Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

Szombat, 1969. aug. 23.

ESzlAK-MAÜYARÖRSZAG 5

Aranypénzekr

Miskolcon

Egy szomorú „világbajnok' Aerusok, solidusok I. Lipót tízdukátos aranya

HÚSZEZER vegyes anyag közül válogatták össze azt a kétezer érmét, amit a műkincsek kedvelői a miskolci múzeumban láthatnak. A papírbankók, szükségpénzek vitrinéi szintén gazdag anyagot kínálnak. Ács Gyula bácsival sétálunk végig a miskolci múzeum emeleti kiállítótermén, hogy közelebbről megismerkedjünk a miskolci éremgyűjtők munkáinak jelentős részét reprezentáló kiállítással. Ács Gyula ötven éve gyűjt pénzérméket ás papírpénzt, lelkes szervezője az 1952-ben megalakult körnek is. A kör tagjai a múzeum segítségével rendszeresen felfrissítik gyűjteményeiket, kiállításokat, rendeznek. Ez a kiállításuk már a hatodik, és a leggazdagabb.

OLYAN érdekességeket is produkálnak a miskolci érmesek, amilyeneket ritkán láthatnak, vagy nem is ismernek még a tapasztalt múzeumjárók sem. A vitrinek az árucsere-forgalom történetében nagy szerepet játszó pénz kialakulásától napjainkig őrzik az értékes leleteket. Az időszámítás előtti VII. századtól, II. Fülöp és Nagy Sándor érmei mellett római és középkori példányok után, az újkor és napjaink szinte minden fizető- eszközével találkozhatunk itt. Magyarországon I. István veretett először pénzt. Az államalapítástól mostanáig jól megfigyelhetjük, hogy történelmünk egy-egy változása mennyire tükröződik a pénzeken, nemcsak az uralkodói arcképek, hanem a pénz

anyagának, értékének módosulásával is.

Ács Gyula „profilja” inkább a papírpénz. Joggal büszke anyagára. Az 1793-as nagy francia forradalom assignátája például rendkívül ritka darab. De az 1800- ból való bécsi egy- és öt- guldenesek sem tartoznak a mindennapi látnivalók közé. Kossuth legendás bankói, a Miskolc városi, fogolytábori szükségpénzek félelmetes emlékei egy-egy időszaknak. A Tanácsköztársaság bukása után átnyomott, úgynevezett gúnypénzek pedig furcsa bizonyítékok a fehérterror mindent megbecstelenítő időszakából. Szokatlan levélritkaság is akad a papírpénzek között. Egy szarvasbőrre nyomott német városi pénz, amit szabályosan, bélyeggel ellátva, postai forgalomban juttattak el egy bélyegkiállításra. És itt látható az 1945— 48-os infláció időszakában szíileiett. s azóta is megdönthetetlenül magas címletű szomorú „világbajnokunk”, az „Egymilliárd B. pengő” is.

NAGY SLÁGERNEK ígérkezik e hét végén az aranypénzek kiállítása. Ma, augusztus 23-án tárják a több milliós értékű anyagot a közvélemény elé, s a pálmát a magyar aranyforintosok, az erdélyi aranypénzek, a görög és barbár aranyak, a római aerusok, a bizánci solidusok között minden bizonnyal I. Lipót 1687-ből származó tízdukátos aranya viszi majd el. Ez az egyetlen példány ismeretes belőle. És most is csak két napig látható.

—dankő—

A inűgycmánt felhasználásáról

A műgyémánt sokoldalú felhasználásáról és terjedéséről tájékoztatták, pénteken az újságírókat a Produktinform vezetői. Mint elmondották, a Szovjetunió ma már olyan műgyémántot tud előállítani, amely minden szempontból felveszi a versenyt a valódival, s a szovjet szállítmányok lehetővé teszik, hogy Magyarországon is mind több műgyémántot használhassanak fel.

Az idén a magyar ipar 120 000 (24 kilogramm) mű- gyémántot használ fel, amelynek értéke eléri a 10 millió forintot. A műgyémánt ára

nagyjából a valódiéval azonos, a befektetés azonban bőven megtérül, mert a gyémánt szerszámok gyakran 100—150-szer olyan tartósak, mint a hagyományos munkaeszközök. Egy felmérés szerint egyetlen gyémánt szerszámmal 32 000 furatot tudtak készíteni olyan motorhengerben, amelynél a hagyományos szilíciumkarbidos szerszám már 250 furat után tönkrement.

Negyvenórás mun ka idő

I modern mészégetőknél

A korszerű nagyipar mészégető munkásainak életéről számoltunk be lapunk június 24-i számában megjelent Modern mészégetők című írásunkban. Leírtuk, hogy He- jőcsabán, az ország legkorszerűbb mészüzemében bonyolult gépek, sokat tudó automaták segítik az emberek munkáját. A dolgozók műszerek közvetítésével osztják parancsaikat a gépeknek, irányítják a soha ki nem alvó tüzű kemencék működését.

A gépek sokat segítenek, de nem mentesítik a munka alól az itt dolgozókat. És sok múlik ezeken az embereken. Az aknakemencés mészmű dolgozói meg is teszik a magukét. Szocialista brigádokat alakítottak, versenyre keltek a gazdaságosabb termelésért és a mész jobb minőségéért.

Riportunkban a József Attila nevét viselő szocialista égetőbrigádot említettük. Szóltunk a mészégetők égető problémáiról is. A perzselő kemencék közelében élnek, egész napos gyötrő forróságban kell helytállniuk. Az égetők régóta kérték, hogy kapják meg ők is a melegüzemi dolgozókat megillető kedvezményeket. A vállalat vezetősége azonban erre sokáig nem talált lehetőséget.

Szovjet gütórakoíióés villamos emelőtargonca-kiállítás

A Masinoexport össz-szö- vetségi Egyesülés és a magyarországi szovjet kereskedelmi képviselet autórakodó és villamos emelőtargoncakiállítást rendezett a BNV területén az 1. számú kapunál.

A szeptember 1-ig, napon- -ta 10—19 óra között megtekinthető kiállításon

a szovjet külkereskedelmi egyesülés korszerű, nagy teljesítményű autós rakodóbcrendczcsckct és fürge, sokoldalú villamos, akkumulátoros emelő- és

szállítótargoncákat mutat be.

Nagy érdeklődésre számíthat egyebek között az erdőgazdaságokban, fatelepeken használható három- és öttonnás, hidraulikus befogószerkezettel ellátott, motoros rönkrakodó.

Űj konstrukció az akkumulátoros, cgytonnás emelőtargonca.

Ugyancsak újdonság a vegyi üzemekben, raktárakban is biztonsággal használható robbanásmentes akkumulátoros targonca.

Dolgozókat aikalmaznak

Férfi segédmunkásokat, magas keresel) lehetőséggel azonnali belépéssel alkalmazunk vagonrakodó. daruköli'.zfi, öntvénytörő. préselő munkakörökbe. Munkásszállót. térítés ellenében napi egyszeri étkezést, kedvezményes utazást biztosítunk. Munkaidő heti 4) órn, havonta S nap szabadnap. Kohászati Alapanyagéi- látó Vállalat miskolci gyáregysége. Miskolc. Repülőtér.

\\ órát munkahétben, szabad szombattal, belföldi és külföldi vasúti szabadjegyek, díjmentes 1 szállítások, családi üdülések, olcsó üzemi étkezés és egyéb kedvezmények biztosításával alkal- | máz lakatos és hegesztő munka- : körbe dolgozókat, a MÁV Járműjavító üzeme. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Miskolc, Tiszai pályaudvar. (3ejárat az aluljáróból.)

A Közmű és Mélyépítő Vállalat alkalma/ )ó kereseti lehetőséggel föld munka gépészeket, épl- . tői pari gépkezelőket, hegesztőket, villany- és motorszerelőket, esz- ; tergályosokat.. kubikosokat (hrt gátlókat Is), fúró- és cölőpözö gépekhez segédmunkásokat, építő Ipari é* mű hely segéd munkásé kát, dömpervezetöket budapesti és változó vidéki munkahelyekre Szállás, üzemi étkezés épltölpn r! szociális |,utalások szabad szombat, kedvezméns-e- vasúti utazás biztosítva van. Alkalmazás után felvételre utazás vasúti költségét visszatérítjük Jelentkezés Budapest. VU., Wesselényi u. 4. sz.

Borsodi pedagógusok voltak jugoszláviai tanulmányúton a dalmát partokon, a boszniai hegyekben, városokban. Szarajevóban egyre-más- ra készítették a fényképeket, amikor egy színes népviseletbe öltözött, csinos lány libbent végig a bazársoron.

— Igazi bosnyák szépség — lelkendezett az egyik földrajzos tanár. Nézzétek a barna haját, csillogó szemét, az arcát: a bosnyák faj minden jellegzetességét magán holdja.

Sűrűn kattogtak a gépek, mire a kislány kedvesen megállt. s mosolyogva, látható élvezettel engedte magát; le- fényképeztetni. Tanáraink el voltak ragadtatva, s a végén az egyikből ki is buggyant a hálőlkodás magyarul:

— Köszönjük szépen.

— Nagyon szívesen, másA bosztják iá mi

kor is — hangzott ugyancsak ízes magyar nyelven a „hos- nyák lány” válasza, amitől egyszerre paffá lett az egész fényképező társaság.

Faggatásukra aztán a kislány elmondotta, hogy ő bizony nem bosnyák, hanem magyar, mégpedig Borsodból, a Hernád-völgyéből való. A nagyapja az első világháború előtt Boszniában szolgált a közös hadseregben, a kassai 31-esekkel került Szarajevóba, Rogaticára. Ott megszeretett egy bosnyák lányt, a háború után feleségül vette, s magával hozta a Hernád-vi- déki faluba. Ma is élnek a rokonok Szarajevóban, őná- luk van most vendégségben.

— És miért, öltözött bosnyák népviseletbe? — kérdezték tőle.

— Csak szórakozásból. Mindennap végigsétálok azokban az utcákban, ahol különösen sok idegen turista megfordul. Élvezem, amikor lefényképeznek. Filmszalagjukon így elvisznek a világ minden részébe. Meg aztán jó érzés másoknak örömet szerezni, mint most maguknak is . ..

Azzal kedvesen elköszönt, hogy a következő utcában újabb kirándulók kaphassák lencsevégre a gyönyörű népviseletben sétáló, csinos — borsodi „bosnyák" lányt ...

(hegyi)

Azóta a gyár szakszervezeti bizottsága ismét foglalkozott az aknakemencés mészmű dolgozóinak problémáiéival. A szakszervezet kérésére a gyár gazdasági vezetősége felülvizsgáltatta a mészégetők munkakörülményeit. A felülvizsgálat tapasztalatai alapján — figyelembe véve az aknakemencés mészüzemben dolgozó mészégető munkások kiváló eredményeit —, a gyár vezetősége és a szakszervezeti bizottság elhatározta, hogy tovább csökkenti a mészégetők munkaidejét.

A napokban levelet kaptunk a Hejőcsabai Cement- és Mészmfl szakszervezeti bizottságától, amelyben örömmel értesítik szerkesztőségünket: sikerült megoldaniuk a mészégetők régi problémáját. Augusztus 1 óta a mészégetők — az eddigi 44 óra helyett —. heti 40 órás munkaidőre tértek át. A munkaidő-csökkentés feltételeit üzemen belüli átszervezéssel, létszámátcsoportosí- tással teremtették meg.

F. T.

Gagy vend égi és Szendrő összefog . Juhlenyésztés) társulás a Csereháton

A Hemád és a Bódva közti dombvidéken, a Cserehát keletre és nyugatra néző lankáin egyaránt fejlett a juhtenyésztés. Ezek az igénytelen, de bundájukkal, tejhozamukkal és húsukkal jól fizető állatok tudják legjobban hasznosítani a kopár dotfibok lejtőit. Hazánknak ebben a klasszikus és mind jelentékenyebb juhtenyésztő körzetében két állami gazdaság is található. A juhászat természetesen égjük gazdaság profiljából sem hiányzik. A keleti részen a Gagyvendégi

Szüret előtt

A Fűrész- és Hordóipari Vállalat mechanikai hordó- gyárában is felkészültek a várható gazdag szüretre. Az előző évekhez képest, mintegy 50 százalékos többlettermeléssel még ebben a negyedévben 90 ezer hektó szállítóbordót és 6 ezer hektoliter óriáshordót készítenek a pincegazdaságok, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek megrendelésére.

Állami Gazdaság, a Bódvára néző njmgati lankákon a Szendrői Állami Gazdaság juhai legelnek. Mindkét nagyüzemben évről évre fejlődik a juhászat, növekszik az igénytelen állatok tartásából származó bevétel.

A két állami gazdaság vezetői a közelmúltban nagyon érdekes tárgyalásokba kezdtek. Közös erővel, társulásos alapon kívánják tovább fejleszteni a juhtenyésztést. A keleti és a nyugati részeken levő juhászatok különböző, de egymást jól kiegészítő adottságait kívánják a társulásban gyümölcsöztetni a gazdaságok. Így például a több, mint nj'olcezer juhhal rendelkező Gag>rvendégi Állami Gazdaság elsősorban a tenyészállatok nevelésével foglalkozik majd, a szend- rőiek juhászatai pedig a külföldön is kapós vágóállatokat nevelnék, hizlalnák. A két gazdaság összefogása megkönnyítené a juhtenyésztés fejlesztését előmozdító beruházások gyorsabb megvalósulását is. Úgy' tervezik, hogy 1970 januárjától már a társulás keretein belül működnek a két gazdaság juhászatai.

100 millió literes termelés

Siti jrafet - űj

\ magyar borivó nép, mégis a sörfogyasztás növekszik hazánkban hihetetlen mértékben. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a sörfogyasztás növekedése világjelenség, e tekintetben egyáltalán nem állunk egyedül. Nálunk kevés a sör, s mór nemcsak nyáron, hanem olykor télen is akadozik az ellátás. Ha az igénj'ek ilyen ütemben nőnek,

a söripari szakemberek megállapítása szerint az

1972-ben üzembe lépő borsodi sörgyár 100 millió literes évi termelése sem igen enyhít a gondokon.

Pedig kevés iparág fejlődött hazánkban olj'an ütemben. mint éppen a söripar. Ezt jól tükrözi az egy főre eső sörfogyasztás alakulása is. 1938-ban mindössze 3,7 liter volt az átlag. 1944-re azonban már csaknem megháromszorozódott. 10 liter körül mozgott az egy főre eső fogyasztás. A háború utáni években természetesen visszaesés következett be. 1946-ban mindössze 1,6. 1947- ben 4,5, 1948-ban 5,4 litervolt a fejadag. Az államosítás után 1950-ben már 8,4, tíz év múlva pedig 36,4, végül 1968-ban 51,3 liter sör jutott egy-egy állampolgárra.

A fejlődés igen „dinamikus”. s érdekes, hogy a sör szezon jellege is megszűnőben van, télcn- nyáron egyre több fogy belőle.

De hol tartunk a világ- ranglistán? Az élen Bajorország áll. több mint 170 liter évi fejadaggal. Utána Belgium. Luxemburg, Ausztrália, Üj-Zé!and. az NSZK. Csehszlovákia, Anglia, az NDK. Ausztria. Dánia a hozzávetőleges sorrend, Magyarország jelenleg valahol a 20—25. helyen található. Megelőzzük azonban Lengyelországot, Bulgáriát, a Szovjetuniót. Olaszországot stb. Előrerukkolni semmiképpen nem lesz könnyű. Ez egyrészt gyártási kapacitás kérdése, másrészt a sörfogyasztás éppen az „élenjáró” államokban nő ma is leggyorsabban. Pedig a jószándék megvolna bennünk.-