Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-04 / 204. szám
Csütörtök, 1969. szept. 4. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 i-mmm, ieiiÉ. koncentrálás A géppark bővítése, korszerűsítése, minőségének és kapacitásának növelése, a karbantartás, javítás és üzemeltetés színvonalának emelése, valamint a gépesítés kiterjesztése valamennyi termelési ágazatra és munkafolyamatra — a mezőgazdaság általános és komplex műszaki fejlesztésének csak egyik területe és része. Jelentősége nagy és elsődleges, de el kell végezni a műszaki fejlesztést az építkezésekben, a kémiai anyagok használatában — az állatenyésztésben és a növénytermesztésben egyaránt —, valamint az üzemszervezésben, a munkaszervezésben. A komplex fejlesztés azt is jelenti, hogy a mindig magasabb szintű korszerűsítés a mezőgazdaság minden ágazatára, minden lényegesebb területére és tevékenységére kiterjed. Nyilvánvaló, hogy a magasabb műszaki színvonal, a korszerűbb, magasabb szintű munkaszervezés megköveteli a vezetési módszerek korszerűsítését is. Az irányításnak összhangban kell lennie a leendő mindig magasabb műszaki színvonallal, a gazdálkodás egyre inkább kibontakozó vállalati jellegével. Ankétünkön Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára előadásának befejező részében főleg a mezőgazdasági építkezések műszaki fejlesztésével, a kemizálás fokozásával és a korszerű követelményeknek megfelelő továbbfejlesztésével, valamint az üzemszervezés és a munkaszervezés — a koncentrálás — fejlesztésének feladataival foglalkozott. Korszerűbb építkezést tőségek határain belül hozzákezdünk a korszerű nagyüzemi állattartó technológiák kialakításához és a meglevő telepek korszerűsítését is előkészítettük. Ezen túlmenően azonban szükséges, hogy mezőgazdasági üzemeink rendelkezzenek megfelelő és elegendő építőanyagokkal, és a hagyományos építési módszerek mellett biztosítsuk részükre az iparosított, szerelés jellegű építés feltételeit. Biztosítani kell az épületek, telepek üzemeltetéséhez szükséges technológiai gépeket és berendezéseket is. Végül: biztosítanunk kellene a korszerű épületvázak, szerkezetek kialakítását, hazai előállítását és forgalmazását. Ezzel lehetővé tehetnénk olyan épületvariációk kialakítását és gyors megvalósítását is, amelyek kielégítik a mezőgazdasági üzemek változatos igényeit. Műanyasf a mezőgazdaságban Ä korábban készült nagyüzemi épületek jelentős része sem technológiai rendszerében, sem méreteiben, sem szerkezeti kialakításában nem felel meg a korszerű igényeknek. A legsürgősebb igények kielégítésére — sok esetben csak átmeneti jelleggel — megépült létesítményekre, azok használatára azonban még hosszabb ideig szükség lesz. A meglevő épületállomány hatékony hasznosítását több tényező akadályozza. Ezek elsősorban üzemeltetési, technológiai hiányosságokra vezethetők vissza. A gazdaságok többségében a differenciált üzemi viszonyok és változatos fejlődési körülmények, a rendelkezésre álló technológiai ismeretek és tapasztalatok, a korábban alkalmazott építőanyagok és szerkezetek következtében kialakult helyzet nagymértékben megnehezíti a komplett, szakosított és korszerű, a nagyüzemi termelés igényeit mindenben kielégítő, gazdaságos állattartó telepek kialakítását. A mezőgazdasági építkezések területén a szűk kivitelezői kapacitások, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó tervek és terv- változatok, valamint a korszerű építőanyagok és szerkezetek hiánya okozza a legtöbb gondot. Az állattartó telepek vonatkozásában feladataink há- romirányúak. (1.) A meglevő telepek komplet.tírozása, a hiányzó létesítmények (víz, villany, út) pótlásának meggyorsítása. (2.) A meglevő épületek és telepek korszerűsítése. valamennyi hiányzó berendezés pótlása, a szükséges átalakítások végrehajtása. (3.1 A teljesen új, korszerű állattartó telepek kiépítése és kialakítása, és a jó, bevált módszerek elterjesztése. A kezdeti lépéseket már megtettük megyénk mező- gazdaságában is. A rendelkezésünkre álló műszaki leheA mezőgazdaság is egyre inkább a komplex épületeket igényli. Éppen ezért az eddigi egyedi, és csak korlátozottan rendelkezésre álló anyagok és szerkezeti elemek helyett komplett és korszerű szerkezetekre van szükség. A mezőgazdaság komplex fejlesztésén belül igen fontos feladat a kemizálás — a kémiai anyagok felhasználásának — fokozása, elterjesztése a legkorszerűbb technológiák, alkalmazási és felhasználási módszerek szerint. Mezőgazdaságunk kemizálá- sának jelenlegi helyzetét nagyjából a következők jellemzik. A műtrágya-felhasználás fokozásával egyidőben az utóbbi években a mezőgazdasági üzemek már több, mint kétmillió katasztrális holdon végeztek vegyszeres gyomirtást, további 200 ezer holdon talajfertőtlenítést és 460 000 holdra terjedt ki a pillangós növények vegyszeres védelme. A kémiai anyagok felhasználása fokozatosan emelkedik a takarmányozásban — az állattenyésztés- t ben is. Az ország műanyag gyártmányainak öt százalékát már a mezőgazdaság használja fel. A mezőgazdaság komplex műszaki fejlesztésének azonban egyik alapvető feltétele, hogy megfelelő meny- nyiségben és minőségben álljanak az agrártermelés rendelkezésére az ipari eredetű műszaki termékek — köztük a műanyagok és műanyag gyártmányok is. E feladat elvégzése azonban alapvetően a mezőgazdaság területén kívülre esik. A komplex fejlesztés azonban felveti a mezőgazdaságban az üzemen belül jelentkező feladatok megoldását is, elsősorban az agro- és zoo- technikai eljárások tökéletesítését, a fejlett és hatékony termelési technológiák meghonosítását. Ilyen vonatkozásokban is rendkívül nagy feladatokat kell megoldanunk a jövőben. Ezek közül egyik legfontosabb az üzem- szervezés és a munkaszervezés „műszaki fejlesztése”, más szavakkal: a mezőgazda- sági termelés koncentrációs folyamatának meggyorsítása. E feladat megoldása nemcsak lehetséges, hanem szükséges is, mert a további, az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődés csakis ezen az úton valósulhat meg. Hosszabb távra tervezni Ma már reális célkitűzés a mezőgazdasági tevékenység minőségének javítása. Mert, ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdaság maximálisan kielégítse a mindenkori igényeket; hogy meg tudjon felelni az új gazdaságirányítási rendszer által támasztott követelményeknek, akkor nincs más út, csak a minőségi követelmények fokozása. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a termelés koncentrációjának meggyorsítása. A termelés jelenlegi szintjét ugyanis csak akkor tudjuk emelni, ha a jövedelmező termelés feltételeit is megteremtjük valamennyi területen és ágazatban. E cél elérését viszont a jelenlegi termelési struktúránk, az üzemi méretek nem teszik lehetővé. A jelenlegi üzemi keretek és méretek között nem lehetséges gazdaságosabban, jövedelmezőbben, hosszú távon is megalapozottan gazdálkodni. Ezért fontos és szükséges a rendelkezésre álló fejlesztési eszközöket koncentrálni, hogy ezáltal magát a termelést is koncentrálhassuk. A termelés koncentrálása lényegében két úton mehet végbe. Egyik út: termelési feladatokra történő üzemek közötti társulások, vállalkozások és vállalatok létrehozása, függetlenül a jelenlegi üzemi méretektől és határoktól, függetlenül attól is, hogy az adott üzemek a mezőgazdaság melyik szektorába tartoznak — államiba, vagy szövetkezetibe. Másik út: az üzemek társulása, egyesülése. Könnyebb és járhatóbb útnak az első látszik, bár megyénkben megtettük az első lépéseket a második úton is. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy meg lehet és meg kell gyorsítani ezt a folyamatot is. Látjuk és tudjuk azonban, hogy e feladat elvégzése is hosszabb időt igényel, és aligha lesz kisebb, vagy könnyebb munka, mint amilyen a mezőgazdasági nagyüzemek megszervezése és megszilárdítása volt. Önodvári Miklós Szcndrei József Vasárnap következik: Korszerű munkaszervezés. Gyémánt és platina Kincseit a gyárban Mint egy nagy, hasas „T”- betű, olyan az üzem köszörűgépe. A kő előtti lemezlapra, most egy tolltartó nagyságú szerszámot erősít fel Török József, az LKM egye- di-gépgyártó üzemének lakatosa. A szerszám úgy vágja sercegve a kemény követ, ahogy a kés a papírt. A vágófej, a kis fémgyűrű őrzi azokat a köveket, melyek általában a kincs fogalmát idézik fel bennünk, s melyeknek sokszor, csak egy darabjáért is ezrek és ezrek adták már életüket. Igen. A gyémánt szórja fényes szikráit, még a sápadt lámpafényben is, fémágyában. A fölé hajoló Török József arcán, két szemöldöke közt egy forradás. Árkában megül a gyenge fény árnyéira. Itt az üzemben persze más ez a mesterséges, vagy természetes drágakő, mint az aranyfoglalatú ékszerekben. A legnagyobb borsószem nagyságú. Testét nem csiszolták üvegsimára. Oldalai még őrzik a pattintás határozott ütésének emlékét. — Gondolt-e úgy erre a kőre, hogy az valamiféle kincs, amikor először kézbevette? — Hogy kincs nyugszik a tenyeremben, arra nem gondoltam. Azért volt jó érzés ujjaim közé fogni, mert tudtam, hogy egy nagyon értékes szerszámot kaptam, amivel igen jó dolgozni. Ügy viszi a követ, mintha vajból lenne. Ráadásul nem baleset- veszélyes, mint a csillag, amivel azelőtt vágtuk a követ Tudtam, ezután nem lesz több forradás a homlokomon és az arcomon a szétpattant köszörűkőtől A Lenin Kohászati Művek vegyészetén, páncélszekrény vigyáz a platinatégclyeijre. A legnagyobb is akkora, mint egy pálinkáspohár. Itt a laboratóriumban igen fontos munkaeszköz, mert az összes fém közül a platina a legel- lcnállóbb a savak és a különböző fémoxidok rongáló hatásával szemben. Egyedül csak az úgynevezett királyvíz oldja, vagyis a salétrom és a sósav keveréke. — Mit lát először az ember a platinában? Mindenképpen a misztikus kincset. Egy kicsit végig megmarad E$y megrendelés története Olcsóbb, de jobb 60 hm pvc-cső a főid alatt A tégla száműzetése Cseng a telefon a BVK agrokémiai osztályán. Budapest jelentkezik. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézettől (VITÜKI) keresik az osztály vezetőjét, Kiss A. Sándort. A beszélgetés nem tart sokáig, de haszonnal jár. Egy-két műszaki jellegű problémára voltak még kíváncsiak a pestiek, hogy aztán írásban is küld- hessék a megrendelést, s nem is akármilyen tételben. — A megrendelés 60 kilométernyi pvc-cső gyártására és szállítására szól — mondja Kiss Sándor. — Különleges célra használják majd fel. talajvizek levezetésére. A részletekből aztán kiderül, hogy a vizenyős talajok vizének levezetésére eddig a téglához használatos anyagból készült csöveket alkalmaztak. Ezek élettartama 2— 3 év volt, ami nem mondható gazdaságos módszernek. Érthetően a kutatóintézet is megfelelő kísérleteket folytatott annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjanak. így került előtérbe a pvc-csövek alkalmazásának lehetősége, ami amellett, hogy lényegesen olcsóbb, élettartama is jóval nagyobb mint a tégláé, tehát mindenképpen gazdaságosabb. Amellett beépítése is könnyebb, hiszen egyszerre 6—10 méteres darabokat tudnak a földbe helyezni, ami a munkálatoknál nagy időmegtakarítást jelent. A talajvíz elvezetéséhez ezt az új igényt a BVK messzemenően ki tudja elégíteni nemcsak most, de a jövőben is. Természetesen e különleges célra felhasználandó csöveket a vállalat a megrendelő igényeinek megfelelően gyártja le, ami azt jelenti, hogy a vizenyős talajok karbantartásánál száműzik a téglát. Az első tétel, a 60 kilométernyi cső legyártására már felkészüllek, amit remélhetőleg újabb megrendelés követ majd. tudat alatt, azt hiszem, mindenkiben. Mert ez a fém mindvégig megőrzi „hipnotikus” erejét. Persze később, ahogy az idő halad, egyre inkább a nagyon értékes, de mindennapi munkaeszköz funkciója lép előtérbe. így érthető, ha az ember mindig tudatában van abszolút értékével. Ezért természetes, hogy mindenki nagyon vigyáz rá — jellemezte a platinát, s az azzal végzett munkát Pozsonyi Károly. 0 A műszerfal középső ablaka mögött, ide-oda leng a mutató. Jelzi az áramerősséget. A lemezburkolat alatt sebesen forog egy tányérhoz hasonló korong. Külső peremét fehér színű folyadék mossa, az áramot vezető elektrolit. Amikor a véső alakú forgácsolókés beleér a folyadék sugarába, felizzik a lila fényű, elektromos „villámgömb”. Dolgozik az elizáló gép. Ez a gyémánttárcsás köszörű. A tányér külső szélét kötőanyagban elkevert gyémántszemcsék borítják. Hogy sokáig, hónapokig bírják a munkát, az elektromos áram fellazítja a köszörülendő keményacél legkülső rétegét — mikronnyi vastagságban. A gyémántköszörű dolga már csak annyi, hogy ezt a réteget „lesöpörje”. Ez a gép ! megháromszorozza a gyémánttárcsa élettartamát Hogy mit jelent, mit tud az elizáló, azt Szalóki János, a Diósgyőri Gépgyár gyártóeszköz-gazdálkodási osztályának szerszámköszörűse mondja el: — Február óta dolgozom rajta. Hogy ki a jó szakmunkás, azt onnan tudom, merre veszi itt az útját. Ha azzal jön hozzám — és nagyon sokan jönnek —, hogy szaktárs, hagyja már abba a munkáját, élezze meg a késem, tudom, érti a dolgát. Mert ez a kis gép igen szép munkát végez. Nagyon sima és egyenletes felületet ad, s az így élezett késsel könnyebb a munka, tovább tart a szerszám. S milyen gyorsan dolgozik! Amíg a csiszolókoronggal, vagyis a köszörűkővel egy műszak alatt 30—40 késsel lehetett végezni — s az sem volt tökéletes —, addig ezzel ?>0—100 darabot is megélezünk, kifogástalanul. & Az ipar nem elveszi a gyémánt és a nemesfémek értékét, hanem átalakítja. Más, de semmivel sem kisebb érték születik itt. A munkás a jó szerszámot, a jó munkaeszközt látja bennük, s mint ilyen, ez is kincs. Bódvai Péter Harmadszor a Budapesti Őszi Vásáron Új termékekkel jelentkezik a TVK .' A pénteken nyíló Budapesti Őszi Vásáron a Tiszai Ve- gyikombinát is kiállítja termékeit. A vállalat önálló kiállítócsarnokában elsősorban az új cikkek kapnak helyet. A hagyományos terméket, vagyis a nitrogénműtrágyát 5 és 50 kilogrammos, míg a karbamidot 50 kilós csomagolásban mutatják be a nagy- közönségnek. A festékgyár termékei közül megemlíthetjük a TIVELINT, a DU- ROL zománcot, a GEMINI csónaklakkot, a KORROLEN nevű autóalváz-festéket. Üj- szerű megoldás a TVK-nak az a kezdeményezése, hogy a Wallkyd falfesték, valamint a mozaik tapétaragasztó alkalmazását a pavilonban elhelyezett szobafalakat utánzó panelrendszeren mutatja be a látogatóknak. A kiállítás egyik slágerének ígérkezik a Cryovac zsugorzacskó, amit a szocialista országok közül elsőnek Magyarországon, a Tiszai Vegyikombinátban gyártanak, az angol Grace-céggel kötött kooperációs szerződés alapján. Az élelmiszeripar e legkorszerűbb csomagolóanyagából a III. negyedévben mintegy másfél millió darabot készítenek a TVK-ban. Ehhez még csak annyit: a Baromfi- ipari Országos Vállalattal közösen a vásáron is bemutatják az úgynevezett „‘Bratfertig” csirke csomagolását. Ügyszintén kiállítják a Poly- pack tömlőt is, amelyből a negyedik negyedévben megkezdik a nyomtatott tejfólia gyártását. A NIM-pavilonban a belföldi ipar és a mezőgazdaság részére gyártott termékeit állítja ki a TVK. Többek között a nitrogénműtrágyát, a karbamidot, mező- gazdasági fóliát, nyomtatott zacskókat és zsákokat, a szilárd és folyékony epoxigyantát, az Elastolen festéket, az Ardin és Chemakrill beége- tős zománcokat, melyek felveszik a versenyt a nyugati cégek hasonló termékeivel. (L. L.) Épül az LKM húzóim! csarnoka Foto: Sz. Gy.
