Észak-Magyarország, 1969. október (25. évfolyam, 228-253. szám)

1969-10-03 / 229. szám

Péntek, 1969. október 3. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Községről községre Baktakék Kivirágzik a Szárazvölgy Elcsitult a Vasonca Export a javából Nagy körzet kis iskolája „Jubiláló7' íalugond Becsülete van végre a földnek a Szárazvölgyben. A lejtős vidék, melyről eső pusztította, jég verte el a legdrágább életet, a kenyér­nek valót — lassan kivirág­zik. Azt is mondogatják mos­tanában arrafelé, hogy talán más ,névre lenne méltó e so­kat szenvedett táj. Bakta és Kék. Két falu volt hajdan. És két világ. Kéken éltek inkább a mó­dosabbak, kikhez nemcsak a szomszédos Baktárói, de még a hetedik határból is eljöttek a nincstelenek, s elszegődtek summásnak. Bakta a földnélküliek tele­pülése volt, ritkaságszámba ment, ha volt valakinek egy szerény kis gazdasága. A két falu már régen ösz- szenőlt, aztán közigazgatási­lag is eggyé váll;. Még egy évtizeddel ezelőtt sem hittek a gazdálkodás — és főleg nem a korszerű, nagyüzemi módszerek — jö­vőjében nagyon sokan Bakta- kéken. Inkább másfelé, a városban kerestek pénzt. In­gáztak, vagy hetente jártak csak haza a családhoz. Sokan végleg elköltöztek a faluból. — Azt mondogatta min­denki: itt ezen az isten háta- mögötti helyen nem lehet megélni — idézi vissza a válságos időszakot Szilvássy Sándor, a tanács vb-elnöke. S hogy az akkori elván­dorlást még mindig „nyögi” a község, az anyakönyvből kiderül. Tíz esztendeje több lakosa volt Baktakéknek, mint ma! Alig ezer lelket számláló, aránylag kis tele­pülés. Ám az utóbbi évek egész­séges változásai, a. fejlődés nemcsak gazdasági téren mu­tatja majd meg remélhetőleg hatásait. kolaépülct kivitelezését bíz­zák másra... mind szakképzettek. Sokan sajnos még ma is bejárók. A község természetesen szív­ügyének tartja az ő problé­májukat is — két pedagógus- lakás vásárlása van folya­matban — tájékoztatott az iskola igazgatója. Jól felszerelt szertárak, az audiovizuális oktatás vala­mennyi eszköze, mind-mind segíti a pedagógusgárda mun­káját, a korszerű gyermekne­velést és oktatást. A hajdani két tsz 1965-ben egyesült, s felvette a völgy nevét. Tulajdonképpen innen számítják az egészséges fo­lyamat eredetét. — Ez, a nem egészen két­ezer nap elég volt ahhoz, hogy az alkotni vágyó embe­rek munkája virágzó völgy­résszé varázsolja ezt a mos­toha. emlékű vidéket. így foglalta össze dióhéj­ban a tsz nem nagy múltját Radeczky Albert főkönyvelő. De mindjárt fplytatja is: — Azzal foglalkozunk, ami adottságainkhoz a legkifize­tődőbb vállalkozás. A két­ezerholdas szántó, a jóformán teljesen gépesített megműve­léssel megtenni a tőié telhe­tőt. Árpából például az idén jóval magasabb volt a várt­nál az átlagtermés: 10 má­zsás. Érdemes errefelé a szarvasmarha hizlalásával foglalkozni. Már az idén is eladtunk 170 darabot — főleg külföldi vevőknek. Vittünk aztán a piacra tejesbárányo­kat is. nagy keletjük volt... —■ De ne feledd a mellék­üzemágat sem! Jócskán hoz az is a konyhára — így a fő­könyvelőhöz az éppen kőrút­ján arrafelé járó Németh Im­re. országgyűlési képviselő. S megtudjuk: a tsz építő­brigádjának híre van. Isko­lát épített a 36 tagú — főleg szak iparosokból álló — cso­port. de hívták már őket hi­dat emelni, mezőgazdasági ép"'1 'teket elkészíteni, sok­felé Csak éppen a helyi új is­© Örömhír a faluban, hogy végre csendes és szójogadó. jámbor patakocska lesz az eddig sok bajt és keserűséget okozó, rakoncátlan Vasonca. Üj medret kapott. Girbe-gör- be, néhol csupán „tyúklépés­nyi” rés volt ez a meder — melyet a közelmúltban ren­dezett az Északmagyarorszá­gi Vízügyi Igazgatóság. Fo­rintokban aligha fejezhető ki a végzett munka értéke. Vég­re a lezúduló eső nem viszi el a talajt a lejtős területről, s kizöldül majd a rét, nem­csak a savanyú csaté lepi be a vidéket. A nagy körzet iskolájának több mint háromszáz tanu­lója van. A helybelieken kí­vül Beret, Detek, Fancsal, Alsó- és Felsőgagy. Csenyé- te és Gagyapáti íelsőtagoza- tosait is ide hozza minden­nap az iskolajárat. Három régi és korszerűtlen tante­rem, valamint a pár eszten­dős épület már szűk, kinőt­te az iskola. Éppen ezért a nagy telek másik felén egy új, négy tantermes, modern épületet emelnek majd. Ügy hírlik, már a következő szeptemberben nem kell majd a jelenlegi erőfeszíté­sek közepette, nagy létszámú csoportokkal végezni a kor­szerű oktatást. — Egy pedagógus most végzi a főiskolát, a többiek o Az elmúlt évek során so­kat változott a falu arculata. Üj házak sora emelkedik, középületeket és sok kilomé­ter járdát építettek, van már korszerű közvilágítás. De még sok minden hiány­zik. A legfájóbb gondok, s a la­kosság által már nagyon várt létesítmények: az utak kiépí­tése és egy gyógyszertár léte­sítése. Mindezt sajnos, a kis falu saját erőből nem tudja megvalósítani... — A szomorú „jubileu­munk”: legalább két évtizede várjuk a gyógyszertár felépí­tését. A „legközelebbi” Krasznokvajdún van, tizenöt kilométernyire tőlünk. Oda viszont nincs megfelelő köz­lekedés. így aztán a gyógy­szereket Encsen vesszük — panaszolta a község gondját a vb-elnök. Most tartalékolnak egy művelődési ház létesítésére — ehhez. ígért anyagi hozzá­járulást a tsz is, társadalmi munkát a lakosság. Kísérletképpen vasárnap is lesz friss kenyér A sütőipar fejlesztése a Miskolci városi Tanács vh-ülésének napirendjén Legfontosabb eledelünk, a kenyér minősége került a mérlegre tegnap, csütörtökön délelőtt Miskolcon, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak ülésén. Panaszok halmaza érkezik szinte naponta a kenyér és a péksütemények ízére, ké­tes frisseségére, a szállítá­si nehézségek és még néhány, sütőipari hiányosság miatt. E témakör sajnos, esztendők óta, állandóan a napirenden szerepel a munkásvárosban. Szót kér a közvélemény, hi­vatalos fórumokon hangzanak el javaslatok, intézkedések történnek. De a helyzet — ezt megál­lapította tegnap a vb — még korántsem megnyugtató. Nem „pihen“ a liszt Az egyes technológiai uta­sítások helytelen alkalmazá­sa egyre ritkább. Hogy mi­ért kerül mégis „szalonnás”, lapos kenyér, vagy mini­zsemle a vásárló kosarába? A földekről Jól halad az őszi munka az ózdi járásban o A nehéz múlttal, a biztató és egyre változó jelennel és a következő években — ezt most már minden baktakéki vallja — szép -jövővel lesz majd teljes a kis, ezer lelket számláló község történe­te. Gyárfás Katalin Egy fiatal gyár eredményei Az Elzett Fémlemezipari Művek Sátoraljaújhelyi Gyá­ra évről évre jelentős fejlő­dést ér el. A gyúr ebben az L évtizedben létesült, mégis meghatározó, progresszív té­nyező Sátoraljaújhely gazda­sági életében, fzléses termé­kei egyre nagyobb tetszést váltanak ki a fogyasztók kö­rében. A korszerű épületve­retek, kis irodagépek mellett bizonyára nagy kereslet lesz a? esztétikailag és használha­tóság szempontjából is kitű­nő kávéfőző, más szóval ko­tyogó iránt. A vállalat nagyarányú fejlesztési programot dolgo­zott ki a hiánycikknek szá­mító zárak gyártási volume­nének növelésére. E terüle­ten eddig a legszűkebb ke­resztmetszet volt az öntött alkatrészek gyártásának kül­ső kooperációja. Ezen a terü­leten hozott döntő fordula­tot a sátoraljaújhelyi gyár­ban végrehajtott fejlesztés. Most már a záralkatrészeket korszerű présöntésű techno­lógiával állítják elő. A ^fej­lesztés számottevő minőségi javulást biztosít a zárgyár­tásban, megszünteti a szűk keresztmetszetet és jelentős önköltségcsökkenést eredmé­nyez. Megyénk északi részén, az ózdi járásban az átlagosnál nagyobb erőfeszítést igényel az őszi munkák elvégzése. A földrajzi fekvés miatt az érési idő elhúzódik, kevés idő marad a betakarításra, a ta­laj-előkészítésre és az őszi vetésre. Sietni kell a munká­val, hogy az általános esőzé­sek beálltáig minden a föld­be kerülhessen. Az utóbbi hetekben nem volt ok pa­naszra. A napos, száraz idő­járás kedvezett a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­nek. Nagyrészt ennek kö­szönhető, hogy az ózdi járás­ban a tervezettnél jobban haladtak az őszi munkákkal. A sajópüspöki Sajó-völgye Tsz már a múlt hónap 26-án befejezte 70 holdon a burgo­nya betakarítását. A tsz vezetősége elége­detten nyilatkozott a 120 mázsás holdanként] ter­mésátlagról. A napraforgó és a cukorré­pa betakarítását, a tervek szerint október 10-re befeje­zik, ezt követően kezdik meg a kukorica törését. Jól ha­ladnak a talaj-előkészítéssel és az pszi vetéssel is. A ter­vezett 300 holdból már 200 holdon elvetették az őszi ár­pát, illetve búzát. Mozgalmas volt a putnoki termelőszövetkezet határa is. A burgonya után már meg­kezdték a cukorrépa betaka­rítását. Tegnap fejezték be a silózást is. A készletük téli­re közel 120 vagon silózott Modern ergonómia homerűsltik A XVIII. századból való, egykori földesúri kúria ma a községi tanács búza Mono­kon. A régi épületet most átalakítják, s korszerű köz­ponti fűtéssel és vízvezeték­kel látják el — írja Zsuffa Tibor levelezőnk. takarmány. A tsz kertészeté­ből naponta 2 vagon káposz­ta indul külföldre. A sok­irányú betakarítási tevékeny­ség mellett nincs lemaradás a talaj-előkészítésben sem. A tervezett 600 hold őszi vetéshez 520 holdon elő­készítették a talajt, és 250 holdon már elvetettek. A nagybarcai Dózsa Ter­melőszövetkezet határában tegnap már minden gép az őszi szántást végezte. Őszi vetést búzából 140 holdon terveznek. A talaj-előkészí­tés a cukorrépaföldek kivé­telével már itt is befejező­dött. Ha az időjárás kedvező lesz, 15-ig befejezik a vetést. A burgonya betakarításával már Nagybarcán is végez­tek. A cukkorépatermés jó­nak ígérkezik. Kissé lemaradtak a burgo­nya ásásával a csermely! Béke Tsz-ben. Ez annak tud­ható be, hogy mind a 44 hol­don hagyományos módsze­rekkel végzik a betakarítást. Szállítási nehézségek is aka­dályozzák munkájukat. Ha az idő változatlan marad, re­mény van rá, hogy a hét végére elkészülnek vele. Már végeztek a takarmány beta­karításával, s az őszi vetés­sel is jól haladnak. Elvégez­ték a talaj-előkészítést, s már 200 holdon földbe ke­rült az őszi búza. T. I. A különböző munkahelyek terhelő hatását úgy vizsgál­ják, hogy a bányászra rádióadót szerelnek. Ez a munkás biológiai jellemzőit jelekké alakítja át, amelyet egy hor­dozható vevőkészülék segítségével magnószalagra rögzíte­nek. Legtöbbször objektív okai vannak. A gyengébb minőségű bor­sodi, de a Békésből, Szolnok­ból hozott úgynevezett „cél­lisztek” sem mindig kifo­gástalan kenyeret sütnek. Nem tud „pihenni” a liszt, nincs elegendő raktár. A napi szükségletet kapacitáshiány miatt sokszor nyújtott mun­kaidőkben, sok erőfeszítés közepette tudják csak kielé­gíteni a sütőipar dolgozói. A kemencéből kiszedett, még forró kenyér így’ aztán rög­tön utazik, s a szállítás köz­ben, majd a zsúfolt bolti polcokon sokat romlik a mi­nősége. Szikkadt a kenyér A vasárnapok és a kettős ünnepek fokozott kapacitást igényelnének a pékségekben. Jelenleg csalt előre-terme- léssel tudják megsütni a hét végi 10 vagon kenyeret. Emi­att aztán sok vásárló bosz- szankodik: két-három napig szikkadt kenyéren él a csa­lád ... Kísérletképpen — munka- szervezéssel — kisebb téte­lekben sütnek majd friss ke­nyeret Miskolcon vasárnapra is. Amint azt a vb határo­zatába foglalta: a fogadta­tás szabja majd meg a to­vábbi feladatokat, 69 millióba kerül Amint arról a tervosztály tájékoztatta a végrehajtó bi­zottságot; a mintegy 69 mil­lió forintos beruházás, az új, 50 tonnás kapacitású ke­nyérgyár építése még ebben az évben megkezdődik. Péksüteményből azonban még a kenyérgyár üzembe lépése után sem tudnak az igényeknek megfelelően ele­get készíteni. A 3. számú üzem, a Hunyadi utcai ugyan­is hamarosan szanálásra ke­rül. Ezért egy korszerű süte­ményes üzem létesítése is szükséges. A tervek szerint ennek kivitelezését még o IV. ötéves terv időszakában megkezdik, s az első ütemet be is fejezik. A küldött délben utazik a békekongresszusra — Kern értettem miért ünnepi a zsíros kenyér az abonyi gazdasági cseléd 12 gyerekének, és miért megvetett a gazda gyerekeinek ugyanez az eledel. De azt sem értettem, hogy miért kell nekem, a tizenéves gyereklánynak 70 órát dolgozni hetente az Egyesült Izzóban. Es azt sem értettem, miért hagyták ott az éhes tömeget 1945 januárjában, a kenyérbolt előtt a nyilasok. — Aztán egyszer csak érteni kezdtem. Szerencsére fiatal voltam még, előttem állt az élet és a kislányom is szépen növekedett. Tanulni akartam. Amint lehetett, elvégeztem a hetedik-nyolcadik osztályt, pártszemináriumokra jártam, ké­sőbb már én is tanítottam. Nem katedrán, csak úgy, az Izzó munkásnőit. Klárit is, aki visszatért Auschwitzból. A vékony, szőke hajú Ida soha nem. tért vissza, — Ida emléke, Klári elbeszélései és az én kis élelem any- v.yira mcggyűlÖltctték a békétlenséget, hogy elhatároztam: ha tehetségem lesz, mindig a békéért harcolok. Bartók Andrásné, a megyei nőtanács helyettes titkára 45 éves. Ma délben utazik Budapestre, a VTI. magyar békekong­resszusra. — Húszéves a magyar békcmozgalom, húsz éve élek Bor­sod megyében. Ügy igyekeztem dolgozni, hogy ne hazudtol­jam meg fiatalkori fogadalmamat: a békéért harcoljak. Egy ideig tudatosan, aztán már tudat alatt tettem, — Már elfelejtettem, de most, amikor a kongresszus kül­döttei közé választottak, újra feléledtek a budapesti háborús emlékek. Végiggondoltam azokat, és a közben eltelt éveket. Szép munkám van, elégedett vagyok, de nem megelégedett. A kongresszuson a magyar békemozgalom feladatairól kívá­nok szólni. Ügy érzem jogosan beszélhetek erről, hiszen ősz- szefügg a munkámmal és erős az a régi fogadalmam. — Elmondom, hogy nem lehetünk még megelégedettek, hiszen néhány napja izgatottan figyeltük a televíziót: hány százalék szavazatot kap a neonáci párt az NSZK-han Vi­etnam is van és. L. G*.

Next

/
Thumbnails
Contents