Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG % Szerda, 1969. július 2, Orség;váBt᧠Bonnban NDK-küIdottség utazik Moszkvába Berlinben kedden hivatalosan bejelentették, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a Szovjetunió kormányának meghívására július 7-én NDK pártós kormányküldöttség utazik hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. Oeirii Dimitrov báláiénak 20. évfordulójára Elkerülhetetlen „istencsapá- sa”-e a fasizmus? A kispolgár lázadása? Hétköznapi kormányváltozás? Olyan hatalom, amely felette áll mind a burzsoáziának, mind a proletariátusnak? Ilyen kérdések fogKétfőről keddre virradóra Heinrich Liibkct Gustav Heinemann váltotta fel az NSZK köztársasági elnöki székében. Az elnökváltozás alkalmából rendezett fogadáson: balról Lübke volt elnök feleségével, Jobbra Heinemann elnök és felesége. Kedden délelőtt, a Bundestag és a Bundesrat együttes ülésén beiktatták hivatalába az NSZK új köztársasági elnökét, Gustav Heinemannt. Von Hassel Bundestag-elnöknek a lelépő Heinrich Lüb- két és az új elnököt üdvözlő szavai után a távozó elnök mondott rövid beszédet. Ezután Gustav Heinemann letette a hivatali esküt, majd Roscsin nyilatkozata Alekszej Roscsin, a genfi leszerelési tárgyalásokon részt v3vő szovjet küldöttség vezetője, hétfőn este Genfbe érkezett. Hangoztatta, hogy a tengerfenék demilitarizálásá- ról szóló egyezmény esélyei ígéretesek, és a probléma megoldása pozitív hatást gyakorolna más leszerelési kérdések rendezésére is. A szovjet küldött ugyanakkor rámutatott, hogy a leszerelés más kérdéseinek megoldása akadályokba ütközik. Roscsin bírálta azokat az országokat, amelyek, mint Nyu- gat-Németország, mindeddig kitértek az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására szolgáló atomsorompó- egyezmény aláírásától. A szovjet küldött azt mondotta, nincs tudomása arról, hogy megkezdődnek-e az amerikaiak által javasolt időpontban (augusztus elején) a szovjet—amerikai / tárgyalások, a rakéta-fegyverrendszerek korlátozásáról. ígéretekben bővelkedő székfoglaló beszédet mondott. Heinemann felhívta a világ népeit, hogy ne a fegyverkezési versenyben, hanem a leszerelésben és a fegyverkezés csökkentésében keressék a biztonságot. Az új elnök ezután aláhúzta: a német nép története sok olyasmit mutathat fel, amivel hozzájárult az emberiség gazdagításához. De népünk nevével való visszaélés a második világháború kirobbantásához vezetett. „Nem szabad kitérnünk annak a kérdésnek megválaszolása elől, hogy miképpen következhetett be a nemzeti szocializmus szörnyű korszaka, mert csak akkor nem fogják a többi népek ellenünk fordítani történelmünknek ezt a fejezetét”. Hereegr&é awatás záptojás hezj Kedden a caernarvoni kastélyban II. Erzsébet angol királynő ünnepélyes szertartás keretében walesi herceggé avatta fiát, Károly Fülöp Ar- t j.r György herceget. Az avatási ceremónián ott volt a királyi család csaknem vala- mennyi tagja, Wilson miniszterelnök, valamint Nixon elnök Tricia nevű leánya; a Magyar Népköztársaság képviseletében Dóczé Kálmán londoni ideiglenes ügyvivő vett részt a színpompás szertartáson. Tőzhalál A vietnami háború, és a vietnamiak mészárlása elleni I tiltakozásul Saigon forgalmas belvárosában kedden reggel az ! önkéntes tűzhalált választotta ! egy ismeretlen dél-vielnami katona. Készülődés a Holdra Az Apolló—11 űrhajó utasai — Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collins — folytatják előkészületeiket július 16-án esedékes Hold-repülési vállalkozásukra. Kedden a három űrhajóst teljes orvosi vizsgálatnak vetik alá. A NASA orvosi vélemény alapján elrendelte, hogy az Apolló—11 utasai „minél kevesebbet érintkezzenek emberekkel”, nehogy megbetegedjenek, ami kockáztatná küszöbön álló vállalkozásuk sikerét. Erzsébet királynő welsh és angol nyelvű beszédek után fia fejére tette a külön e célra készült, modern vonalú koronát, kezébe adta Wales jogarát és vállára borította azt a hermelinpalástot, amellyel 1911-ben Edward walesi herceget ruházták fel. A szertartást, amelyet a világ számos országában, becslés szerint körülbelül 500 millió ember nézett végig televízión — több kínos incidens zavarta meg. A tv színes és fehérNem mindennapi házasság Marcelo Vivas Castro, a venezuelai San Cristobal fél éve megözvegyült 78 éves polgára, 22 gyermek apja, oltár elé vezette a 15 éves Maria Adcla Chacont. fekete műsorában milliók láthatták azt a pillanatot, amikor a caernarvoni rendőrök egy réten kergettek, majd őrizetbe vettek egy fiatalembert. Erzsébet királynő hintájára egy 19 éves körüli walesi ifjú záptojást hajított, de nem találta el a hintó utasait. A fiatalembert a rendőrök elfogták. A tömegből a több órán át tartó precesszió végén számosán „pfuj”-olták a királynőt és Károly herceget. A 9000 lakosú Caernarvon község területén nem sokkal a 21 üdvlövés után bomba robbant a helyi postahivatal mögött. Sebesülés nem történt, de a robbanás keltette füstíelhő messzire látszott. A vasárnap, hétfőn és kedden történt merényleteket nyilatkozatban ítélte el Gwynfor Evans, a brit parlament egyetlen walesi nacionalista képviselője. Semmi sem bizonyítja — mondotta —, hogy a két ember halálát okozó kedd hajnali robbanás walesi hazafiak műve lett volna. Követelte: ha kiderülne, hogy a merényleteket nem walesi szabadságharcosok követték el, a kormány kérjen bocsánatot a walesi néptől, azért, hogy a sajnálatos robbanásokat „a walesi nép szabadságmozgalmának lejáratására aknázta ki”. Az alattvalói hűség zajos hangorkánjá- ba más disszonáns hang is vegyült: kedden az alsóházban felolvasták Emrys Hugs munkáspárti képviselő interpellációját, amelyben követelte, hogy Károly herceg ne kapja meg az államtól a Cornwall! fejedelemség nagybirtokainak jövedelmét, mert a királyi családnak úgyis elég pénze van. Hughes indítványával a ház nem is foglalkozott ... Megnyitották Kedden Sátoraljaújhelyen, a Mezőgazdasági Technikumban ünnepélyesen megnyitották az ifjúsági honismereti szakkörök harmadik országos táborozását. Budapestről, Szegedről, Pécsről és más városokból száz középiskolás és húsz iparitanuló-intézeti fiatal vesz részt a tíznapos találkozón. jrot, a bolgár nép nagy fiát, amikor a német fasiszták 1933-ban kirakatpert indítottak ellene is. ű arra is felelt, mi a teendő a fasizmus ellen. A Reichstag-per idején Dimitrov mögött már nagyszerű forradalmi múlt állott. Blagoev oldalán, 1903-ban lépett a bolgár marxisták mozgalmába, s mind magasabb szintű vezetőként szolgálta a forradalmi fejlődés ügyét. Egyik irányítója volt az 1923-as szeptemberi bolgár felkelésnek: in contumaciam halálra ítélték. Ö akkor már a Komintern, a III. Internacionálé Végrehajtó Bizottságában dolgozott, s mint e világszervezet főtitkára 1935 és 1943 között történelmileg bizonyított értékes munkát végzett, amit haláláig Bulgáriában folytatott. Dimitrovot 1933-ban Göring vérbírósága a Reichstag épületének felgyújtásával vádolta, így akarták őt és minden kommunistát befeketíteni a néptömegek szemében. Dimitrov azonban fantasztikus lelkierővel és csodálatot keltő külső szellemi fölénnyel a per folyamán bebizonyította, hogy a fasizmus a munkásosztály és minden dolgozó leggonoszabb ellensége, a nemzetközi ellen- forradalom zászlóvivője. Dimitrov fellépése milliók szemét nyitotta ki, s világszerte heves mozgalmak kezdődtek megmentésére. Végül a Szovjetunió fellépésére 1934- ben megszabadult Hitler börtönéből, hogy aztán a Komintern főtitkáraként kidolgozza híres antifasiszta téziseit és megszervezze a Komintern VII. kongresszusát, amely az egész haladó emberiséget mozgósította a fasizmus ellen. A VII. kongresszus elemezte a német fasizmus uralomra jutásának tanulságait. Megállapította, hogy a hitleristák azért győztek, mert a német dolgozókat a munkásegység hiánya és a testvérharc dezor- ganizálta, s ebben a helyzetben a burzsoáziának alkalma nyílott a parlamentarizmus, a polgári demokrácia, a szabadságjogok fokozatos lebontására. Dimitrov és a Komintern VII. kongresszusa bebizonyította, hogy a fasizmus, mint államforma, nem osztályok feletti és nem kispolgári lázadás. Ellenben olyan népcsalás, amely gátlástalan szociális demagógiával, nacionalista jelszavakkal, • a „plutokrácia” szidalmazásával, „szocialista” frazeológiával képes volt a maga oldalára állítani az elégedetlen kispolgárt és a proletariátus elmaradt elemeit. A Komintern 1935-ös VII. kongresszusa — Dimitrov tézisei nyomán — a fasizmus elleni harc sikere feltételének jelölte meg a forradalmi párt létét, a proletariátus harci egységét, a megfelelő politikát a kispolgárság és a parasztság megnyerésére, s a cselekvést a megfelelő időben. Kimondotta, hogy a siker legfőbb tényezője a munkásegységfrontra épített népfront. Dimitrov életműve nagy hozzájárulás volt az antifasiszta küzdelmek végső sikeréhez. És bár dicsőséges életútja 1949. július 2-án, 76 évea korában véget ért, tettei alapján milliók szívében él tovább ... A Pompidois-karrser közelről m Ül aMaíignon-palotáig 1968 NYARÁN, MIELŐTT DE GAULLE „a köztársaság tartalékába” helyezte volna miniszterelnökét, az egyik nyugatnémet családi képeslap terjedelmes riportot közölt Pompidouról. A jó tollú szerző, a spanyol származású Vil- lalonga (színész, riporter, regényíró) nem sajnálta a dicsérő jelzőket az akkori gau- lleista kabinetelnöktől, s bizonyára nem véletlenül írta riportja végén a jóslatnak is beillő mondatokat: „Az utóbbi hetek megmutatták, hogy Pompidou igazi államférfiúvá érett. Nem fejbólintójános,.aki vakon teljesíti De Gaulle parancsait. Nyilvánosan olyasmit mondott, amire De Gaulle környezetében soha egyetlen vezető sem merészkedett eddig: „Ügy döntöttem”. Valószínű, hogy Pompidounak lesz még bőven alkalma döntéseket hozni. Franciaország számára — úgy vélem — nem is lenne rossz.” A Párizsban élő spanyol világfi, a beavatott körök kitűnő ismerője, Pompidouék bizalmából, s feltehető: sugallatára jelezte a nagyra törő politikus terveit. Georges Pompidou elsőként dobta be kalapját a De Gaulle távozását követő elnökválasztási küzdelem arénájába. A ma ötvennyolc éves gaulleista pártvezér negyedszázados politikai karrierje — amit időnként a Rotschild bankház kedvéért és pénzéért megszakított — a csúcshoz érkezett. Eddigi pályafutása előkészületnek tűnik, nekifutásnak a nagy ugráshoz, amely sikerült. Á Francia Köztársaság elnöke lett. 23 éves korában szerzett tanári diplomát a francia, latin és görög nyelvből, Marseille egyik középiskolájába nevezték ki irodalomtanárnak. Egy évvel később feleségül vette — a szülők akarata ellenére — Claude Cahourt, a filológia doktornőjét, egy vidéki orvos csinos, szőke, irodalomrajongó lányát. Politikai ambícióit húsz évvel később, 1945-ben egyik volt iskolatársa, René Brouil- let ébresztette fel Párizsban. Keresett De Gaulle tábornok mellé egy „diplomás férfit, aki tud írni”. Pompidounak volt diplomája és tudott írni. ÍGY KAPCSOLÓDOTT A POLITIKÁBA, s vált De Gaulle árnyékává a második világháború utáni években a vidéki irodalomtanár, akinek nagyapja földbérlő gazda, apja pedig tanító volt. 1954-ben hátat fordított a politikának, ezúttal ismét egv véletlen találkozás következtében. Egyik volt egyetemista barátja bemutatta Guy de Rotschild bankárnak, aki éppen egy „új emberi” keresett vállalkozásai számára. Pompidou elhatározásában bizonyára volt annyi tervszerűség, mint véletlen, hisz néhány esztendős politikai pályafutása során megtanulta. hogy pénz nélkül ebben a szakmában sem lehet tartós sikerre számítani. Hallatlan energiával fogott a rábízott Rotscliild-érdekeltségű Északi Vasutak ügyeinek rendezéséhez, s rövidesen a bankház egyik vezetőjévé léptették elő. Az irodalomtanárból politikus, a politikusból bankigazgató lett, havi jövedelme — magyar pénzre átszámítva — megközelítette a 80—90 ezer forintot. Felesége, rokonai, s ő maga is úgy hitték, ezzel végleg be is futott a „nagyok” közé, hisz Rotschildék bankháza és az ellenőrzésük alatt álló 110 francia vállalat, társaság egyszerre jelent pénzügyi és politikai hatalmat a francia nagytőke élvonalában. 1958-ban, amikor már elkönyvelték örökös bankvezérnek, egy váratlan telefonhívást kapott De Gaulletól, aki éppen visszatérőben volt a politikai életbe. Csak egy esztendeig dolgozott a tábornok mellett, majd ismét visszatért a Rotschild bankházhoz. A pénz bűvölete akkor még erősebb volt. Rotschildék pedig csupa előzékenységből berendeztek házuk egyik emeletén egy külön lakosztályt Pompidouék számára. DE EGY IDŐ MÜLVA ISMÉT VISSZATÉRT De Gaulle zászlaja alá. Miniszterelnök lett, ebben a tisztségben Deb- rét váltotta fel, s a rendelkezésére bocsátott Matignon- palotát saját ízlése szerint rendeztette be. Ehhez az ízléshez a XV. Lajos-asztal éppúgy hozzátartozik, mint az absztrakt festők hatalmas képei a falon vagy a hatalmas ezüst cigarettás doboz, tele Winston cigarettával, amelyből körülbelül ötvenet szív naponta.
