Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-09 / 183. szám
Szombat, 1969. aug. 9. eSZAK-MAGYARORSZAG 5 „Szocialista ” spekuláció? avagy a burgonya-p HOC-VAN PRÓBÁL -szert tenni egy szocialista gazdasági szu v egy másik szocialista gazdasági szerv rovására illetéktelen haszon'v — pusz'án jogi spekulációval? A todrogzugi homokon érdemes burgonyát termelni minden mennyiségben. Mar régóta hordták innét az ország távoli vidékeire is a vetőgumót, addig is, amíg egyéni gazdálkodás folyt. A kedvező adottságú talajon jól csírázó, egészséges krumpli termett. Mennyivel inkább előnyös lett a burgonyatermcsztés a termelőszövetkezetekben, nagyüzemi módszerekkel • — arról Kenézlőn, Zalkodon hamarosan mindenki meggyőződött. Amikor a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet — amelynek egyik feladata, hogy egészséges burgonya vetőgumóról gondoskodjék a nagyüzemi gazdaságok számára — a hozzáértő termelőszövetkezeteket is bevonta a vetőburgonya termesztésébe, a termelési szerződés minden érdekelt félnek előnyére vált. Népgazdasági érdek, hogy itthon termeljünk minél több alkalmas vetőgumót, s külföldről lehetőleg csak a nemesítéshez, állományfrissítéshez szükséges fajtákat hozzuk be, korlátozott mennyiségben. Jól járt a kísérleti intézet, hogy a szövetkezetek révén nagyüzemi módszerekkel, a kívánt tételekben teremthette elő a szükséges minőségű vetőburgonyát. S hasznot hajtott a termelőszövetkezeteknek is a munkaigényesebb minőségi termelés, mert a körültekintőbb munka arányában többet kaptak a termésükért. A kenézlői Dózsa Tsz és a zalkodi Kossuth Tsz négy évig folytatta zavartalanul ezt a kölcsönösen előnyös, szerződéses együttműködést a Nyírségi Kísérleti Intézettel. A vetésre szánt burgonya szárát a betakarítás előtt mindkét tsz-ben a Régióné elnevezésű, igen hatásos vegyszeres permetezéssel leperzselték, hogy a szerződésben kikötött >,elit”, illetve „szuperelit” minőséget ilyen módon biztosítsák. Erről a szártalanítási eljárásról megfelelő szabványelőírások is intézkednek. Az eljárás főbb előnyei: a levélzet megsemmisítésével nagymértékben csökken az esetleges burgonyavész fertőzés átterjedése a gumókra, ezenkívül a szár leperzselése meggátolja a levéltetvek által terjesztett vírusbetegségeket, s biztosítja a gumók optimális méretét. A SZÜKSÉGES vegyszer elég drága, de használata — az ismertetett előnyei miatt — közérdek. Épp ezért az elmúlt évben — az új gazdaságirányítási rendszer elveinek megfelelően — a szartalanításos módszerrel termesztett vetőburgonyáért mázsánként, termelési ösztönzésül 35 forint felárat állapítottak meg az illetékesek. A múlt évben a kenézlői Dózsa Tsz a kísérleti intézettel 35 kát. hold területen szuperelit gülbaba és 90 holdon kis- várdai rózsa fajta nemesített vetőburgonya termesztésére kötött szerződést. Hasonló szerződést kötött kisebb területre a zalkodi Kossuth Tsz is. Mindkét szövetkezetben elvégezték az ismertetett módszerrel a burgonya szártalanítását, és azután takarították be a vetőgumót. A szártalanitást a kísérleti intézet szakfelügyelője személyesen ellenőrizte. A kenéz- lőiek 4121 mázsa vetőburgonyát, a zalkodiak 1546 mázsát szállítottak a termeltető intézetnek. S természetesen számlázták a hivatalos utasításban rögzített mázsánként! 35 forintos felárat is. A termeltető intézet a tsz-ek számlájáról a szártalanítási felárat törölte, s ily módon a kenézlői Dózsa Tsz-nek 143 957 forint, a zalkodi Kossuth Tsz-nek 54 129 forint ösz- szeggel kevesebbet utalt át. Hivatalos felszólítás után azzal indokolta önkényes eljárását, hogy a szerződésekben „ő a szártalanitást nem kérte.” AZ ÜGYBŐL PER LETT. A bíróság előtt az írásos dokumentumokból kiderült, hogy a kenézlői tsz-szel kötött előzetes írásos megállapodásban feltételként szerepelt a Régióné vegyszerrel való szárta- lanítás, a stencilezett végleges szerződésből azonban már — mint a következmények bizonyítják, feltételezhetően spekulációs szándékkal — a termeltető fél „kifelejtette ezt a kitételt. S bár maga az intézet hívta fel'1968. július 6-án kelt körlevelében a szövetkezetét, hogy fertőző levéltetvek rajzása veszélyezteti a termést, ezért szakmailag indokolt a szárperzselés —• sőt mint említettük, ellenőriztette is annak elvégzését, szállításkor pedig az Országos Vetőmag- felügyelőség által kiállított fémzárolási bizonyítvány" is feltüntette a szártalanitást, tehát tudta a termeltető, hogy milyen minőségű árut vesz át — ennek ellenére megpróbálta egy formális szerződésértelmezési vitával jóval több mint százezer forinttal megkárosítani a kötelességét hiánytalanul teljesítő termelőszövetkezetet. A kenézlőiek esetében — tekintettel az előzetes írásos megállapodásra, mint bizonyítékra — a termeltető Mező- eazda&ági Kísérleti Intézetet a felár megfizetésére kötelezte a bíróság, tehát orvosolta a tsz sérelmét. S r. őst következik az érthetetlen fordulat. Az azonos jogi keleocében ugyanakkor bentrekedt a zalkodi termelőszövetkezet. mert ott csak a végleges szerződés szövege volt; a bizonyíték, s annak hiányossága ellen csupán szóban tettek észrevételt a szövetkezet vezetői, de hosszú huzavona után aláírták a szerződést, mert a burgonya már rég a földben volt, a termeltető intézet pedig monopolhelyzetben van a termelőszövetkezetekkel szemben —, s még inkább azért, mert a termeltető abban a téves hiedelemben ringatta mindvégig a szövetkezetét, hogy a későbbiek során külön megállapodással érvényesíti a felárat, hiszen épp az intézet javasolta Zalkodon is a szárperzselés elvégzését. Ügyletiét, ebben az esetben bevált a spekuláció, mert a szóbeli ígéretet, ha az érdekek úgy kívánják... — hogy is fejezzük ki tapintatosan? Azt viszont egyértelmű egyenességgel kérdezzük: mét- tó-c az ilyesfé’e eljárás egy országos hírű Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez? S VAJON MEGÜRI-E az esetleges jogi „presztizsnye- reség” azt a népgazdasági kárt, ami abból származik, ho?y a jogi huzavonától ked- veszegett termelőszövetkezetek az idén már feleakkora területen sem termelnek vetőim gonyát, mint az elmúlt években? ' Bcrct-z József Munkaügyi kiadványok A vállalati és szövetkezeti gazdálkodás új szabályai címmel most került a boltokba. A teljesség igényével foglalja össze a gazdálkodás reformjával életbe lépett, illetőleg hatályban maradt több száz jogi és egvéb szabályt. Többek között ismerteti az újítással, a találmánnyal, az iparjogvédelemmel, a szabványosítással kapcsolatos tudnivalókat. A munkaidő, a munkaidőcsökkentés elvi és gyakorlati problémái című könyv a munkára, a pihenésre és a r tórakezásra szánt idő célszerű arányait mutatja be, feltárja a munkaidő alakulásának perspektíváját és közreadja a szocialista országoknak a csökkentett munkaidőről eddig szerzett tapasztalatait. A Vállalati munkajogi kézikönyvet tízezer példányban hozta forgalomba a Jogi Kiadó. ■ A tokaji bor világmárka. Hamisítják is sokfelé. Amerikában és Ausztráliában éppen úgy, mint Hollandiában és újabban Svájcban is. Ügyes kereskedők és termelők rendszerint találnak vagy kreálnak egy-egy Tokaj nevű patakocskát, dovibocskát a jogcím megalapozásához. A franciák például azzal akarják bizonygatni jogukat a tokaji elnevezés használatára, hogy szerintük az 6 boruk abból a szőlőből származik. amelyet annak idején tőlük telepítettek át Tokajba. Az ^ olaszok — ha rajta kapják őket — arra hivatkoznak, hogy meg az Osztrák—Magyar Monarchia idején szőlővesszőket kaptak. Tokajból és most ezek utódairól szüretelnek ... De élelmes kereskedők a szamorodnihoz, vagy a hárslevelü- höz valamicskét is hasonlító borukat nem átallják tokaji névvel forgalomba hozni a szomszédos Ausztriában sem. ... Nemrég, egy meleg nyá- ti este fáradtan roskadtunk le Passau közelében egy Duna- parti halászcsárda kerti padjaira. Vendéglátónk — egy nagy gyár kereskedelmi igazgatója — itt bejelentette, hogy A meilepetés ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦ meglepetés is vár ránk, a csőben sütött pisztráng és a fagy- laltos palacsinta után. Előkészítendő a beígért meglepetést, a pisztráng után fel is kelt az asztaltól. Volt valami gyermekes kíváncsiság abban, ahogyan a megerőltető körút, az egész napos munka után a meglepetést vártuk. Különösen, hogy azt olyan sokat sej- tetőén jelentették be. Ámde a mi igazgatónk egyszerűen eltűnt. Negyedóra, félóra: egyre türelmetlenebbül nézelődtünk jobbra, balra, végül egyenként felállva az asztaltól, mintha csak a vendéglő berendezésével ismerkednénk, keresésére indultunk. A tolmács találta meg, s jött vissza nevetve, még a könnyei is peregtek. — Gyerekek, elő a noteszt és a tollat. Érdekes szloryi diktálok nektek... Kiderült: a jóindulatú és igazán tiszteletre méltó kereskedelmi igazgató — az egyébként kitűnő halvacsora után — tokaji borral akart megkínálni bennünket. Felkereste hát kis irodájában a vendéglőst, hogy a legjobb évjáratot vegye elő. Am az, miután megtudta, hogy magyar újságíró küldöttség ül az asztalnál, ijedtében majd fellökte a pénztárgépet. — Magyarok? Uram, egy kov:yd sem ... föl tudta, amire azonnal rájöttünk mi is. Felismertük volna a borhamisítást. Hátha niég azt is tudta volna a jámbor, hogy közöltünk ül a Szőlészet—Borászai című szaklap nagy tekintélyű szerkesztője is... Onodvári Miklós rp * « | r ■ liszai táj-.-rw.tj v----:-¥■ t;.-:- -t' ■ -'-í if Foto: Laczó József Fcrfimunka — asszon vk ezzel Csiszolók között Hepehupás út vezet a csiszolóhoz. Még egy építkezés alapjain is át kell vergődni, hogy elérjünk az üzembe. Mert a régi mellett, hacsak alapjainál is, de már épül az olyan régóta várt új üzem. S ha minden igaz és az építők nem késnek, akkor a Lenin Kohászati Művek csiszolói a jövő esztendő végére átköltözhetnek az új üzembe, az impozáns üvegcsarnokba. De addig még mindennap, minden órában, újra meg újra meg kell küzdeniük az itt dől- < gozó asszonyoknak a nehéz I fizikai munkával, a porral, a | sugárban szálló szikraesővel. A férfiak nem maradnak ilt A csiszolóban, ennél a férfierőt kívánó nehéz fizikai munkánál, asszonyok dolgoznak. Több mint 190-en vannak. Férfi — a vezetőket is beleszámítva — mindössze 30. Azt mondják, a férfiak nem maradnak meg itt, csak az asszonyok. Mert itt még ma is nagyon nehéz a munka. Állandóan 50 kilogrammos erővel kell lefelé szorítani a gép karját, hogy a csiszolókorong belemarjon az ötvözött acélbugába. Erő kell ide, figyelem, üavesség, no meg jó szem is. Hiszen a hajszálrepedéseket, a reves részeket kell eltávolítani itt a bugák felületéről. Nagy a zaj. Még kiáltva sem érteni egymás szavát. A régi, lengőlapátos gépeknél pedig nagy a por is. Puszt-: István művezető egyetlen statisztikai adatot hoz fel bizonyításképpen. Az egészségügyileg megengedett porszemsűrűség egy köbcentiméterben 500 szemcse. Itt a lengő-c-iszológépeknél gyakran háromszorosa is megvan. Jórészt régi, ma már korszerűtlen gépeken dolgoznak itt az asszonyok. De már működik három angol és két német félautomata csiszológép is, amelyen már van porelszívó berendezés. A félautomatákon dolgozó asszonyok munkaidejét alig-alig veszi igénybe s gép: a vezérlőasztalnál egyetlen kar elf ordítása ca! 300 kg-os erővel feszül neki az anvaanak a csiszolókorong. Az asszonyok és a félautomaták A félautomaták kezelése azonban elég bonyolult. Javításuk, kezelésük alapos felkészülést kíván. Az asszonyok megtanultak dolgozni rajta. Pedig külföldön, ahol már régóta ilyen gépeken dolgoznak, csak férfiak kezelik. Üzemen belül hét és fél hónapos tanfolyamokat szerveztek és jelenleg már nyolcvannál is többen vizsgáztak le géptanból, anyagtechnikából, köszö- i üléstechnikából és a munka- védelmi előírásokból. Még egy csoport tanulja meg a félautomaták kezelését, s velük kialakul az úi üzem csiszológárdája. Mert az új üzemben már csak félautomaták lesznek. Tetőtől talpig beöltözve dolgoznak itt, csak közelről különböztethetők meg a férfiaktól. A ruha, a szemüveg, a köfény és a lábvédő, kötelező. Elég egy figyelmetlen mozdu lat és könnyen történik baleset. Még nem is olyan régen elképzelhetetlennek tartották, hogy a félautomatákon asszonyok dolgozzanak. Ma már nemcsak olyan van szép számmal, aki a gépek bonyolult kezelését megtanulta, hanem olyan is, aki nő létére itt elő- munkásként dolgozik Négy szociálisig brigád Persze az is igaz, nem mindenki marad meg itt, aki ide kerül. Főleg az újonnan felvettek között nagy a lemorzsolódás. A női törzsgárdábart sok a gyermekes családanya. Ezért külön elismerésre méltó, hogy a nehéz munka és a család ellátása mellett, tanulnak is. Lupkovics Gáborné, Éliás Sándorné, Hancsovszky Antal- né és Nudi Tivadarné szocialista brigádjai — egy-egy műszak alkot egy szocialista brigádot — szorosan egymás mellett végeztek a versenyben. Lupkovics Gáborné bri- gádia leit az első. A brigádvezetők három nap jutalomszabadságot. a brigád 1400 forint pénzjutalmat kapott. És jogot arra. hogy eev társukat javasoljanak majd kiváló dolgozó kitüntetésre. Csulorás Annamária Az ÉGSZI pályázatot hirdet város- és községgazdálkodási kutatások végzéséhez legalább 2 év gyakorlati idővel rendelkező okleveles mérnök, okleveles mérnök-közgazdász, okleveles közgazdászok részére. A pályázatot részletes önéletrajz, eddigi működés és nyelvismeret közlésével Miskolc. Pf: 142. vagy Fazekas u, 2. szám alá, I. cm., 33. szoba kérjük eljuttatni. A Hajtómű és Felvonógyár 4. sz. gyáregysége FELVESZ német és angol nyelvtudással rendelkező aepeszmérnököt Erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezés} Nyíregyháza. Rákóczi u. 98. sz. alatt, a személyzeti vezetőnél. AZ ESZAKMAGYARORSZAGI TÉGLA- ÉS CSERÉP IPARI VALLALAT SZOLGÁLTATÓ ES JAVÍTÓ ÜZEME azonnali belépéssel {eh esz lakatos. esztergályos, marós. kőműves szakmunkásokat. valamint segédmunkást Jó kereseti lehetőség, 44 órás munkahét, kedvezményes üzemi étkeztetés, munkásszállás biztosítva. Jelentkezni lehet: Eszakmagyarországi Tégla- és Cserépipar* Vállalat szolgáltató és javíló Özemé"-'’ M á 1 v I
