Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)

1969-09-24 / 221. szám

Szerda, 1969. szept. 24. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Községről községre Tiszaladüny — A kanyargós Tisza partján... — Eltűnnek a nádíedelek — Három falu szel kenyeret — Ki a Tisza vizét issza... — Disznóölés augusztusban Községüket szerető embe­rek, lelkes lokálpatrióták kér­ték: „... írjanak szülőfalunk- .lói”. A szeretett szülőfalu: Tiszaladány. Ütünk Tokajból, a világhí­rű bor „fővárosából” dél felé visz. Kocsink a Nagy-Alföld­re emlékeztető tájon, sík le­gelők, kissé már sárguló ku­koricatáblák, paprikától és káposztától zöldellő kertésze­tek közt, s a községhez köze­ledvén a Holt-Tisza nádren­getege mellett „nyeli” a kilo­métereket. Nem sokáig, hiszen öt-hat kilométer hamar elfogy. Ko­csival szinte nem is távol­ság. Kiváltképp, ha az em­ber rajta felejti tekintetét a tájon. A rejtelmes nádas szé­lén a sima víz ezüstös tük­rén éppen három vadkacsa sütkérezik az őszi verőfény­ben. Közeledésünkre riadtan húznak a víz tetején befelé, a nádasok közé, amely biz­tos védelmet nyújt a békés madárvilágnak. Akárcsak rosszabb korban az üldözött hazafiaknak a község értel­mes lakossága. 1944-ben itt, Tiszaladányban bújdosott — feleségével együtt — Darvas József is. A riadt vadkacsák ék ala­kú, csillogó barázdákat szán­tanak a vizen, amelyeket ha­mar elsimít a legtökéletesebb csend, a nyugalom. Most ép­pen a szél sem rebben. S ott, ahol a Tisza Szabolcs felé „kikanyarodik”, megérkezünk Tiszaladányba. A szép táj romantikus han­gulatot áraszt, s még mindig azon tűnődöm, lehetséges, hogy ebben a miliőben fo­gant a dal is? — A kanyar­gós Tisza partján, ott szület­tem. ... o Az Üj Magyar Lexikon szűkszavú: „Tiszaladány: ötk., Borsod-Abaúj-Zemplén m„ szerencsi járás. L.: 1420 (1960). Vá. Tokaj." A tanácselnök, N. Bényei Miklós többet mond Tiszala­dány ról. — Régen, még a felsza­badulás előtt is, sok család­nak a fűzfa és a nád adott kenyeret. Kosárfonás, ,iád- aratás — ez járta. Nádat a Holt-Tisza adott, fűzfát a Ti­sza ártere. Fűzfavesszőért még Zalkodra is eljártak c. ladányiak. A fűzfa és a nád rányom­ta bélyegét a falu arculatá­ra is. Nádfedeles kis házi­kók, fűzfából font sövények­kel. Ez volt Tiszaladány. S mintha csak a változást akar­ná illusztrálni, a tanácselnök A biztos megélhetést ma már nem a nád és a fűz nyújtja a község lakóinak. Bár a kosárfonás régi hagyo­mánya tovább él a Tokaji Há­ziipari Ktsz tiszaladányi rész­legének munkájában, amely­nek 11 tagja és mintegy 40 bedolgozója talál a kosárfo­nással kereseti lehetőséget. A megélhetés biztos forrá­sát a Magyar Róna Tsz nyújt­ja tagjainak, amelyben ez év januárjától már 3 község — Tokaj, Tiszaladány és Tisza- tardos — tsz-parasztsága dol­gozik közösen, segítve anya­gi erőforrásaikat éppúgy, mint szorgos munkájukat. A több mint 5300 holdas nagy gazdaság 420 tagja (amelynek majdnem fele, sajnos, már járadékos, idős ember) most készül az első közös zár­számadásra. Nem rossz előjel, hogy az idén 56 új tag kérte a felvé­telét a tsz-be, akik közül 47- et fel is vettek. Aligha lehet kétséges, hogy az erők gyara­podása, a nagyüzem és a szakszerű vezetés jobb ki­használása, no, meg a tagság szorgalmas munkája egyre Ismét éff a tí\klyn a íVlí-han Folytatják a próbaüzemelést a pölictiicragvárbaii (Tudósítónktól.) Több hetes szünet után is­mét megjelent a fekete füst- gomolyag a TVK felett. Üjból üzemelni kezdett az I-es pi- rolízis kemencerendszer, és a hozzá tartozó hűtő-mosó be­rendezés. A messzire ellátszó füstfelhő egyúttal azt is jelzi hogy a pirogázt még fáklyán égetik el. Mindez azonban már nem tart sokáig. Ugyanis nagy ütemben haladnak a próbák a gázszétválasztó I-és vas­szerkezetének technológiai ..lerendezéseivel. Amikor e technológiai berendezés telje­sen elkészül, továbbá elérke­zik az úgynevezett elsődleges és másodlagos pirogázkomp- resszor üzembe helyezésének pillanata, a gázszétválasztó I-es vasszerkezetének beren­dezéseivel is megkezdik éles közeggel — azaz pirogázzal — az üzemszerű próbákat. A tervek szerint szeptem­ber végén kerül sor a jelentős próbára L. L. nagyobb darab kenyeret nyújthat a Magyar Rónában — immáron három község földművelő lakosságának. e maga rajzolja meg a régi La- dány kontrasztját is. — Nádfedeles házak már csak „mutatóban”' találhatók, eltűntek a fűzfasövények is. Helyettük cseréptető piroslik az új és átépített házakon, vas- és betonkerítés őrzi a. kertes házak megszépült por­táit. A régi papföldeken pe­dig új falu épült. Mert az új­telepet itt csak így titulálják: újfalu. Bizony, sok „újságot” talál a kutató szem ebben a meg­fiatalodott községben! Az egykori papföldeken kiosztott 132 házhelyből például már csak négy vár beépítésre. Há­rom éve új iskolát, tavaly új postát, az idén új művelődési házat kapott Tiszaladány. El­készült az úgynevezett tej­ház, épül az ÁFÉSZ új üz- lelháza, s mindezeken felül több mint 3 kilométer út és 7 kilométer járda is épült. Napirenden van az egészség­ügy javítása, a község jobb közművesítése, közte ivóvíz­gondjainak megoldása is. Persze, az igazsághoz tarto­zik, hogy a ladányiak ma­guk is sokat teltek közsé­gük újjászületéséért. 1958 óta a község lakói mintegy más­fél millió forint értékű tár­sadalmi munkával járultak hozzá Tiszaladány fejlődésé­hez. Tiszaladány általános fej­lődésében figyelmet érdemel a községben született és ké­sőbb diplomát szerzett embe­rek számának alakulása az utóbbi két évtizedben. Két évvel ezelőtt — mondja a ta­nácselnök — a község „dip­lomás szülöttei” részére ér­telmiségi találkozót szervez­tek Tiszaladány társadalmi szervei. Több mint 120-an vettek részt rajta, éspedig örömmel, mert azt tapasztal­tuk, hogy „Ki o Tisza vizét issza...” — Hosszú névsort olvas­tunk ezen a találkozón: dr. Csikai Sándor szülész főor­vos, dr. Csikai Gyula atom­fizikus, dr. Bényei Miklós és Győri Viktor tanár, Várko- nyi László geofizikus, dr. Csikai László muzeológus, Liszkai Bertalan gépészmér­nök, dr. Cseres Miklós buda­pesti kerületi népfronttitkár és sokan mások, a község szü­löttei közül azért tértek visz- sza — ha csak egy kiadós ér­tekezletre is —, hogy megbe­széljék, ki mit tehet szülő­falujáért ... Korszerű villásrakodók Mind több és több hűtőház épül Magyarországon. A lá­dák mozgatása kézi erővel nagyon fáradságos és körülmé­nyes, ezért korszerűsítik a tárolóterekben a rakodást. A 12 méter magas budaörsi hűtőházban elektromos emelővil­lás rakodógépekkel a mennyezetig tudják a gyümölcsös­ládákat felrakni. Jelentős üzletkötés A Budapesti <)szi Vásáron a szakemberek és a fogyasz­tók ugyancsak nagyon ér­deklődtek a TVK üj termé­kei iránt. Sok ezer látogató kérdezte: mikor vásárolhat­nak az üzletekben Gemini csőnaklakkot, radiátorzomán­cot és úgynevezett minizo­máncot. A legfrissebb érte­sülések szerint — a nagy ké­résiéire való tekintettel — a vállalat még a IV. negyedév­ben forgalomba hozza az em­lített termékeket. A vásár egyúttal jelentős üzletkötés színhelye is volt. Több ipari és kereskedelmi vállalat mintegy 14 millió fo­rint értékű poliészter, Iliiről, valamint szintetikus zománc, illetve Alaplast megvételére kötött megállapodást a TVK- vaL Ezek szállítását még eb­ben az évben megkezdik. A 15 ezer vélemény nyomában... A szerkesztő válaszol Do visszatérnek ide még azok is, akik — ne firtassuk az okát — hűtlenek lettek hozzá. Augusztusban például — családjával együtt — ha­zalátogatott Angliából, Lon­donból G. Csikai Gábor Lász­ló nevű fia is. Szülei tsz-ta- gok, a múltban tehetősebb parasztemberek voltak, de ma sem állnak rosszul. Disz­nót öltek idegenbe szakadt fiúk megvendégelésére, és Csikainé szerint a két hét alatt, amíg itthon voltak, több mint 10 csirkét is vágtak. A 41 éves fiú — anyja sze­rint — könnyes szemekkel búcsúzott. — Mert most már odaköti sorsa, családja is. Az angol állampolgárságú Csikai László legkedvesebb nótája: „A kanyargós Tisza partján, ott születtem ...” Csépányi Lajos Olvasóink éltek a lehetőséggel, s a közelmúltban mérlegre tették lapunkat. Mintegy 15 ezren töltötték ki a közvéle­mény-kutató kérdőíveket. Elismerő szavakkal nyugtázták, ami jó; s mindennapjaink, az igények ismeretében adtak a lapkészítéshez újabb és újabb ötleteket. Okos számító- és adatrögzítő-gépek azóta befejezték Buda­pesten a kérdőívek feldolgozását. A kötetbe rendezett értéke­lés visszaérkezett szerkesztőségünkhöz. Benne ezer és ezer vélemény, javaslat. Valóságos kincsesbánya. Járunk is rá, forgatjuk, tanulmányozzuk. A javasolt témák egy részét olvasóink már viszontlátták, hiszen lapszámainkat ezek figyelembevételével igyekszünk összeállítani. A dolgok természetéből adódóan egy-egy téma hosszabb utánajárást igényel, másokra viszont könnyebben, hamarább adódik válasz. Utóbbiakból szedtünk össze egy csokorra valót, és gyűjtünk össze máskor is. Szerkesztői üzenet? Az is, de több is annál. A közvélemény-kutatáskor megkezdődött párbeszéd folytatása. Hazaérkeztek a BVK szerelői Csehszlovákiából (Tudósítónktól.) A Borsodi Vegyikombinát 20 tagú szerelőcsoportja — mely elsősorban speciális vegyipari szerelésben jártas szakmunkásokból, techniku­sokból állt — a BVK mérnö­keinek vezetésével sikeres szerelési munkát fejezett be az egyik legnagyobb cseh­szlovákiai vegyikombinátban. A több mint egy hónapig tartó munka alatt a BVK dolgozói a szokásos évi nagy- javítási munkában vettek Nagy teljesítményű dagasztógépek az ózdi kenyérgyárban részt. Részvételük mindkét fél számára előnyös volt. A csehszlovák üzem a 20 jól képzett barcikai szakember segítségével könnyebben, gyorsabban befejezhette a to­vábbi üzemelés szempontjá­ból döntő jelentőségű nagy­javítást. a BVK viszont to­vábbi tapasztalatokat szer­zett újonnan épülő, a cseh­szlovákiaihoz hasonló üzem­részével kapcsolatban. A BVK-nál lassan hagyo­mánnyá válik, hogy dolgozói speciális, nehéz feladatokat oldanak meg külföldön. Az ilyen esetek határainkon túl is öregbítik a magyar vegy­ipar. a magyar szakemberek, munkások jó hírét. Jugoszlá­viában például egy oxigén­üzem komplex próbáit irá­nyították. az egységet üzembe is helyezték — kitűnő ered­ménnyel. Bulgáriában olyan speciális javítási feladatot oldottak meg. amellyel egy nagy nyugati cég hat hét alatt sem boldogult. Jelenleg egyiptomi és in­diai vállalatokkal tárgyal­nak, melynek eredményeként a BVK várhatóan fokozza majd a részükre nyújtott műszaki segítséget. Szabó Gyula tárulkozott már olvasóin! előtt. = „A második oldalon le 5 vő folytatásos regé' ■ nyék, elbeszélések na > gyón jók. Folytassák!” Ügy érezzük, egy kis túl zás van e megállapításban, di azért tagadhatatlanul jól esett. A nem mindig gazdai választékból ezután is igyek szünk izgalmas, hasznos foly tatásos anyagokat kiválaszta ni. Az elkövetkező 3—4 hét re már megvan a 2. oldalr; szánt, izgalmas, folvtatáso anyagunk. I „Lehetne egy ,Nők ro " vata". Ezen belül divat | tanácsadás, kezimun ? kák, főzésiiez tanácsok | receptek slb.” | „Hetente legalább eg; ü alkalommal, .Moderi | otthon’ címmel jelen £ jen meg egy-egy ha | sál), mely ötleteket, j< ■ tanácsokat tartalmaz.” Hasonló és — jogos igény Hasonló, hiszen az otthon, ; modern otthon gondjai is : nők vállát nyomják elsősor ban. És jogos — hiszen la kásunk (házunk cs várunk rendjéről, meghittségéről esztétikájáról van szó. Nem is az összeállítás cí me tehát az érdekes, hanen a lényege. A Családi kör cí mű rovatunkat igyekszünk i kívánalmaknak megfelelőd kialakítani, azaz, legyen szí benne divatról, kézimunká­ról, főzésről, bútorról, hor­golásról. tartósításról stb Nem, nem állítjuk, hogy ma­radéktalanul sikerült megva­lósítani elképzeléseinket Jobb is lehetne a rovat, é; bizonyára lesz is. Azon ií gondolkozni fogunk, hogy gyakrabban, ne csak havon­ként egyszer jelentkezzünk vele. | „A lap megnövekedett | terjedelme módot ad- . hatna mezőgazdasági 5 szakcikkek közléséri I is. Vidéki olvasóik - örömmel vennék.” Megyénk nemcsak jelentős ipari, hanem fontos mező­gazdasági megye is. A követ­keztetés logikus: íapmun- kánkban előkelő hely illeti meg a mezőgazdaságot. Bor­sod mezőgazdaságának ered­ményeivel, problémáival fog­lalkozó írásainkon kívül szak­cikkek is helyet kapnak, már olyanok, amilyenek egy napi és nem szaklapban megjelen­hetnék Mindenesetre az idézett (és több más, hasonló) javaslat arra inspirált, hogy megyénk egész mezőgazdaságáról e- resztmetszetet adjunk gv hívtunk meg szerke- -é- günkbe értekezletre s m- bereket, s így születeti meg lapunkban az Agrá. árum című sorozat. B. K. £ „Ünnepi, illetve vásár­ja napi számokban mu- £ tassák be megyénk egy- - egy nagyobb települé­si sét.” A javaslat egészséges lo­kálpatriotizmusból, a látókör bővítésének, megyénk értékei, gondjai-bajai megismerteté­sének szándékából fakadt. A helyes elképzelés azóta való­ra vált: Községről községre című népszerű sorozatunk­ban jó néhány település fel­

Next

/
Thumbnails
Contents