Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-25 / 222. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 223. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1069. szeptember 25. Három törvény javaslat a parlament előtt az országgyűlés őszi ülésszaka Tárgysorozat: A magyar—bolgár barátsági szerződés A szakmunkásképzés A gázenergia Tanácskozik az országgyűlés. A magyar kohászat jövőjéről Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt. kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés elnöke elöljáróban kegyelettel emlékezett meg a vietnami nép nemrég elhunyt nagy fiáról, Ho Si Minh elvtársról. Az elnök ezután az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából közzétett felhívásáról szólt. — A felszabadulás sorsfordulót jelentett népünk életében: lehetővé tette számára, hogy évszázados szabadságküzdelmeit, a munkás- osztály vezette osztályharcait végső diadalra vigye és elinduljon egy új ország, a szocialista Magyarország megteremtésének nehéz, de felfelé ívelő útján. Az elfogadott napirend szerint először a Magyar és a Bolgár Népköztársaság júliusban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az országgyűlés, Péter János külügyminiszter expozéja alapján. A külügyminiszter gazdag, színes történelmi és irodalmi példákkal jellemezte a két nép hagyományos barátságát és egymásrautaltságát, nemzeti és nemzetközi törekvéseinek azonosságát. Egyben felhasználta az alkalmat, hogy vázolja a nemzetközi helyzetet. Napjaink változásaira az a legjellemzőbb — mondotta. —, hogy előtérbe kerül a tárgyalásos módszer és a legveszélyesebb kérdésekben is kezdenek kialakulni a békés megoldáshoz vezető utak. Mindazonáltal látnunk kell a nyílt és lappangó veszélyeket. A kedvező jelek és a veszélygócok elemzése után a külügyminiszter hangsúlyozA napirendhez hozzászólt Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A Magyarország és a — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ez alkalomból felhívással fordult a magyar néphez, s felszólította szocialista hazánk polgárait, hogy méltóképpen ünnepeljék meg felszabadulásunk jubileumi évfordulóját. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — bemutatta és a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács beterjesztette a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában, 1969. július 10-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról, továbbá a szakmunkásképzésről és a gázenergiáról szóló törvényi a vaslatoka t. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ez a következő: 1. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat. 2. A szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat. 3. A gázenergiáról szóló törvényjavaslat. ta, hogy a javulás ellenére sem mondhatjuk, hogy ténylegesen és teljesen megoldódott volna egyik, vagy másik nagy nemzetközi probléma; s ami a leglényegesebb, a termonukleáris háború veszélye sem szűnt meg. Szólt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé megbízása alapján az európai kormányokhoz eljuttatott felhívás jelentőségéről és kedvező visszhangjáról, valamint a finn köztársasági elnök küszöbön álló budapesti látogatásáról, amely ugyancsak jó alkalom lesz a budapesti felhívás visszhangjának felmérésére. A közeljövőt illetően úgy véli, kilátás van rá, hogy a genfi leszerelési értekezlet, amelyen Magyarország is képviselteti magát, már a .jövő hónap folyamán jelentős javaslatokat terjeszt az ENSZ közgyűlése olé. Kormányunk mindenesetre azon dolgozik, hogy sokasodjanak az enyhülés jelei. Bolgár Népköztársaság közötti együttműködés továbbfejlődéséről szólva különösen a két ország politikájának eszmei egységét hangsúlyozta. Ilyen értelemben beszélt a moszkvai nagy nemzetközi tanácskozás jelentőségéről, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megerősödéséről, amely szétrbmbolta az imperialisták reményeit. Koinócsiri Zoltán beszédét mondja. A nagy nemzetközi problémák sorában, a vietnami háború ügyében úgy véljük — mondotta a továbbiakban Komócsin Zoltán, hogy a tárgyalás látszata és a puszta propaganda nem viszi előbbre a béke ügyét. Mi azonban továbbra is valljuk, hogy van békés megoldás, aminek feltétele, hogy távozzanak az amerikaiak Vietnamból és kezdjenek igazi tárgyalásokat:. A közel-keleti helyzetből is van kibontakozás, ha az izraeli kormány végrehajtja a Biztonsági Tanács határozatát. Az európai békéért és biztonságért . folytatott küzdelemben a szocialista országok egységének és harcának igen nagy a fontossága, hangsúlyozta a továbbiakban. Ebből a szempontból kell megítélni a csehszlovákiai szocialista konszolidációt az ott kibontakozó kétfrontos harc jegyében. Mi teljességgel bízunk a csehszlovák testvér- pártnak a dr. Gustáv Husak által vezetett harca igazában és sikerében. Beszélt Komócsin Zoltán a nyugtalanító újfasiszta és revansista jelenségekről az NSZK-ban, amelyek arra vallanak, hogy egyes nyugatnémet vezető körök még mindig nem vették tudomásul a második világháború után kialakult európai határok történelmi realitását. Ezért van oly nagy világ- politikai jelentősége, hogy a megalakulásának 20. évfor- (Folytatás a 2. oldalon) felír János beszéde Komócsin Zoltán felszólalása Országos hengerész-konferencia Aggteleken Az egész magyar kohászat jövőjét érintő 3 napos konferencia kezdődött tegnap délben Aggteleken. Több mint 200 hazai szakember vesz részt a tanácskozáson. Nemzetközi jelleget kölcsönöz a konferenciának, hogy az NDK-ból, Jugoszláviából és Csehszlovákiából is nagy múltú üzemek küldték el delegációjukat. Dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszternelyettes tartott ünnepi megnyitót, egyben vitaindító előadást. — A hazánkban gyártott acélféleségek több mint 90 százalékát úgynevezett képlékeny formálással alakítják ki. A hengerművek és hengerelt acélok a jövőben nagy szerepet kapnak a hazai közúti járműfejlesztési program megvalósításában — nem utolsósorban a tőkés exportban. A kohászati világpiaci árak emelkedése kedvező haIvét nappal ezelőtt került az ország közvéleménye elé a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívása, mely arra indít valamennyiünket, hogy méltó- káppen készüljünk hazánk felszabadulása 25. évfordulójának megünneplésére. A felhívás nagy visszhangra lelt megyénk üzemeiben, vállalatainál és mező- gazdaságában is. Különösen figyelemre méltó a visszhang fást gyakorol a magyar kohászat kereskedelmi mérlegére. 1969-ben egy dollár kitermelési összege 60 forint alatt fog alakulni. Sajnálatos, hogy a hengerművek kapacitása nagyobb, mint az előállított acél mennyisége. A kohászat fejlesztése nagy tőkebefektetést igényel, ezért egyetlen járható út a nagyfokú koncentráció — mondta munkatársunknak adott nyilatkozatában. — Kedvezők a feltételek — folytatta — a vaskohászat összehangolására a szocialista országok között. Különösen gyümölcsözőnek ígérkezik, és már eddig is az volt az együttműködés a szovjet iparral. Cél tehát az integráció ez iparágon belül is. A minőségi acélgyártásé és feldolgozásé a jövő. Éppen ezért legalább olyan fontosnak tartom az új beruházások megvalósítását, mint a a Borsodi Szénbányák Vállalat üzemeiben, aknáinál és az ezeket kiszolgáló munkahelyeken, ahol ezekben a napokban röpgyűléseken tárgyalják meg a dolgozók a felhívást, s tesznek értékes javaslatokat a jubileumi munkaverseny kereteire, tartalmára, célkitűzéseire. Végül majd a dolgozók együttes javaslatai alapján dolgozzák ló a vállalati szintű munkaversenyt, melynek részleteire lapunkban még visszatérünk. meglevő hengersorok gépesítését, elsősorban automatizálását. Elmondotta a miniszterhelyettes: az adminisztrációs és kiszolgáló személyzetet is beleértve a kohászati iparban az optimális minimum, hogy egy alkalmazottra legalább ' 100 tonna acéltermelés jusson évente. Hogy mi ezt Magyarországon elérjük, még elég sokat kell tennünk. Ezért is lényeges, hogy a távlati fejlesztés terveit összehangoljuk a Szovjetunióval. A beruházásokról elmondta dr. Kocsis József: — A Lenin Kohászati Művekben elkészült — hihetetlenül rövid idő, 2 év alatt — az új eiektroacélmü, az előre megszabott áron, s ez a ten- niakarás jó példája. Diósgyőrben új finomhengermű, Özdon folyamatos öntőművek, finom- és dróthengersor, Dunaújvárosban a hideghengermű fejlesztése, valószínűleg ugyanitt egy új durvalemez-hengersor megépítése, valamint a Csepeli Csőgyár varrat nélküli csőkészítőmű- vénck fejlesztése szerepel a magyar kohászat beruházási programjában többek között. A kutatási programban a Vasipari Kutató Intézet fejlesztése szerepel ; összhangban a KGST-országok hasonló intézményeivel. Egy erőnket meghaladó téma kidolgozása, felmérve a lehetőségeket, legjobb, ha nem foglalkoztatja a magyar szakembereket, különösen akkor, ha külföldön már hasonló témában jö eredménnyel jártak a kutatások. A végterméket, tehát a dokumentációkat legjobb, ha adaptáljuk — fejezte be nyilatkozatát dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes. (íróba)-------------------———————■—— ..................~r R öpgyűlésck a Borsodi Szénbányák Vállalat üzemeiben Ton Duc Thang a VDK elnöke Hanoiban kedden, a VDK nemzetgyűlésének ötödik ülésszaka harmadik ülésén Ton Duc Thangot választotta meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökévé, és Nguyen Luong Bangót a köztársaság alelnökévé. A képviselők egyperces némasággal adóztak Ho Si Minh emlékének A Hanoiban közzétett rövid életrajzok szerint Ton Duc Thang, a VDK újonnan megválasztott elnöke 1888- ban született, munkás családból, a dél-vietnami Long Xuyen tartományban. 1919- ben a francia matrózokkal együtt részt vett abban a háborúellenes megmozdulásban, amellyel meg akarták akadályozni, hogy a francia imperialisták csapatokat küldjenek a fiatal szovjet köztársaság eltiprására. Ton Duc Thang vörös zászlót vont fel egy francia hajó árbócára, hogy üdvözölje az oroszországi októberi forradalmat Ezért a tettéért letartóztatták. 1929-ben a francia gyarmatosítók ismét letartóztatták Ton Duc Thangot, és húsz év börtönbüntetésre ítélték. 1930-tól az Indokínai Kommunista Párt tagja volt. Az ellenállási háború kilenc éve alatt és a béke helyreállítása után mind a mai napig Ton Duc Thang felelős párt- és állami tisztségeket töltött be. 1960-ban választották meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság alelnökévé. Nguyen Luong Bang 1904- ben született egy szegény falusi tanító családjából. Tevékeny politikai és szervező munkát végzett a haip- hongi és saigöni munkások körében. Több ízben letartóztatták. 1931-ben húsz év börtönbüntetésre ítélték, de a következő évben sikerült megszöknie. 1933-ban ismét elfogták, és életfogytiglani elzárásra ítélték Tíz év múlva újból megszökött a börtönből Nguyen Luong Bang felelős párt- és állami posztokon dolgozott.
