Észak-Magyarország, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-22 / 193. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Péntek, 1969. augusztus 22. Augusztus 20-án, a megye, járva, fellobogózott utcákkal, ünneplő ruhás emberekkel, alkotmányunkat éltető fel­iratokkal találkozhattunk mindenütt, hiszen Borsod va­lamennyi városában, közsé­gében is régóta készülődtek már a huszadik évforduló méltó ünneplésére. Emlékbe­szédeket, kultúrműsorokat, sportrendezvényeket tartot­tak, több új létesítményt is felavattak, sokan kirándul­tak, munkás-paraszt talál­kozókon töltötték az ünne­pet. i Felvonulás és lovasbemutató Mezőkö ve sóén A mezőkövesdi járás me­zőgazdasági dolgozóinak színpompás felvonulásával kezdődött meg az alkot­mánynapi ünnepség a járási székhelyen. Több mint ötez­ren vettek részt a felvonulá- * son és a nagygyűlésen, mely­nek ünnepi szónoka dr. Or­bán László elvtárs, az j MSZMP Központi Bizottsá­, gának tagja, a művelődés­ügyi miniszter első helyet­tese volt. Az elnökségben helyet foglaltak a megyei pártbizottság és tanács kép- . viselői, a járási, községi párt-, állami és tömegszer­vezetek vezetői. A nagygyű­lésen részt vevő mezőgazda- sági üzemek képviselői — többek között a tibolddaróci. a mezőkövesdi és a sályi termelőszövetkezetek küldöt­tei —, bőségkosarakat adtak át az elnökség tagjainak. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek az új kenyér megszegése. A nagygyűlés után nyitot­ták meg a járás üzemeinek és kisipari termelőszövetke­zeteinek termékbemutatóját. Délután kultúr- és sport­műsorral folytatódott a prog­ram. A kultúrműsorban fel­lépett a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövet­kezet kórusa és a kövesdi matyó együttes. A sportműsor fénypontja a mezőkereszte­siek lovasbemutatója volt. Az alkotmánynapi ünnepség munkás-paraszt találkozóval ért véget. A mezőkövesdi Kossuth, Búzakalász, Üj Elet és a sályi Bükkalja Ter­melőszövetkezetek tagsága baráti találkozón látta ven­dégül a Diósgyőri Gépgyár munkásküldöttségét. Augusz­tus 20-a alkalmából 14 ter­melőszövetkezeti dolgozónak adták át a kiváló termelőszö­vetkezeti tag kitüntetést. Üj létesítményt avattak Mezőcsáton Mezőcsáton az ünnepen adták át rendeltetésének a törpe vízmű több mint 12 kilométernyi vízvezetékét. Nagy eseménye ez a járási székhelynek, hiszen az eddi- . gi vezetékek elkészültével most már a község nagy ré­sze egészséges, jó ivóvizet kap. A községben a sportpályán tartották meg az ünnepsége­ket. Itt rendezték a mezőgaz­dasági kiállítást is, ahol a járás termelőszövetkezetei mutatták be termékeiket. A kiállításon mintaparcellákat is kialakítottak. A kiállítást, a kultúrműsort sokan nézték meg: körülbelül 5000 ember ünnepelte itt 20 éves alkot­mányunkat. Jubileum Sárospatakon Sárospatakon kedden este 6 órai kezdettel a művelődé­si házban tartották a műso­ros jubileumi ünnepélyt, amelynek szónoka, Karajz Miklós elvtárs, a Tokaj­• hegyaljai Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének elnöke emlékezett meg a • magyar nép első, igazi al- ' kotmányáról. Alkotmányunk születésével egyidőben alakult meg a ■ sárospataki Kossuth Terme­lőszövetkezet. Húsz éve, hogy ' Sárospatak dolgozó paraszt- ' sága szövetkezetbe tömörült, s azóta, a kezdeti nehézsé­gek után, szívós szorgalom­mal, kemény akarással év­ről évre gazdagodó, boldog életet teremtett magának. A Kossuth Tsz elnöke üd­vözölte az alapítókat és át­adta nekik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium kitüntetését, jutalmát. Bartha János, az első elnök és Bartha József a mezőgaz­daság kiváló dolgozója kitün­tetést kapta. Az ünnepély után változa­tos, színes kultúrműsor, szerdán pedig sportrendez­vény szórakoztatta a város lakosait. Zemplénagárd — határőr község A Bodrogköz északkeleti csücskébe érkezőt vadonat­új községtábla fogadja ezzel a felirattal: „Zemplénagárd határőr község”. Az avatási ünnepség augusztus 20-án zajlott le a község sportpá­lyáján. Megyénkben Zemp­lénagárd érdemelte ki első­nek a megkülönböztető ha­tárőr község címet. Újhelyi Tibor elvtárs, a Sá­toraljaújhelyi járási Pártbi­zottság első titkára, az ava­tóünnepség előadója elisme­réssel szólt arról, hogy Zemplénagárdon az emberek nemcsak a napi munkában állnak helyt, hanem a haza érdekeinek védelmezőiként is aktívan tevékenykednek. Helytállásuk a határ védel­mében példaként áll a fel­növő fiatal nemzedék előtt is. A határőr község cím fel­vételéről szóló oklevelet Újvári László ezredes adta át a község vezetőinek. Ezután kitüntetéseket, elis­merő okleveleket adtak át. A Közbiztonsági érem arany fokozatát kapta Iski Berta­lan Zemplénagárd, Révleány­vár, Dámóc községek kör­zeti tanácsának vb-elnöke, az ezüst fokozatot pedig Simon Barnabás állattenyésztési ag- ronómus. Kiváló határőr jel­vényt kapott Bányász Lász­ló, Falkus József, Farkas Nándor zemplénagárdi, Deák István, Keresztesi József dá- móci, valamint György Jó­zsef ricsei lakos. Elismerő oklevéllel jutalmazták a zemplénagárdi termelőszö­vetkezetet és az állami gaz­daság itteni üzemegységének kollektíváját, valamint a dámóci és révleányvári tsz- eket. A három községből tí­zen kaptak elismerő okleve­let. A község nevében Iski Bertalan vb-elnök mondott köszönetét a megkülönböz­tető cím adományozásáért, majd a község lakossága ne­vében emlékzászlót adott át a határőr alegységnek. A zászlót az őrs nevében Nagy György százados vette át. Az ünnepségek után kultúr- és sportműsor, majd szabad­téri bál következett. Szovjet fiatalok Királdon Az ózdi járásban Királdon, Zádorfalván és Arlón tartot­tak nagyobb ünnepségeket. Királdon közel 2500-an vet­tek részt a munkás-paraszt találkozón, amely egyben az ózdi szénbányák ifjúkommu­nistáinak baráti találkozója is volt, s amelyen 80 hazánk­ban tartózkodó szovjet fiatal is részt vett. A szovjet fiata­lok a felsőtárkányi magyar— szovjet barátsági táborból ér­keztek meg a királdi találko­zóra. A nagygyűlés szónoka Soós Ottó, a járási pártbizott­ság titkára volt. Zádorfalván négytantermes körzeti általános iskolát ad­tak át ünnepélyesen a lakos­ságnak. Itt Fügedi Péter, a járási tanács vb-elnöke mon­dott köszöntőt. Nagyszabású munkás-pa­raszt találkozót rendeztek Ar­lón is. Négy termelőszövetke­zet tagsága, a Borsodnádasdi Lemezgyár és a környező szénbányák dolgozói vettek részt az egész napos, gazdag kulturális programmal meg­rendezett találkozón. Jutalmazás a Taktaközben A szerencsi járásban tíz községben tartottak nagyobb szabású ünnepséget. A Tak­taközben már 19-én sor ke­rült az alkotmánynapi ünnep­ségekre, ezekből a községek­ből ugyanis sokan utaztak Miskolcra. A járási központi nagygyűlést Megyaszón tar­tották meg, ahol dr. Pockodi Lajos, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezető­je méltatta alkotmányunk je­lentőségét. A Szerencsi Cu­korgyárból közel száz dol­gozó érkezett Megyaszóra, hogy részt vegyen az ünnep­ségen és a munkás-paraszt találkozón. Jelentősebb meg­emlékezés volt még Taktasza- dán és Prügyön. Az előbbit öregeknapi ünnepséggel, az utóbbit pedig az önkéntes tűz­oltó egyesület fennállásának 70. évfordulójával kötötték egybe. Az alkotmány ünnepe al­kalmából nagyon sok — az aratásban kiváló teljesít­ményt nyújtó — termelőszö­vetkezeti tagot részesítettek pénzjutalomban. Em léktábla-avatás Edelényben Edelényben már 19-én kez­dődtek az események. A köz­ségben ünnepi tanácsülést tartottak, az 1-es számú ál­talános iskolában pedig fel­avatták Antal György, 1919- es mártír emléktábláját Az emléktábla-avató ünnepségen részt vettek a járás párt-, ál­lami- és tömegszervezeteinek vezetői, képviselői is. Augusztus 20-án, mint más, nagy ünnepek alkalmával is, az edelényiek kedvelt kirán­dulóhelyükön a kastélykert­ben töltötték az időt. A szép környezetben jókedvvel ün­nepeltek. Hányán férnek el a Blikkben? Abszurd kérdés, mégis úgy tűnt: augusztus 20-án jogos­sá válik. A szép napsütés­ben, a kellemes melegben ugyanis már a kora reggeli órákban valóságos autókara­vánok haladtak a hegyek -fe­lé, mintha a Bükk — mint valami hatalmas mágnes — húzta volna magához az em­bereket. Személygépkocsik, motorkerékpárok, különjára­tú autóbuszok, üzemek, vál­lalatok, termelőszövetkezetek fellobogózott, emberekkel te­li tehergépkocsijai igyekez­tek a szélrózsa minden irá­nyából a kedvelt kiránduló- helyekre, legfőképpen a Csa- nyikba, a munkás-paraszt találkozóra. A Bükk más útjait járva is olyan óvatosan kellett vezet­ni a pilótának, mintha nem is hegyek között, hanem va­lamely nagy forgalmú utcán haladna. Hollóstetőn, a tu­ristaházban, már a délelőtti órákban keresni kellett a helyet. A Szinva-forrátnál bográcsok körül serényked­tek a kirándulók, de csakha­mar valamennyi útmenti tisztás megtelt jókedvű em­berekkel. Akik később jöt­tek, azok már az erdei uta­kat járva kerestek letelepe­désre alkalmas helyet. A Csanyikban délután tető­zött a forgalom. A tömeg hömpölygött a tisztásokon a sátrak, büfék előtt. Az ide­érkező elé rendkívül színes kép tánilt. Üzemek, vállala­tok munkásai, termelőszö­vetkezeti dolgozók, asszonyok, férfiak, gyerekek, idős em­berek népesítették be a terü­letet. A tsz-dolgozók általá­ban patronáló üzemük mun­kásaival, régi ismerősökkel telepedtek le a gyepre. Üj barátságok alakultak. A gye­rekek a körhintát, a céllö­völdét, a fagyiárusokat lá­togatták. Vidámsággal, jókedvvel múlt el a nap. Girlf választották India elnökévé Varahgiri Venkata Giril szerdán India köztársasági elnökévé választották. A 75 éves volt szakszervezeti ve­zető megválasztása Indira Gandhi nagy politikai győzel­me az Indiai Kongresszus Párt jobbszárnya felett. Je­löltségét a kormánypárt bal­szárnya mellett a kommunis­ta párt is támogatta. Giri az állami gyűlések és a szövetségi parlament kép­viselőitől a szavazatok első összeszámlálása után 401 515 szavazatot kapott. Ellenfele a kormánypárt hivatalos je­löltje, Szandzsiva Reddi ösz- szesen 313 548 szavazatot nyert el. Ez azt jelentette, hogy az Indiai Köztársaság fennállása óta első ízben má­sodik szavazásra került sor. A szövetségi parlamentben megtartott újabb szavazás után Giri elnyerte a megvá­lasztásához szükséges 418 434 szavazatot — az összes szava- 1 zatok 51 százalékát — és ez-I zel ő lett India következő el­nöke. ’ 1 Á magyar munkásmozgalom vörös zászló bontása A z 1848—1849-es szabadságharc után, 1867-ig, mintegy 300 ezerre nőtt a munkások száma a 15 milliós, sok­nemzetiségű Magyarországon. Ez a mennyiségi gyara­podás politikai, munkásmozgalmi oldalról tekintve, minő­ségi változásokkal is járt. A munkások különféle szakmai, érdekvédelmi, önsegélyező és kulturális egyleteket léte­sítettek. Többféle tényező segítette elő a fejlődést. Min­denekelőtt az ipari munkásság elkeseredése. A munkahét 7 napos volt, tehát vasárnap is dolgoztak. A munkanap maximuma 16 óra, a minimuma 12—13 óra. A bér ala­csony. A lakbér magas és a lakáshiány elviselhetetlen. Nem csoda, hogy a külföldről érkező és az I. Internacionálé- ta­nításaival felfegyverzett munkások buzdítására kísérletek történtek egy általános munkásegylet megszervezésére, a szétforgácsolt erők összefogására, a szocialista tanok ter­jesztésére. Ekkoriban még általános szokás volt a valcolás is, a magyar munkások külföldi „tanulmányútja”, amely a hazatért munkások révén elősegítette a dolgozók általános felvilágosodását, öntudatosodását. Többféle próbálkozást követően 1868 februárjában ala­kult meg Pesten az első szocialista munkásszervezet, az Ál­talános Munkásegylet. Ez osztályharcos alapon akarta tö­möríteni a magyarországi munkásságot „szellemi és anyagi • érdekeinek” védelme céljából. Lényegében a nemzetközi munkásmozgalom elveinek, szervezkedési módszereinek erélyes jelentkezése volt ez Magyarországon. Az Általános Munkásegylet első vezetőinek és alapító tag­ságának aktivitása folyamatosan gyorsult. Táncsics Mihályt 1869 májusában választották meg elnöküknek, aki átadta nekik hetilapját, az Arany Trombitát. Osztályharcos elveik terjesztése céljából 1869 márciusában előbb Pozsonyban, majd 1869 augusztusában Pesten nyilvános gyűlést tartot­tak. A pesti népgyűlésre kétnyelvű plakátot adtak ki, s eb­ben megjelenésre szólították fel „Pest-Buda, Ö-Buda, Üj- Pest, Kőbánya és vidéke összes lakosait”. A népgyűlést „Pesten, a Kerepesi úton lévő gázgyár előtti téren”, a mai r Köztársaság téren kívánták megtartani 1069. augusztus 20- án, rossz idő esetén két nappal később. Valóban, augusztus 22-én, vasárnap délután 4 órakor, mintegy 12 ezer pesti munkás vonult fel példás rendben. Ez a tömeg akkoriban igen jelentősnek számított, de az esemény igazi történelmi jelentősége az, hogy a nagy nyil­vánosság előtt ekkor bontották ki nyíltan a vörös zászlót, a munkásmozgalom harci lobogóját és hirdették meg az egy­let osztályharcos, szocialista programját. Követelték az egye­sülési jogot, a sajtószabadságot, az állandó hadsereg meg­szüntetését, az általános népfelfegyverzést, az iskolák álla­mosítását (az állam és az egyház kettéválasztását), a nem­zetiségek egyenjogúságán alapuló független Magyarországot, a beleszólás jogát a törvényhozásba, általános választójo­got, adórendezést a progresszivitás alapján, és végül a papok kezén levő javak kisajátítását a népoktatás céljaira. Az Általános Munkásegylet tevékenységét figyelemmel kísérte az I. Internacionálé Főtanácsa is, amely 1869 nyarán Farkas Károly gépészt nevezte ki magyarországi főmegbí­zottjának. Az Általános Munkásegylet szervezetileg, poli­tikailag és ideológiailag sikeresen fejlődött. Elvi követke­zetességét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy az idős Táncsics tervét az állami szubvenció elfogadására — hatá­rozottan elutasította. A z 1869. augusztus 22-i nagy munkásdemonstráció min­denképpen nevezetes történelmi esemény. Ezen a na­pon a munkások ezrei és ezrei kaptak közvetlen po­litikai tájékoztatót és lelkesítő impulzust arra, hogy a saját kezükbe vegyék sorsuk intézését. F. M. Cyranliiewicz a Balatonná! üdüli A Lengyel Népköztársaság kormányának elnöke Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására csa­ládjával Magyarországon üdült. Balatoni programja során több alkalommal ta­lálkozott Fock Jenővel, a kormány elnökével. Elutazá­sa előtt Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese va­csorát adott tiszteletére. Részt vett a vacsorán Tadeusz He- nuszek. a Lengyel Népköz- társaság magyarországi nagy­követe is. Értekezlet Párizsban Semmi különös nem tör­tént a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes tanácskozás csütörtöki 31. ülésén. Az ülés érdektelenségét már ma­ga az a tény is jelezte, hogy két küldöttség, az amerikai és az észak-vietnami élén a he­lyettes vezetők (Ha Van Lau Szudán megszaMotla d’p’omáciai Kapcsolatait Romániával Szerdán este hivatalosan bejelentették: a szudáni mi­nisztertanács úgy határozott, hogy az ország megszakítja diplomáciai kapcsolatait Ro­mániával, amely diplomáciai képviseletét Izraellel az elmúlt napokban nagykövet­ségi rangra emelte. nagykövet és Philip C. Habib nagykövet) jelenték meg a ta­nácskozáson. Egyheti távoliét után viszont Nguyen Thi Binh asszony, külügyminiszter újra átvette a dél-vietnami ide­iglenes forradalmi kormány küldöttségének irányítását. Magyar delegáció utazott Helsinkibe Kárpáti Sándornak, a KISZ Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével szerdán Helsinkibe utazott a magyar fiatalok delegációja. A kül­döttség részt vesz azon az ifjúsági találkozón, amelyet a Vietnammal való szolidari­tás jegyében augusztus 23— 27 között rendeznek a finn fővárosban. ÍGY ÜNNEPELTEK MEGYÉNKBEN

Next

/
Thumbnails
Contents