Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-26 / 196. szám

2 ÉSZAK-MAGYARORSZAG Kedd, 1969. augusztus 26. Bírfisán előtt a mecsetgyújtogaté A jeruzsálemi A1 Aksza mecsetben augusztus 21-én történt tűzeset kivizsgálására alakult öttagú bizottságban van két neves arab szemé­lyiség is: Mussza Kteili ná­záreti polgármester és Mu- hammed Nimr El Nyári ná­záreti körzeti bíró. A bizott­ság elnöke Joe Susmann, az izraeli legfelsőbb bíróság tagja. "Ionen ügyében a bírósá­gi tárgyalás rövidesen meg­kezdődik Az ausztráliai fia­talembert maximálisan biz­tonsági intézkedések köze­pette őrzik. A UPI vezető pilitikai körökre hivatkozva utal arra. hogy az intézke­dések az Eichmann-per ide­jén tett óvatossági rendsza­bályokra emlékeztetnek. A tárgyalás nyilvános lesz. Ab­ba Eban izraeli külügymi­niszter vasárnap sajtóérte­kezleten közölte, lehetőséget adnak az arab országok kép­viselőinek, hogy — amennyi­ben erre igényt tartanak — részt vehessenek a tárgyalá­sokon. Hétfőn hajnalban kivégez­tek Irakban újabb 15 sze­mélyt azzal a váddal, hogy Izrael, az Egyesült Államok ' és Irán javára kémkedtek. Az újabb bagdadi ítélet- végrehajtásokkal ötvenegyre emelkedett az idén Irakban kivégzett kémek száma. A most kivégzettek közül tízet Bagdad központi bör­tönében akasztottak fel, ötön pedig — ■ egy rendőrön és négy katonán a rami baszmai katonai központban hajtották végre a golyó általi halálos ítéletet. Az AFP úgy vélekedik, hogy az A1 Aksza mecset­í 4 X A 28 éves ausztráliai Mi­chael Rohen, akit az izraeli hatóságok őrizetbe vettek, mert azzal gyanúsítják, hogy ő gyújtotta fel az Ai Aksza mecsetet. ben a múlt héten történt tűzeset után elkerülhetetle­nül fokozódni fog az Izrael- ellenes kampány az arab or­szágokban. E kampány első jeleként értékeli a francia hírügynökség az iraki kivég­zéseket. Izraeli vadászbombázók hétfőn hajnalban két beve­tésben bombáztak polgári objektumokat Ammantól mintegy harminc kilométer­nyire északnyugatra a Jor­dán völgyének északi ré­szén. Jordániái katonai szó­vivők szerint a légelhárítás felvette a harcot a betola­kodó repülőgépekkel. Ez volt az első izraeli tá­madás Jordánia ellen az A1 Aksza mecset felgyújtása óta. Ezt megelőzően augusz­tus 13-án bombáztak jordá- niai területeket izraeli re­pülőgépek. Hétfőn délután — összehí­vása után 48 órával — Kairó­ban megkezdődött az arab országok külügyminiszterei­nek értekezlete. A tanácskozáson vala­mennyi arab állam részt vesz. Közülük tizenkettő mi­niszteri, kettő pedig (Marok­kó és-Dél-Jemen) nagyköveti szinten. A Palesztinái Felsza- badítási Szervezet képvise­lői szintén jelen vannak. Leimon segíteni akar John Lennon, a beatlesek vezetője és felesége, a japán Joko Ono elhatározta, hogy segíteni fog Abie Nathan iz­raeli „békepilótának” a fe­szültség enyhítését célzó fá­radozásaiban a Közel-Kele­ten. Nathan egy 70 tonnás hajót vásárolt, amelyet jelen­leg Londonban rádióadó-be­rendezéssel szerelnek fel, s a hajóról a Földközi-tenger térségében békefelhívásokat sugároznak majd az arab ál­lamok és Izrael felé: Lennon és felesége közre fog működ­ni a rádióadásokban, s azok szignálja Lennon békedalá­nak melódiája lesz. kancellár­p©f©zó Beate Klarsfeld német szü­letésű, francia állampolgár­ságú asszonyt a nyugat-ber­lini fellebbviteli bíróság hét­főn négyhónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Mint ismeretes, a 29 éves Klarsfeld asszony a CDU nyugat-berlini kongresszusán, 1968. november 7-én Kiesin­ger náci múltja elleni tilta­kozásul pofonütötte a nyu­gatnémet kancellárt. Az el­sőfokú bíróság még aznap egyévi börtönre ítélte Klars- feldet. Fellebbezés folytán az ügy a nyugat-berlini fellebbviteli bíróság elé került, amely — bár elutasította a fellebbe­zést — hétfőn négyhónapi felfüggesztett börtönbünte­tésre változtatta meg az íté­letet. Horst Mahler, Klarsfeld asszony ügyvédje a fellebb­viteli bíróság hétfői tárgya­Kínozta gyermekét Ifjúság elleni bűntettért másodszor került bíróság elé Fekete Lajos 48 éves szeg­halmi lakos. Korábban javí­tó-nevelő munkára ítélték, mert kiskorú gyermekeinek eltartásáról nem gondosko­dott, s többször bántalmazta őket. Két évvel ezelőtt láto­gatóba érkezett haza Elemér nevű fia a gyógypedagógiai Rsndwiili állapot Zambiában Kaunda elnök hétfőn este rádió- és televízióbeszédet intézett Zambia népéhez. Az elnök bejelentette, hogy fel­oszlatja Kapwepwe alelnök lemondását követően — az Egyesült Nemzeti Független­ségi Párt Központi Bizottsá­gát, az országban pedig rendkívüli állapotot rendel el. Á prágai munkások helytállása A Rudé Právo írja: A hét végén Prágában nyugalom volt. A főváros rendes nyá­ri arculatát vette fel. A közelmúlt eseményeit általában úgy ítélik meg, hogy az ellenforradalmi erők teljes vereséget szenvedtek. Mindinkább bebizonyítható, hogy az egész provokáció előké­szített és szervezett volt nemcsak az országon belüli reakciós és bűnöző elemek vettek részt benne, hanem — és ez figyelemreméltó —, nagyszámú külföldi is tevé­kenykedett, egyesek közülük mint összekötők a támadó csoportok vezetői között. A kezdeményezők és szer­vezők arra számítottak, hogy jelszavaikkal hatni tudnak majd a prágai üzemek dol­gozóira. Ez azonban nem si­került. A prágai munkások elutasították a kalandor ak­ciókban való részvételt, sőt, kiálltak a párt és a kor­mány politikája, intézkedé­sei mellett. Az ellenforra­dalom számára nagy aka­dályt jelentett — és ez volt vereségük egyik oka — a belügyminisztérium, a népi milícia és a hadsereg ala­kulatainak együttműködése és összehangoltsága. Sokat segített, hogy a bel­ügyminisztérium egységei már a tüntetések előtt szá­mos veszélyes akciót előké­szítő csoportot lelepleztek. A Rudé Právo ezután leír­ja a Karlovy Vary melletti Novy Rolyban letartóztatott csoport ügyét, akik fel akar­ták izgatni a polgárokat, majd ilyen hangulatban meg akarták támadni a já­rási rendőrség épületét. E csoport vegyszerekkel is fel volt szerelve és nagy robba­nóerőt képviselő anyagok­kal. 35 kilogramm robbanó­anyag és robbantógyu­tacs, valamint pisztolyok voltak náluk. Egyikük — egy volt földbir­tokos fia — nyíltan hangoz­tatta a jelenlegi rendszerre] szembeni gyűlöletét. Egy másik négytagú csoportot is őrizetbe vettek. Ennek egész fegyverraktára volt: többek között pisztolyok és különfé­le lőszerek. intézetből. A gyermeket nem engedte vissza, dolgoztatta, de ruházatáról és élelméről nem gondoskodott, sőt gyakran bántalmazta. Elő­lfordult, hogy órákra kikö­tötte, máskor tüzes vassal sütötte meg az arcát. A Szeghalmi Járásbíróság Fe­kete Lajost — akinek öt gyermeke van állami gon­dozásban — kétévi szabad­ságvesztésre ítélte, amelyet szigorított börtönben kell le­tölteni. A 15 éves Fekete Elemér jelentkezett az Illeté­kes szerveknél, hogy vegyék vissza állami gondozásba. lásán kijelentette, hogy Kie­singer, mint a külügyminisz­térium egyik osztályának he­lyettes vezetője, annak idején bűnös módon támogatta munkájával a náci rendszert A Probst cirkusz érdekessége Sajtótájékoztatót tartott tegnap, augusztus 25-én Ru­dolf Probst, a megyénkben vendégszereplő Probst cir­kusz német Igazgatója és Ács Sándor, a magyar igaz­gató. Az újságírók kérdésé­re elmondották, hogy negye­dik alkalommal vendégsze­repeinek hazánkban, s idei turnéjuk alatt már 60 tele­pülésen léptek fel. Eddig 156 előadást tartottak és közel 400 ezer látogatójuk volt. A Probst cirkusz érdekes­sége, hogy elsősorban állat­számok vannak a műsorban. Rudolf Probst szerint állat­számok nélkül nincs cirkusz. Elmondotta azt is, hogy ma­napság a produkciókban egy­re kevesebb az állatszám. Családjukban viszont, ahol három nemzedék óta hagyo­mány a cirkuszművészet, mindig is elsősorban az ido- mítással foglalkoztak. Arra a kérdésre, hogy melyik álla­tot a legkönnyebb idomíta­ni, némileg kitérő választ kaptunk. Azt viszont meg­tudtuk, hogy a sertésekkel könnyebben lehet eredményt elérni, mint lovakkal. A Probst cirkusz augusz­tus 29-én érkezik meg Mis­kolcra, és sátruk szeptember 7-ig áll az Űttörőház mögött. Molnár Károly Korzikától Szent II. A toulőni győző Ilonáig „Ai embernek nincsenek barátai, csak a szerencsé­jének.” (Napóleon) GYEREKKORÁBAN Na­póleon még korzaikainak érezte magát, most azonban már inkább francia tisztnek. Sebtében az egész-Bonaparte- család összecsomagol, és 1793. június tizennegyedikén, örökre elhajózik a forrongó szigetről. Napóleon jelentkezik ezre­dénél, Nizzában. Fizetése nem elegendő ahhoz, hogy valamennyi rokonát eltartsa. Nehezen él anyja és hét testvére. Rossz hangulatban, vágyódva gondolnak vissza a hajdani korzikai napokra. Nem sokkal később várat­lan fordulat történt. Toulon- ban királypárti erők szervez­kedtek és szembeszálltak a párizsi forradalmi kormány képviselőivel. A kikötőváros körül heves harcok alakul­tak ki és ebbe beleavatkozott az angol flotta néhány egy­sége és spanyol, szardíniái cs nápolyi erők is. Napóleon Toulon falainál mutatta meg először rendkí­vüli képességeit. Részletes tervet dolgoz ki arról, mi­lyen hadműveletekkel kell elfoglalni a kikötővárost a királypártiaktól. Elképzelé­sét először elutasítják. A küz­delem megkezdődik, Toulon ellenáll a köztársaságiak ro­hamának, az ostromlók tehe­tetlenek. Vezéreik azonban nem fogadják el egy fiatal, ismeretlen tüzértiszt taná­csait. A veszteségek egyre nagyobbak, ekkor végre fő­szerepet kap Napóleon. Kine­vezik alezredesnek és meg­engedik neki, hogy tetszése szerint vezethesse a forra­dalmi erőket. Az ostrom alatt többször kockáztatja az életét, három ló dől ki aló­la. Napóleon mérnöki pontos­sággal elhelyezett ágyúinak köszönhette győzelmét Tou- lonnál. Katonái heves tűz után rohammal elfoglalták a királypártiak kezében levő erődítmény legfontosabb pontjait. Kritikus helyzetbe került az angol flotta, ezért gyorsan kifutott a nyílt ten­gerre. Összeomlott az ellen- forradalmi lázadás, a várost elfoglalták a köztársasági csapatok. Napóleon első nagy katonai sikere nemcsak Bél-Francia- országban keltett feltűnést, hanem Párizsban is. Dutille tábornok ezt a levelet küld­te a küzdelem színhelyéről a hadügyminisztériumba: „Kevés a szó annak leírá­sához, hogy milyen szolgá­latokat tett nekünk Bona­parte. Nem tudom, mit be­csüljek többre ebben a nagy­szerű tüzértisztben: a tudá­sát, az eszét, vagy a bátor­ságát?” Dutille azt javasolta a mi­niszternek, hogy Bonaparte katonai felkészültsége és ké­pességei alapján még na­gyobb feladatot bízzanak rá. 1794. január 14-én a „touloni ne, azt állítják, hogy a fiatal táboritok nem őszinte híve a köztársaságnak, hanem ösz- szeesküvést sző a királyság visszaállításáért. 1794. augusztus tizenhato­dikén két fegyveres ember tartóztatja le. Nem ellenke­zik, a Földközi-tenger part­ján levő Antibes erődjébe viszik, ahol tizenhárom na­pig fogolyként őrzik. A vizsgálat őt igazolja. Üj- ra szabad lesz. Visszatér Pá­rizsba, ott újabb kellemetlen meglepetés éri, Aubry had­ügyminiszter közli vele, győzőt” kinevezik tábornok­nak. Ekkor csak huszonnégy esztendős volt. BONAPARTE nem sokkal később újabb megbízást kap. Utasítják, hogy szervezze meg a legdélibb francia vá­rosok és az egész partvidék védelmét. 1794 márciusában Nizzába érkezik, ahol nagy lendülettel, de alaposan es körültekintően dolgozza ki új tervét. Azonban váratlan esemény történik. Marseille vezetői vadat emelnek elle­hogy a tüzérségtől áthelye­zik a gyalogsághoz. — Sokan vannak — mond­ja Bonaparte —, akik egy brigádot jobban tudnak ve­zényelni, mint én, de keve­sen tudnak nálam jobban tü­zérséget komandírozni. — Gyerekes dolog ez, aho­gyan a tüzérséghez ragasz­kodik — válaszolta Aubry. — Hamart öregszik az em­ber a csatatéren — szólt in­dulatosan Bonaparte —, és én éppen onnan jövök. Aubry azonban nem az egyetlen miniszter a világ- történelemben, akit a józan érvek nem befolyásolnak. A tábornok Párizsban marad, csak éppen beosztás nélkül. Újra nehéz, reménytelen na­pok következnek. Pénze el­fogy, kénytelen-kelletlen el­adja lovát. Bonaparte elve­szíti a rangját és mint „en­gedetlent”, törlik a tisztek listájáról. EZALATT Párizsban a ki­rálypártiak ismét sötét ösz- szeesküvéseket szőttek, és úgy érezték, itt az idő a ha­talom visszaszerzésére. 1795 szeptemberében fegyvert fog­tak és a francia főváros je­lentős része fokozatosan a kezükbe is került. A kon- ventnek mindössze 8500 ka­tonája volt, ezzel kellett vé­delmeznie a forradalom vív­mányait a lázadók 40 000 emberével szemben. Az erő­viszonyok tehát a reakció­soknak kedveztek. Szeren­csére Barras, a konvent öt­tagú bizottságának legener- gikusabb embere tudta, hogy sürgősen meg kell állítani a királypártiak előnyomulását, ehhez pedig mindenekelőtt egy vakmerő parancsnokra van szükség. Azonnal Intéz­kedett : — Keressék meg nekem azt a tisztet, aki olyan ra­gyogóan harcolt Toulonnál. Egy óra múlva Bonaparte már ott állt előtte. — Vállalja, hogy végez a lázadókkal? — kérdezte Barras — Néhány perc gondolko­dási időt kérek — válaszolt Bonaparte, azután le- és föl­sétált a szobában, majd ezt mondta: — Vállalom, ha sza­bad kezet kapok. — Megkapja. — Helyes. Addig nem te­szem vissza a kardot a hü­velyébe, amíg nem végzeic az ellenséggel — jelentette ki a forradalmi erők új pa­rancsnoka. Bonaparte úgy gondolta, hogy csak erős tüzérséggel egyenlítheti ki a királypár­tiak számbeli fölényét. Ezért azonnal intézkedett: 300 lo­vas induljon el a Párizstól másfél kilométerre felsora­koztatott 40 ágyúért, amelyet az ellenfélnek csak 25 embe­re őrzött. Elgondolása kitű­nően bevált. Katonái meg­szerezték az ágyúkat, és ahogy csak a lovaik bírták, bevontatták ezeket a fővá­rosba. Boneparte személye­sen állította fel az ütegeket a legkritikusabb pontokra. DÉLUTÁN négykor el­dördült az első lövés. A ki­rálypártiak bátran támad­tak, mindaddig, amíg a for­radalmi erők parancsnoka engedte’ őket. Bonaparte várt. Ilidegvérűen, és számí- tóan. Ez volt az egyik leg­nagyobb erénye. S az, hogy ragyogóan ismerte a ballisz­tika törvényeit. Pontosan ki­számította, milyen közel en­gedheti az ellenfél katonáit ahhoz, hogy ágyúi a legna­gyobb pusztítást végezzék köztük. A támadókat két ol­dalról, egyszerre érték a lö­vedékek. Akik élve marad­tak, rémülten menekültek, egy szűk utcába futottak, ahol ismét szembetalálták magukat Bonaparte ágyúival, amelyeket megint csak a kel­lő helyre állíttatott. Százával feküdtek a kövezeten a ha­lott és sebesült királypárti katonák. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents