cseh. — Tapolca: K: f. 7 ó. Hétfőn és pénteken. Az idő ablakai. Magyar. Víz és korcsolya Nálunk a téli sportok — szolidan fogalmazva — nem tartoznak az élvonalba. Egy- egy kimagasló versenyző (például Almássy Zsuzsa) szereplése azonban azt a gondolatot ébresztik fel a sportrajongókban, hogy bizonyára többre telne versenyzőinktől. Most, idestova, a tél küszöbén, időszerű a kérdés, miért nem tudunk legalább korcsolyázásban lépést tartani a fejlődéssel? Igaz, a külföldi országokhoz képest kevés a műjégpályánk és ritkán van hosszú Ideig tartó nulla fok alatti hőmérséklet, viszont az is igaz, hogy a tömegsport az alapja a minőséginek. És e tekintetben van ; még pótolni valónk, különösen vidéken. Bármely sikeres sportágat vizsgáljuk, szembetűnő, hogy élversenyzőink közül milyen sokan származnak vidékről. Nincs olyan nagyobb vidéki városunk, amely ne lenne egyúttal valamelyik sportág „központja” is. De akármilyen gondosan nézünk körül, a legszigorúbb vizsgálódás után sem találunk egyetlen olyan vidéki várost, amely országos hírre tett volna szert „jegesei” révén. Itt, Miskolcon már történtek erőfeszítések, most azonban nem a „jégstadion” tervéről akarok szólni. Az alapokat egyszerűbben is lerakhatjuk. Csaknem minden iskolának van röplabda-, kézilabdavagy kosárlabdapályája. Ezeknél ideálisabb korcsolyapályát el sem lehet képzelni. Nem kell hozzá más, csalt víz és korcsolya, máris sportolhat a fiatalság. És nem kizárt, hogy az azonnali és tömeges hasznon kívül felbukkan egy-egy új tehetség is. A kupa idei védője a Földes SK Negyedik éve írják ki a borsodi középiskolák között azt a pontversenyt, amelyben az iskolai sportkörök összemérhetik erejüket Az elmúlt tanévben a miskolci Földes Ferenc Gimnázium bizonyult a leg jobbnál;, és elnyerte a győztesnek járó vándorserleget Hogyan sikerült elérni ezt n szép eredményt? Ezután érdeklődtünk Ablonczy Bertalan sportköri elnöknél. — Először is szeretnék kitérni a házi bajnokságokra, mivel a tehetségek felkutatására ezt a módszert tartom a legeredményesebbnek. Ezeken a versenyeken az iskola minden tanulója elindulhat így kikerülnek közülük azok a tehetségek, akiket bátran elindíthatunk a szövetségi, vagy középiskolás kupában. Ezenkívül természetesen a már leigazolt sportolóinkat is bevonjuk a munkába. Ügy gondoljuk azonban, mindez nem elég. Ilyen eredmény eléréséhez megfelelő szakmai felkészítés is kell. A Földesben, úgy látszik, ebben sincs hiány. — Mik a terveik, hogyan kívánják továbbfejleszteni a gimnázium sportéletét? — Továbbra is megrendezzük, s ha még- lehet, szélesebb körben is népszerűsítjük a házi versenyeket. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy az elsősökkel megszerettessük a sportot, és igyekszünk igazi sportembereket nevelni belőlük. — Melyek a legnépszerűbb sportágak az iskolában? — Nálunk az atlétika, a kosárlabda, a női kézilabda és a természetjárás a „menő” sportág, természetesen az AT. 1968—69-CS TANÉV PONTVERSENYE FIUK; V. Miskolci Földes G. 910 p. 2. Miskolci Gépipari T. 8.76 p. 3. Miskolci 2. sz. Szakközép. 771 p. 4. Miskolci Villamosipari X. 703 p. 5. Kazincbarcikai Vegyipari T. 654 p. 6. Mezőkövesül I. László G. 604,5 p. LÁNYOK: 1. Mezőkövesül I. László G. 705 p. 2. Miskolc! Zrínyi G. 698 p. 3. Miskolci Földes G. 672 p. 4. Miskolci Hözgazd. Szakközép. 604 p. I 5. Encsi Gimnázium 602,5 p. j 6. Miskolci 2. sz. Szakközép. 684 p. I igényeknek megfelelően, és lehetőségeink szerint Igyekszünk a többi szakosztályt is támogatni. — Tervbe vették, hogy az idén új szakosztályokat is elindítanak a szövetségi bajnokságban? — Igen. A szövetségi versenyben az új tanévben már ' találkozhatunk a Földes SIC sakk, asztalitenisz, férfi kézilabda- és férfi tomacsapa- tával is, annak ellenére, hogy ezekben a sportágakban még nem rendelkezünk szakedzőkkel. S»ss Tibor A sportegyesületi alapszabályok szerint az egyesületek kétévenként választják meg elnökségeiket és számvtasgá- ló bizottságaikat A kétéves Időszak ez évben- jár le. A vezetőségválasztó közgyűléseket az MTS OT határozata szerint I960, november 1-e és 1970. Január 15-e között kell megtartani. (A középfokú iskolai sportkörök már októberben megtarthatják a közgyűlést.) Az MTS megyei, járási, városi szervei megküldték 8 sportegyesületeknek a veze- t őségválasztással kapcsolatos intézkedési terveiket. A klubokban most van folyamat- bari az előkészítő munka. A vezetőségválasztó közgyűlés jelentősége mindig nagyobb a többi közgyűlésénél, hiszen itt kétéves tevékenységről kell számot adni, és a tagság dönti el, megbízza-e újabb két évre a vezetőséget, vagy megvonja tőle a bizalmat. Milyen legyen a beszámoló? A két évre szóló számvetés egybeesik az MSZMP Politikai Bizottságának 1967. szeptemberi és az MTS II. kongresszusa határozatai végrehajtásának értékelésével. A beszámolóhoz tehát adottak a szempontok. A TS-ek nem adnak ehhez kész vázlatot, annál is inkább, mert az egyesületek önállósága, hatásköre az utóbbi két évben annyira megnőtt, hogy szükségtélen sz ilyen irányú patronáló». Mégis, milyen szempontokat helyes flgye- , lembe venni a beszámoló elkészítésekor? A beszámoló helyi problémákkal foglalkozzon, mert ezeket itt kell megoldani, tükrözze minél több személy véleményét, és előzetesen az elnökség, a számvizsgáló bizottság tárgyalja meg. Az értékelés legyen reállá .és őszinte. Az előző évek beszámolói több helyen éppen azért voltak gyengék, mert sablonosán felsorolták a szakosztályok eredményeit, hibáit már kevésbé. Fontos, hogy az értékelés vegye figyelembe az összefüggéseket, hiszen a sportmozgalom fejlődését, vagy visszaesését befolyásolja, sőt. meghatározza a bázisiizem, -tsz stb. helyzete, a gazdasági lehetőségek növekedése, vágj’ csökkenése. A választásokról és a feladatokról A sport egyesületi hatáskör növekedésével nőtt a felelősség is. Olyan vezetőket kell megválasztani, akiknek politikai, szakmai felkészültsége, magatartása biztosíték rá, hogy önállóan, teljes felelősséggel el tudják látni a feladatokat, és szeretik is ezt a munkaterületet. A gazdasági mechanizmus bevezetésével a helyi problémákat a helyi vezetők döntik el, a sportvezetőkkel szemben is követelmény, hogy partnerei legyenek a helyi állami és tömegszervezeteknek, mert a sportmozgalom is társadalmi igény, és fejlesztését társadalmi összefogással lehet csak eredményesen biztosítani. A feladatok meghatározásánál az MTS II. kongresszusának határozataiból kell kiindulni, olyan feladatok meghatározása célszerű, amelyet a sportegyesület végre is tud hajtani. A vezet&égválasztás során mód van rá, hogy javítsuk az elnökség, a számvizsgáló bizottság összetételét. Olyan vezető testületet kell kialakítani, amelyiknek minden tagja vállal feladatot, így elférjük azt a célkitűzést, hogy emelkedjen a vezetés színvonala, s ezen keresztül az egyesület eredményessége. Papp Gazsi Imre MTS megyei elnök Egy bajnokság margójára EGY ÉVVEL ezelőtt jóleső érzéssel emlékeztünk vissza az 1968-as év megyei kézilabda-bajnokságának küzdelemsorozatára. Tettük ezt azért, mert az elmúlt évekhez viszonyítva mind a színvonalat, mind a fegyelmet tekintve határozott előrelépés történt Borsodban. Nem csoda, hogy a sportág szerelmesei optimista derűlátással néztek az 1969-es bajnoki év elé A KAPUZÁRÁS hangulatát most viszont a megkönnyebbülés sóhaja fejezi ki legjobban. Valahogy így: hála az égnek, csakhogy már befejeződött! Az Igazság ugyanis az. hogy erről a bajnokságról csak nagy jóindulattal lehet valami kevés jót mondani. A BAJNOKI RENDSZER új, 1968-ban bevezetett és kitűnően bevált módozatán — anyagi és más szempontokat figyelembe véve — illetékes sportszervek kívánságára a szakszövetség változtatni kényszerült. A két bajnoki osztályt összeolvasztva, s a járási bajnokokat Is besorolva, két csoportban indította meg a férfiak küzdelmét. Ez a rendszer — nyugodtan leírhatjuk — csupán az utazási költségeket tekintve jelentett pozitívumot az előzővel szemben. Az anyagi megtakarítás viszont korántsem áll arányban a sportág visszafejlődésével. NEGATÍVUM ugyanis bőven akad. A két csoport felállításával olj’an erőmegosztás történt, mely állandó jelleggel veszélyeztette a bajnokság komolyságát. Csoportonként 2—2 kiemelkedő képességű együttes mellett (Papp József SE, Hejőcsaba, Illetve Ormosbánya, Albert- telep) csupán 3—3 jó játékerőt képviselő csapat szerepelt (IvíÉMTE, MEAFC, Al- sózsolca, illetve Borsodi Bányász, Putnok, Edelényi Bányász), míg a többiek közül csak kettő-három ütötte meg úgy-nhogy a megyei szintet (K. Vegyész, KFSC. Mezőkövesd). Néhány eredmény ennek bizonyítására: Borsod- bóta—Alberttelep 6:44, Szerencs—Papp J. SE 6:41, Borsodba ta—Ormosbánj’a 6:48, MÉMTE—Sajóbábony 40:10, Edelényi Spartacus—Ormosbánya 10:40, Papp J. SE—Sajóbábony 39:9. Bőven akad azonban 20—25 gólkülönbségű eredmény is, amely „csak” azért lett annyi, mert a győztes csapat óvakodott több gólt dobni, félve attól, hogj’ a mérkőzés komolytalan játék miatt félbeszakad. Sajnos, még így is nyolc esetben szüntették be a „küzdelmet” ilyen ok miatt a játékvezetők! Több egyesület vezetősége nem vette kellően figyelembe az űj besorolással járó kötelezettségeket. Ezért fordulhatott elő, hogy az év folyamán Ernőd és Mezőzom- bor női, illetve a Trencsényi SE, s a Herbolya férficsapata visszalépett a bajnokságtól. Ugyanakkor több szakosztályt csak a szakszövetség jóindulata mentett meg a küzdelemsorozatból való törléstől. Sok pálya minősíthetetlenül rossz állapota, a már előbb is említett játékoshiány, vagy egyéb technikai fogyatékosság következtében 15 (!) mérkőzés maradt el; nem számítva a két főiskolás együttes elhalasztott találkozóit. O A mindenáron való győzniakarás négy esetben eredményezett botránji, s 9 óvás érkezett a szakszövetség címére. Jellemző, hogy ez utóbbiból mindössze egy volt jogos! Soha ennyi kiállított játékossal nem kellett még foglalkoznia a fegyelmi bizottságnak, mint most. Nem kevesebb, mint 25 kézilabdád ügyében hoztak elmarasztaló ítéletet az illetékesek. A NŐI BAJNOKSÁGBAN nem történt változás. A kitűnő erőt képviselő Sajó- szentpéteri Építők különösebb megerőltetés nélkül is 100 százalékos bajnokságot nyert Rajta kívül csupán 3 csapat (K. Vegyész, MÉMTE, Sajóbábony) teljesítményét lehet dicsérni, s további három együttes üti meg többé-ke- vésbé azt a mércét, amelyet egy ilyen szintű bajnokság megkövetel. ÜGY VÉLJÜK, az 1969-es év tapasztalatai azt követelik, hogy a szakszövetség és a sportkörök gyökeres változtatásokat hajtsanak végre a saját területükön. Előbbiek a bajnoki rendszer, s a fegyelem megszilárdításában, utóbbiak pedig az oktató-nevelő munka, s a technikai követelmények biztosításában. Az új bajnoki év elé csak ezek birtokában tekinthetünk bizakodással. Monostori Gyula Számvetés előtt..
