Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-12 / 211. szám
Péntek, 1969. szept. 12. ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 = 30 autó9 h a út na k indul a hajnalok hajnalán — 12 ezer ionná kenyér — löbb mini 11 millió péksütemény — Évülő üzemek — Csomagolt kenyér a szakbolt okban Alig akad olyan ember, aki nem szereti a friss, ropogósra sült kenyeret, vagy péksüteményt. Korra és nemre való tekintet nélkül, a kenyér-, vagy fűszerboltban az első kérdés az eladóhoz: — Friss? . . . Vízmű n Bükk heaysro leidén Érdekes és nem mindennapi munka fejeződött be a Borsod megyei Bükkszentke- reszten. A Bükk hegység „tetején” levő 1500 lakosú település egészséges és bőséges ivóvízhez jutott, s így minden lehetőség megvan rá. hogy az erdőkkel övezett község mielőbb üdülőhellyé váljon. A hegyi vízmű épitésére csaknem 8 millió forintot költöttek amelyhez a vízműtársulásba tömörült lakosság családonként 3600 forinttal járult. Az új vízmüvet az alsó Szinva- íorrás foglalásával alakították ki. Az itt felépült korszerű gépházból a kristály- tiszta karsztvizet nagy nyomású acélcsöveken szivaty- tyúzzák fel a 300 méterrel magasabban fekvő somosbér- ci tárolómedencébe, ahonnan a víz gravitációs úton jut el a községbe. A több mint egy évig tartó munkák során a forrás és a falu között mintegy nyolc kilométer hosszú csővezetéket építettek, az utcákban 20 kifolyót szeleitek fel és a vezetékes ivóvizet 14 üdülőbe, illetve intézménybe kötötték be. A 612 méter magasban fekvő község vízmüvének műszaki átadását csütörtökön kezdték meg és ünnepélyes üzembe helyezésére szeptember 28- án kerül sor. S akik erről gondoskodnak, a hajnalán talpon vannak. íme a üzemeinek példája. Gönczi Sándor, a vállalat igazgatója a hivatását szerető szakember szeretetével és lelkesedésével beszél e fontos iparágról, ahol a legkisebb tévedés is, vagy technológiai „botlás” tonnákban mérhető selejtet jelent. Naponta sok kenyeret gyártanak, hiszen nagy kiterjedésű az a terület, amelynek ellátásáról gondoskodniuk kell. Hozzájuk tartozik a már több mint 30 ezer lakosú Kazincbarcika, valamint Özd, ezenkívül az edelényi járás. Ide kell számítani Sajószcnt- pétert és környékét, de tőlük várja a kenyeret és a péksüteményt Sajóbábony is. 117 mázsa a napi kenyértermelés. Ezt a vállalathoz tartozó 12 üzem produkálja, kihasználva a kapacitást. Az adott körülmények között nem nyújthatnak többet, holott a fogyasztás és az igények állandóan nőnek. — Persze nem nyugszanak bele, a tervek már készen állnak a műszaki fejlesztéssütőipar dolgozói, már hajnalok Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat hez, a nagyfokú beruházáshoz. Mindenekelőtt a Kazincbarcikai Kenyérgyár sütőkemencéinek a felújítására, illetve új kemencék építésére gondolnak. A jövő év első felében megkezdik 3 darab, úgynevezett kétsütőrúcsos kemence építését, ami másfél millió forintba kerül. A számítások szerint, amellett, hogy nő a kapacitás mintegy 20—25 mázsával, lényegesen jobb lesz a minőség is. Ha ezek a kemencék megépülnek. bővül a választék, egy-, két-, sőt, háromkilós és kerekre formált, úgynevezett parasztkenyeret is sütnek majd. Két új üzemet is építenek. Az egyiket Edelényben, hétmillió forintos beruházással. A másikat Szín községben Ennek a költsége 5 és fél millió forint. Igen érdekes adatok érzékeltetik a fogyasztás mértékét, amivel lépést tartani nem egyszerű feladat. Ez év- első hat hónapjában a vállalat csak kenyérből 12 036 tonnát gyártott. Különféle péksüteményből 11 millió 6!) ezer darab fogyott el az említett időszakban. Ennek biztosításához nemcsak gépekre és berendezésekre van szükség, hanem nagy szaktudású, szorgalmas emberekre is. A törzsgárda mellett az utánpótlásról is gondoskodnak. Edelényben indítottak egy sütőipari szakmunkás- képző iskolát, 24 tanulóval. Emellett működik egy kihelyezett osztály is Özdon. ösz- szesen 58 ipari tanulója van a vállalatnak. Érdemes elmondani, meny- í nyíre a közönség igényeihez I igyekszik igazodni a vállalat. ' Egy ide vonatkozó miniszteri 1 rendelet szerint 1970. január 1-től kenyeret csak csomagolva lehet árusítani vidéken is. Az igazgató közölte: úgy döntöttek, hogy nem várva be ezt a határidőt, ők már ez év szeptemberétől a vállalat tíz mintaboltjában csomagolt kenyeret árusítanak. (tóth) Uj melléküzemág Rudi a hán Tovább bővül sí bogácsi strand Néhány esztendeje, hogy Bogács község halárában az ízületi bántalmak kezelésére kiválóan alkalmas, meleg gyógyvizet találtak. A Bükk lábainál fekvő, festői szépségű vidéken nagyszerű felfedezés volt ez, hiszen megnyílt a lehetőség egy gyógyfürdő építésére, mely nemcsak az egészségre vágyókat, hanem a kirándulókat is vonzza. tanúsítanak a fürdő közelében levő 6 ezer négyszögöl terület iránt, melynek fel- parcellázása folyamatban van. Remélhetőleg az érdekelt tsz-ek, tsz-szövetségek és vállalatok hamarosan felveszik a kapcsolatot a bogácsi tanáccsal, s a tervek meg- I valósítását még az idén meg- I kezdhetik. (s) I A Rudabányai Vasércbányában jelentős mennyiségben találhatók olyan festékalapanyagok, amelyeket eddig külföldről, nagyobbrészt a Német Szövetségi Köztársaságból vásároltunk. Az érc- tömzsekben gyakran előforduló különböző színű vas- oxidok feldolgozására a bánya vezetői melléküzemágat nyitottak. A fejlesztési alap felhasználásával, a műszaki dolgozók tervei alapján egy kisebb őrlőművet építettek. Ebbe magyar és NDK gyártmányú berendezéseket szereltek és segítségükkel 40 mikronnál kisebb szemnagyságú vasoxid- port állítanak elő. Jelenleg háromszínű ■— fekete, sárga és barna — festékalapanyagot gyártanak, amelyet kedvező áron értékesítenek. A szolnoki Tiszamenti Vegyiművekbe például már 400 tonnát szállítottak és most újabb vevő jelentkezett, a Budalakk Festékgyár. A budapesti üzem a különböző színű és jó minőségű vasoxidokból 90 tonnát rendeli — ami azt jelenti, hogy a ru- dabányaiak kis őrlőművüket az év végéig folyamatosan üzemeltethetik és bányájukból kitermelt festékalapanyag értékesítésével tovább növelik gazdaságosságukat. Háláiiansiáfi A járási tanács kezdemé-_. nyezésére hamarosan fel is épült egy gyógymedence. Az új létesítmény nagy népszerűségre tett szert, különösen az idősebbek körében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idén augusztus végéig közel 150 ezer forintos bevételre tettek szert, noha a kiadás ennek csak, mintegy 30 százaléka volt. Szép forgalmat bonyolít le a strand önkiszolgáló ' étterme is, ahol a íürdőzők megkóstolhatják a finom zamatú, könnyű bükkaljai borokat. A nemrégiben átadott Eger felé vezető út tovább növeli a forgalmat és az igényeket a fürdő iránt. A község vezetői régóta töprengenek, hogy miképpen tudnák azt fejleszteni, szépíteni, s bővíteni, annál is inkább, mert hamarosan elkészül az Oj Élet Termelőszövetkezet völgyzáró gátja, mely tovább * gazdagítja a tájat. Az eredeti elképzelés szerint legalább másfél millió forintra lett volna szükség. A szentistváni tsz építészének, Antal Imrének a tervei szerint ez az összeg felére csökkenthető. Az elképzelés alapján egy nagyobb úszómedencével bővülne a strand, s a gyermekek is kapnának külön kis- rnedencét. Üj kabinokat, zu- nanyozókat is építenének. Csíki Jánosnak, a községi tanács vb-elnökének nyilatkozata szerint a rendelkezésre álló 300 ezer forinthoz még ugyanennyit kapnak. A környező vállalatok, tsz-ek és magánosok nagy érdeklődést Az egyik kis vállalat igazgatója panaszkodik. Joggal. Van a vállalatnál egy ember, aki ismerőse, majdnem barátja volt, most ellensége. Az ember rossz fát tett a tűzre. Elítélték. Kétségbeesve lépett a börtönből az utcára. Mi lesz, ki áll szóba vele. KI bízik benne. Az igazgató megsajnálta, segíteni akart rajta, még inkább a családján. Felvétette az üzembe. Emberünk azonban nem szeret dolgozni, annál jobban vádaskodni. Apróbb dolgok tapadtak a kezéhez. Elnézték neki. Ö viszont vádaskodik, bejelentéseket tesz névvel, név nélkül a vállalatra, s célpont az igazgató. — Sok kellemetlenségem volt már miatta. Egyik vizsgálat a másikat követi. Bár eddig azt állapították meg, hogy rosszindulatú bejelentés. De mar kikezdte az idegeimet. Nem ez az egyetlen példa a hálátlanságra. Sajnos. A KISZ Központi Bizottságának lapja nemrégiben olyan esetet írt meg, ahol a hálátlanság nem egy. hanem sok embert érint, és sért. Lényege: az egyik állami gazdaság egy fiatalt taníttatott. A gyerekkori barátok, a rokonság, a szülők, a gazdaság vezetése benne látta a jövő vezetőjét. Ám agrármérnökünk a diploma megszerzése után közölte: csak addig marad a gazdaságban, amíg ledolgozza, visszafizeti az ösztöndíjként kapott pénzt. Felajánlották neki, ha ott nem jó, Szerencsen lakást is adnak, s az ottani gazdaságban is dolgozhat. Nem. Az agrármérnök, akit sok, verejtéken szerzett forinton taníttattak ki, csak Pesten akar élni. És nem törődik a körülötte kavargó viharral, amelyet hálátlanságával okozott. Az ösztöndíjasok jelentős része megfelel a bizalomnak. Sok ilyen emberrel találkozhatunk a megyében. De egy része nagyon hálátlan. Eszébe sem jut, hogy az ő taníttatásának költsége menny' ipari, vagy mezőgazdasáe' munkás verejtékének a' eredménye. A következő esethez a hálátlanság fogalma már kevés is. Az új üzem embereket keresett. Így került oda főszerelőnek. — Ha lakást biztosítanak, szívesen jövök — ajánlkozott. Miután szükség volt a munkájára, s volt lakás is, így vágya teljesült. Családjával együtt be is költözött. Azóta háromnegyed év telt el. Ne keressük az üzemben. „Megsértődött”, s elment vissza a régi munkahelyére. És az új üzem közelében levő lakásból jár be dolgozni, vidékről Miskolcra. Hogy a lakás testvérek között is legalább 150 ezer forintjába került az üzemnek? Hogy ennek az értékét az üzem ottmaradó dolgozóinak kellett megtermelni? És mások elől foglalta el a lakást? Mit gondolnak az üzem vezetői, dolgozói, s jelleméről hogyan vélekednek dolgozótársai? Emberünket ez nem zavarja. Jó vastag „por” van a lelkiismeretén. s kajánul dörzsölheti kezeit: „ez a játék sike- •ült”. Korunkban sok szép esetet legyezhetünk fel a ragyogóan szép emberi tettekről. Köteleket lehetne írni az önzetlenségről, a kis. a nagy közösségért tett emberségről. De. Akad még emberi selejt. Sokszor találkozunk a hálátlansággal, amely olykor, vagy legtöbbször alantas emberi tulajdonságokkal is keveredik, vagy azzá válik. (csb) Az őszibarack útja Hatvan vagonnal két megyének Még júliusban megkezdődött, de még most is javában tart az öszibarackszüret a Súly és Borsodgeszt közötti dombháton, az ország egyik legnagyobb gyümölcsösében. Két-há- rom, esetleg négy aranykoronás földeken, alig háromarasznyira megnövő zabot, silányka rozsot termő nadrágszíj- parcellák helyén teremtette ezt. a gazdag ültetvényt a Bükk- alja Termelőszövetkezet, A több mint 900 holdból 350 hold az őszibarackos. A más-más időben érő. szemre is tetszetős, ízre, illatra is csodás gyümölcsből az idén már hatvanva- gonnyi jut két megye, Borsod és Nógrád piacaira a MEK közvetítésével, továbbá vagy 15 vagonnal a cefrekádakba is jut belőle. A gyönyörű gyümölcsösben, ahol nagy dologidőben több mint négyszázan szorgoskodnak, fényképezőgépünk lencséjével követtük az őszibarack útját. Amint felső képünkön is látható: könnyű a szedés az alacsony növésű, fiatal fákról. A szorgalmas szedő asszonyok és lányok, a nótát is kedvelő brigádok gyakran fordulnak meg teli kosaraikkal a gyűjtőhelyen, csak győzzék elhordani a vontatók a gyorsan megtelő ládákat (középső kép). Az osztályozóban (alsó kép) jó szemű, ügyes, gyors kezű lányok válogatják és „ládáz- zák" a dédelgetett gyümölcsöt. Pontosságot követelő munkájuk fizetsége is jó. Vasas Irénke és Csató Margit az elmúlt hónapban például csaknem 1700 forintot kaptak a borítékban. (P. S.—Sz. Gy.)
