Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)
1969-10-23 / 246. szám
«ZAK-MAGYARORSZÄG 4 CsQlőrtSk, 1969. október 23. I Pécsi számadás #• | A játékfilmek szemléje közügy Amikor az V. magyar játékfilm-szemle megnyitása előtt, október 12-i számunkban az új magyar film ünnepi hetét köszöntöttük, annak a reményünknek adtunk kifejezést, hogy az érdekesnek, tanulságosnak ígérkező rendezvénysorozat a magyar filmművészet okos mérlegelésének és a további haladás lehetőségei taglalásának hete lesz. lezajlottak a filmszemle vetítései, tanáeskozásai, közönség—művész találkozói, a pécsi Széchenyi térről bevonták a fesztivál zászlóit, s a filmek most már a szemle ünnepi körítése nélkül találkoznak, nap, mint nap a közönséggel. Ideje hát a számadásnak, mit hozott Pécsett az V. magyar játékfilm-szemle. Nemcsak a finnesek ügye A filmszemle, mint azt. Papp Imre, a Pécsi városi Tanács vb-elnökhelyettese nyilatkozta, s mint azt Pécsett és Baranya más helységében tapasztalhattuk, köz- ijfíy volt. — A magyar film ügye össznemzeti ügy. Ilij szen tehetséges alkotók és at. kotások reagálnak és kérdeznek rá a magyar valóság lényeire, s a maguk eszközeivel meg is kísérlik a válaszok adását. Ezért nagy jelentőségű számunkra, hogy e fontos, és különösen az utóbbi néhány évben még nagyobb jelentőségre szert tett művészeti ág Pécsett találta meg egyik otthonát — mondotta többek között Papp Imre, és ezt az „össznemzeti ugy”-érzetet és a fesztivál pécsi megrendezésének ürömét kellett látnunk nemcsak a város díszes külsőségeiben, hanem az előkészítettségben, a hivatalos szervek és a nagyközönség részéről tapasztalt megnyilatkozásokban egyaránt. Pécsett és Baranyában sokféle szerv vállalt részt a szemle jó előkészítésében, jelezve, hogy a szemle nemcsak a filmesek ügye. Sokrétű program A fesztivál programja sokrétű, változatos volt. Nyolc cersenyfilm pergett a nagyközönség előtt a Petőfi moziban, amelyeket, mint már korábban hírül adtuk, o Magyar Filmművészek Szövetsége titkos szavazással válogatott ki, mint legjobbakat az bemutatójának lehettek részesei a fesztivál vendégei (sőt egy hetediknek is, amely nem játékfilm ugyan, hanem dokumentumfilm), láthattak több értékes korábbi magyar filmet, találkozók voltak pécsi és baranyai üzemekben, tanintézetekben, intézményekben a közönséggel, s nem utolsósorban nagy érdeklődést váltott ki a 14-én megrendezett Tv Fórum, amelyen a közönség találkozhatott a magyar filmélet legfőbb irányítóival, kérdezhetett. vitázhatott a filmek művészeti vonatkozásairól, a filmforgalmazás kérdéseiről. Az érdekes, tartalmas, hosz- szantartó vitát Szepesi György vezette, s a Magyar Televízió az egészet képszalagra rögzítette. A tervek szerint október 29-én este összeállítást sugároznak erről a vitáról. Szórakozás és szolidaritás Filmeken kívül is kínált sok érdekes, szórakoztató időtöltést a pécsi program. A nagy hírű Pécsi Balett a fesz. tivál vendégeinek külön előadásban mutatta be A veronai szerelmesek mártíruma című. nagyszabású táncdrámáját, új műsorral szórakoztatott a Bóbita bábegyüttes, akik pedig a könnyűzenét szerették, részben a Qualiton Hanglemezgyár könnyűzenei koncertjét élvezhették, részben a Metró-zenekar és Za- latnay Sarolta műsorán vehettek részt. Kiemelkedő programja iidarilásnak szentelt est, amelynek programjában az irodalmi színpadi műsor mellett bemutattak egy új magyar dokumentumfilmet, a Sipos István készítette Beavatkozást. Ez az új dokumentumfilm, ami valójában a szemle hetedik ősbemutatója volt, megrázó erővel tárja a néző elé az amerikaiak agresszióját, a vietnami nép harci elszántságát és legyőzhetetlenségét, és azt a világszerte megnyilvánuló szolidaritást, amely Vietnam mellett a békét szerető emberek körében megmutatkozik. Találkozások Az V. magyar játékfilmszemle módot nyújtott a különböző találkozókra is. A magyar filmek alkotóival és szereplőivel a pécsi közönség minden nap találkozhatott, nemcsak az utcán, vagy a szállodák előcsarnokaiban, illetve az előadások hivatalos bemutatásain, hanem a minden délelőtti programszerű összejöveteleken, a Pannó- nia-szálló egyik nagytermében, ahol a legkötetlenebb eszmecsere folyt művészek és nézők között. De találkoztak Baranya megye és Pécs város művelődési házaiban, különféle intézményében, ahol részben egy-egy konkrét film kapcsán, részben kötetlenül folyt a hasznos eszmecsere filmekről, szerepekről, ezzel kapcsolatos kérdésekről. Ugyanígy lehetőség volt a fesztivál vendégei között nagy számmal található Jetii- j földi filmalkotókkal és színészekkel való találkozásokra is. A fesztivál lényegét azonban a filmek és a viták jelentették. Ezekről későbbi írásainkban szólunk. Benedek Miklós Tanulmányúton A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ által szervezett észak-magyarországi tájegységi foto-, film- és hangosított képsorbemutató rendezvénysorozatot október 25-én, szombaton délben 12 órakor nyitják meg. Németh Imre ország- gyűlési képviselő megnyitó- beszédével kezdődik a három északi megye amatőr fényképészeinek kiállítása a művelődési központ kiállítási csarnokában. Este 6 órakor kerül sor a filmek és a hangosított képsorok nyilvános / bemutatójára. A bemutatót Kováts György, a megyei művelődési központ igazgatója vezeti be. Az ünnepélyes megnyitó és bemutató keretében hir- deiik ki a zsűrizés eredményét, és adják át a díjakat a nyerteseknek. A fényképkiállítást október 25-től november 2-ig, naponta 11 és 19 óra között tekintheti meg a közönség. A filmeket és audiovizuális képsorokat a megye nagyobb művelődési központjaiban is bemutatják, mielőtt a Nóg- rád, illetve Heves megyei bemutatókra kerülne sor. Tavaly a Pest megyei középiskolák igazgatói látogattak el Borsodba, a napokban pedig a borsodi igazgatók tettek látogatást Pest megye néhány középiskolájában. Három napig tanulmányozták Visegrád, Szentendre, Vác, Érd, Monor, Nagykőrös középiskoláit és mái kulturális intézményeit. Míg egy évvel ezelőtt a Borsodban járt Pest megyeiek elsősorban a nyelvi tagozati osztályokban alkalmazható módszerek, az ezek alkalmazásával elérhető eredmények, | valamint a kollégiumi élet iránt érdeklődtek, a borsodi igazgatók az elmúlt napokban főképp a bejáró tanulókkal, a tanulószobai foglalkozással és a kabinetrendszerű tanítással Ipari formatervezésről és formatervezőről Az Iparművészeli Tanács időszaki tájékoztatója, az Ipari Művészet legújabb számában több cikk foglalkozik az ipari formatervezéssel. A lap élén Ernyey Gyula nagyszabású tanulmánya, a Magyar design az ipari formatervezés történeti áttekintését adja gépiparunk hajnalától, a XIX. század első felétől r.apjainkig. Külön mutatja be a reformkortól a kiegyezésig, majd a kiegyezéstől a századfordulóig fellelhető ipari formatervezési jelentkezéseket. Nyomon követi ennek fejlődését a századfordulótól az első világháborúig, a két világháború között, és természetesen legnagyobb részletességgel a felszabadulás utáni időszakban. Megállapítja, hogy formatervezésünk eddigi eredményei többségükben csupán néhány iparig és néhány tervező megjcszített értő munkája révén jöttek létre, s megközelítőleg sem jellemző az egész iparra, a teljes tárgykultúrára. A kiadvány további részében Bér Andor a formatervezést, mint gazdasági tényezőt elemzi, Koczoglx Ákos pedig Dániel József Munkácsy-díjas formatervezőt mutatja be. Megkésett beszámolót olvashatunk a Miskolci Galériában korábban megrendezett Ipari művészet című kiállításról Szentes Lajos tollából. Csen- key Éva pedig a japán alkalmazott grafikai kiállításról számol be. Borbíró László a Frankfurtban tartott lakásberendezési ankétről, a jövő lakásának most kialakult képéről tudósít. kapcsolatos kérdéseket tanulmányozták és vitatták meg vendéglátóikkal. (h. j.) FI LM JEGYZET A 17. szélességi fok Sok filmet láttunk, amely a vietnami nép elleni agressziót, a vietnamiak elleni szennyes háborút idézi elénk, ugyanakkor megmutatja azt a hősi elszántságot is, arnely, lyel e kis nép rendíthetetlenül küzd a szabadságáért. Nemsokára a nagyközönség is láthatja a legújabb ilyen témájú magyar dokumentum- filmet, a Beavatkozást, most pedig mozijaink — a vietnami néppel való szolidaritás jegyében, az agresszió elleni tiltakozás szimbólumaként, egyben pedig a vietnami kérdés és Vietnam népének jobb megismertetése végett — műsorra tűzték Joris Ivens nagyszerű dokumentumfilmjét, A 17. szélességi fokot. Joris Ivens neve nem ismeretlen előttünk. A nemzetközi Béke-díjas holland művész, aki nemrégen a miskolci filmfesztivált is megtisztelte jelenlétével, részt vett a spanyol polgárháborúban, járt a harmincas években a Szovjetunióban, a szabadságáért küzdő Kínában, a Hollandiától elszakadó Indonéziában, Gerard Philipe társalkodójaként •játékfilmet is készített, a Till Ulenspiegelt, nagyobb filmjei közül pedig nálunk jól ismert az Ot ország, öt asszony és A Szajna találkozik Párizzsal. E nagyszerű dokumentumfilmművész francia és vietnami munkatársaival két hónapig forgatott a tüzvonal- ban, Vinh Linh körzetében. Filmjének alapgondolata, hogy bemutassa azt a hős népet, amely megőrzi nyugalmát, ön tudatosságát, tisztánlátását. Ez a film hősköltemény és vádirat egyben. Hősköltemény a vietnamiakról, vádirat az agresszió ellen. Segít az igazság jobb megismerésében, operatőri munkája csodálatot érdemel, s az egész film tiszteletet kiváltó alkotás. <b«> elmúlt egy esztendő termésé- volt a fesztivál rendezvényei- f bői. Hat új magyar film ős- nek a Vietnammal való szó- [ Hajdú Béla: A tiszaszederkényi Derkovils Gyula Művelődési Központban a minap nyitották meg Molnár Bertalan, Miskolcon élő idős mester hangszerkiállítását. Hegy- meg! Ernő megnyitó szavai után a mester saját készítésű hegedűin felhangzott Torelii Concerto grossőjának II. tétele. Molnár Bertalan ma már 7* éves, a mintegy 30 éve dolgozik. munkálkodik hegedűinek művészi építésén. Bátran mondhatjuk, hogy szakmájában az ország egyik legtehetségesebb egyénisége, a kiállított hegedűk méltón dicsérik kezének munkáját. Mindnyájunk nevében kívánunk az idős mesternek hosz- szú életet és egészséget. lAöi Vera Tisza* zeder kény Felhívjuk vásárlóink figyelmét, hogy a Sajó cipőboltunk megnyitása alkalmával meghirdetett ■ r sorsolás tárgyjutalom jegyzékét cipöboltunk kirakatában (Miskolc. Széchenyi u. 82.) közszemlére tettük kJ. A jutalomtárgyak a vásárlási blokk ellenében, boltunkban átvehetők. Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Amikor a jelenleg 15-ös házszámot viselő miskolci sajtóház, mint a Bajcsy-Zsilinszky u. 13. számú épülete tető alá került, akaratlanul elém elevenedett két másik 13-as szám, amely — mint akkor megemlékeztem e különös véletlenről — ugyancsak jelentős szerepet játszott Miskolc és a megye sajtótörténetében. Egyik a húszas években a Hunyadi u. 13. szám alatt épült első sajtópalota, a Magyar Jövő székháza, a másik a Toronyalja u. 13.. számú épülete, amelyben a Termés című irodalmi-művészeti folyóiratunkat szerkesztettük másfél évig. (A 13-as szám más vonatkozásban is érdekesen kapcsolódik életem vonalába: Móricz Zslgmond 13 évvel korábban, József Attila 13 évvel későbben született nálam, aki 1892-ben láttam meg a napvilágot.) / Most azonban, amikor a sok nemzetközi találkozó megállapodásait, az alkalmi üdvözleteket rendszerint hárman írják alá, sokszor villan át agyamon a 3-as szám történelmi és társadalmi jelentősége, és az e számhoz fűződő élményeim. „Trés faciunt collegium" — hárman alkotnak egy testületet — hangzik a régi latin közmondás. És való tény, hogy ahol két ember nézetkülönbségei nehezen egyenlítődnek ki, hasznos szolgálatot tehet az áthidalásban egy harmadik személy. Erre utalnak a hajdani triumvirátusok és sok mai vezetőségi hármas. Sem a kettő, sem a négy nem hozható olyan könnyen közös nevezőre, mint a három. Ezért nem készítünk kétlábú asztalokat, s ezért voltak divatban valamikor, > ma is, a háromHárom lábú asztalkák. Amíg ugyanis a négylábú asztaloknál gyakran előfordul, hogy a lábak hosszának milliméteres különbségei, vagy a padlózat egyenetlenségei billenéseket okoznak, a háromlábú asztal akkor sem billeg, ha lábai nem egyforma hosszúak. Ezt példázzák a horgászok, turisták háromlábú székei, a hármas támaszpontokon nyugvó repülőgépek is. Három! Figyeljük meg, ha két beteg ember panaszaival egymást jajveszékelésig keseríti, s megjelenik egy harmadik, mindjárt enyhül mindhármuk fájdalma. És a sírásra torzuló ajkakon mosoly jelenik meg. Mert... Mert három ember már egy társaság. „Három a magyar igazság" — szokták mondani, amikor harmadszor koccintjuk össze poharainkat valaki egészségére. És háromszoros éljent kiáltunk ünnepélyeken az ünnepelt személyre vagy eszmére. Hármas egység — három (okozat Már a bibliai korszakokban (három királyok, szentháromság) kiemelt szerepe volt a hármas számnak. Ma pedig, nap, mint nap előtérbe pávásko- dik az élet sodrában a Hármas. Három űrhajós repült a Holdra, három díjfokozatot nyernek az olimpiai győzők és a sportélet sok más győztesei, három fokozata van sok-sok kitüntetésnek. Dicső események évfordulóit háromszoros sortűzzel ünncplik. Három színű a nemzeti lobogónk. Ha közkedvelt vicclapunkra tekintek, felsejlik a „háromszor veri ezt Ludas Matyi vissza” is. Hosszúra nyúlnék felsorolnom, hogy « magyar nótákban hányszor szerepel a három, a. három csillag, a ,,háromszor” különböző vonatkozásokban, I Szabadság tér 3. Kitörölhetetlen emlékek fűznek ehhez a házszámhoz. Itt volt első miskolci lakásom a Tanácsköztársaság idején, itt székelt a termelési biztosság, amelyben posztomat 1919. április 11- én foglaltam el — innen datálódik, immár félszázados miskolci honpolgárságom.. És mint publikáltam már, a felszabadulás után ebben az épületben volt sokáig as MKP pártirodája. Itt alakult meg a miskolci újságírók első érdekvédelmi szervezete. S itt székel ma a II. Rákóczi Ferenc könyvtár. Három! Te nagy számfejedelem, de sokszor magasodsz az emberi sorsok fölé... Hadd jegyezzem itt meg, hogy « Kazinczy utca 3. szám emeletén 1940—50 között bérelt lakásunkhoz fűződnek a második világháború legizgalmasabb eseményeivel kapcsolatos élményeim. A sorozatos katonai behívások, az engem is nyugatra kényszeríteni akaró Szálasi-ban- diták. jól időzített faképnél hagyása cs az emlékezetes éjszakai robbantás, amely 1914. december 3-án jelezte Miskolc város felszabadulását. Azt a napot, amelynek a negyedszázados évfordulóját december 4-én ünnepeljük meg. Nagy napja lesz ez az ország második városának. | | „Észak-Mayyarország 111“ faiszerfeiílás íiszaszÉfíÉfta
