Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Péntek, 1969. augusztus 1. A csobaji Tiszavidék Tsz '■ léldamutatásáról lesz szó az , Jábbiakban, de mielőtt rész­leteznénk ezt a nemes tettet, 1 zükséges egy kis bevezetés. "1 félreértés A taktabáji Béke Termelő- í zövetkezet irodájában az el- ::iök távollétében Beliczki De- i-.sőné főkönyvelővel és mun­katársaival beszélgettünk. Ar­ija szerettünk volna választ > kapni, mi vezette a tsz veze­tőségét, amikor a helybeli is- colában végzett és középis­kolába készülő gyermekek ré- ' zére ösztöndíjat szavazott 'neg. A tsz főkönyvelője ér- ' etlenül fogadta a kérdést, s ' csakhamar kitűnt, hogy sem- •'niféle ösztöndíjról nem tud. 11 Meglepődéssel fogadtuk ezt, ; nert hiszen éppen egy bónap- l'aal ezelőtt került szóba egy ■ értekezleten, és aztán jó pél- 1 faként bejárt egy sor egyéb 1; ■negbeszélést, meg lapunkban ::.s nyilvánosságot kapott a és hogy Csobaj ne legyen a kultúrában elmaradott embe­rek községe, mind több legyen a középiskolai végzettséggel, vagy éppen felsőoktatási dip­lomával rendelkező helybeliek száma, úgy határozott, hogy ■minden gyereket, aki középis­kolába megy, havi 200 forint ösztöndíjban részesít minden különösebb kikötés nélkül. Nem azt kívánjuk, hogy me­zőgazdász legyen mindegyik és majdan a szövetkezetben gyümölcsöztesse tudását. Le­gyen belőlük bármilyen terü­leten működő, magas képzett­ségű szakember, tudásuk köz­vetve visszahat majd Csobaj fejlődésére is. — 25 gyerek végzett ebben az évben a csobaji általános iskolában — szól közbe Sza­bó József iskolaigazgató. Kö­zülük 24-en kívántak tovább­tanulni. 12 gimnáziumban és szakközépiskolában, tehát kö­zépiskolában, a többi szak­munkásképzőben. Felkerestem a tsz vezetőségét, és két-há- rom gyerek részére próbáltam orvosok, egyebek fogják előbb­re vinni a Taktaköz korábban egyik legelmaradottabb közsé­gét. íllioov itt, úov máshol is lehet Megoldódott hát a félreér­tés: nem Taktabáj, hanem Csobaj, illetve a csobaji tsz szolgáltatott jó példát a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei megsegítésében. A tsz tagjai magukévá tették közoktatás­politikánk tanulságait, s jól látják, hogy majdan a csoba­ji parasztok gyermekeinek kell elfoglalniuk az irányító­posztokat. A csobajiaknak, va­lamint más falubeli paraszt- és munkásgyerekeknek. Hogy ezt megtehessék, felsőbb fo­kon kell tanulniuk, s hogy ta­nulhassanak, a rossz szemlé­leteket kell feloldani és anya­gi segítséget adni. Ezen akar a csobaji szövetkezet, a maga példamutató tevékenységével segíteni. Csobajon hát tud segíteni a tsz. Vajon más, hasonló adott­ságokkal rendelkező tsz-ek nem tudnánalc-e? Ha Csoba- jon lehetett, lehet máshol is, s ez alighanem elsősorban hozzáállás, szemlélet kérdése. S bizonyára tudna segíteni a bevezetőben említett, és egy félreértés folytán átmenetileg példakép-szerephez jutott lak- tabáji szövetkezet is. Benedek Miklós Ma este a televízióban: Nyári esti dal Grafikai kiáüífás Safószentpéteren Sajószentpéteren a bányá­szok Petőfi Sándor Művelődé­si Központja augusztusra több érdekes rendezvényt kínál. Ezek sorában külön figyelmet érdemel a Borsod megyei gra­fikusművészek kollektív kiállí­tása, amely a hónap első nap­ján, augusztus 1-én, pénteken délután öt órakor nyílik. A megnyitáskor Feledy Gyula kétszeres Munkácsy-díjas gra­fikusművész, a község, illetve a bányatelep szülötte mond beszédet A hónap további programjá­ból kiemelkedik a Révai József halálának 15. évfordulója al­kalmából rendezendő emlék­ünnepség. mm Nyár van, kánikula. Ennek az időszaknak, a nyári esté­nek színeit és hangulatát kívánja idézni a ma este látha­tó színes, zenés összeállítás, amelyben a különböző mű­fajok képviselői vallanak a nyárról dalban, táncban, ze­nében, versekben. A Bednai Nándor rendezte műsor kel­lemes negyvenöt percet ígér. Hány gyereknek is kellene ösztöndíjat juttatni? — Szabó József általános iskólai igazgató és Orosz István tsz-cl- nök számba veszi a segítségre érdemes gyerekeket. (Foto: Szabados) fez-ösztöndíj alapítása. Szabó József iskolaigazgató mondta el a szerencsi járási pedagó­gustanácskozáson, hogy a he­lyi tsz szakmunkáshelyeket és 200 forintos társadalmi ösztön­díjakat biztosít a továbbtanuló gyermekeknek. A tsz meg semmit nem tud róla. Ütünk Szabó József iskolaigazgató­ig hoz vezetett. Szabó József ko­rábban volt Táktabájon igaz­gató, s bár most is a község­ben lakik, egy éve már a szomszédos Csobaj község is- Icoláját vezeti, s a példa is onnan való. Mivel őt sokan taktabáji iskolaigazgatónak is­merték, vagy még ismerik, félreértés adódott. . Ösztöndíj — íiorláíanu! Ezt követően, kerestük fel Csobajon a Tiszavidék Tsz-nél Orcsz István tsz-elnökót. Az elnök nem a község szülötte, 5 éve van itt, de a falu min­den gondját magáénak érzi, és úgy véli, kötelessége minden • eszközzel támogatni az elma­radottság felszámolását, az előbbrehaladást. — Csobaj az egyik legel­maradottabb község volt a Taktaközben. A továbbtanulást a szemléletbeli hibákon kívül anyagi nehézségek is akadá­lyozták, sürgős volt a kereset, a szülők véleménye szerint nem volt, és nagyrészt még ma sincs idő a hosszas isko- lázgatásra, legyen a gyermek­nek mielőbb kereső foglalko­zása — mondja beszélgetés közben Orosz István. — A tsz kilenctagú vezetősége alapo­san megvitatta a művelődés- beli előrelépés szükségességet, ösztöndíjat kérni. A főköny- ; velő azt mondta, legyen ak­kor négy. S végül a tsz meg­értő támogatása nyomán tizen­kettő lett. — Nem szabjuk meg, hány gyereknek folyósítunk ösztön­díjat. Ahányan tanulni akar­nak, mind megkapja. Bár er­re az évre nem volt betervez­ve az ösztöndíj folyósítása, előteremtjük, „kigazdálkod- juk”, a jövő évre pedig már betervezzük a szövetkezet költségvetésébe. A mostani ti­zenkét gyerek évi 24 ezer fo­rintot jelent; a szövetkezet kulturális alapjából fogjuk fe­dezni. A csobaji Tiszavidék Ter­melőszövetkezet jól képzett kulturális alapjából sok egyéb­re is jut. A helyi iskolát több­féle módon támogatják, fede­zik a tanulmányi kirándulá­sok utazási költségeit, sport- felszerelést biztosítanak, jut a KISZ kirándulásainak támo­gatására, tsz-kirándulások szervezésére, két női dolgozó lengyelországi útjának támo­gatására és az épülő új körze­ti iskola költségeihez is C>00 ezer forinttal járult hozzá a szövetkezet. A tsz, mint a fentiekből is kitűnik, nem szűkkeblű, a segítségnyújtás­ban nem vezetik szűk, prakti- cista meggondolások, távlatok­ban gondolkozik a tsz vezető­sége, hiszen a község gyerme­keiből — akik több mint 90 százalékban tsz-tagok gyerme­kei — kikerülő, majdani értel­miségiek, tanárok, szőlészek, 100. SZ. SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET l!)69/70-es tanévre beiskoláz esztergályos-, marós-, hegesztő-, kovácstanulőkat. » Jelentkezés az intézetnél, mindennap 9—15 óráig. Miskolc, III., Téglagyár u. 2. IGAZGATÓSÁG KISKERESKEDELMI BOLTOK. ÁRUHÁZAK, FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK! KEDVES VÁSÁRLÓINK! * Tornacipőből, iskolacipőből szükségletét már most szerezze be! \ Kapható: minden színben, méretben és a legszélesebb választékban a Budapesti Cipőnagykereskcdclmi Vállalatnál Budapest, VIII., üllői út 82. Telefon: 134-290. Az Aranyos-völgyön keresz­tül vezet az út fel a baksi hegyekbe, Sima és Baskó felé. A táj az átutazóban önkénte­lenül is Radnótit idézi: .. .„s láttál, ha este jött, a hegyre töppedt bokrok közt térdepelni egy jámbor őz-sutát;”... Am, az itt lakó embereknek nem sok idejük marad a köl­tészetre. Keményen meg kell dolgozniuk mindenért; a he­gyek közé szorult föld nehezen adja kincsét. A baksi hegyek két közsé­gét sokáig úgy emlegették — s emlegetik még ma is —, mint két „haldokló” falut. A fiatalok, de még a középkor­osztálybeliek is eljárnak in­nen dolgozni, mert itt nincs más, csak a nehezen művel­hető föld. Nagy oka van an­nak, hogy nem maradtak, s ma sem nagyon maradnak itt az emberek. Nehéz munka az itteni földművesé, és a föld is kevés. Meg azután szinte sem­mi sincs itt. Még a postáért is Abaújkérre kell menni, 14 km-re. Még buszjárat sincs arrafelé. S ami még nagy gond: van, és még sincs or­vosuk. Azari Péter, a községi párt- szervezet titkára panaszolja a simaiak és a baskóiak nagy baját. — Jóllehet mindkét köz­ség közigazgatásilag a szeren­csi járáshoz tartozik, de kör­zeti orvosunk Abaújkéren van. Az pedig már az encsi járás. Ebből aztán több probléma is adódik. Hivatalosan kétheten­ként kellene jönnie a körzeti orvosnak Baskóra, de a gya­korlatban ritkábban jön fel. Nekünk meg nehéz lemenni Abaújkérre. Különösen most, hogy az SZTK-fuvaros is be­állt a termelőszövetkezeti cso­portba. Egy maszek fuvar meg 200 forintba kerül egy napra. Így azután inkább Er- dőbényére mennek el azok, akiknek valami bajuk van. Oda van buszjárat. Dehát nem oda tartozunk, és csak privá- tim mehetünk. Hiába van sok embernek SZTK-ja. Azután talán azért, hogy ne tűnjön túlságosan panaszko- dónak, még hozzátette: — Persze, tudjuk mi azt, hogy mindenütt orvosgondok­kal küzdenek. Azt is, hogy az abaújkéri orvos sem a maga hibájából jön rendszertelenül. Dehát ez nem segít rajtunk, sem a betegeken... Nincs ez így jól. Talán, ha valamelyik szerencsi járásbeli körzethez tartoznánk! Legjobb lenne vagy Erdőbényéhez vagy Abaújszántóhoz. Ha az ottani orvosgondot megoldanák! A panasz, emberi panasz. S a két községnek jó oka van, hogy erről a gondjáról beszél­jen. Magyar Emerencia ta­nácstitkár az idei népszámlá­lás adataival érvel. — Baskón 576-an, Simán pedig 102-en egriek. A leg­utóbbi népszámláláskor keve­sebben voltunk: Baskón 527- en, Simán pedig csak 64-en. De mostanában kevesebben mentek el, és néhányan visz- szaköltöztek. Azari Péter elmondta még, hogy az orvosprobléma még nem volt probléma a hegyek közé szorult két faluban tíz évvel ezelőtt. Akkoriban még inkább csak az állatokat vit­ték el orvoshoz, az emberek magukat inkább kuruzslással gyógyították. Dehát Baskón és Simán ma már kinevetnék azt, aki boszorkányban, szem- melverésben hinne, és házi­gyógyszerekkel akarná orvo­solni baját. Nagy a bizalom az orvos iránt, amit az is bizo­nyít, hogy inkább fizetnek. 14 csobaji példa tlLMJLGVZhl Megölni, vagy megmenteni A második világháború ide­jében játszódó partizántörté­netek sorában messze kiemel­kedő helyet biztosított magá­nak Z ika Mitrovic nálunk most bemutatott filmje, a Megölni, vagy megmenteni. A történet valóságos magra épül, nevezetesen o teheráni kon­ferencia előkészítésére utazó szovjet tiszt repülőgépének le- lövése, illetve a tiszt SS-fog- ságba kerülése, és a jugoszláv partizánok közbelépése áll a filmtörténet tengelyében. Tör­ténelmi tény, hogy az elfogott tiszt — ha szólásra bírják — meghiúsíthatta volna a tehe­ráni konferenciát, s vele együtt a szövetséges hatalmak győzelmét is erősen késleltet­te volna. Ugyanis a német felderítés régóta tudta, hogy valami nagy esemény készül, és következtetéseikhez igen fontos láncszem lehetett vol­na az elfogott tiszt tájékozta­tása. A film abban tér el — a va­lóságos történelmi tényeken túlmenően — a hasonló jelle­gű művektől, hogy szereplői élő hús-vér emberek, a parti­zánok és a németek szemben­állása és sorozatos összecsa­pása valóban véres harc, a németek nem ügyefogyott em­berek, hanem rendkívül ke­mény ellenségek, akiket ne­jhez en és csak nagyon szívós "harcban lehet legyőzni. A szereplők, a hasonló jellegű filmektől eltérően, jól felépí­tett jellemek. A történet alap­vonala mellett még egy ki­sebb egyéni drámát is produ-. kál a film alkotója, ami ugyan mesterkéltségével elüt a film egészétől, de semmivel sem csökkenti drámai értékét. Nagy kérdés volt annak ide­jén a belgrádi partizánok előtt: megmenteni az összekö­tő tisztet, kiragadni őt az SS fogságából, vagy megölni, hogy titkát, megbízatásának adatait soha senki meg ne tudhassa. Feszült, izgalmas történet, a maga műfaján be­lül feltétlenül a jobbak, az emlékezetesebbek közé soro­landó. (hm) Persze, az azért tarthatatlan állapot, hogy még az SZTK- ban részesülők is csak privát kezeltethessék magukat. Vala­miképpen segíteni kellene raj­tuk. Orvos kellene! Olyan, aki közel van, aki fel tud jár­ni hozzájuk. Csutorás Annamária Két község “közös gondja Költészet és valóság — Csak privatim A kar ázsiók kora lejárt

Next

/
Thumbnails
Contents