Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-07 / 181. szám

Csütörtök, 1969. aug. 7. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 legnagyobb meglepetésemre azonban a férfi szemembe is letagadta a dolgot. Húsz kiló kukoricát lopott a Zsinór út határrészen. — És mit csinált? Hogy döntött az ügyben? — A tagadás ellenére, elég­séges bizonyítéknak találtam a tanúk vallomását és kiszab­tam 500 forint pénzbírságot. Tiltakozott erősei) az ember, majd három nap múlva be­jött, s kérte, engedélyezzük a részletfizetést. Akkor már be­ismerte. Így már meggondo andó Nem nagy dolgok ezek, csak kellemetlenek. Kellemetlen esetenként a tanácsi vezetők­nek is, amikor olyan valaki­vel szemben kell ítéletet hoz­ni, akit egyébként becsületes, rendes embernek ismer a fa­lu, de a kezéhez ragad ez, vagy az a tsz, vagy másvala­ki háztáji földjéről. Kellemet­len, de hatásos a helybeli in­tézkedés, éppen azért, mert helyben van, s meggondolják az emberek, érdemes-e néhány cső kukoricáért úgy állni a ta­nácstitkár elé, ahogy külön­ben sehogyan sem szeretné­nek. A járási adatok is azt bizo­nyítják, hogy mióta helyi ta­nácsi hatáskörbe került a sza­bálysértés elbírálása, keve­sebb az ügyek száma. Vannak persze olyan esetek, amit nehéz befolyásolni. Ilye­nek például az iskolai mulasz­tások ügyében megindított sza­bálysértési eljárások. Az ese­tek többségében cigány csalá­dokról van szó, ahol a pénz­bírságnak már nincs hatása. Ez kizárólag meggyőzésen, belátá­son múlhat. Ha segítenének! Asztalos Ferenc vb-titkár el­mondotta, mennyivel köny- nyebb lenne ez a munka, ha az állampolgárok is segítené­nek. — Hogyan lehet ebben segí­teni? Erre elmesélt egy esetet: — A mi községünkben la­kik egy férfi, aki az egyik szomszédos községben boltve­zető. Egy ellenőrzés során ki­tűnt, hogy árdrágítást követett el, 80 forinttal károsított meg egy vevőt,. A megkárosítottat értesítettük, s kérdeztük, ké- ri-e a kár megtérítését. Nem is válaszolt. — így elmaradt a felelősség- revonás? — Nem, kiszabtunk 300 fo­rint pénzbírságot, de sokkal hatásosabb lett volna, ha arra is kötelezhettük volna, hogy térítse meg a vevőnek okozott kárt. valóban jó lenne, ha az ál­lampolgárok jobban segítenék a helyi tanácsot ilyen jellegű feladatának végrehajtásában is. A. I. Őszibarack- és borkiállítás Szegeden hetedik alkalommal rendeztek meg a hagyomá­nyos őszibarack- cs borkiállítást. A látványos seregszem­lén az ország minden részéből mintegy hatvan ,tsz, álla­mi gazdaság, kísérleti gazdaság és pincegazdaság vett részt. Nemzetközi és országos mezőgazdasági vetélkedő Éjszakai szántóverseny — Ifjút ági találkozó — Tábortűz Miért különleges? Ugye megfigyelték már. hogy a fagyi-pultok fölött — szinte kivétel nélkül minde­nütt — a következő szövegű tábla lóg: „Mai fagylalt kü­lönlegességeink.” Ez senkit se tévesszen meg. Általában nem árulnak ott semmiféle különlegessége­ket. Csak a megszokott, min­dennapi fagyluHféleségeket. Ha ugyan kapható többféle fagylalt! Mert rendszerint csak egyetlen ízű fagyi kapható. Vagy vanília, vagy csokoládé, esetleg málna, citrom, puncs és karamell. De az már na­gyon ritka, ha választék is van. Azon már sokszor elgondol­koztam, miért ..különlegessé­gek” ezek. Mert ha mondjuk, az lenne kiírva: ananászfagy­lalt, kanári-szigeti módra, vagy banánfagyi narancs sze­letekkel, az már igen. Az meg­felelne a szóhasználatnak is. Mert a különleges — még ér­telmező szótár sem kell hozzá — azt jelenti: nem minden­napi, érdekes, egyszeri... A> fagylaltosoknál kapható fa- gyik pedig vajmi kevéssé fe­lelnek meg ennek a kitételnek. Jelenleg még arra sem na­gyon lehetne átváltoztatni a feliratot: mai választékunk. Egyféléből nem lehet válasz­tani, ha csak úgy nem: veszi, nem veszi... Kettő sem nagy lehetőség. Háromféle pedig alig-alig van egy helyen. A szerénység és az igazság valahol azt kémé, csupán eny- nyi álljon a táblákon: mai fagylalt. Legfeljebb még hoz­zá tehetik: választékunk. így helyesebb! Cs. A. Magyarország július 17-i szá­mában jelent meg — írja Bertóti Edgár Miskolc, III., Hegyalja u. 215. szám alatti ol­vasónk, aki levelében többek között ezt írja még: A Martin­telepen, a Szirma felé vezető út jobb oldalán nagyon sok olyan telek van, amelyre 10— 15 éve nem adnak építési en­gedélyt, de ezek kisajátítás alá' sem kerültek. A kerületi tanács az építési engedély megtagadását azzal indokolja, hogy e területek a városren­dezési tervben mezőgazdasági ingatlannak vannak bejelölve (ilyen esetben kártalanítás nem jár). Pedig a telkeket an­nak idején házépítés céljára vásároltuk, a telekkönyvben is házhelynek van feltüntet­ve, de építési engedély hiá­nyában építkezni nem tudunk, és házhelyként értékesíte­ni sem tudjuk. Kérdezem, hogy a G093/189. helyraj­zi számú és a szomszé­dos többi házhellyel mi a vá­rosi tanács terve, várható-e a közeljövőben az építési enge­délyek kiadása, esetleg a ház­helyek kisajátítása? s Dr. Veres Zoltánná Miskolc, Ady Endre u. 20. szám alatti olvasónk egyebek közt a kö­vetkezőket írja: Olvastam a városfejlesztésről megjelent cikksorozatot. Én is örömmel szemlélem városunk gyors és rohamos fejlődését, mégis van­nak olyan mozzanatok, ame­lyek elgondolkoztatnak. Váro­sunk szemetessége az itt járó idegenekben sem valami jó benyomást kelt. Különösen szennyezett az Ady Endre ut­ca, Béke tér, Zsolcai-kapu környéke, amely a Béke téri új autóbusz állomás szépségét is nagyon lerontja. Ráadásul Itt van a Zsolcai-kapui ital­bolt, amelynek környékén, de az Ady Endre utcában is estefelé kétes női személyek leittasodott férfiakkal általá­nos megbotránkozást váltanak ki nemcsak az itt lakókban, hanem az áthaladó idegenek­ben is — írja olvasónk, aki több más levélírónkkal együtt a szemetelők megbírságolását, s a kéteshírű italbolt bezárá­sát, illetőleg periférikusabb helyre telepítését javasolja. T Sárosi szignóval jelzett ol­vasónk nagyobb terjedelemben és több vonatkozásban fejti ki — sok kérdésben józan, reális — véleményét mind a városi tanács vb-elnökének nyilatko­zatával. mind pedig a hozzá­szólásokkal kapcsolatosan. Kár, hogy lakcímét elfelejtette meg­írni. Levelét .továbbítjuk a városi tanács vb-elnökének. * Ezennel befejezzük olvasó­ink hozzászólásának soroza­tos közlését. A városfej lesz lés­ről közölt átfogó tájékoztatás­ra és a hozzászólások tanúsá­gaira még visszatérünk. Dr. Fekete Lászlónak, a Mis- . kolci városi Tanács vb-elnöké- i nek lapunkban megjelent nyi- i latkozatához több mint 40 ol- : vasónk küldte el észrevételeit, ’ javaslatait. A beérkezett leve­lek nagy részének tartalmát már közöltük. Az alábbiakban i közöljük még az újabb hozzá- i szólásokat. E ! Szabó József Miskolc, Kun : Béla u. 4. szám alatti olvasónk — a Kun Béla utca 4., 6., 8. \ számú házak lakói nevében 1 is — különböző okok miatt ja­vasolja az e házak előtt levő autóbuszmegálló áthelyezését. Elképzelését a levél mellék­leteként beküldött rajzban il­lusztrálja. Javasolja továbbá a nagy forgalmú Bajcsy-Zsi- linszky és Kun Béla utca ke­reszteződés környékén egy föld alá süllyesztett nyilvános WC megépítését. Mint írja, en­nek hiányában — különösen az esti órákban — a járókelők ' gyakran használják ilyen célra a környező kapualjakat. Végül a város tisztaságának fokozása érdekében javasolja az utcá­kon, nyilvános közterületeken szemetelők megbírságolását — mint írja — érdekeltié téve anyagilag is a bírságoló ható­sági közegeket. V E Örömömre szolgál, hogy nyilvánosságra hozták a város fejlesztésének terveit, hogy kí­váncsiak a nagyközönség vé­leményére és azt figyelembe is veszik — olvashatjuk Varga Ferenc Miskolc, II., Seges­vári u. 24. szám alatti olvasónk levelében. Majd így folytatja: Figyelemmel kísértem dr. Fe­kete László elvtárs cikksoro­zatát a város fejlesztéséről, melyben kitért a kislakásépí­tési lehetőségekre, akciókra is. Erre szeretnék reagálni. Ismert dolog, hogy napja­inkban — nemcsak Miskolcon — nagy gond a lakás. Nagyon sok ember szeretne lakáshoz jutni, főleg a fiatalabb kor­osztályból, a fiatal házasok közül. Gondolom, az állami lakásra igényt tartók közül szép számmal vállalnának kis­lakásépítést. Közéjük tartoz­nék én is, ha tovább csökken­ne az ezzel kapcsolatos bürok­rácia, ha megfelelő helyen ki­választott telket hosszabb időn át kisebb részletekben lehetne törleszteni, de időközben a la­kást rá lehetne építeni. Vala­hogy olyan formában, mint a szövetkezeti lakást, hogv meg­határozott összeg befizetése után birtokba lehet venni, és a fennmaradó összeget havonta törlesztik. Figyelembe kellene venni, hogv a kedvezményes telekvásárlásra igényt tartók nagy többsége kispénzű, fizi kai dolgozó — írta olvasónk. T Csatlakozom V aradi Sán­dor né hozzászólásához, illető­leg kérdéséhez, mely az Észak­A Tiszalöki Állami Gazda­ság területén rendezi meg a KISZ Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Szabolcs megyei állami és társadalmi szervek közreműködésével azt a mező- gazdasági vetélkedőt, amely holnap, augusztus 8-án, pén­teken veszi kezdetét. Á há­romnapos versenyen megyén­ket 10 fiatal képviseli majd. A vetélkedőt dr. Soós Gá­bor miniszterhelyettes nyitja meg 8-án 13 óra­kor. Ezt ünnepélyes zászlófelvonás követi, majd megkezdődik az öntöző és a növényvédő brigá­dok, az erőgép-hibaelhárítók, a munkagépkezelők, valamint vontatóvezetők versenye. Éj­szakai szántóversenyt is ren­deznek. A verseny második napjá­nak délelőttjén kerül sor a nappali ifjúsági szántóver­senyre. Ezt követően a kora­délutáni órákban az MHSZ Szabolcs megyei Repülőklubja rendez bemutatót. A bemutató után kerül sor Szabolcs megye munkás- paraszt és katona fiatal­jainak találkozójára, ame­lyen Molnár György, a a KISZ Központi Bizottsá­gának titkára mond ünne­pi beszédet. Este 7 órától lobog majd a Tisza-partján a vetélkedő fia­talok tábortüze. A verseny utolsó napján, délelőtt 10 órakor kezdődik a nemzetközi ifjúsági szántóver­seny. amelyen Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Len­JEGYZET A kuka és a z emberek Barkácsolóbolí a Diószcqhy utón A FAÉRT a vásárlók régi kívánságát teljesítette azzal, hogy megnyitotta a Diószeghy úton a főváros első barká- csolóbollját. Egy hét alatt többszörösére nőtt az üzlet for­galma, mivel a vásárlók élő propagandistái az új üzletnek. Válogatás a különféle faanyagok között. K edden reggel, úgy fél 6 tájban Miskolcon, a Marx tér és az Avar utca kereszteződésénél, a járdáról az út- testre dőlt egy szeméttároló edény, hivatalos és köz­kedvelt nevén; egy kuka. Hogy mitől — a mellette elrobo­gó nehéz járművektől, avagy valaki fellökte —, nem tud­hatom, mivel én is csak a csörömpölésre kaptam oda a te­kintetem. Szóval felborult, és ott is maradt. Az amúgy is keskeny úttestből még körülbelül egy métert vett el, amint ott fénylett a hajnali napsütésben. Az autóbuszok, teher- és személygépkocsik, motorkerékpárok, dömperek, de az arra haladó emberek is kerülgették. A diósgyőri üzemekben mű­szakváltás volt; ebben az órában a sok száz járművön kí­vül — minden túlzás nélkül — több ezer ember haladt el a feldőlt kuka mellett. Figyelni kezdtem. Arra voltam kíván­csi, vajon ki lesz az, aki helyére rakja a szeméttároló edényt. Láttam, amint az emberek sűrű forgatagában — autóbusz- és villamosmegálló van a közelben, átszállóhe- lyek — egy középkorú, testes, szemüveges férfi megáll, fi­gyelmesen, hosszan szemléli az oldalára borult kukát. Már- már reménykedtem, hiszen szemüvegét is levette közben, de mindhiába. A szemüveg a helyére került, a középkorú em­ber pedig elmerült a tömegben. A forgalom nem csökkent, sőt erősödött. A járművek és az emberek kerülgették a szemetes edényt. A közeli gyár­ban 6 órát jelzett a dudaszó, a kuka azonban még mindig az úttesten hevert. „Kinek a dolga?” — merült fel bennem a gondolat. Immár félórája senki nem vesz annyi fáradságot magá­nak,^ hogy kivonja a forgalomból a balesetveszélyt magában rejtő edényt. Azzal vigasztaltam magam, hogy ebből a — látszólagos — semmiségből nem szabad például olyan mesz- szemenő következtetéseket levonni, 'mint az ötvenes évek elején egyik híres újságírónk, aki azt állította: amíg a bu­dapesti földalatti vasút állomásain levő rugós ajtókat nem fogjuk meg, nem támasztjuk meg az utánunk jövők érdeké­ben, nem lesz Magyarországon igazi szocializmus. Mondom, nem szabad ilyen messzemenő következtetésekre jutni az út­testen fekvő kuka kapcsán sem. de megjegyezni szabad, és kell is, mert elsősorban nem a tiszta város jelszavának va­lósága, hanem a balesetveszély miatt kellett volna nyomban félreállítani az útból. Üjabb negyedóra telt el, emberek százai haladtak el az idézett helyen, járművek kerülgették, vállalva azt a ve­szélyt is, hogy túl közel merészkednek a velük párhuzamo­san haladó villamoshoz. És akkor felmerült bennem a kér­dés; „milyen jogon figyelem csak ezt a jelenséget, és miért nem teszem meg én azt. amit felebarátaim több százas tö­mege nem cselekedett meg?” Már-már elindultam, amikor egy idősebb ember hajolt le a kukához. Figyelmesen meg­nézte, s mintha valami ajtón kopogtatna, megütögette. do aztán ő is továbbment. P ontosan egy óra telt el, már fél 7 volt, amikor az Avar utcából kilépett egy fehér inges, világos nadrágot vi­selő fiatalember Siethetett, hiszen a reggeli utolsó fa­latja még a szájában volt. Mégis, megállt a kuka mellett, fél kézzel felkapta és ^beindította a házfal tövébe. Összeverte tenyerét, és sietett a buszmegállóhoz. Mikor bemutatkoz­tam. és a nevét kérdeztem, értetlenül nézett rám. De aztái* ő is bemutatkozott. így tudtam meg. hogy Rucskai László­nak hívják és a Miskolci Pamutfonó csoportvezetője. Neve mellé még ennyit tett hozzá: — Ugyan, kérem, szóra sem érdemes... Nem vitatkoztam vele. Valóban az. O 3. In négy a tekintély rimára Szabálysértési Hayek a lieiAbába* Tanács vb-titkára előtt' gyelország, Szovjetunió. NDK és Románia fiataljai verse­nyeznek majd hazánk leg­jobbjaival. Uganezen a napon délután 4 órakor lesz az ünne­pélyes eredményhirdetés, ame­lyen dr. Fekete József, a KISZ Központi Bizottság mezőgaz­dasági és falusi osztályának vezetője adja át a díjakat. A háromnapos vetélkedő a KISZ Központi Művészegyüttesének műsorával zárul. HOZZÁSZÓLÁS Miskolc város fejlesztéséhez — Tavaly október 1-től de­cember 31-ig 24 ügyem volt. Ebben az évben eddig csak 20. — Melyik volt a legemléke­zetesebb a vb-titkár szemszö­géből nézve? Asztalos Ferenc nem keres­gél sem az akták, sem a gon­dolatai között, mert az a bi­zonyos kukoricalopás, amit el­mesél, úgy látszik, hosszú idő­re a legemlékezetesebb marad. — Először bele kellett jön­ni nekem is a szabálysértési tárgyalás lefolytatásába. Ügy gondoltam, hogy elsőnek ki­választok egy nagyon egysze­rű ügyet. — Miért gondolta; hogy egy­szerű lesz? — Olyan ügy volt, ahol a szabálysértőt két tanú látta, amikor kukoricát lopott. Te­hát úgy gondoltam, nincs mit tagadni, világos a tényállás. A Már eltelt jó tel esztendő azóta, hogy a községi taná­csoknál intézik a kisebb sza­bálysértési ügyeket. Az ügyin­téző maga a vb-titkár. Ennyi idő alatt kialakult bi­zonyos munkastílus, s elegen­dő tapasztalat ahhoz, hogy megkérdezzük Asztalos Fe- renctől, a Hejőbábai községi Tanács vb-litkárától: — Nőtt, vagy csökkent a ta­nács tekintélye azáltal, hogy itt szabják lei a kisebb sza­bálysértési bírságokat? — Ügy érzem, nőtt — vála­szol a vb-titkár —, bár meg kell mondanom, nem könnyű feladat ez. Hz „egyszerű“ ügy — Hány esetben kellett el­járni a hatáskör lekerülése óta?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents