Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-07 / 207. szám

4 eSZAK-MAGYARORSZAG Vasárnap, 1969. szept, 7. A hetedik önnáló év előtt Visszatekintés és tervek a miskolci szimfonikusoknál Tért hódít eqy tantárgy Novemberben je, hogy hivatalosan is meg­alakult a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar, az ország első vidéki függetlenített tanácsi együttese. Az eltelt hat_ év alatt országosan és a fővá­rosban is jól megismerték, számon tartják, de Miskol­con még mindig csak mint az Országos Filharmónia bér­leti hangversenyeinek szol­gáltatója • tudatosul. A me­gyében pedig — bár sok sikeres ifjúsági koncertet adott és a fiatalság körében már ismertté vált — nehe­zen tudatosodik a zene iránt érdeklődők és a zenés ren­dezvényeket szervezni hiva­tottak körében, s nehezen megy még a felnőtt érdeklő­dők számának növelése, vagy egyáltalán az érdeklődés fel­keltése irántuk. A zenekar igazgató kar­mesterével, Mura Péterrel vettük számba a minap, mit is tettek az elmúlt évadban. — Csak ebben a naptári évben eddie négy alkalom­mal szerepeltünk a budapesti rádióban — említi Mura Pé­ter. — Több alkalommal ven­dégszerepeltünk Szegeden, a Filharmónia ottani bérletso­rozatában, az év eleji budapesti koncertünkért pedig megkap­tuk a Művelődésügyi Minisz­térium 30 000 forintos nívó­díját. Korábban járóink a Pécsi Balettel Lengyelország­ban. Legfontosabb felada­tunknak azonban nem eze­ket, hanem a miskolci és bor­sodi zenei élet segítését, ne­mes szolgálatát tartjuk. Egyik legjelentősebb zenei ered­ménynek kell betudnunk, hogy megkezdődtek végre a diósgyőri gyárban a nyári várkoncertek. Ügy érezzük, ez a környezet kiválóan al­kalmas a koncertezésre, érté­kes vonzerő lehet mind a miskolciaknak, mind a vá­rost felkereső érdeklődők­nek. Játszottunk az elmúlt évben építőipari munkásszál­lásokon, adtunk több ifjúsá­gi liamarakoncertet. A Bar­tók Béla Művelődési Köz­ponttal összefogva munkás bérleti hangverseny-sorozatot kezdtünk, kísérletképpen, vi­szonylag még nem kielégítő látogatottsággal. És szerepel­tünk többször az aggteleki cseppkőbarlangban. Vélemé­nyünk szerint leginkább a diósgyőri várkoncertek rend­szeresítését kellene szorgal­mazni a továbbiakban, akár Aggtelek rovására is. Leg­alábbis a mi zenekarunk vo­natkozásában. Aggtelek első­sorban idegenforgalmi att­rakció, és a tetszetős propa­ganda ellenére sem nyújt a sziklabarlan<■ tiszta zenei él­ményt, 12 fokos hőmérsékle­te a hangszereknek is ártal­mas, és érzésünk szerint itt a zene csak turistacsalogató kuriózum, és nem elsődleges szerepet játszó tényező. Diós­győrben viszont mindez nem áll fenn. itt van Miskolcon, egy villamossal elérhető, nemcsak autós kirándulók és autóbusszal odaverbuvált kö­zönség számára szóló zenei élményt tudunk itt adni. A diósgyőri vár koncertezésre alkalma 'ágáról több orszá­gos zenei szaktekintély is el­ismerően nyilatkozott, és pél­dául Forral Miklós is fel­ajánlotta, csináljunk koncer­teket a Budapesti Kórussal együtt. Érdemes felíi«velni véleményünk szerint is a diós°''őri várban rejlő kon­certezés! lehetőségekre Diós- P'iőr. ez a hatalmas terület koncert nélkül marad, ha nincsenek hangversenyek a várban Az Ady Endre Mű­velődési Házban egyetlen egyszer sem tudtak koncer­tezni az elmúlt évadban a miskolci szimfonikusok, mert nem hívták őket. A nyári várkoncertek viszont sajátos jelleget adhatnak a környék zenei életének. A zenekar ezt fontosnak tekinti, hivatás­nak, s nem jó az, ha a beter­vezett várkoncert helyett — mint például július 13-án - Aggtelekre vezénylik okét, mert egy oda meghirdetett koncertre" a várt zenekar nem jött el. Folyamatossá ken tenni a diósgyőri Progromoí ne szakítsa azt meg semmi oktalan tényező, es a diós­győri várkoncertek szépéi jenek állandóan az IBUSZ, által Miskolcra hívott vende- gelc programjában. Legyen meg ennek a zenei esemény­nek a rendszeres idegenfor nalmi propagandája. Az új évadról beszélgetünk a későbbiekben. Mura Péter szerint a zenekar hangszer­ellátottságán a tanacs pénz­ügyi segítségével igyekeznek javítani, a létszámmal azon­ban állandóan gondok van­nak. Szükséges lenne az ál­landó létszám emelése, amely a színháztól történt különvá­lás óta lecsökkent. A főisko­lát végzett fiatal zeneművé­szeknek státuszt kellene biz­tosítani. —70-es évadban a Filharmónia szervezésében ellátjuk a miskolci /eInot‘ bérleti hangversenyeket, az ifjúsági sorozatokat Miskol Ion és a megyében, azoniu- vül Budapesten, Salgótarján­ban, Szolnokon és Nyíregy­házán koncertezünk — so­rolja Mura Péter. — Sze­retnénk folytatni a munkás- szállásokon rendezendő hang­versenysorozatunkat a Szak­szervezetek Megyei Tanácsá­nak segítségével. Tárolá­sok ‘olynak a katowicei ven­dégszereplésünkről, amely az ottani, a bytoni oneratarsulat cseréjeként jönne létre. Van egy olyan tervünk, legalább­is szeretnénk, ha megváló- sulna, hogy o Szovjetunió lcártpátontúli területein is koncertezzünk. Az idei sátor* aljaújhelyi művészeti hete- ken már mi működünk köz­re. A dús programból sajnálatosan hiányzik Borsod megye néhány városa és köz­sége, mert például Tiszasze- derkény, Kazincbarcika, Ózd, Mezőkövesd, Sárospatak nem mutat semmi érdeklődést a zenekar igénybevételére, hol­ott például Sárospatakon a várudvar kiválóan alkalmas lenne jó időben koncertek tartására, különösképpen ba­rokk zenéből összeállított hangversenyekhez szolgáltat­na jó keretet. A későbbiekben az új évad érdekességeiről esik szó. _ Miskolcon először hang­zik majd el bemutatásunk­ban az új évadban Berlioz Harold Itáliában című kom­pozíciója. amelynek brácsa­szólóját Erdélyi Csaba, a bu­dapesti nemzetközi brácsa­verseny győ-tese mutatja be. Ismét szerepel zenekarunk­kal Kovács Dénes hegedű- művész, Manszurov szovjet karmester pedig Muszorgsz­kij Egy kiállítás képei című művét vezényli majd. Ven­dégszerepel nálunk Hiindel Messiásának bemutatásával a szegedi kórus Vaszy Viktor vezényletével, örülünk az ő vendégszereplésüknek. más vidéki és fővárosi énekka­roknak. de feltétlenül szük­ségesnek tartanánk a kiváló Miskolci Kamarakórus mel­lett, munkájának érintetle­nül hagyásával egy miskolci oratórium-kórus megszerve­zőét is. És ha ez megvaló­sulna, lassan a hajdan volt miskolci opera újraszervezé­sének kérdését is fel lehetne újra vetni. Az elmúlt évad­ban megkezdett hétfői klub­estjeinket is szeretnénk foly­tatni. Ügv érezzük, ezek na­gyon hasznosak s kellemes kapcsolatot teremtenek zene­karunk és közönségünk kö­zött. A Miskolci Szimfonikus Ze­nekar a munkát augusztus 20-án kezdte meg, azóta négyszer szerepeltek; egyszer Aggteleken a barlangban, há­romszor a diósgyőri várban. Az első bérleti hangverseny a színházban október 20-án lesz. A zenekar fejlődése érdekében jó lenne havonta legalább két műsort bemu­tatni és kívánatos lenne, ha mindent többször bemutat­hatnálak. Ehhez nagyobb kö­zönségigény is kell. És itt me­rül fel a propaganda sze­gényessége. Blickfangosabb plakátok kellenének, jobb hírverés, minden koncertre külön egy műsorfüzet vagy leporelló, és feltétlenül jobb közönségszervezés. (A zene­karnak erre nincs apparátu­sa.) A fejlesztésnek akadálya még a lakásgond is. Jó len­ne lakáso biztosítani a miskolci zenei intézmények részére, mert ezek segítségé­vel friss erőkhöz, tanárok­hoz és zenekari tagokhoz jut­hatna a város egyaránt. Sok gonddal és sok szép tervvel kezdi hát a zenekar az 1969—-70-es évadot. Hisz- szük, még eredményesebb lesz, mint a korábbiak és magával hozza jónéhány gondjuk részbeni, vagy tel jes megoldását is. Benedek Miklós Hír a napilapokból: az 1969-70-es tanévben a közép­iskolák már mintegy 500 negyedik osztályában tanítják az új, kísérteti tantárgyat, a világnézetünk alapjait. MIELŐTT BEMENTÜNK VOLNA a miskolci Herman Ottó Gimnázium IV/I-es osz­tályába, Répánszky Ilona ta­nárnő néhány szóval tájékoz­tatott a tanulókról. — Jó közepes színvonalú osztály. A tananyagot becsü­letesen elsajátítják. Aktivitá­suk nem nagy. Nem tudom, milyen lesz a világnézetünk alapjai órákon ... A IV/I-ben ez már a máso­dik világnézetünk alapjai óra volt a tanévben. Az első ter­mészetesen csak ismerkedés volt az osztállyal és — váz­latosan — az elsajátítandó anyaggal. A második órán azonban már, egyelőre az alapok alapjainál, az ismeret- anyaggal. A várakozással el­lentétben meglepően mozgal­masan és aktívan telt el az óra. Szinte élvezet volt látni az arcokat, amikor egy-egy Bárdkai István: A bánya mélyén Hason húszok a lucsokban, s nyögve bányafát vonszolok, melynek súlyos terhe alatt a bányászsorsra gondolok. A dohos, fullasztó légben csak pislog a lámpa fénye, s itt-ott dörrenő lövéstől megremeg a bánya mélye. Nagyon nehéz ez az élet... S amíg eltűnődöm rajta, egy penészvirág hajlik rám, s én meggörbülök alatta. A rejtélyes bánya mélyén rágom a zsíros kenyerem s egy új világ reményében koptatom kínos életem. Annavöigy, 1933. október 3. A jövő hét tv-műsorából A következő hét televízió­műsorából elsőként a kedd esti színházi közvetítést ajánljuk olvasóink figyel­mébe. Illyés Gyula kétrészes drámáját, a Kegyencet köz­vetítik a Madách Színházból. A Teleki László hajdani drá­mája nyomán írt színpadi mű a hatalom szolgálata, a zsar­nokkal való kiegyezés, az emberi méltóság meggyalá- zása kérdései körül forog. Fő szerepeit Gábor Miklós, Tol­nay Klári és Mensáros László alakítja. Két új tv-játék és egy ko­rábbi játék ismétlése is sze­repel a hét programjában. Szombaton este kerül képer­nyőre a Család ellen nincs orvosság című, több szerző tréfáiból összeállított kabaré­műsor. A játék kerek, lezárt egész, azonban a későbbiek­ben még jelentkezik hasonló összeállítás. A most látható adásban a férj panaszait lát­juk. Vasárnap, szeptember Integetnek 14-én látható Leomyid And- rejev A kormányzó című tv- játéka, pénteken pedig meg­ismétlik a Carel Capek írásai nyomán készült Betörők, bí­rák, bűvészek... című tv- filmet. írók, könyvek, kritikusok címmel, illetve e sorozat ke­retében csütörtökön este em­lékeznek meg az írószövetség tíz évvel ezelőtti újjáalakulá­sáról. Pénteken pedig a Kör­kép adását a közelgő orszá­gos népművelési konferen­ciának szentelik. A hét filmprogramjában szerepel a Ki volt dr. Sorge? című francia—olasz—japán film bemutatása. Öt évvel ezelőtt pergett ez a film mo­zijainkban, amely a legendás hírű hírszerzőnek állít emlé­ket. Izgalmas, feszült légkörű filmalkotás, amely a mozik­ban aratott sikere után a te­levízió képernyőjén is meg­érdemli az érdeklődést. Sze­repel még a programban egy olasz filmvígjáték is. Címe: A nagy kavarodás. Csütörtökön látható. Nem játékfilm ugyan, amit most ajánlunk, de kü­lön is szeretnénk felhívni rá a figyelmet,: a Készítsünk együtt filmet! című ifjúsági műsorban kedden lesz az eredményhirdetés. Akik lát­ták a sorozat eddigi adásai!, bizonyára nem mulasztják el ezt sem. NYITHAT RÉTEK kérdésre adott feleletnél rá­döbbentek: mindaz, amit a történelem, a biológia, a fi­zika, a kémia órákon tanul­tak, elvontabb szinten, de al­kotóelemként szerepel az új tantárgyban. Az elmúlt két év tapaszta­lata is azt bizonyította, hogy az egyelőre kísérleti jel­legű — tantárgyat örömmel fogadták a tanulók. (Bár né- miképpen zavaró az hogy túlzottan a tantárgyat látták benne!) Az viszont tény, s er­ről a már végzett tanulók vallottak: van haszna. Az elmúlt évben Miskolcon hat, a megyében pedig öt ne­gyedikes osztályban tanítot­tak a világnézetünk alapjait Az új tanévben Miskolcon és a megyében egyaránt 10—10 osztályban ismerkedhetnek a végzős középiskolások az új ismeretanyaggal. Miskolcon a Kilián, a Herman Ottó és a Kossuth Gimnáziumokban, valamint az I-es számú Ipari Szakközépiskolában, a me­sébe11 pedig az ózdi József Attila a sátoraljaújhelyi Kos­suth és a tokaji gimnáziu­mokban, valamint az ózdi ipari szakközépiskolákban ta. nitják a világnézetünk alap­jait. sAvaTANTARGV- JOBE öaöval, az ismeretanyag tulajdonképpeni célja: olyan iránytűt, olyan marxista vi­lágnézeti alapot adni a fiata­loknak, hogy el tudjanak igazodni korunk bonyolult kérdéseiben. Mindazt, amit a természet- és a társadalom- tudományi órákon hallottak, elsajátítottak, olyan rendszer­be foglalni, amely azoknak is segít eligazodni a jelen helyzetben, akik nem képezik magukat tovább felsőfokú oktatási intézményekben. Nincs könnyű - dolguk a pedagógusoknak sem. Nin­csenek kialakult módszertani gyakorlatok, s jóllehet vala­miképpen mérniük kell, mi­lyen fokon sajátították el az ismeretanyagot a tanulók nem szabad és nem lehet a hagyományos tantárgyak ok­tatásával összetéveszteni A világnézetünk alapjai tan­tárgy a mindennapi élettel szorosan összefügg és célja is az, hogy a gyakorlati kérdé­sekben segítsen eligazodni a fiataloknak. A legjobb mód- a vita. De nem egyedül- ullo módszer. k isiin MÉG CSAK Kísérleti tantárgy, de kéfc mór valamennyi Min?kSk°.ankbnn bevezetik; Mint minden uj, ennek az is­meretanyagnak a kidolgozá­sa, a „talalasa” is változik. A mar használatban levő tankönyv túlzottan elvont- .lal'- bizonyult, s ezért egy újabbat is kiadnak. Az ed­diginél gyakorlatibb, ezért könnyebben érthető lesz A tankönyv csak októberben vannak mfS' URvanakkor már Tvekben ya” oszta,-'’o!c, me- szerint , %m?SOfdik ^könyv dot oL 11 tamtani- Ez gon­Sainos n• 3 Pedagógusoknak. ta köm ,CSenek meg azok a tankönyvek sem. amelyekből m-tottak. 6lmUlt éVben is <*- Csutorás Annamária A hegyre föl! Zöld sátor az erdő Vigyél magaddal tiszta víz Nem lehet! A barlangokban a csend és kő koccan felállította az idő. szobrait Szaladj! Vem késő még folly át három kavicson légy csepp légy ér légy patak 'Bujkáltál? Nem baj. Most ezüstöt vetnek benne,: kovák és halak rajtad fut a Hold a Nap a csillagok szelíden mész mint a fájdalom Moltarcú hold sápadtsága borzasztó ima Állj! íme tiszta vagyok megtorolt kés pengéje vagyok hallod a harangok eléd mennek És sápadj és szólj: szeretlek mint a bolondokat mint a gyerekeket Tardi Sándor rajza

Next

/
Thumbnails
Contents