Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-24 / 221. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Szerda, 1969. szept. 24. Rangos rendesvénychhel forradalmi hagyományainkat ünnepeltük Csaknem egy évig ünnepelte az ország az 1918—19-es nagy eseményeket, forradalmi hagyományainkat. A hár- más történelmi évforduló megünneplése az encsi járás dolgozóinak körében is méltó visszhangra talált. A harcban nem szabad megállni... Járásunk ünnepségsorozatát 1968. november 4-én En- csen nyitottuk meg Cservák Ferencnek, a járási pártbizottság első titkárának ünnepi beszédével. A forradalmi harcok emlékét a Dicső napok című dokumentációs kiállítás illusztrálta. Az ünnepségen részt vettek a járási párt-, tanács- és tömegszervezeti vezetők, valamint a községekben dolgozó népművelők, akik nagy érdeklődéssel hallgattak meg Deme Lászlónak, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága titkárának A harcban nem szabad megállni című előadását. Az évfordulók ünneplése során a magyar munkásmozgalom ötven esztendejének harcos történetére kívántunk emlékezni. Különösen nagy érdeklődésre tartottak számot az abaúji eseményekre való emlékezések. Ilyen volt november 11-én Gulyás Mihály írónak Abaúj a forradalomban című, hernádszur- doki előadása, amelyre a szomszédos községekből is eljöttek. 1968. november 14-én Encsen, a járási művelődési központban filmről idéztük a dicső harcokat. A részvevőknek ritka élményben volt részük, mert a Déltől hajnalig című film ankétjét Ré- nyi Tamás, a film rendezője vezette. Jelen volt Fábián Zoltán, a film írója is. November 25-én, ugyancsak Encsen Harmati Sándor, az Országos Béketanács alelnöke Fél évszázad a kommunista párt zászlaja alatt címmel azokra a küzdelmekre emlékezett, amelyekben az előadó járásunk és megyénk dolgozóival együtt személyesen is részt vett. A forradalom Ián« jai... 1968. november 30-án emlékülést tartottunk Encsen, a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója alkalmából A forradalom lángjai címmel. Az ünnepi ülés szónoka Szabó Ferenc, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, a Magyar Úttörők Szövetségének országos elnöke volt. A demonstratív ifjúsági emlékülést a forradalmi nyomolvasás anyagából összegyűjtött kiállítás és a Különös ismertetőjel című film vetítése gazdagította. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom évfordulójára emlékezett közös ünnepi ülésen a Hazafias Népfront járási szervezete és a pedagógus-szakszervezet járási bizottsága. Az évfordulóról községeinkben is megemlékeztek. A KMP megalakulásának 50. évfordulóján a járási és községi pártbizottságok együttes ülést tartottak. Az ünnepi taggyűléseken úttörők és KISZ-fiatalok köszöntötték a párttagokat. Az 1969-ben megtartott emlékülések, kulturális ünnepségek és rendezvények teljes egészében a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójára emlékeztettek. Az események sorát a járási tanács emlékülése nyitotta meg. Itt hangzott el dr. Karsai Elek író emlékbeszéde is. Dicséretet érdemelnek az ez alkalomból készült kiállítás és az ünnephez méltó, színvonalas kultúrműsor rendezői. Forradalmak szülőföldemen... ' A Tanácsköztársaság történelmi eseményeinek tanulmányozását, az ismeretek elmélyítését a tanulóifjúság körében is nagy sikerrel valósítottuk meg. A Forradalmak szülőföldemen című helytörténeti vetélkedőn például tanújelét adták, hogy a Tanácsköztársaság egész irodalmát, történelmi dokumentumait alaposan ismerik. A dicsőséges északi hadjárat története címmel Szikszón, Encsen, Hemádszurdo- kon az MHSZ hadtörténeti szakosztályának katonatisztjei tartottak előadásokat. József Attila születésének évfordulóján járási szavalóverseny zajlott le az encsi gimnáziumban. Több mint száz fiatal szavalta a Tanácsköztársaság és a forradalmak emlékét idéző költők verseit. 1969. május 18-án Dal a Tanácsköztársaságról címmel dalostul álkozóra került sor Abaújdevecserben. Ezt követte az ifjúsági dalostalálkozó 1969. június 1-én Zengjen a bátrak országában újszerű ének címmel, amikor is impozáns ifjúsági demonstrációnak lehettünk részesei és tanúi. Emlékezetes élmény marad... A Tanácsköztársaság 50. évfordulójának jegyében zajlott le 1969. március 30-án a járási művészeti szemle, ahol a művészeti csoportok, öntevékeny színjátszók, szavalok, táncosok darabválasztásukkal tették gazdagabbá, színesebbé kulturális tevékenységüket és idézték az évfordulók eseményeit. Sokáig emlékezetes élmény marad járásunkban a páncélvonat ünnepélyes fogadása. Az ünneplések során különös figyelemmel és gondoskodással kísérték pártszervezeteink, tanácsaink, népművelők, úttörők és KLSZ-fiata- lok a 19-es veteránok ünnepléseit, a hernádszurdoki vöröskerékpáros zászlóalj élő tagjainak találkozását, a katonasírok felkutatását és gondozását, az emlékművek megkoszorúzását, újak építését és avatását Göncön, Garadnán, Abaúj váron és Hernádszur- dokon. A sikeres rendezvénysorozat tapasztalatait és tanulságait igyekszünk hasznosítani a felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek előkészítése során. Szabó Gyula, az Encsi járási Könyvtár vezetője Az awasi esték záróhangversenye A NYÁRI ZENEI ESTEK befejeződtek, hivatalosan is beköszöntött már az ősz, s hamarosan megkezdődik a téli koncertévad. Jóleső figyelemmel kísértük az avasi hangversenyek látogatottságát és az ifjúság érdeklődését. A látogatottság teljesen indokolt, hiszen az olykor ismétlődő hangversenyműsorokhoz képest érdekes, ritka élményeket kaptunk. Az idei nyári szezon befejezése impozáns és nagyszabású volt, különösen a második rész. Haydn ritkán hallható Nelson miséje emelkedett ki és tette ünnepélyessé a programot. A nagy igényű szólamokat a legkiválóbb magyar oratórium-énekesek: Werner Mária, Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz és An- talffy Albert előadásában hallhattuk. Mind a szólókban, mind az együttesben rangos teljesítményt nyújtottak. Szívesen emeljük ki Werner Mária és Antalffy Albert szép megoldásait. De nem kisebb örömmel szólunk az énekkar és a zenekar munkájáról. A kibővített Miskolci Kamarakórus, Reményi János avatott vezetésével nagy múltú, összeszokott kórusok színvonalát mutatta. Ismert, hogy a zeneszerző igazán nem fukarkodott sem a szólamok magasságával, sem az irántuk támasztott magas igénnyel. Így újból felmerülhet a kérdés: nem lehetne-e ezt az együttest állandóvá tenni, Miskolc zenei életéhez méltóvá. Reményi János ezúttal is bizonyságát adta művészi rátermettségének, hozzáértésének, melyet bármely város örömmel vallhatna magáénak. A Miskolci Szimfonikus Zenekar lelkesen, méltóan helytállt, hozzájárúlva a hétköznapokat megszépítő élményhez.. ... AZ EGYÜTTES teljesítménye dicséretet érdemel, bár — érthetően — a nagy mű előadása némi izgalmat és belső feszültséget teremtett. Az egészében szép előadás tempóit helyenként kissé túl— hajtottnak éreztük. Különösen érezhető volt ez a Bene- dictus című résznél. A kórus lelkesedése és művészi erénye a nagy kórusokét is eléri, fogyatékosságai — mint például a Crédó című rész helyenként árnyékosabb belépései — is azokhoz hasonlóak. Színvonalas volt a műsor első része is. Virág Endre orgonaművész kimunkált, szépen regisztrált hangszínnel Händel-orgonaversenyt szólaltatott meg zenekari kísérettel, a Miskolci Kamarazenekar pedig Händel E-dúr Concerto Grossoját adta elő. A zenekar színei és fényei fokról fokra bomlottak ki és teremtettek ünnepi légkört. A műsor első részét Nagy Ferenc vezényelte. ÉRDEKLŐDÉSSEL várjuk a jövő évi Avasi Collegium Musicum hangversenyeit. Szeretnénk, ha a mostanihoz hasonló színvonalú megoldásokat hallhatnánk. V. Zalán Irén Öntödei múzeumot avatnak Budapesten Budapesten, a Bem József utcában levő, a Ganz volt öntödéjét — a diósgyőriek közreműködésével — múzeummá alakították át, s a berendezéseket védetté nyilvánították. Az öntödei múzeum a Lillafüreden levő központi kohászati múzeum leányvállalataként, a Lenin Kohászati Művek kezelésében működik majd. A létesítményt szeptember 24-én, délelőtt T0 órai kezdettel dr. Molnár János, művelődésügyi miniszterhelyettes, valamint dr. Kocsis József, kohó- és gépipari miniszterhelyettes adja át rendeltetésének. Az ország első öntödei múzeumát dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója veszi át, a kohászhagyományok további ápolása céljából. N. G. Berlinben vendégsserepcl a Bodrog Táncegyüttes Sok hazai és az elmúlt nyári londoni siker után ezen az őszön az NDK-ban vendégszerepei a Sipos György tanítóképző intézeti tanár irányításával működő Bodrog Tánc- együttes. Ugyanis valahányszor csak megfordultak Sárospatakon a testvérváros, Neubrandenburg küldöttei, mindig nagy gyönyörűséggel nézték végig a Bodrog Táncegyüttes változatos, színes műsorát. Ezzel magyarázható az a meghívás, amelyet az együttes most Neubrandenburg város tanácsától kapott. A Német Demokratikus Köztársaság most ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját, s a neubrandenburgiak meghívták a sárospataki, táncosokat a jubileumi programban való szereplésre. A Bodrog Táncegyüttes október 2-án indul a csaknem kéthetes vendégszereplésre. Többször fellép a testvérváros különböző művelődési intézményeiben, majd onnan továbbutazva, az NDK fővárosában, Berlinben lép közönség elé. Minden iskolának televíziót! ■ Karosát választották A 3. sz. AKÖV is csatlakozott az Iskolatelevízió által elindított mozgalomhoz. A vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy a Karcsai Általános Iskola tanulóit ajándékozzák meg a nagyképernyős televíziókészülékkel. A tv-t csütörtökön adják át az iskola tanulóinak. Pestről Borsodnak Két országos vállalat döntött idáig úgy. hogy az általuk felajánlott tv-készüléket borsodi iskolának juttatja. Az Országos Vas- és Edény bolt Vállalat Aggteleket, az OTP országos központja pedig Meszest és Kékedet választotta. Az utóbbi ugyanis két készüMozaik Helsinkiből léket is felajánlott, s mindkét iskolának szeptember 25- én adják át a televíziót. (Jiabb csatlakozók A megyei tanács művelődésügyi osztályához egyre több vállalat, intézmény juttatja el felajánlását. A Tak- taközi Állami Gazdaság október 1-én adja át a televíziókészüléket Űjvilágtanya és Hódostanya általános iskolás tanulóinak. A Sátoraljaújhelyi járási Tanács és a mikó- házi Aranykalász Tsz már átadta az ajándék tv-t. Előbbi Nagyrozvágy, utóbbi pedig Vilyvitány általános iskolás tanulóit lepte meg. Bejelentette már csatlakozását az Ózdi Kohászati Üzemek is. Mindössze két napot töltöttem északi rokonainknál, Finnország fővárosában, Helsinkiben. Két nap, 48 óra valóban nem elegendő egy város, különösen egy nép megismeréséhez. Mégis úgy gondolom, az apró, sokszor jelentéktelennek tűnő benyomások is adhatnak valamit az olvasónak. Rokon nép — talán mindjárt itt kezdeném. A finnek nagyra tartják és nagyra becsülik ezt a rokonságot. Nemcsak a hivatalos nyilatkozatok, nemcsak a bővülő kulturális kapcsolatok tükrözik ezt. Gondolok itt az úgynevezett egyszerű emberekre, az „utca emberére”. Egy kis példa. Első este térkép segítségével barangoltam a város utcáin, figyeltem az embereket, a forgalmat, a fényeket, a lüktető életet. Egy utcakereszteződésnél a lámpa alatt szétterítettem térképemet, és kereestem a szállómhoz vezető utat. Idősebb férfi lép hozzám és németül kérdezi: segíthet-e? Miután közösen megkerestük a legrövidebb utat, megkérdezi: „ön német?” „Nem, magyar vagyok!” — válaszoltam. Megragadja kezem, hosszan szorongatja: „Óh, a testvérnép” — és melegen, barátságosan mosolyog hozzá. hsv kis nvelyleélte Ülök az egyik, itt bárnak nevezett bisztróban, és úgy érzem, mintha otthon lennék. Beszédfoszlányok jutnak el hozzám a szomszéd asztaloktól. Ha nem tudnám, hogy Helsinkiben vagyok, azt hin- . ném, mindenki magyarul beszél. A nyelv dallatna, hangsúlya — mint a miénk. Csak ha közelebb hajolok, jövök rá, hogy egy szót sem értek. A finn nyelv — ugyanúgy, mint a magyar — az első szótagot hangsúlyozza. A névelő egységes, nemek nincsenek. A főnévragozás, a hely- és időugyanúgy hangzik, mint nálunk. \ ,, Vér nás z " bemutatója Egészen véletlenül történt, hogy helsinki tartózkodásom alatt került sor a Vérnász bemutatójára. A Finn Nemzeti Operában ünnepi külsőségek között volt a premier. A nézőteret zsúfolásig megtöltötték a finn főváros zenekedvelői. A taps, amely a Helsinki egyik főutcája. Elegáns üzletek, nyiizsgő forgalom. határozás, ugyanúgy, mint nálunk, a szóhoz fűzött ragokkal történik. A kettős hangzók, mint például ei vagy eu, úgy, mint a magyarban, c-i-nek és c-u-nak ejtendők. A „h” hangzó felvonások között a szereplő művészek nagyszerű teljesítményének, a díszleteknek, az előadás drámaiságának szólt, fergetegessé fokozódott, amL kor a harmadik felvonás után megjelent a függöny előtt a szerző, Szokolay Sándor. Az ováció valóságos finn—magyar barátsági ünneppé fokozódott, amikor az opera igazgatóságának elnöke mar r nyelvű beszédében mélta a szerzőt, művét, valami,. az előadást rendező Mikó Andrást, a budapesti Opera főrendezőjét. A társulat és a közönség tapsvihara közben átnyújtotta Szokolaynak az Opera ajándékát, a babérból készült hatalmas lantot, Mi- kónak pedig a virágkosarat. Japiofa, a kertváros Még csak egyetlen élményről kívánok beszámolni: Ta- pioláról, a fővárostól 9 km-re épülő kertvárosról. A várost szövetkezeti alapítványból létesítették, amelyhez az állam kölcsönnel járul hozzá. A szövetkezetben olyan intézmények vesznek részt, mint a szakszervezeti központ, a nyugdíjasok szövetsége és mások. A finnországi tájra jellemző tengerparti környezetben, a természetet, az erdőt érintetlenül hagyva tervezték meg a várost, amely jelenleg 3 6 ezer lakónak nyújt otthont és munkaalkalmat. A fejlesztési tervek szerint 2000-ig 80 ezer lakója lesz Tapiolának. Építészetileg a legkorszerűbb lakóházak — magasak és alacsonyak — teszik változatossá a városképet, amelyet csodálatos parkok, szökőkutak és játszóterek tarkítanak. Munkaalkalomról az iskolák, a szolgáltató és szociális intézmények, az üzletek, nemkülönben a város mellett épült és épülő üzemek gondoskodnak. Helsinki lakosai büszke Tapiolára. amelyet a korszc rű városépítés példaképéne.- tekintenek. Gáti István (Folytatjuk)