Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
Péntek, 1969. október 24. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Á B 24-es és társai Kizenes iavüás a BÉM-ben T ártalmasabb ifjúsági élet a DIGÉP-ben 43 KISZ-szervezetben választottak új vezetőséget — Sok értékes és érdekes A rejtélyes hangzású B 24- es jelű épületóriás ércporral borított kiugró tetőszerkezetén állunk. Oldalt, a mélyben mésszel megrakott hosszú kocsisor. A messzire nyúló, ködbe boruló sínpáron épülettömeg. A főmérnök ezt mondja: Ezt láttuk a B 2!-es tetejéről. — Az az állomásunk. Van fűtőházunk, saját vagonparkunk és Diesel-mozdonyunk. Az állomásról naponta 3— 4 szerelvény indul darabosí- tott érccel Diósgyőrbe, Özd- ra. Most minden csöndes. A hatalmas rakodótelepen a fekete és a vörös érchegyekbe most nem markolnak a rakodógépek, nem siklik a szállítószalag. Az óriási, parabola csarnokok elején mozdulatlanul állnak a gépek. Mindössze egy lánctalpas földgyalu motorja zúg a távolban. & A B 24-es épületet a szokástól eltérően most rém remegted a munka üteme, mozdulatlanul állnak a gépek, a berendezések. A különböző szinteken az LKM, az ÓKÜ és más vállalatok szerelői munkálkodnak, szétszedik a berendezéseket, kicserélik a hibás alkatrészeket. Itt hegesztőnek, amott éppen most cserélik ki a meghajtó fogaskereket. — Nálunk most „rendkívüli világnap” van — mondja Mareis László, a Borsodi Ércelőkészítőmű Rt. igazgatója. — Öt napra leálltunk közepes javításra. Miért volt rá szükség? Gyakran előfordultak üzemzavarok, ezeket szeretnénk most megszüntetni. Másrészt vannak konstrukciós hibák, és van természetes elhasználódás is. Jön a tél, inkább most javítsunk, mint később, amikor a hideg akadályéba a munkát. If Az 1000 személlyel működő BEM ez év márciusában kezdte meg munkáját. Pontosabban csak két szalag. Most készül a másik kettő. Az. új üzemek „felfutása” általában egy évet vesz igénybe. És ha ez vonatkozik a kész üzemekre, érthető, hogy a fejlődő „kamaszon még sok a pörsenés”, gyakran előfordulnak gyermekbetegségek. E hónap közepén valamennyi oktatási formában megkezdődtek a rendszeres foglalkozások a járás területén. Az első tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a múlt évhez viszonyítva számottevően megnőtt az érdek- lődés a párt- és tömegszervezeti oktatás iránt. Míg w előző oktatási évben a szerezett pártoktatásban alapszinten 150 csoport 3046 fővel vett részt, az új évadban a szervezett pártoktatás 101 csoportban kezdődött meg, 4 ezer részvevővel. A járás jellegének megfelelően legtöbben a gazdaságpolitikai tanfolyam mezőgazdasági tagozatán tanulnak: 43 csoportban 904 fő. Az ipari üzemek, A gyár dolgozói és vezetői az elmúlt hónapban a korábbi 35—40 ezer tonna helyett 70 ezer tonna darabosított ércet adtak a két gazdának, az LKM-nek és az ŐKU-nek. Ez a kiugró eredmény egy sereg gond, hiba felszámolásának kezdetét, folytatását is jelenti. Azt, hogy javult a munka- fegyelem, jobb a szervezés. És még egy, ami a dolgozókat közvetlenül érinti: a termelés növekedésé természetszerűen növeli a kereseteket is. Ügy vélekednek, hogy a BÉM most lép a stabilizálás korszakába. fi — Sikerül-e megtartaniuk ezt a termelési szintet? — Remélem nem — hangzik Mareis elvtárs válasza. Az ország legfiatalabb állami gazdaságát Abaújszán- tón és környékén találjuk megyénkben. 1966. január 1- én alakult, összes területe jelenleg 3860 hold, igazgatója Bakonyi József, aki a To- kaj-Hegyalján végzett munkássága elismeréseként a korábbi években Kossuth-díjat kapott. — A tokaj-hegyaljai szőlőkultúra rekonstrukcióját maradéktalanul be kell fejezni — mondta határozottan. — Tizenötezer holdon kell és lehet szőlőt termelni a Hegyalján. Ebből tízezer hold lehet a nagyüzemi, termelőszövetkezeti és állami gazdasági, a többi háztáji, vagy víkend-szőlő. A nagy munka java még hátra yan. Az öreg szőlőket is fel kell újítani. Különösen itt, Abaúj- szántő körzetében, ahol még lassan halad a rekonstrukció ... Az idei szüret A fiatal állami gazdaságnak 320 hold szőlője van. Ebből 80 már új telepítés, a fele terem is. Az idén ktsz-ek dolgozói közül ugyan, ennek a tanfolyamnak ipari tagozatára 35 csoportban 000 részvevő jelentkezett. Jelentős a tömegszervezetek oktatási tevékenysége is. KISZ-oktatásban 185 csoportban, 3805 fő vesz részt, szakszervezeti oktatás 105 csoportban folyik, csaknem ’.000 részvevővel. A káderképző tanfolyamok közül megnőtt a marxizmus —leninizmus esti középfokú iskola jelentősége. Itt a tanítás már szeptemberben megkezdődött. A tavalyi 8 osztály 200 hallgatójához viszonyítva az idén megkélszere- | ződött a tanulók száma: az új oktatási évben 17 osztályban 400 személy tanul tovább, középfokon. — Ugyanis — teszi hozzá —, többre szeretnék vállalkozni. A negyedik negyedévre 180 ezer tonna darabosított ércet várnak tőlünk, s ha minden sikerül, akkor mi ettől is többet adunk. A BÉM munkája a sikemények és hibák erősen kihatnak a két kohászati üzem gazdasági életére. Előnye, hogy a kohók előkészített ele- gyet kapnak, és így lényegesen növelhető a nyersvas- termelés. És mi a fő vágyuk? A másik két szalag mielőbb elkészüljön, hogy a BÉM teljes kapacitással a borsodi kohók szolgálatába állhasson. Csorba Barnabás holdanként. A többi szőlő gyenge és öreg, a tőkeállomány 65—70 százalékos. Az idén húsz-huszonöt mázsa szőlőt ad holdanként. Az idei szüretet lényegében csak október 20-án kezdték meg ötszáz emberrel. Addig csak a szórványszőlőket szüretelték. Érdemes volt várni: most már van aszúsodás is, és a must cukortartalma 18 fokra emelkedett. November közepére — remélhetően, ha jó idő lesz —, meghaladja a 20 fokot is. Az új telepítésű szőlők termését még nem szedik, várnak vele november közepéig, mert ott a legjobb az aszúsodás. Az idén jó termést, összesen körülbelül 120 mázsát ígér a négyholdnyi muskotályültetvény is. Ez adja azt a remek zamatú aszút, amely az idei nemzetközi borversenyen is nagydíjat nyert. Az igazgató 70— 80 hektó muskotálymustra számít — a maximális remény IO0 hektó —, s ezt mind aszúsítják. Drága áru, extratermék, érdemes vele foglalkozni. A gazdaság távlati, perspektivikus terve: 700—800 hold új szőlő telepítése, ösz- szesen lenne majd ezer hold. És annak nagyobb részét idővel öntözéses termesztésre rendeznék be, hiszen Rát- ka és Golop között megépül a Szerencs-patak víztárolója. De ez még csak tern’. Megvalósítása a következő évek feladata. Minőségi fejlődés A gazdaság idei termelési terve 32 millió forint értékű mezőgazdasági termék. Ebből tíz-tizenkét millió forintot ad a szőlő, pontosabban: a bor. A többi bevétel növénytermesztésből és állattenyésztésből származik. — Mi még csak most jutottunk el oda, hogy minden ágazatban a jobb minőségre törekedjünk — mondotta az igazgató. — Úgy is mondhatnám, hogy eddigi fejlődésünket a mennyiségi értékek jellemezték. S a meny- nyiségi fejlődés — úgy éreajavaslattal, ötlettel rukkoltak ki fiataljaink a vezetőségeket újraválasztó taggyűléseken. Ezzel a gondolattal számolt be a párt-végrehajtóbizottságnak Begyik János elvtérs, a Diósgyőri Gépgyár nagyüzemi KlSZ-bizott- ságának titkára. A szervező és előkészítő munka időszakában megkapták a bizalmat, s jól is éltek vele. A színvonalas felkészülés, a beszámolók tartalmas- ' sága kiváltotta a fiatalokban az érdeklődést és sok jó javaslattal, gondolattal segítették mind a szervezeti, mind a gazdasági munkát. Észrevételeik azt bizonyítják, ismerik a gyár gondjait, a vezetés törekvéseit és munkájukkal igyekeznek ehhez alkalmazkodni. Ezt kötelességüknek is tartják, mert a fiatalok részére foganatosított bérintézkedések bizonyos értelemben „helyére tették” a kereseti arányokat. A gyár vezetősége döntésének a taggyűléseken jó visszhangja volt. A 43 alapszervezet taggyűlésein átlagosan a tagság 80 százaléka megjelent, és részt vett a vitában. A választásokon a tagok 50 százalékát „felfrissítették”, 23 helyen pedig új titkárt választottak. Sok szó esett a taggyülésezük —, most csap át a minőségi fejlődésbe. Ez egyébként tudatos törekvésünk is. A tervezett 32 millió forint termelési érték fölött körülbelül kétmillió forint tiszta nyereségre számítanak. Az első év termelési értéke — 1966-ban — 27 millió forint volt, 4 200 Ö00 forint deficittel. 1967-ben javult az eredmény, de nyereséget — 1 600 000 forintot —, csalt az 1968-as esztendő adott. És a mostani, a negyedik esztendő ígér kétmillió forintot. — Milyen a dolgozók jövedelmi szintje? — Számításaink szerint 25 —30 százalékkal magasabb, mint az első esztendőben — válaszolta az igazgató. — Az idén a célprémiumokkal és a természetbeni juttatásokkal együtt az egy dolgozóra jutó havi átlagos jövedelem meghaladja az 1800 forintot, talán 1900 forint is lesz. De ez még mindig alacsonyabb, mint a megyei állami gazdasági átlagkereset, és még alacsonyabb az országos átlagnál. Nincs könnyű dolgunk, mert fiatal a gazdaság és rengeteg pénzt költünk építkezésekre, beruházásokra, a korszerűsítésre általában. Megértették a nagy feladatot — És milyen a munkáskollektíva? Mennyire elégedett a munkások teljesítményeivel és munkafegyelmével? — A dolgozókról én csak jót tudok mondani. Megértették a nagy feladatot, és amit nem egészen négy év alatt meg lehetett csinálni — azt meg is csinálták — mondta az igazgató. Négy év — kevés idő. És e négy év során viszonylag korszerű nagyüzemmé fejlődött az Abaújszántói Állami Gazdaság. Építkeztek, s a géppark 80 százalékát is kicserélték, felújították. Négymillió forintért a 3. sz. AKÖV-től nemrég vásároltak géptelepet Abaújszántón, s itt a három szomszédos termelőszövetkezettel összefogva, korszerű gépjavító üzemet alakítanak ki. Szendrei József ken a jövőről is. Elmondták vágyaikat, terveiket. Ezek között gyakran ismétlődött a lakáshelyzetük javítása iránti igény. Szívesen ajánlották tudásukat, erejüket társadalmi munkához, társasházépl- tési akcióhoz. „Szeretnénk ha a gyár vezetősége megajándékozna bennünket egy autóbusszal. Több közös programot szervezhetnénk. ..A vasárnapi lapból hiányolom a miskolci mozik műsorát cs az előadások kezdetének időpontját.” A Moziüzemi Vállalat és lapunk között végre megállapodás jött létre — óh, azok az anyagiak —, s most már naponta közöljük a miskolci mozik műsorát. S nem árulunk el titkot, ha elmondjuk: tovább akarjuk e szolgáltatásunkat bővíteni, s ha minden jól megy, az olvasók hamarosan más borsodi városok mozijainak műsorát is megtalálják lapunkban. „Népszerűsítsék a régi ve- íeránoUat.** „Igaz, hogy átéltük a 25 évvel ezelőtti eseményeket, de a kulisszák mögé nem láthattunk. Nagyon jó volt dr. Karsai Elek sorozata. Hasonlókat kérünk.** A háború, s az azzal kapcsolatos események sohasem feledhető emlékek maradnak sokunk életében. A negyed- százados évforduló kínálja a lehetőséget a visszaemlékezésre. s mi éltünk is e lehetőséggel. Tanulságot, gyűlöletet, igazságérzetet, internacionalizmust. hazaszeretet fejleszt, formál a visszaemlékezés, egyben izgalmas olvasmány is az események összefüggő, sokoldalú vizsgálata. Sorozatunkban azok a borsodi veteránok is helyet kapnak, akik jelentős szerepet játszottak az ellenállásügy, mint a Lenin Kohászati Művek fiataljai” — mondták és foglalták több helyen 5s jegyzőkönyvbe. Természetesen, a gazdasági feladatokká! kapcsolatos tennivalók sem szorultak háttérbe. Sokan szóltak a védnökségvállalásokról. a termelést befolyásoló tényezőkről is. Sz. M. ban, az élet megindításában, a konszolidációban. „Szeretnék többet olvasni fcávoli országolt' életéről, eseményeiről.^ Az útleírások, a távoli, ismeretlen vidékek, szokások nagyon sok embert érdekelnek. Fel is használunk minden alkalmat, hogy ilyen jellegű írások is legyenek lapunkban. Központi anyagok is napvilágot látnak az Észak-Magyarországban, de azoknak írásai is, akik ilyen útról térnek haza. Legutóbb Bakuról közöltünk úlijegyze. tet, ott járt egyetemisták tollából, most egyiptomi tapasztalatairól számol be munkatársunk. A hasonló cikkek a jövőben sem hiányoznak majd lapunkból. „Lehet, hogy önzőnek tűnik javaslatom, de több diáktársam nevében is nagyon fontosnak tartom, hogy 8 óra helyett ne s órakor érjünk iskolába. Az autóbusz nem mindig vesz tel. Alsózsoicáról járunk Miskolcra, és ha nem akarunk elkésni, 6 órakor kell indulnunk, esetleg S kilométert gyalogolnunk az állomásra. Nagyon kérjük, tegyenek valamit szegény kisdiákokért.” Hiszen, ha csupán rajtunk múlna! Soraikat mindenesetre nagyon melegen ajánljuk a 3. sz. Autóközlekedési Vállalat figyelmébe. B. K. „Matyó" desszert Csomagolóasztalon a Szerencsi Cukor- és Csokokttlégyár új terméke, a „Matyó” desszert. Foto: Mizcrák István rek, a sikertelenségek, eredn negyedik esztendő negj'ven-ötven mázsát ígér ISI csoport, 4 ©zsr részvevő A 15 ezer vélemény nyomában H szerkesztő válaszol
