Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-21 / 219. szám
I Vasárnap, 1969. sropt. 21. eSZAK-MAGYARORSZAG 7 Emberek a magasban Fentről, a magasból érde- kes, tarka képet mutat a kitárulkozó, Avas alatti metropolisz. A házak formája és teteje „leleplezi” a régi Miskolcot: a belvárosban néhány magasház, aztán sok-sok apró munkáslakás. És az új város: a hajdani nyomortanyák helyén karcsú, magas bérházak nyúlnak a magasba, a mesz- szire szétterülő várost több emeletes épületek, toronyházak csipkézik. Vannak, akik gyakran látják ezt a képet. Életük nagy részét a magasban, házak tetején töltik. Néhányukról szól képes riportunk. ZUHANÁS 12 ÉS FÉL MÉTER MAGASBÓL Az építők dermedten nézik & magasban, az épület sarkáre inkább szerelés lesz. Jól választott a fiú. A SZAKMA BECSÜLETE Az 50 éves zömök, derűs mosolyú kéményseprővel háromszor is találkozunk. Harmadszorra a Petneházi utcai bérházak egyikének tetején. — Ez az én birodalmam — int a magasból az Avas oldalán szaporodó több emeletes házak, a Kun Béla utcai munkáslakások felé. — Jó nagy terület. Havonta 3700— 3000 kémény! Hány ház padlására mászom? Hány emeletet mászok meg? Ki tudja? Szeretem-e ezt a mesterséget? Magam se tudom miért, de nagyon. Erre szántam életemet. Tudom, hogy szükség van rám. Hogy munkám összefüggésben van a családok nyugalmával, a szobák melegével. No persze, ilyenkor kellemes az idő. De a mi szezonunk most jön a hideggel, amikor fúj a szél, csikorgó az idő. Hat gyermeke van. Négy nál megbillenő ácsot. Az ember tehetetlenül kalimpál, gerendáról gerendára hullva zuhan a mélybe, s a pincében, kőtörmeléken terül el. A víz- hordó lány sikolya röppen a magasba. — Emberek, segítség! Horváth Feri lezuhant! Az ács másfél hónap múlva szerencsésen felépült. S ma a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozójaként a hejőcsa- bai iskola tetőszerkezetén dolgozik. — Hogyan lettem ács? — ismétli Horváth a kérdést. — Apám erdőőr volt. Sokat mászkáltam az erdőben, megszerettem a fát, a faragást. Láttam, hogyan dolgoznak az ácsok, el-elkértem a szerszámot, és ... 27 éve dolgozom a szakmában. Nehéz, igen nehéz mesterség, de én nagyon szeretem. Tériszonyom nincs. Egyszer éreztem egy enyhe szédülést, 1950- ben. Az LKM 2-es számú hivatalházát építettük. Akkor zuhantam le... Innen, a magasból másnak látni az életet. Ez egy külön világ. Az emberek, a járművek kicsinek látszanak, a zaj, a lárma lent marad a földön, mi pedig építünk, egyre jobban haladunk fölfelé. Mivel tölti a szabad idejét? Otthon is építkezik. A sajátját. Ahogy mondja, most tette rá a pontot. Két gyermeke van, egyik villamosipari szakközépiskolába jár. — A másikat meg most szerződtettem le ipari tanulónak. Fűtésszerelő lesz. A modern házaknál eltűnik a favázas tető, az építés egymár kirepült a családi fészekből. Kettő még otthon van. Eddig egyik sem követte apját. — Talán a fiú, aki a nyolcadikba jár. ö követi a nevem, úgy hívják, mint engem, Fekete Pál, s talán ő őrzi meg a szakma becsületét. SZÉLLEL SZEMBEM A vészlámpa kigyullad az ajtó fölött. A csengő élesen kezd berregni. Riadó! A jól megtermett törzsőrmester 1U tudja hányadszor felcsatolja a derékszíját, s dübörgő léptekkel rohan a kocsikhoz. És a tűzoltóautó szirénázva robog végig a város utcáin. Kiss László tizenkettedik éve szolgál a Miskolc városi és járási Tűzoltóparancsnokságon. Ennyi év alatt volt-e sok nehéz esete? — Akadt. Ott volt például az István malomi tűz. December volt. Hideg. Fejünk felett locsoltuk a deszkameny- nyezetet. hogy a tűz ne terjedjen tovább. Igaz, eláztunk, fáztunk, szinte megdermesz- tett a víz, de szerencsére sokat tudtunk tenni. Mert ha a tűz továbbterjed, az emeletek egymásra roskadnak... Egyik vasárnap reggel raktári tűz volt a húsiparnál... Volt egy eset, ami látszólag apróság. A Szentpéteri kapuban begyulladtak egy nyerges vontató kerekei. A pilóta elmenekült a közelből, hiszen oxigénpaláckok voltak a kocsin. Pillanatok alatt kellett dönteni. Ha késlekedünk, ha rosszul fogunk munkához, a palackok felrobbanak, és ott a kórház ... Szerencsére két porlasztó segítségével megakadályoztuk. Riasztás akad bőven. Most erdőtűz, aztán egy magasház következik, árvíz, azután a villamost kell valakiről leemelni. De a fő ellenség, mindig a tűz, legyen az Miskolcon, a megyében, vagy akár a szomszédos megyében, ők harcba szállnak vele. És van egy szabály: mindig a széllel szemben kell támadni.., Csorba Barnabás Foto: Szabados György Indulás Fokozatosan szaporodik a 3. sz.AKÖV ózdi telepének gépkocsi-állománya. Képünkön az indulásra váró gépkocsik láthatók. Foto: Kozma András X „Tisztán léptem ki a forradalomból" Szemere Bertalan, Miskolc és Borsod SZEMERE BERTALAN Borsod második küldötteként, a tapasztalt, 64 éves Palóczy László mellett vett részt az 1847—18-as országgyűlésen: Pozsonyban volt, amikor elérte a márciusi forradalom híre. Miskolc népe egynapos késéssel tudta meg a nagy hírt. Nagy tömeg tolongott a Korona vendéglő és a vízimalom előtti térségen. Ide érkezett a pesti gyorskocsi a déli harangszó után, a Forgó-híd felől. Bakján nemzeti zászló lengett. A Pest-szálló előtt (Tanácsház tér 7.) a jól ismert Horváth Lajos szállt ki, táskájából hullt a „12 pont” és a Talpra magyar! Elmondta a pesti eseményeket. A krónikás Szűcs Lajos így írta le: .. ki tudná leírni az örömet és lelkesedést! A pár évvel ezelőtti tisztújítás egymást gyűlölő pártjait — egy testié, lélekké olvasztotta a testvériség eszméje .. Ez volt az első nap, az első napok. Március 20-án a zsúfolt megyegyűlésen pedig a volt császári, főispáni helytartó, Szathmáry Király József elnökölt, de már „kerek kalapban, nemzeti kokárdával és „örömkönnyekkel jelentette be, hogy a felség a magyar feliratot elfogadta”. Az ellentmondások, a társadalmon belüli antagonizmus jelen volta Miskolc társadalmában, amely mindvégig a birtokos nemesség vezetése alatt élte végig a szabadság- harc hős napjait ?■■■■>.-1 A neve Miskolcra utal: MISCOLOR A színes kavicsok szabadalma Kis kanáritollak az asztalon. Ez volt amit az első pillanatban megláttam. Csak az volt a furcsa, hogy nem emelkedtek fel a levegőbe, nem lebegtek az ablakon belopakodó szélben. Pedig egyszerű a magyarázat: nem könnyű madártollak voltak az asztalon, hanem folyami kavicsok. Egy, mast már magától értetődőnek látszó ötlet“ és soksok munka eredménye. Jövőre már biztosan találkozhatunk a Miscolorral. Segít esztétikusabbá tenni az új lakótelepeket. Hobby-kutatás Hasznos és egészséges törekvés. a „minél szebben”, de legalább olyan hasznos és egészséges az a törekvés: minél olcsóbban. Olyan eljárásra volt szükség, amely olcsóbb, mint a hagyományos, ugyanakkor esztétikailag kielégítő, tartós, szervesen illeszkedik be a modem házgyári technológiába. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem egyik tanszéke, a tüzeléstani tanszék három alkotó csoportja közül az egyik a kohászati kemencék építőanyagaival foglalkozik. A féléves nehéz kutatást követelő „hobby” hasznosnak bizonyult, kikísérletezték a folyami kavicsok zománcozási technológiáját. Természetesen, saját erőből nem érhették volna el céljukat. Nagyon sokat segítettek a Borsodi Állami Építőanyagipari Vállalat vezetői. A sikeres kooperáció eredménye egy jelentős eljárás, mely iránt meglehetősen nagy a hazai érdeklődés, de a svéd SIPOREX és a japán FUKUTA- KAN SANGYO Co Ltd-cég is élénk érdeklődést tanúsít. Páncél a köveken Az ötlet most mar egyszerűnek látszik, folyami kavics is sűrűn található Magyarországon. Pedig nem is volt olyan magától értetődő. Hogyan jutottak el a gondolattól a megvalósításig? — A több mint féléves laboratóriumi kísérletek után ma már a félüzemi kísérleteken is túljutottunk — mondja dr. Antal Boza József, tanszékvezető egyetemi docens. — Kísérleteinkkel időszerű építéstechnikai igényt elégítettünk ki. Ez magyarázza, hogy meglehetősen rövid idő alatt központi témává, széles körben ismertté vált. A gondolat megszületése után a kísérletekben, a kutatómunkában fáradtságot nem ismerve dolgozott a sikerig Simon László egyetemi tanársegéd, de számos házgyári mérnök és technológus is. segített munkánkban. A végleges üzemi berendezés tervezése jelenleg folyik, építése 1970. közepére fejeződik be. Természetesen csak ezután kerülhet sor rá, hogy Miskolc és Borsod megye új házait u színes kavicsokkal díszíthessük. Legfontosabb előnye, hogy' olcsó. Díszítésre végtelenül sok variáció lehetséges. Esztétikailag egyenértékű a hagyományos kerámiai mozaiklapos. az üvegmozaikos eljárással. de előállításának ötször, nyolcszor kisebb költsége alkalmasabbá teszi a tömegkommunális építésre. A korszerű festékekkel, illetve lakkokkal szemben az az előnye, hogy termikus vegyihatások következtében nem jelentkezik fizikai roncsolódás, nem kell újra átfesteni. Az egyszerű, nagy' mennyiségben előforduló folyami kavicsot szilikátkémiai eljárással 0,02—0,05 mm vastagságú zománccal látjuk el. Ez ellenállóvá teszi a külső behatásokkal szemben. De nagyon fontos előnye még, hogy nem igényel számottevő kerámiai előműveletet: szervesen beleilleszkedik a házgyári folyamatba. Alkalmazóit jelleggel A tanszéken számos témán dolgoznak még. Alapvető kutatásaik alkalmazott jellegűek, közvetve, vagy közvetlenül ipari fejlesztési célokat szolgálnak. A meglehetősen kis számú tanszéken — mindössze hat belső oktatója van — három csoport dolgozik. Hogyan tudja ezeket a nagy feladatokat megoldani a kis létszámú tanszék, jut-e idő oktatásra is? Dr. Antal Boza József tanszékvezető elmondotta. hogy kényszerhelyzetükből kiindulva, meglehetősen szoros kapcsolatot teremtettek a szakterületen érinteti üzemekkel. A kutatás mégis erősen másodlagos helyet foglal el a tanszék életében. Az oktató-nevelő munka feladatainak megoldásában részt vesznek. A szorosán vett oktatáson kívül, a tanszék személyi állományának több mint fele, jelentős társadalmi funkciót tölt be az egyetem párt-, KISZ- és szakszervezeti testületéiben Hídvári Imre De ahogy a Martinovics- összeesküvésben is egy Szo- lárcsik Sándor akadt, most néhány köznemes, a Vadnay- ak, Kunok, Szűcsök és pár kereskedő-generáció, Pom- péry János és Pilta Mihály hangoztatták a polgári átalakulás szükségét. A pesti márciusi ifjakhoa hasonlót is találtunk. Az iskola ifjúsága — idézem a Szűcs-naplót — „a tettek mezejére lép, szervez és szervez- kedik. Forradalmi jelszavakat ír a falakra, gyűléseket tart... A Felvégen szónokol a kapásoknak és más népnek .. Ez négy napig tartott. Utána az alispán szigorú inkvizíciót tartott az iskolában. De tovább is követelték külön diákcsapat felállítását és felfegyverzését. Heilprin Mihály is szórta sietve kinyomtatott Ördalát. A FORRADALOM, a szabadságharc megindult azon az úton, amely hősi lelkesedéssel, önfeláldozással, külső és belső harcokkal, tanulságaival már a történelemé. -—^zentere Bertalan ebben a közegben indul a pályán. A Batthyány-kormányban április 7-től belügyminiszter, október 1-től pedig a végrehajtó hatalommal felruházott Honvédelmi Bizottmány tagja. A Kossuth által megszemélyesített nemzeti egységfrontban először Maradász László kinevezése körül lépett fel ellentét és ebben Szemerének is szerepe volt. De a debreceni kormány idejében ismét egyike volt a legerélyesebb kormánybiztosoknak. 1849. május 1-én ő lett a miniszterelnök. Ebben a kormányban a baloldal már nem szerepelt. Megkezdődött a hatalomból való kiszorítása. Az események Világosig vezettek. Szemere vállalta az emigrációt, menekült. Augusztus 24-én, mint írta: sült kukoricát és dinnyét ebédelt, Ó-Orsován. így érkezett Athén után Párizsba. Irt. emlékiratokat küldött kormányoknak, bor- és kiállítási szakemberként jutott csak pénzhez. Ferenc József 1865- ben megkegyelmezett neki. Mär súlyos" idegbetegként érkezett Pestre. Á Batizfalvy -•'T'íft-'i'umban halt meg 57 éves korában, 1869. január 18-án. TÖRTÉNELMÜNK egyik legtragikusabb alakja, önmagával való végső konfliktusában, becsületessége került szembe nemesi osztálykorlátozottságának felismerésével, Ezért hagyta hátra: „Tisztán léptem ki a forradalomból, mint a hajnali levegő. Gondolatban, titokban, akaratban sem váltam el tőle semmi érdekeimben.” Miskolc és Borsod megbecsülte. Hamvait Budáról 1871- ben az avasi temetőbe hozatta, 1906-ban pedig Róna József szobrásszal elkészíttette szobrát Komáromy József
