Észak-Magyarország, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-225. szám)
1969-09-03 / 203. szám
4 ÉSZAK-MAGYARORSZAG Szerda, 1969. szeptember 3. rr Ősbemutató és vita K isfilmek ősbemutatója volt a napokban Miskolcon, a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központban. György István, az ismert kisfilmalkotó, a miskolci filmfesztivál igazgatója két legújabb kisfilmjét itt mutatta be először a közönségnek. A miskolci bemutatást a rendező miskolci kapcsolatain kívül az is indokolta, hogy egyiknek, az Így látom én címűnek felvételei két miskolci üzemben, a Lenin Kohászati Művekben és a December 4. Drótművekben készültek, szereplői, akik „így látják...” e két gyár dolgozói. A téma azonban messze túlnő a két gyáron, általános, országos érdekű, s ezért nincs is utalás a kisfilmben a forgatás helyére, csak nekünk, miskolciaknak ismerősek a motívumok. Az elsőként látott, Üzenetek című film a MAFILM Katonai Stúdiójában készült, alighanem a felszabadulás közelgő 25. évfordulójának inspirációjára. A címben is szereplő üzenetek nem mások, mint azok a ma már nagyon megkopott, cirill- betűs feliratok a magyar városok házfalain, amelyek annak idején azt adták tudtul, hogy a környéken kinek a vezetésével végezték el a szovjet katonák az aknátlanítást. A második világháború romjai között, a feldúlt közterületeken veszélyes aknák százai és ezrei maradtak, s szovjet katonák végezték el a nem veszélytelen munkát, mindjárt felszabadulásunk után. „Az aknátlanítást vezette Satalov” — olvasható a fekete betűs feliratban az egyiken, és hasonlóan üzen a többi is. Amikor felszabadulásunk jubileumára készülünk, jó emlékezni és emlékeztetni Satalovra és társaira. György István filmje gyorsan felvillanó képekben idézi a már történelmi múltnak számító időszakot 1938-tól a felszabadulásig, s néhány képben bemutatja a mai békés életet, amelynek létrejöttéhez feltétlenül hozzájárullak azok az aknamente- sítö szovjet katonák, akiknek üzenetei ma is olvashatók még sok helyen. A Miskolcon készült, Így látom én című kisfilm egy nagyobb szabású szociográfiai felmérés összegezésének első fejezete. Erről tudósít a film elején a felirat. A felmérés, illetve a film célja e felirat szerint „a magyar munkásosztály életének sokoldalú elemzése". Nos, az első részben hét üzemi dolgozó vallomása alapján a vezetők és vezetettek viszonyáról, a fizikai munka kellő elismerésének hiányáról kapunk képet. A film sokkal inkább gondolatébresztőnek, vita-serkentőnek, fontos figyelemfelhívónak, hasznos polémiák felidézőjének tekinthető, mintsem a bevezetőben ígért sokoldalú elemzés, vagy akár annak egyetlen témaköre szintézisének. A közvetlenül az ősbemutató után rendezett vita is erre a filmre szorítkozott. A hosszas tanácskozás, amelyen a film szereplői, s más üzemi dolgozók, valamint több közönségréteg képviselői is részt vettek, sokkal kisebb mértékben vitázott a filmről, mint a film keltette gondolatokat fűzte tovább, sokoldalúan, helyenként nem kis szenvedélyességgel boncolgatva a vezetők és vezetettek mai kapcsolatának helyzetét, vitatható pontjait. (Lesz a filmről szélesebb körű vita is, nagyüzemi dolgozók között.) A vita egésze az így látom én továbbgondolkodásra, eszmecserére inspiráló erejét bizonyította. A munkásosztály életének ígért sokoldalú elemzését azonban még nem kérhetjük számon égi', csak első résznek tekintendő filmtől. De vajon milyen időközökben követik majd egymást a részletek? (benedek) Üéfszázezer köfai közoff A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem központi könyvtárában kétszázezer könyvet és folyóiratot tartanak nyilván. Ez a szám természetesen még emelkedni fog, hiszen évi mintegy másfélmillió forint keretjük van további vásárlásokra. Az olvasóban egyszerre négyszáz érdeklődő foglalhat helyet, ahol a nagy csendet csak a lapok hajtogatása töri meg. A könyvtárban található művek lehetőséget adnak a tudományos kutatásokra is, mert a világ különböző részein megjelenő könyvek, folyóiratok itt megtalálhatók. Részlet a könyvtárból. Foto: Szabados György Mezőkövesd szülöttei Bejegyzések az alkumban Tenni készek a községért Záporoznak a javaslatok Ünneplő ruhában jöttek el. I-Iarmincan, vagy talán még annál is többen ültek a hosz- szú, patkó alakban hajló aszCikkünk nyomán: D perecesi Kultúra a másik oldalról Válaszolt az illetékes Augusztus 27-i lapszámunkban jelent meg Borsodi Gyula cikke a perecesi művelődési életről, Egy kultúra elveszett címmel. Cikkünkre a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottságától válasz érkezett: „BORSODI GYULA az augusztus 27-i lapszámban megjelent cikkében a hajdani nagy sikerű operettelőadásokat hiányolja, s úgy látja, hogy ezek nélkül elsorvadt a kulturális élet Pereces bányatelepen. Felveti a felelősség kérdését is. Valóban igaz, hogy Perecesen néhány éve már nincsenek szabadtéri játékok, megszűntek az operettelőadások, mert az idő már túlhaladta ezt a népművelési formát, s a televízió, valamint a Miskolci Nemzeti Színház előadásai a perecesiek színházi igényeit magasabb művészi fokon elégítik ki, mint az öntevékeny színjátszó mozgalom. Művészeti együtteseink, kulturális rendezvényeink ma már korszerűbb, szocialista szellemű, új formájú népművelésre, művészeti ízlésfejlesztésre és tudatformálásra hivatottak. A közönségigény még nem mindig találkozik ezzel a kultúrpolitikai koncepcióval, s huzamosabb időre van szükség, amíg ezek gyümölcsözően kiegészíthetik egymást. Ez az átmeneti idő most zajlik, nemcsak Perecesen, hanem szocializmust építő társadalmunk egészének kulturális életében. Most nem a látványos tömegszórakoztatások dominálnak a népművelési munkában, hanem a kisebb csoportokra ható produkciók, irodalmi műsorok, pódiumjátékok, előadóestek, s ugyanakkor előtérbe került a könyviármunka, az ismeret- terjesztő előadás. A cikkíró bizonyára nem mélyedt el a perecesi kultúráiét vizsgálatában, azért látja olyan sötétnek a képet és ezért tartjuk szükségesnek a tájékoztatást kiegészíteni a következőkkel: OPERETTELÖADÁSOK ugyan nincsenek, de. van egy 15 016 kötetes, újonnan épített, modern, korszerű berendezéssel ellátott könyvtár, ahol egy fél év alatt 868 olvasó 8327 kötetet kölcsönzött. Az év első felében 59 ismeretterjesztő rendezvényen 10 368 érdeklődő fordult meg, 70 bérletet vásároltak a Miskolci Nemzeti Színház előadásaira, és a nézők beszállítására külön- autóbuszokat indítanak. A helyi bányász művelődési ház a hátrányos helyzetben levő fizikai dolgozó szülők gyermekei középiskolai felvételének segítésére korrepetáló szakkört szervezett. Igen eleven élet folyik a fotoszak- körben, amely évente több alkalommal rendez helyi kiállítást és rendszeresen szerepel országos rendezvényeken. A bányászszállásokat a művelődési központ rendszeresen felkeresi, s diafilmek, magnó segítségével élménybeszámolókat, érdekes előadásokat tartanak az ott lakóknak. Több alkalommal igen sikeresen szerepelt országos rendezvényeken a művelődési ház Ezüst lant fokozattal kitüntetett szimfonikus zenekara, és hasonló értelemben emlékezhetünk meg a férfikarról. Színjátszó csoport jelenleg nincs, de működik egy kisebb irodalmi színpad és a Központi Bányász Irodalmi Színpadon is több perecesi kultúrmunkás működik közre. Hogy az operettsikerekre emlékező közönség mennyire szívesen fogad mást is, jellemző, hogy már két ízben Pereces kérte a bányász irodalmi színpadok találkozójának megrendezését, és legutóbb igen forró hangulatú esten rendezték meg a Magvető Könyvkiadó irodalmi műsorát. Végül, de nem utolsósorban a perecesi bányász művelődési ház volt az első bányász művelődési intézmény, amely a . nyári gyermekfoglalkozásokat megszervezte. TERMÉSZETESEN nem zökkenőmentes a perecesi művelődési élet, egyes produktumain vitázni is lehet, de semmiképpen sincs igaza a cikkíró Borsodi Gyulának abban, hogy ,kiszenvedett a perecesi kultúráiét és ma már nincs belőle semmi’. Percnyi István, a Borsodi Szénbányák szakszervezeti kultúrbizottságának vezetője” I szerdai népművelési programból Borsod megye járási székhelyeinek népművelési programjából a mai napon a következőkre szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét: Edelényben délután öt órakor leül- és belpolitikai tájékoztató jellegű előadás lesz a tbc-kórházban. Sátoraljaújhelyen a Miskolci Nemzeti Színház társulata vendégszerepei. Este 7 órakor kezdődő előadásukon a Charley nénje című zenés játékot mutatják be. Szerencsen külpolitikai jellegű ismeretterjesztő előadás lesz, délután két órai kezdettel, A többoldalú atom-ütőerő tervei és a NATO címmel. Miskolcon, a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban, este hat órakor a várbarátok köre tart foglalkozást Misségi tanácselnök Mezőkövesd r,ilneK i,nor kolc feltárása címmel, helyzetéről, az utóbbi évben, megtett útjáról; Papp Zoífáng tanár pedig a helytörténeti ' kutatásokról tart előadást. De az értekezletérzést hamarosan feloldja a megszólítás :| „Kedves barátaim”. S bizotal körül. Férfiak és asszonyok. Akad közöttük tudós, művész, tanácsi és vállalati vezető, állami irányító szervek" felelős beosztású munkatársa. Olyan emberek, akik máskor csak elvétve találkoz nak. Véletlenül. Messziről érkeztek. Az élet egymástól távoli területeiről, az ország távoli pontjairól. Az kapcsolja össze őket, hogy valamennyien Mezőkövesd szülöttei. És: hog’' — bárhová vetődtek is rétik ezt a községet, szülőfalujukat. Nemcsak gyerekkoruk emlékein álmodozva szeretik. Tenni is készek érte, s azokért az emberekért, akik most is itt élik életüket. A szülőfalu hívó szavára jöttek. Másodízben ülnek így, együtt, hogy — feledve egyéni gondjaikat — bölcsőt adó községük sorsán töprengjenek; együtt a helyi és a járási vezetőkkel. A kívülálló fülének hivatalosan kezdődik a beszélgetés. Dr. Szilágyi János közvita következik. Záporoznak a kérdések, az ötletek és javaslatok. Néhányan. szenvedélyesen bírálnak, felsorolják, mi az, ami hiányzik, pedig már réges-régen lehetne. Elmondják például, hogy Mezőkövesdnek volna mit megmutatnia, az idegen mégis megállás nélkül halad tovább. Mert nincs, ami felhívná a figyelmét, hogy érdemes lenne megállnia. Hogy itt egyedülállóan gazdag népi művészetben gyönyörködhet, hogy sokat mulaszt, ha tovább rohan. Elmondanak mást is a patkó alakú asztal vendégei. Nem sajnálják az elismerést, de észreveszik a hibákat is. A bíráló szavak nem bántanak. Nem fölényes kívülállók szájából hangzanak, hanem olyan emberekéből, akik részesei akarnak lenni az itthoniak gondjainak. A tanácselnök neveket sorol, azokét, akik a távolból is segítettek. Beszélgetés közben kézről kézre járt egy vörös borítású album. Az album lapjain egy-egy név, a jelenlevők nevei. Alatta pedig az, hogy melyikük mivel segítette szülőfaluját. A fehér lapokon egyre szaporodik az írás. És minden bejegyzéssel a község gazdagodik. Flanek Tibor T érplasztikai kiállítás öt fiatal képzőművész: Eck Imre, Halmi Miklós, Romliá- nyi Imre, Vrbán György és Váczi László legújabb alkotásaiból kamarakiállítást rendezett Sárospatakon a Borostyán szálló finoman berendezett, szökőkutas díszte- raszán. A tárlat a maga teljes anyagában térplasztikai művekből áll, amelyeken erősen érezhető a fiatal alkotók vívódása, kísérletezése az absztrakt ábrázolás szélsőséges válfajaival. Különösen megragadta a látogatók figyelmét Urbán György Zöld harang, Halmi Miklós Jó reménység foka és Eck Imre Királylány című alkotása, mint olyanok, amelyek még mozgásba tudják hozni a szemlélődök képzeletét, a többi azonban annyira hipermodernkedő, annyira absztrahált gondolatot vagy érzelmet akar kifejezni, hogy talán az ihletett pillanat elmúltával maguk a művészek sem tudnák elhitetően értelmezni alkotásaikat. Mindenesetre a kiállítás, amelyet E. Kovács Kálmán, tanítóképző intézeti tanár az új úton járókat, a töprengő- ket megillető elismeréssel nyitott meg, a maga egészében kísérletezésnek is érdekes. s egy kis ízelítőt ad Sárospatak művészetkedvelő közönségének a nyugati művészetek okkal-móddal emlegetett és bírált absztrakt törekvéseiből. nyossággá erősödik: a tanács-g elnök nem udvarias hallgató-153 ságnak, hanem őszinte barátoknak mondja el, mi is történt Mezőkövesden az utóbbi tizenkét hónap alatt. Sikerekről és változatlanul makacskodó gondokról szól a községi tanács vb-elnöke. El- | mondja, hogy — a helyi el- $ helyezkedési lehetőségek sza-R porítása érdekében — megállapodást kötöttek egy Budapestről kitelepülő üzemmel. ben pedig már 500 embernek ad majd munkát. Fásítási, ligetesítési, vízrendezési és útépítési tervekről is szól azt$ előadás. Aztán iskolákról. * bölcsődékről és óvodákról és ^ nem utolsósorban egy kor- ^ szerű rendelőintézet tervei- ^ ről. Szó esik az idegenforga- ^ lomról, a híres gyógyfürdő $ kínálta lehetőségek kihaszná-js lásáról is. Ezekhez kéri a község a íávolba szakadt, de hűséges fiainak önzetlen tá-| mogatását. Szerény vélemény Lassan vége a nyárnak. A falevelek még nem hullnak, de az ősz már közeledik. Az amúgy is szeszélyes nyár eddig sem tett jót a vendéglátóiparnak és az idegenforgalomnak. Az utóbbi napokban pedig már a vendéglők kerthelyiségei is üresen állnak. Legfeljebb az eső veri az asztalokat. Egyetlen kerthelyiség tartotta magát a végsőkig, a tapolcai Anna vendéglő. Hajdan a nap ellen árnyat nyújtó sátra kitűnően védett a meg-megújuló esők ellen is. Szívesen járt ide a fiatalság, hogy meghallgassa kedvenc együttesét. De a vendéglő vezetői megelégelhették a nagy népszerűséget, vagy pedig tévesen számoltak. A csütörtök estétől bevezetett rendszer szerint az étterembe belépőt kell váltani, 15 forintos kötelező fogyasztási írtak elő személyenként. Kitűnő üzletnek ígérkezett, csak éppen a vendégek nem pártolták. Szerdán még nehéz volt helyet találni, de csütörtökön már hasonlított a helyiség a többi vendéglátó egységek most mór megszokott, üres kerthelyiségeihez. Mégiscsak utána kellene számolni. Hátha valahol az összeadásnál tévedtek. (szántó)
