Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-24 / 221. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Szerda, 1969. szept. 24. Rangos rendesvénychhel forradalmi hagyományainkat ünnepeltük Csaknem egy évig ünnepel­te az ország az 1918—19-es nagy eseményeket, forradal­mi hagyományainkat. A hár- más történelmi évforduló megünneplése az encsi járás dolgozóinak körében is méltó visszhangra talált. A harcban nem szabad megállni... Járásunk ünnepségsoroza­tát 1968. november 4-én En- csen nyitottuk meg Cservák Ferencnek, a járási pártbi­zottság első titkárának ünne­pi beszédével. A forradalmi harcok emlékét a Dicső na­pok című dokumentációs ki­állítás illusztrálta. Az ünnep­ségen részt vettek a járási párt-, tanács- és tömegszer­vezeti vezetők, valamint a községekben dolgozó népmű­velők, akik nagy érdeklődés­sel hallgattak meg Deme Lászlónak, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottsága titká­rának A harcban nem szabad megállni című előadását. Az évfordulók ünneplése során a magyar munkásmoz­galom ötven esztendejének harcos történetére kívántunk emlékezni. Különösen nagy érdeklődésre tartottak szá­mot az abaúji eseményekre való emlékezések. Ilyen volt november 11-én Gulyás Mi­hály írónak Abaúj a forra­dalomban című, hernádszur- doki előadása, amelyre a szomszédos községekből is el­jöttek. 1968. november 14-én En­csen, a járási művelődési központban filmről idéztük a dicső harcokat. A részvevők­nek ritka élményben volt részük, mert a Déltől haj­nalig című film ankétjét Ré- nyi Tamás, a film rendezője vezette. Jelen volt Fábián Zoltán, a film írója is. November 25-én, ugyan­csak Encsen Harmati Sán­dor, az Országos Béketanács alelnöke Fél évszázad a kom­munista párt zászlaja alatt címmel azokra a küzdelmek­re emlékezett, amelyekben az előadó járásunk és me­gyénk dolgozóival együtt sze­mélyesen is részt vett. A forradalom Ián« jai... 1968. november 30-án em­lékülést tartottunk Encsen, a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulója alkalmából A forradalom lángjai címmel. Az ünnepi ülés szónoka Sza­bó Ferenc, a KISZ KB inté­ző bizottságának tagja, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének országos elnöke volt. A de­monstratív ifjúsági emlék­ülést a forradalmi nyomol­vasás anyagából összegyűjtött kiállítás és a Különös ismer­tetőjel című film vetítése gazdagította. Az 1918-as polgári demok­ratikus forradalom évforduló­jára emlékezett közös ünnepi ülésen a Hazafias Népfront járási szervezete és a pedagó­gus-szakszervezet járási bi­zottsága. Az évfordulóról köz­ségeinkben is megemlékez­tek. A KMP megalakulásának 50. évfordulóján a járási és községi pártbizottságok együt­tes ülést tartottak. Az ünne­pi taggyűléseken úttörők és KISZ-fiatalok köszöntötték a párttagokat. Az 1969-ben megtartott emlékülések, kulturális ün­nepségek és rendezvények teljes egészében a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 50. évfordulójára emlé­keztettek. Az események so­rát a járási tanács emlékülé­se nyitotta meg. Itt hangzott el dr. Karsai Elek író emlék­beszéde is. Dicséretet érde­melnek az ez alkalomból ké­szült kiállítás és az ünnephez méltó, színvonalas kultúrmű­sor rendezői. Forradalmak szülőföldemen... ' A Tanácsköztársaság törté­nelmi eseményeinek tanul­mányozását, az ismeretek el­mélyítését a tanulóifjúság kö­rében is nagy sikerrel való­sítottuk meg. A Forradalmak szülőföldemen című helytör­téneti vetélkedőn például ta­nújelét adták, hogy a Ta­nácsköztársaság egész irodal­mát, történelmi dokumentu­mait alaposan ismerik. A dicsőséges északi had­járat története címmel Szik­szón, Encsen, Hemádszurdo- kon az MHSZ hadtörténeti szakosztályának katonatisztjei tartottak előadásokat. József Attila születésének évforduló­ján járási szavalóverseny zajlott le az encsi gimná­ziumban. Több mint száz fia­tal szavalta a Tanácsköztár­saság és a forradalmak em­lékét idéző költők verseit. 1969. május 18-án Dal a Tanácsköztársaságról címmel dalostul álkozóra került sor Abaújdevecserben. Ezt kö­vette az ifjúsági dalostalálko­zó 1969. június 1-én Zengjen a bátrak országában újszerű ének címmel, amikor is im­pozáns ifjúsági demonstrá­ciónak lehettünk részesei és tanúi. Emlékezetes élmény marad... A Tanácsköztársaság 50. évfordulójának jegyében zaj­lott le 1969. március 30-án a járási művészeti szemle, ahol a művészeti csoportok, önte­vékeny színjátszók, szavalok, táncosok darabválasztásukkal tették gazdagabbá, színesebbé kulturális tevékenységüket és idézték az évfordulók esemé­nyeit. Sokáig emlékezetes élmény marad járásunkban a páncél­vonat ünnepélyes fogadása. Az ünneplések során külö­nös figyelemmel és gondos­kodással kísérték pártszerve­zeteink, tanácsaink, népmű­velők, úttörők és KLSZ-fiata- lok a 19-es veteránok ünnep­léseit, a hernádszurdoki vö­röskerékpáros zászlóalj élő tagjainak találkozását, a ka­tonasírok felkutatását és gon­dozását, az emlékművek meg­koszorúzását, újak építését és avatását Göncön, Garadnán, Abaúj váron és Hernádszur- dokon. A sikeres rendezvénysoro­zat tapasztalatait és tanulsá­gait igyekszünk hasznosítani a felszabadulásunk 25. és Le­nin születésének 100. évfor­dulója alkalmából rendezen­dő ünnepségek előkészítése során. Szabó Gyula, az Encsi járási Könyvtár vezetője Az awasi esték záróhangversenye A NYÁRI ZENEI ESTEK befejeződtek, hivatalosan is beköszöntött már az ősz, s ha­marosan megkezdődik a té­li koncertévad. Jóleső figye­lemmel kísértük az avasi hangversenyek látogatottsá­gát és az ifjúság érdeklődé­sét. A látogatottság teljesen indokolt, hiszen az olykor is­métlődő hangversenyműso­rokhoz képest érdekes, rit­ka élményeket kaptunk. Az idei nyári szezon befe­jezése impozáns és nagysza­bású volt, különösen a má­sodik rész. Haydn ritkán hallható Nelson miséje emel­kedett ki és tette ünnepélyes­sé a programot. A nagy igé­nyű szólamokat a legkivá­lóbb magyar oratórium-éne­kesek: Werner Mária, Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz és An- talffy Albert előadásában hallhattuk. Mind a szólókban, mind az együttesben ran­gos teljesítményt nyújtottak. Szívesen emeljük ki Werner Mária és Antalffy Albert szép megoldásait. De nem ki­sebb örömmel szólunk az énekkar és a zenekar mun­kájáról. A kibővített Miskol­ci Kamarakórus, Reményi János avatott vezetésével nagy múltú, összeszokott kó­rusok színvonalát mutatta. Ismert, hogy a zeneszerző igazán nem fukarkodott sem a szólamok magasságával, sem az irántuk támasztott magas igénnyel. Így újból felmerülhet a kérdés: nem lehetne-e ezt az együttest ál­landóvá tenni, Miskolc ze­nei életéhez méltóvá. Remé­nyi János ezúttal is bizony­ságát adta művészi ráter­mettségének, hozzáértésének, melyet bármely város öröm­mel vallhatna magáénak. A Miskolci Szimfonikus Zene­kar lelkesen, méltóan helyt­állt, hozzájárúlva a hétköz­napokat megszépítő élmény­hez.. ... AZ EGYÜTTES teljesítmé­nye dicséretet érdemel, bár — érthetően — a nagy mű előadása némi izgalmat és belső feszültséget teremtett. Az egészében szép előadás tempóit helyenként kissé túl— hajtottnak éreztük. Különö­sen érezhető volt ez a Bene- dictus című résznél. A kórus lelkesedése és művészi eré­nye a nagy kórusokét is el­éri, fogyatékosságai — mint például a Crédó című rész helyenként árnyékosabb be­lépései — is azokhoz hason­lóak. Színvonalas volt a műsor első része is. Virág Endre or­gonaművész kimunkált, szé­pen regisztrált hangszínnel Händel-orgonaversenyt szó­laltatott meg zenekari kísé­rettel, a Miskolci Kamaraze­nekar pedig Händel E-dúr Concerto Grossoját adta elő. A zenekar színei és fényei fokról fokra bomlottak ki és teremtettek ünnepi légkört. A műsor első részét Nagy Ferenc vezényelte. ÉRDEKLŐDÉSSEL várjuk a jövő évi Avasi Collegium Musicum hangversenyeit. Szeretnénk, ha a mostanihoz hasonló színvonalú megoldá­sokat hallhatnánk. V. Zalán Irén Öntödei múzeumot avatnak Budapesten Budapesten, a Bem József utcában levő, a Ganz volt öntödéjét — a diósgyőriek közreműködésével — múze­ummá alakították át, s a be­rendezéseket védetté nyilvá­nították. Az öntödei múzeum a Lillafüreden levő központi kohászati múzeum leányvál­lalataként, a Lenin Kohásza­ti Művek kezelésében műkö­dik majd. A létesítményt szeptember 24-én, délelőtt T0 órai kez­dettel dr. Molnár János, mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes, valamint dr. Kocsis Jó­zsef, kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes adja át ren­deltetésének. Az ország első öntödei múzeumát dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigaz­gatója veszi át, a kohászha­gyományok további ápolása céljából. N. G. Berlinben vendégsserepcl a Bodrog Táncegyüttes Sok hazai és az elmúlt nyári londoni siker után ezen az őszön az NDK-ban vendégszerepei a Sipos György tanító­képző intézeti tanár irányításával működő Bodrog Tánc- együttes. Ugyanis valahányszor csak megfordultak Sáros­patakon a testvérváros, Neubrandenburg küldöttei, mindig nagy gyönyörűséggel nézték végig a Bodrog Táncegyüttes változatos, színes műsorát. Ezzel magyarázható az a meghí­vás, amelyet az együttes most Neubrandenburg város taná­csától kapott. A Német Demokratikus Köztársaság most ünnepli meg­alakulásának 20. évfordulóját, s a neubrandenburgiak meg­hívták a sárospataki, táncosokat a jubileumi programban va­ló szereplésre. A Bodrog Táncegyüttes október 2-án indul a csaknem kéthetes vendégszereplésre. Többször fellép a test­vérváros különböző művelődési intézményeiben, majd on­nan továbbutazva, az NDK fővárosában, Berlinben lép kö­zönség elé. Minden iskolának televíziót! ■ Karosát választották A 3. sz. AKÖV is csatla­kozott az Iskolatelevízió ál­tal elindított mozgalomhoz. A vállalat vezetői úgy döntöt­tek, hogy a Karcsai Általá­nos Iskola tanulóit ajándé­kozzák meg a nagyképernyős televíziókészülékkel. A tv-t csütörtökön adják át az is­kola tanulóinak. Pestről Borsodnak Két országos vállalat dön­tött idáig úgy. hogy az álta­luk felajánlott tv-készüléket borsodi iskolának juttatja. Az Országos Vas- és Edény bolt Vállalat Aggteleket, az OTP országos központja pedig Me­szest és Kékedet választotta. Az utóbbi ugyanis két készü­Mozaik Helsinkiből léket is felajánlott, s mind­két iskolának szeptember 25- én adják át a televíziót. (Jiabb csatlakozók A megyei tanács művelő­désügyi osztályához egyre több vállalat, intézmény jut­tatja el felajánlását. A Tak- taközi Állami Gazdaság ok­tóber 1-én adja át a televí­ziókészüléket Űjvilágtanya és Hódostanya általános iskolás tanulóinak. A Sátoraljaújhe­lyi járási Tanács és a mikó- házi Aranykalász Tsz már átadta az ajándék tv-t. Előb­bi Nagyrozvágy, utóbbi pe­dig Vilyvitány általános is­kolás tanulóit lepte meg. Be­jelentette már csatlakozását az Ózdi Kohászati Üzemek is. Mindössze két napot töltöt­tem északi rokonainknál, Finnország fővárosában, Hel­sinkiben. Két nap, 48 óra va­lóban nem elegendő egy vá­ros, különösen egy nép meg­ismeréséhez. Mégis úgy gon­dolom, az apró, sokszor je­lentéktelennek tűnő benyo­mások is adhatnak valamit az olvasónak. Rokon nép — talán mind­járt itt kezdeném. A finnek nagyra tartják és nagyra be­csülik ezt a rokonságot. Nem­csak a hivatalos nyilatkoza­tok, nemcsak a bővülő kul­turális kapcsolatok tükrözik ezt. Gondolok itt az úgyne­vezett egyszerű emberekre, az „utca emberére”. Egy kis pél­da. Első este térkép segítsé­gével barangoltam a város utcáin, figyeltem az embere­ket, a forgalmat, a fényeket, a lüktető életet. Egy utcake­reszteződésnél a lámpa alatt szétterítettem térképemet, és kereestem a szállómhoz ve­zető utat. Idősebb férfi lép hozzám és németül kérdezi: segíthet-e? Miután közösen megkerestük a legrövidebb utat, megkérdezi: „ön né­met?” „Nem, magyar va­gyok!” — válaszoltam. Meg­ragadja kezem, hosszan szo­rongatja: „Óh, a testvérnép” — és melegen, barátságosan mosolyog hozzá. hsv kis nvelyleélte Ülök az egyik, itt bárnak nevezett bisztróban, és úgy érzem, mintha otthon lennék. Beszédfoszlányok jutnak el hozzám a szomszéd asztalok­tól. Ha nem tudnám, hogy Helsinkiben vagyok, azt hin- . ném, mindenki magyarul be­szél. A nyelv dallatna, hang­súlya — mint a miénk. Csak ha közelebb hajolok, jövök rá, hogy egy szót sem értek. A finn nyelv — ugyanúgy, mint a magyar — az első szó­tagot hangsúlyozza. A névelő egységes, nemek nincsenek. A főnévragozás, a hely- és idő­ugyanúgy hangzik, mint ná­lunk. \ ,, Vér nás z " bemutatója Egészen véletlenül történt, hogy helsinki tartózkodásom alatt került sor a Vérnász bemutatójára. A Finn Nem­zeti Operában ünnepi külső­ségek között volt a premier. A nézőteret zsúfolásig meg­töltötték a finn főváros ze­nekedvelői. A taps, amely a Helsinki egyik főutcája. Elegáns üzletek, nyiizsgő forga­lom. határozás, ugyanúgy, mint nálunk, a szóhoz fűzött ra­gokkal történik. A kettős hangzók, mint például ei vagy eu, úgy, mint a ma­gyarban, c-i-nek és c-u-nak ejtendők. A „h” hangzó felvonások között a szereplő művészek nagyszerű teljesít­ményének, a díszleteknek, az előadás drámaiságának szólt, fergetegessé fokozódott, amL kor a harmadik felvonás után megjelent a függöny előtt a szerző, Szokolay Sándor. Az ováció valóságos finn—ma­gyar barátsági ünneppé foko­zódott, amikor az opera igaz­gatóságának elnöke mar r nyelvű beszédében mélta a szerzőt, művét, valami,. az előadást rendező Mikó And­rást, a budapesti Opera fő­rendezőjét. A társulat és a közönség tapsvihara közben átnyújtotta Szokolaynak az Opera ajándékát, a babérból készült hatalmas lantot, Mi- kónak pedig a virágkosarat. Japiofa, a kertváros Még csak egyetlen élmény­ről kívánok beszámolni: Ta- pioláról, a fővárostól 9 km-re épülő kertvárosról. A várost szövetkezeti alapítványból lé­tesítették, amelyhez az állam kölcsönnel járul hozzá. A szövetkezetben olyan intéz­mények vesznek részt, mint a szakszervezeti központ, a nyugdíjasok szövetsége és mások. A finnországi tájra jellem­ző tengerparti környezetben, a természetet, az erdőt érin­tetlenül hagyva tervezték meg a várost, amely jelenleg 3 6 ezer lakónak nyújt otthont és munkaalkalmat. A fejlesz­tési tervek szerint 2000-ig 80 ezer lakója lesz Tapiolának. Építészetileg a legkorsze­rűbb lakóházak — magasak és alacsonyak — teszik vál­tozatossá a városképet, ame­lyet csodálatos parkok, szö­kőkutak és játszóterek tarkí­tanak. Munkaalkalomról az isko­lák, a szolgáltató és szociá­lis intézmények, az üzletek, nemkülönben a város mellett épült és épülő üzemek gon­doskodnak. Helsinki lakosai büszke Tapiolára. amelyet a korszc rű városépítés példaképéne.- tekintenek. Gáti István (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents