Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-26 / 223. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 Péntek, 1969. szept. 26. =3 tlLMJLGVZt'J Az alvilág professzora Bűnügyi történetekben nincsen hiány sem a televízió képernyőjén, sem a mozivásznon, sem könyvkiadásunkban Ezeknek számát szaporította most Szemes Mihály új filmje, Az alvilág professzora. Sokszor szóba került, vajon Magyarországon miért látható viszonylag kevés saját gyártású krimi, miért elégítjük ki az ilyenfajta igényeket importtermékekkel. Többen azt mondták a viták során, hogy a mi társadalmi és gazdasági berendezkedésünkben nincs talaja az olyan bűnesetnek, amelyik izgalmas krimi alapjául szolgálhatna, hiszen az ilyenfajta történetek nagy többsége éppen olyan bűntetteken alapszik, amelyek sajátosan a kapitalizmus keretei között, a magánvállalkozás, a magántőke világában fordulnak elő. Krimi - igény viszont nálunk is van. Ez igények kielégítésére született Az alvilág profesz- szora, amelyben a magyar rendőrség csodás szervezettZsiráf az A sors, vagy a műsorszerkesztés szeszélye folytán a fentebb ismertetett magyar filmmel egyidőben került a közönség elé a Zsiráf az ablakban című csehszlovák film, Radim Cvrcek alkotása. Szintén bűnügyi film. Ebben nincs látványos nyomozás, sőt, mintha a csehszlovák rendőrségnek a filmen látott képviselői kicsit ügyefogyot- tak is lennének, és legkevésbé rajtuk múlik, hogy végül is elfogják a bűneset tetteseit Milyen bűnesetét? Egészen véletlenül gyermekrablás és ékszerlopás szerepel itt is. Az elrabolt 8 éves kisfiú naséggel, és alighanem a mesz- sze jövőben jelentkező technikai felkészültséggel nyomoz egy kusza, többféle bűn- cselekményt elkövető társaság, illetve a konkrét tettes, vagy tettesek után. Találkozunk a filmben gyermekrablással, 30 ezer dolláros ékszer ellopásával, értékes műtárgy lopásával, gyilkossággal, sorozatos zsarolással, szinte mindennel, ami csak belefér a bűnügyi történetekbe. És találkozunk a történetben — mindezek ellenére — nem is kis számban, fárasztóan unalmas részletekkel. A történetet elmondani nagy tapintatlanság lenne azokkal szemben, akik később tekintik meg a filmet, annyit azonban feljegyezhetünk, hogy az alkotók nagy igyekezettel próbáltak egybe, gyűjteni mindenféle krimimotívumot. Kreáltak bűneseteket, teremtettek egy halk modorú kriminalisztikai zsenit, s megpróbálták a mi viszonyaink közé átültetni a ablakban gyón vígan él egy erdei lakban, a mellé őrzőnek rendelt 18 esztendős Milena, az egyik rabló lánya pedig egy jótékony angyal, így nincs ok különösebb izgalomra. A néző már-már azt hiheti, hogy egy kedves gyermekfilmet lát, a csetlő-botló rendőrnyomozók rendszeres visszatérése a vászonra azonban emlékezetébe idézi, hogy krimi pereg előtte. Legalábbis annak szánták alkotói. Kevés izgalmat adó időtöltés, amelyben az elrabolt kisfiút játszó Martin Mesner bája az egyetlen emlékezetes jelenség. (beneilek) szokvány nyugati bűnügyi történeteket. A film bizonyára tetszeni fog a krimi rendíthetetlen kedvelőinek, sokan felfigyelnek majd az impozáns szereplőgárdára is. Kár, hogy a film utószinkron- ja nem eléggé sikerült, s különösen a film elején erősen zavart a szájmozgás és a hang közötti jókora eltérés. — Van cigaretta? — Van — bólint a szerelő, s egy közelben levő üvegajtós szekrény felé int. A szekrénykében cigaretta, csokoládé, cukorka. Hol az egyik, hol a másik ember tűnik fel, matat a szekrényben, kivesz valamit. Zsebébe nyúl, pénzt vesz elő, számolgat, a pénzt beteszi a szekrénybe, s továbbmegy. — Ez a becsületbolt — világosítanak fel az ÉPFU központi telepén, a fő- darabműhely Béke nevet viselő szocialista brigád tagjai. A becsületbolt sok szolgáA jövő hónapban ünnepségsorozattal emlékeznek meg Ózd várossá nyilvánításának huszadik évfordulójáról. Az események egyik színfoltja lesz a Béke-telepi új művelődési ház átadása, melyben a megnyitást követően kiállításon mutatják be a város fiatal festőművészeinek munkáját. A városi tanács művelődésügyi és az ÓKÜ tájékoztatási és propagandaosztálya rendezésében a város két évtizedes fejlődésének történetéről rendeznek kiállítást a Liszt Ferenc Művelődési KözpontIele vízió a kisiskoláknak A „Televíziót minden iskolának!” mozgalomhoz a sátoraljaújhelyi járás ipari üzemei is csatlakoztak. Legutóbb a Sátoraljaújhelyi Gépjavító' Állomás a Karcsa —Becsked-tanyai iskolának aj ándékozott televíziókészüléket, hogy az ottani gyermekek is tanulhassanak az Iskolatelevízió korszerű szemléltető adásaiból. becsületből latot tesz, hiszen nem kell cigarettáért távolabbra menni. Azért írjuk, hogy távolabb, hiszen az ÉPFU-tól jó messzire kell gyalogolnia míg valahol is üzletre akadnak. — Es — kíváncsiskodik a látogató — nincs differencia a pénz körül? — De. Az összeg sosem egyezik az értékkel... _ ? — ...ugyanis, ha a hónap végén összeszámoljuk, mindig 30—40 forinttal több pénzt találunk benne. Ebből a többletpénzből vettünk egy kávéfőzőt is. Közös célra. ban. A kiállítás megnyitása október 8-án lesz. Bemutatják többek között a város szociális, kommunális intézményeinek fejlődését, a lakásviszonyokat, a helyiipart, a közúti hálózatot, a köz- egészségügyet, a kereskedelmet, a közoktatást, s végül az Ózdi Kohászati üzemek múltját és jelenét. A szokatlanul nagy méretű kiállítás céljaira felhasználják a Liszt Ferenc Művelődési Központ összes emeleti helyiségeit. A kiállítás 15 napig tart nyitva. Barbárok ma is vannak. Ha valaki este tíz után hangoskodik az utcán, esetleg táskarádióját bömbölteti, a rendőr — csendháborítás miatt — felelősségre vonja, megbünteti, azaz behajtja rajta a „barbáradót”. De mi történik azzal a barbárral, aki lakásában csinálja mindezt? Sajnos, a szomszédság ellen elkövetett efféle bűneseteket nem torolja meg a törvény, mert a szomszédsági viszonyt főleg íratlan törvények szabályozzák. A bérházi barbárokra az jellemző, hogy kutyába se veszik az íratlan törvényeket. Aludni szerettem volna. Egyik szomszédom — több van belőle, legalább négy: fent. lent, két oldalt — olyan hangosan rádiózott, hogy képtelen voltam lehunyni a szemem. Reménykedtem, hogy a tízórás hírek után halkabbra fogja rádióját. Nem tette. Tizenegykor sem, féltizenkettőkor még mindig harsogott az az átkozott tánczene. csak háromnegyedre hagyta abba. Éreztem szörnyű tehetetlenségemet, hogy ki vagyok neki szolgáltatva. Ha nem szólok, baj, de ha szólok, még nagyobb baj, mert a bérházi barbárok legfőbb jellemzője az, hogy semmiképp sem tudnak önmagukra megharagudni. Próbáltam hasznomra fordítani kényszerű ébrenlétem kínját, s megszületett az alábbi javaslatom: új tantárgyat kellene beiktatni az általános iskolák tanrendjébe: „A bérházak szomszédsági viszonya, és az abból adódó kötelességeink”. Mert már az általános iskolákban elejét kellene venni a bérházi barbárság kifejlődésének. TÜKRÖK figyelik lépteim, minden mozdulatom a Szent- péteri-kapui ABC-áruliázban. Olykor csak úgy, véletlenül, beletekintek valamelyikbe, és egy „árgus” szempárt veszek észre. Megkeresem a szempár tulajdonosát, s könnyed feszt elenséggel kíváncsiskodom. Mondja, kedves, megszolgálják ezek a remek tükrök az árukat? Igen, hangzik a válasz. Tudna egy érdekesebb esetet? Tud. Nemrégiben valaki ötszáz forintnál magasabb értékkel szereteti volna hozzájárulni egy leltárhiányhoz. Elrakott egy kávédarálót, több kávéskanalat, egy csomag kávét. — Es kávéfőzőt, meg csészét nem tett hozzá? — kérdeztem meglepetve. A hölgy nevetett — nem volt érkezése, az egyik tükör még idejében lefülelte. © A nyár utolsó vasárnapja címmel megjelent egy rövidke írásom. Az olvasói „éberség-szolgálat” elsőrendűen működött. Többen kerestek telefonon, köztük egy csillagász, néhány levél is érkezett — a névtelen levélírók a névtelenség mögé rejtőzve, ugyancsak kioktatnak, egyikük kerek-perec megmondja a magáét: menjek vissza az általánosba, mert alighanem hiányoztam, avagy — minő tapintatlanság! — „ellógtam” arról az óráról, amelyen az évszak-kezdet napjáról esett szó. Nos, hiányos képzettségemet kiegészítették azzal, .hogy az ősz nem szeptember 21-én, hanem 23-án kezdődik. Azt írtam cikkemben szeptember 17-én, hogy „a következő vasárnap már az őszhöz tartozik” (a következő vasárnap szeptember 21-re esett). Naptárilag kétségtelenül pontatlan fogalmazás volt, de amire én gondoltam, sajna, bekövetkezett: péntekre, szombatra már talajmenti fagyokat jósoltak, s vasárnap, azaz szeptember 21-én több, mint tíz fokkal alacsonyabb volt a hőmérséklet, mint egy héttel korábban. Őszintén sajnálom, hogy nekem lett igazam és nem a telefonálóknak és névtelen levélíróknak — az elmúlt vasárnap (szept. 21.) beütött az ősz... Gulyás Mihály 1/ ' r í'" " Kaveiozo — Ósd ünnepre késsül Kiállítás a város két évtizedéről Kegyetlen szerelem 1 Európa Kiadó Európa és a finnek Két kötet novella, a 20-as évek szovjet irodalmából. Ez önmagában nem sokat mond. Annál nagyobb az olvasó izgalma, ha megízleli a forrongó és alakuló szovjet világ élet-halál küzdelmét. Vesz- jolij címadó novellája, a Kegyetlen szerelem sem a szerelem kegyetlenségéről mesél, hanem a kegyetlen időknek azokról a szerelmeseiről, akik a polgárháborúban lehetővé tették a Vörös Hadsereg győzelmét. Ez a korai szovjet próza — mintegy 50 novella — szól most hozzánk. 40—50 év távlatából. Az összkép a húszas évek nem kisebb jelenségét tárja fel előttünk, mint a szovjet, forradalom fiatalságát az irodalomban, az első évek merész nagyotakarásait az élet és művészet számos területén. Bármelyik novellát olvassuk el. előttünk áll az új világot birtokba vevő. az újban először körültekintő ezt az élményt először átélő ember. ünnepségek során észak-magyarországi néptáncfesztivált is rendeztek. Ezen megyénket öt népi együttes képviselte. Közülük az Ózdi Művészeti Együttes első díjat, a sátorRendkívül fiatal irodalom volt ez egy olyan korban, amikor hihetetlen tempóban zajlott az irodalom fejlődése Oroszországban. A lenin- grádi művészetek háza, mint a mágnes vonzotta a kezdők tömegét. Az újonnan jelentkezők mindegyike elbeszélésekkel, karcolatokkal, novellákkal sűrűn teleírt papírlapokat őrzött megviselt táskájában, kis kofferében, nyűtt mappájában. Az újak tehát nemcsak újak voltak, hanem akkor még nagyon fiatalok is. Az újrafelfedezés örömét növeli, hogy a korai szovjet próza napjainkban beérkezett a világirodalomba. Ennek reprezentatív kiadása az Európa Kiadó novelláskötete, amelynek szerzői közül talán elég, ha kiemeljük Pasztemak, Pausztovszkij, Babel, Solo- hov, Gorkij, Zoscsenko, Kata- jev és Ehrenburg nevét. K. I. aljaújhelyi Hegyalja Népi Együttes harmadik díjat nyert. A táncosok egyéni versenyének első díját Váradi Zoltán, az ózdi együttes táncosa hozta el. III. Helsinkiben tett rövid látogatásom során alkalmam nyílt felkeresni a Finn Köztársaság Külügyminisztériumát, ahol tájékoztattak a finn külpolitika aktuális kérdéseiről. — Nem vagyunk nagy ország — hangoztatták a külügyminisztériumban —, tisztában vagyunk reális lehetőségeinkkel. Finnország területe 337 000 négyzetkilométer, tehát akkora, mint Olaszország. Lakosságának száma azonban még az ötmilliót sem éri el, tehát a területhez viszonyítva nagyon kevés. Mégis, úgy gondoljuk, hogy a világban az olyan kis országoknak is fontos szerepe lehet, mint Finnország.- Nem kell a háttérben maradnunk, hanem kezdeményezhetünk is. Az a célunk, hogy mindent megtegyünk a béke és a biztonság erősítéséért. — Ez azt jelenti — hangzott tovább a tájékoztató —, hogy keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a megoldáshoz vezetnek, s ezt minél szélesebb, körben megvitassuk a különböző országokkal. A finn kormány ezért 1969. május 2-án memorandumot készített. Az emlékiratban kifejtettük álláspontunkat az európai biztonsági konferencia kérdésében, pozitív előterjesztéseket tettünk, és kijelentettük, hogy mindent megteszünk egy ilyen konferencia sikeréért. A konferencia színhelyéül felajánlottuk Finnországot. Az emlékiratot eljuttattuk az összes európai országokhoz, köztük Kelet- és Nyugat-Németországhoz, va. lamint az Egyesült Államokhoz és Kanadához, összesen 32 országhoz. Eddig húsz választ kaptunk, legutoljára Iz- land válaszolt. Megkaptuk valamennyi szocialista ország válaszát, a semleges országokét és egyes nyugati országokét is. Az állásfoglalás pozitív. A válaszok általában helyeslik és üdvözlik a kezdeményezést. Egyetlen kivétel Albánia, ahonnan nem kaptunk ugyan hivatalos választ, de az ország képviselője negatív álláspontot foglalt el az értekezlet megrendezésével kapcsolatban. — Válaszaikban a szocialista országok hangsúlyozták: helyeslik, hogy a konferenciát alaposan elő kell készíteni, de ez ne jelentse a konferencia időpontjának túlságos elhúzódását. A nyugati országok legtöbbje a konferencia alapos előkészítését hangsúlyozza. Svédország kifejtette válaszában, hogy az Egyesült Államoknak és Kanadának mindenképpen jelen kell lenniük az értekezleten. — Véleményünk szerint év vége felé kapunk majd további válaszokat, mert úgy értesültünk, hogy a NATO- országok decemberben értekezletet tartanak, és ezen alakítják ki álláspontjukat. Ügy gondoljuk, hogy a jövő év elején megvizsgálhatjuk a kérdést, és megfontolhatjuk, mi legyen a további teendő. — Nekünk a konkrét lépéseket illetően nincs hivatalos elképzelésünk. Ügy gondoljuk azonban, hogy a kétoldalú tárgyalások lehetővé teszik majd annak megállapítását, milyen lépések szükségesek a továbbiakban. Véleményünk szerint a kétoldalú tárgyalások során jó lenne megállapítani azoknak a problémáknak körét, amelyekben viszonylag könnyebb egyetértésre jutni, majd fokról fokra kell haladni a nehezebben megoldható kérdések felé. Finnország azonban semmi esetre sem akarja előre meghatározni a teendőket. Vannak olyan kérdések Európában, amelyeket rövid idő, lehet oldani, de vannak olyanok is, amelyekhez 3—4 hétnapos tárgyalás sem elegendő. — Magyar—finn vonatkozásban nincsenek problémáink. A két nép barátsága hagyományos. Kekkonen államelnök már járt Magyar- országon, mostani hivatalos látogatása pedig újabb megnyilvánulása a két ország jó kapcsolatainak és annak, hogy a különböző társadalmi rendszerek nem zárják ki a kölcsönös. és baráti együttműködést. A kulturális egyezményen túlmenőleg meg akarjuk vizsgálni a gazdasági és technikai együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. Mindkét részről keressük ezeket. — A magyar kormány képviselői is jártak nálunk, és reméljük, hogy a kölcsönös találkozások még inkább hozzájárulnak sokoldalú kapcsolataink elmélyítéséhez. A gazdasági együttműködés tekintetében nagy lehetőségeket látunk, mert ez kölcsönös érdekünk, s véleményünk szerint azt kell vizsgálni, milyen módon lehelne azokat, a kapcsolatokat is továbbfejleszteni Gáti IsivájM Borsodi sikerek a gyöngyösi népíánctesztí válón Az idei gyöngyösi szüreti A Finn Nemzeti Opera épülete, sok nagy zenei siker színhelye. akár 3—4 nap alatt is meg
