Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-22 / 193. szám

I ÉSZAK-MAGYARGRSZAG 4 Péntek, 1959. augusztus 22. Fizikus vándorgyűlés Miskolcon Másodszor nyújt otthont Miskolc városa a MTESZ, il­letve az Eötvös Loránd Fizi­kai Társulat rendezte vándor- gyűlésnek. Legutóbb tíz év­vel ezelőtt ülésezett a társu­lat Miskolcon, s most, az 1969-es ülésnek újra váro­sunk adhat otthont. Csütörtökön, augusztus lil­én délelőtt a Miskolci városi Tanács kistanácstermében a tanács elnöksége fogadási, adott a vándorgyűlésre hoz­zánk érkezett fizikusok, il­letve a társulat elnöksége tiszteletére. A fogadáson részt vett — többek között — Jánossy Fajos akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia alelnöke, Bozólcy László egyetemi tanár, Kónya Al­bert akadémiai levelező tag. Kovács István akadémikus, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára, Marx György egyetemi tanár, Tar- I ján Imre egyetemi tanár, Sass Elemér adjunktus, a vendég­látó Nehézipari Műszaki ) Egyetem képviseletében Szc- • bő János tanszékvezető egye­temi tanár, a városi tanács részéről Tőle Miklós vb-el- nökhelyettes, Marcziniák Sán- dorné művelődésügyi osztály­vezető. A városi pártbizott­ságot Moldován Gyula, a pártbizottság titkára képvi­selte. A fogadáson Tok Mik­lós vb-elnökhelyettes köszön­tötte a város nevében a ven­dégeket. majd Kovács István akadémikus pohárköszöntő- jében fejezte ki a vendégel: elismerését a fogadtatásért. A fogadást követően a Ne­hézipari Műszaki Egyetemen dr. Zambó János akadémiai levelező tag, az egyetem rek­tora köszöntötte az elnöksé­get, majd a VII. számú elő­adóban megkezdődött a ván­dorgyűlés. A vándorgyűlés elnökségé­ben foglalt helyet Jánossy Lajos akadémikus, Zambó János akadémiai levelező tag, a NME rektora, Moldován Gyula, a városi pártbizottság titkára, Tok Miklós, a városi tanács vb-eln ükhelyettese, a megyei tanács képviseletében dr. Hetényi György művelő­désügyi osztályvezető, Mar­cziniák Sándorné, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, dr. Szalad- nya Sándor, a MTESZ Bor­sod megyei szervezetének főtitkára, a házigazda egye - tem képviseletében dr. Szabó János tanszékvezető egyete­mi tanár és Kovács István, a társulat főtitkára, a vándor- gyűlés elnöke. Kováos István elnöki meg­nyitójában méltatta Miskolc városnak és a Nehézipari Mű­szaki Egyetemnek a két ván­dorgyűlés között, rövid év­tized alatt elért, szembetű­nő fejlődését, s köszönetét mondott a városnak a ván­dorgyűlés előkészítéséért. ■ A város üdvözletét Tol: Miklós vb-elnökhelyettes tolmácsol­ta. Hangsúlyozta: Miskolc mindig örömmel karol fel minden olyan megnyilvánu­lást, ami a várossal kapcso­latos. a fizikai vándorgyűlést vendégül látni pedig öröm és megtiszteltetés számunkra. Dr. Zambó János rektor kö­szöntőjében azt emelte ki, hoev az egyetem megtisztel­tetésnek tekinti, hogy a ván­dorgyűlésnek otthont nyúit- hat, s röviden méltatta a fi­zikai oktatás helyét és jelen­tőségét az egyetemi munká­ban. A Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke. Rusznyák István köszöntését Jánossy Lajos akadémikus tolmácsolta. Kiemelte, hogy különösen szerencsésnek és fontosnak tartja, hogy a ván­dorgyűlés egy teljes napot szán a fizika oktatásának megvitatására. Az első előadást Barta György tartotta Eötvös és a modern paleomágneses kuta­tások címmel, majd délután a vándorgyűlés részvevői meg­tekintették az egyetem új műszaki könyvtárát. Délután további három előadás hang­zott el. A vándorgyűlés első napját a Tapolcán rendezett fogadás zárta. A mai, második nap prog­ramjában délelőtt négy elő­adás szerepel, majd az aggte­leki cseppköbarlangban lesz ünnepi díszhangverseny a vándorgyűlés részvevői tisz­teletére a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar közreműködésé­vel. A szombati napon lesz a Jánossy professzor által is említett előadás-sorozat a fi­zika tanításáról. A hat elő­adás közötti szünetekben négy miskolci és egy ózdi gyakorló pedagógus tart kí­sérleti bemutatót. A vándor- | gyűlés szombaton délután ér véget. I A TANÁCS ÉS A KISZ A járási tanács és a KISZ Központi Bizottsága biztosít­ja az anyagi fedezetet a ter­vezés alatt álló edelényi köz­ponti művelődési ház építésé­hez. Az új intézmény építé­sét jövőre kezdik meg, s a tervek szerint 1971 derekán fejezik be. Ü.I OTTHON SZEPTEMBERRE Szendrőn szeptemberre ké­szül el a körülbelül kétmil­lió forintos beruházási költ­séggel épülő általános isko­lai kollégium, amely 120 kis­diák új otthona lesz. VÉDELEM A FÁKNAK Egykori adatok szerint a XVII. században telepítették a dénesfai park faóriásait. A több mint két és fél szá­zados, 43 kocsonyás tölgyet, 19 kőris- és 2 szilfát most védetté nyilvánítják. Meghalt Gfiiricsi Béla újságíró Szerdára virradóra Mis­kolcon, 60 éves korában, hir­telen elhunyt Gyuricskó Bé­la újságíró, a Magyar Távira­ti Iroda Borsod megyei szer­kesztőségének munkatársa. 35 évig dolgozott ezen a nem könnyű pályán és a toll szin­te az utolsó pillanatban, író­asztalánál esett ki kezéből. Kedden délután még dolgo­zott és szerdán hajnalban ra­gadta el a halál. Gyuricskó Béla gazdálkodó családból származott, de 1934-től 1939- ig már Bajcsy-Zsilinszky Endre oldalán szerkesztette a Szabadság című lapot és szervezte Fclső-Magyarorszá- gon a márciusi frontot. 1943­ban egyik főrendezője volt a miskolci Korona Szállóban megtartott békegyűlésnek, ahol Bajcsy-Zsilinszky End­re a háborúból való azonna­li kilépést és a fegyverszü­net megkötését követelte. A felszabadulás után előbb a Miskolci Hírlap szerkesztője, majd főmunkatársa volt cs ! 954-től haláláig a Magyar Távirati Iroda Borsod me­gyei szerkesztőségében dol­gozott. Gyuricskó Bélát a Magyar Távirati Iroda saját halott­jának tekinti. Temetése ma, augusztus 22-én fél 3 órakor, Miskolcon, a Deszka-temető­ben. Uf iskola az új lakótelepen Miskolc az idén is gazda­godik egy iskolával. A Szent- péteri-kapuban az utolsó si­mításokat végzik az építők A ha mii neműit cvíorduSón Közben volt egy háb&rú A második világháború ki­törésének 30. évfordulója al­kalmából tíz adásból álló do­kumentum-műsor hangzik el az ősz folyamán a rádióban. Készítőinek célja az, hogy a dokumentumok és emlékezé­sek segítségével felelevenít­sék azt az Európát, amelyet az 1939. szeptember 1-én lei- tört világégés talált és el­pusztított. És amely termé­HLMJEGYZET Ismeri a szandi-mamiit? JÖLESÖ ÉRZÉSSEL hagy­hatjuk el a mozit az Ismeri a szandi-mandit? című új ma­gyar film megtekintése után. Derűs mozaikok sorjáztak előttünk egy mai, '.korszerű üzem és dolgozói életéből, nem egy epizód hangos neve­tést is keltett. Derültünk a film nézése közben, s íme, mi­re elhagyjuk a mozit, máris vissza kell térnünk gondolat­ban a látottakra. Pedig a ' filmnek jószerivel nincs is sztorija. Legalábbis a szok­ványos értelemben nincsen. Kis történetkék fűződnek egymáshoz, s azokból rajzo­lódik ki a szórakoztató, ne­vettető és ugyanakkor nagyon elgondolkodtató film. Régen láttunk már vász­nainkon magyar üzemi témá­jú filmet. Olyat pedig, ame­lyik ilyen szerencsés úton közelítené meg ezt az életet, amelyik a napjainkban még fennálló problémákat ennyi­re belülről láttatná, még nem láttunk. Nem avatja ez a film a nézőt üzemi technológiai gondokba, nem ád elénk ter­melési problémákat, vagy ál­problémákat, sem dramatur­gok mérlegén kigrammozott konfliktusokat. Azt mutatja meg, miként élnek a korszerű vegyiüzemben a dolgozók, köztük nagyrészt még olya­nok, akiket régi szokások, életformái megnyilvánulások is kötnek, s miként látja ezt az életet egy elfásult, fiatalon kiégett munkásasszony, s mi­ként az üzem egyik öreg dol­gozójának ambíciókkal teli lánya, a leendő technikus, nyári szakmai gyakorlatos diák. A mindvégig derűs film ta­lán kicsit sűrítve, túlzottan egy üzemre koncentráltan tárja fel azokat a visszássá­gokat, amelyek tagadhatat­lanul fennállnak üzemeink­ben, illetve az üzemi dolgo­zók életében, de ennyire élei közeli, ennyire természetes emberi megközelítésben még nem találkoztunk velük. A nyári gyakorlatos diákokkal való foglalkozás, illetve a foglalkozás hiánya nagyon is­merős gond, de hasonló mó­don ismerős az üzemi munka iránt csökkentett érdeklődést mutató, különféle hobbyknak élő embertípus, s nem szo­katlan a felesleges ünnepi szónoklat, a bulizás és sok egyéb, a filmen látható üze­mi, illetve emberi megnyil­vánulás. Nem ártó emberi hi­bák, nem szabotőrök, nem ellenségek sorakoznak előt­tünk, hanem a körülöttünk élő emberek a maguk pozitív és negatív előjelű tulajdon­ságaival. A film író-rendező házas­párja — Böszörményi Géza forgatókönyvíró és Gyar- mathy Lívia rendező — ko­rábban hosszú évekig ve­gyészmérnökként dolgozott egy fővárosi nagyüzemben, így filmjük nagyon sok élet- tapasztalaton alapul. Hiteles. egy pillanatra sem dokumen­tumszerű, élvezetes, szórakoz­tató. Szerkezetileg kissé szo­katlan ilyen jellegű témák­nál, ábrázolásmódja helyen­ként groteszk, a film egésze sok-sok ragyogó részletmeg­oldással jeleskedő, de egészé­ben is igen emlékezetes, ér­tékes alkotás. A film opera­tőrje, Somló Tamás — aki egy villanásra maga is meg­jelenik a vásznon — reme­kelt mind az üzemi képekkel, mind például a gyári hobbv- nak számító haiómodellező- versenven A SZEREPLŐK között vi­szonylag sok ismeretlen ar­cot látunk, de látunk olyant is. amely nem filmről isme­rős. Például — s nemcsak ezért említjük elsőként — Szabó Árpádot, a nagyon sok kitűnő kisfilm oneratőrjét. aki most egv kedves öreg munkás alakját töltötte meg élettel, tette igen kedvessé, felvillantva benne a hasznos hobhvknak élő munkásem­ber sok szimnatikus vonását. Ki kell emelni Schutz Ha mindenre tiszta érzésekkel rácsodélkozé fiatal diáklá­nyát. Soós Edit lecsúszott, de a leitőn megkapaszkodni kí­vánó leányasszonyát. Kállai Ferenc főmérnökét, D ayka Margit néhány villanását és Kiss Manyi portásasszonyát. A film címe egy angol tánc­számot idéz. Egy üzemi mu­latságon ezzel próbál hódíta­ni az egyik gyors sikerekre vágyó fiatalember. Gyar- mathy Lívia filmje nem azo­nosítható egyetlen üzem életével sem, s nem kérhető tőle számon egyes üzemek másfajta élet jelenségeinek bemutatása az e filmben ér­zékeltetett visszásságok el­lensúlyozásaként. Egészében a magyar filmművészet je­lentős gazdagodásaként je­gyezhetjük fel ezt a filmet. A tetovált férfi Csehszlovák tragikomédia. Központi alakja egy Benda nevű kisember, aki véletle­nül egy társaságba kevere­dik, s mivel az italhoz nem szokott, hamarosan semmit sem tud róla, mi történt ve­le. A társaságban egy festő­művész értékes képet teto­vál a hátára, s mikor a festő meghal, műve, bár élő em­ber hátán van. nemzeti köz­tulajdon lesz. Jan Moravec ragyogó filmje ennek az em­bernek kálváriáját mutatja be. miként küzd a bürokrá­ciával, miként válik ember­ből egv műalkotás értéktelen hordozóiévá. Ropnant bizarr alanötletre énült filmalkotás, vádirat a lélektelenség ellen. Menvas«zonv kerestetik A messzi Kazahsztánban játszódik a Kazah Filmstú­dióban készült legújabb szov­jet film. Saken Ajmanov ren­dező filmje zenés játék kere­tében mutatja be a fővárost, Alma-Atát s közben tanúi lehetünk annak, hogy egy mama — sok derűs epizód után — úgy házasítja meg fiát, hogy közben ő maga is férjet talál magának. Kedves, érdekes, szórakoztató játék. Benedek Miklós szetesen már e pusztulást ma­gában hordta. Ezzel a múlt­tá], az 1939-es Európával szembe állítják a mát, 1969 Európáját: bemutatja a soro­zat, milyen az élet, milyen a társadalom a 30 év előtti, múltba süllyedt világ helyén. (A sorozat tehát nem a hábo­rúról szól, hanem az azt köz­vetlenül megelőző hónapok­ról és napjainkról.) A műsor szerkesztői —, hogy megközelítően teljes ké­pet adhassanak Európa e két korszakáról —, tíz fővárost választottak ki, a földrész tíz jellegzetes, az események központjában álló helyét. Az egyes műsorok formai, mód­szerbeli tekintetben eltérnek egymástól a bemutatott vá­rosok hajdani szerepétől, mai életétől és természetesen az adások készítőinek stílusje­gyeitől függően. Ez azonban csak érdekesebbé, változato­sabbá teszi a sorozatot. A Közben volt egy háború című sorozat első adása szep­tember elsején este jelentke­zik a Kossuth-adón. Ez Ber­lint mutatja be. Ezt követően kéthetenként találkozhatnak a rádióhallgatók őzzel a soro­zattal. Másodszorra Bécsből fog jelentkezni, majd Prágá­ból. ' Hogy mils vannak ? Családi veszekedések statisztikája Norman Smith Los An­geles-! amerikai férj 40 éven át naplót vezetett a felesé­gével folytatott veszekedé­sekről és a 40 éves házassági évfordulójukon vastag köny­vet nyújtott át nejének. A könyvben pontosan szerepelt minden veszekedésük oka. Veszekedtek: 1897-szer, mert az ebéd nem készült el időben, vagy pedig rossz volt, 1457-szer, mert az asszony pénzt kért a férjétől, vagy nem jött ki a háztartási pénzből, 734-szer, mert nem készí­tette elő a borotválkozó vi­zet, 687-szer, mert az asszony túlságosan elkényeztette a gyerekeket, 617-szer, mert a férj túl­ságosan elkényeztette a gye­rekeket. 517-szer, mert a férj kár- örvendően kinevette az asz- szonyt. 497-szer, mert hideg volt a lakás, 387-szer, mert elromlottak az ételmaradékok, 307-szer, mert a férj túl későn jött haza, 241-szer. mert a fürdővíz túl forró volt, 85-ször, mert a férj el­vesztette a zsebkendőjét, 68-szor, mert a férj túl so­kat dohányzott, 51-szer, mert az asszony elfelejtette felvarrni a gom­bot, 2R-szor, mert a férj, vagy a feleség ok nélkül vesze­kedni kezdett, 17-szer, mert a férj túl hangosan kiabált, 13-szor, mert a férj nem akart sétálni menni a fele­ségével, 11-szer, mert eltörte a por­celánt, 8-szor, mert a férj bősz-. szántotta a macskát. Ez bizony, több mint 7000 j veszekedés. 40 évi házasság j 14 600 nap. A Los Angeles-i Smith-ék otthonában tehát j átlagosan minden második nap összeveszett a férj, meg | a feleség... J a nyolctantermes általános iskola épületén. Sietni kell a munkával, hiszen szeptem­berben már megkezdődik itt is a tanitás. A fiatal, de még mindig terjeszkedő lakótelepnek ez lesz a második általános mű­veltséget adó oktatási intéz­ménye. Az első, a 12 tanter­mes általános iskola nem tudta kielégíteni a lakótelep igényeit. Az itt élő gyerekek­nek el kellett járniuk. Igaz, az új iskola átadása után is lesznek még, akiknek, saj­nos, nem tudnak itt helyet biztosítani, de számuk egyre kevesebb. Az új, a 10-es szá­mú Általános Iskolában már 14 tanulócsoport oktatását tudják megfelelő színvonalon és megfelelő körülmények között biztosítani. Az új létesítménnyel a vá­ros egyik régi gondja is megoldódik: megszüntetik a kertész-telepi kéttantermes általános iskolát, ezzel végre felszámolnak egy olyan ok­tatási intézményt, mely a mai követelményeknek, a korsze­rű oktatásnak és a város igényeinek még megközelítő­en sem tudott eleget tenni. Nyolc tanterem, előadó és korszerűen felszerelt szertá­rak várják az új iskola ta­nulóit. Csak a berendezésre és a szemléltető eszközök vá­sárlására másfélmillió forin­tot költöttek. Három vagy négy napközis csoport is lesz, s a gyermekek étkez­tetését egy modern, higiéni­kus konyha biztosítja. A Szentpéteri-lcapui általá­nos iskola építési költsége — a belső berendezés és a fel­szerelés költségeit nem szá­mítva — több mint kilenc­millió forint. ?>í Művésztelep“ Szilákon A Sziráki Állami Gazda­ság kastélyában kaptak el­helyezést az amatőr festőket szobrászokat összefogó Nóg- rád megyei Képzőművész Stúdió tagjai, A három hé­tig tartó művésztábor cél­ja; tehetségkutatás, rajzta­nárok és műkedvelő fes­tők, szobrászok tapasztalat­cseréje, elméleti továbbkép­zése.

Next

/
Thumbnails
Contents