Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

Szombat, 1969. jüfius 12. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Gépek regimentje az Aranykalász Tsz-ben Kiss Bertalan, a mezőkeresz­l.esi Aranykalász Termelőszö­vetkezet. elnöke' azt mondja, hogy a Meáárd-napi időjárás- jóslás nem babona, hanem sok évszázados népi-paraszti meg­figyelés. Az özönvíz meséjét csak úgy adták hozzá. Abban senki sem hisz, még a vallá­sos öregasszonyok sem. Ha azonban komolyan vesszük Medárd jóslatát, akkor bizony még jócskán lesz eső. Legfel­jebb július második felében várható, remélhető szárazabb időjárás. Rfiueeleo a oabosia Akkor is esett, az eső, ami­kor Mezőkeresztesen jártunk. Az araiógépeÍv megálltak. Az őszi árparendek hosszan kí­gyóznak a táblán. Szőkén, és az erő után szapultan. Az el­nöknek ez sem tetszett. Azt mondja: ha nem lenne kény­szer. fi egy szál árpát sem vá­gatna rendre. Még búzát sem. Legfeljebb magyar búzát. An­nak erős a szára, tarlója, és a zápor a levágott rendet nem poskolja te a földig. ■ — De muszátv aratni —tet­te hozzá az elnök. — Nem­csak azért, mert érettek az őszi árpák, hatleni azért is, mert. rengeteg a gabona és igen nehéznek ígérkezik az idei aratás. Megmondom őszintén: kicsit félek is az idei aratástól. — Miért,? Talán több a ter­més, mint tavaly? — Nem. A terméshozam ná- hstrk most egy-ket mázsával kevesebb lesz holdanként, mint tavaly. Búzából húsz má­zsára számítunk. Tavaly 22 és lel mázsa volt. — Ennek mi az oka. hiszen mindenütt gazdagabb termést várnak, mint tavaly. — Kicsit megkéstünk a ve­téssel. Egyes táblákat későn tudtunk felszabadítani és be­vetni. Meg ■ aztán ... egyesül­tünk i.s. A mezőnagymihályi földek termő ereje gyengébb, mint a többié. Így aztán üze­mi átlagban nem lesz annyi búzánk, mint lavaly. A mezőkeresztesi Aranyka­lász jelenleg a megye legna­gyobb területű termelőszövet­kezete. összesen 11 000 ka- tasztrális hold. Két falu — Mezőkeresztes és Mezőnagymi- hály — határa. A gabonave­tés: 3600 katasztrális hold ösz- szesen. Ebből 2125 hold a ke­nyérgabona, a „kenyér-búza”, ahogyan az elnök mondja, mert van francia, fajtájú ta­karmánybúza is 690 holdon. A francia búza igen gazdag ter­mést ígér, legalább 30 mázsát holdanként, de a minősége nem olyan jó, mint a Bezosz- tája fajtáé. Takarmánynak vi­szont kiváló. Jobb, mint az őszi árpa. A szövetkezet veze- lősége el is határozta, hogy őszi árpát nem termelnek to­vább, csak francia búzát — takarmánynak. Szovjet kombáinokHal Az aratást meg június 26- fin- elkezdték, de csak lassan tudtak haladni. Az óíiás szö­vetkezeti gazdaságban 15 szov­jet kombájn végzi az aratás dandárját. Kiváló gépek. Van két kévekötő és két rendvágó aratógép is. És öt cséplőgar­nitúra. Azt a terményt, amit a kévekötő aratógépek vág naiv le — hagyományos módon — el kell csépelni. — Mennyi a napi kapacitás? — kérdeztem az elnöktől. — Ha nem zavar az időjá­rás és mehetnek a kombájnok, a búzában reggeltől estig, ak­kor naponta 35 vagon ter­ményt takarítunk be. A tisztító, szártíó, rakodó és tároló kapacitás is méltó a gazdaság méreteihez. Tavaly vásároltak egy OVP—20 típu­sú magtisztító gépet. Ez egy­maga 1200 mázsa gabonát tisz­tít meg naponta. Az óriási gazdaságban bár­merre megy az ember, minde­nütt gépek fogadják. A kom­bájnok után öt lehúzó szerke­zettel öt szalmaletakafító bri­gád dolgozik. A szalmát azon­ban nem emberek emelgetik, kazlazzák, mint régen, hanem húrom nagyteljesítményű, úgynevezett „homlokrakodó- kazlazógép”. MTZ-traktorok működtetik hidraulikus szer­kezettel. Vannak hagyományos elevátorok is a szalmakazla- záshoz, de az elnök szerint azokra aligha lesz szükség. A betakarítás komplex. Annyira komplex, hogy rész­ben már az őszi vetést is elő­készítik. A tarlóra istállótrá­gyát szórnak, körülbelül ezer holdat tudnak aratás után azonnal megtrágyázni. Ezt a munkát is gépesítették. Három markológép rakja ' speciális trágyaszóró kocsira a trágyát os a vasvilla felesleges szer­szám. Dolgoznak a műtrágya- szóró gépek is. Végül nehéz, lánctalpas gépek, DT-traktorok következnek és beszántják a trágyát, feketére „festik” át a szőke tarlót. Két műszakban dolgoznak. Már őszi velőszán­tást is készítenek. A régi szorgalom gyümölcse Kiállítás Kandó Kálmán életművéből M <*« /*" ossor ásták a nagy magyar feltaláló sxobrtít Száz esztendeje, 1669. júliu­sában született Kandó Kál­mán, a nagyvasutak váltóára­mú villamos vontatásának út­törője. Az évfordulóról a XIX. vasutasnap ünnepségeinek ke­retében tegnap, július 11-én, pénteken délelőtt emlékezett meg a MÁV Miskolci Igaz­gatósága és a Közlekedéstu­dományi Egyesület Borsod megyei szervezete. . A miskolci Tiszai pályaud­varral szemben felállított Kandó-szobornál a Kandó Kálmán nevét viselő vasutas szocialista brigádok helyezték el az emlékezés koszorúit. A koszorúzás! ünnepségen részt vett özv. Dobrovits hajosné, Kandó Kálmán leánya is. Az ünnepélyt Csajka István, a MÁV Miskolci Igazgatóságá­nak főkönyvelője, a Közleke­déstudományi Egyesület köz- gazdasági szakosztályának el­nöke nyitotta meg, maid Cray Vilmos, a Nehézipari Műszaki Egyetem elektrotechnikai tan­székének tanszékvezető do­cense mondott ünnepi beszé­det. A koszorúzás! ünnepsé­gen Manndorff Béla, a Ganz- gyár nyugdíjas főmérnöke, Kandó Kálmán egykori mun­katársa idézte fel a nagy ma­gyar feltaláló életútjának leg­fontosabb állomásait. Az évforduló alkalmából a Közlekedéstudományi Egyesü­let Borsod megyei csoportja kiállítást ^ndezett az MTESZ miskolci székhazában. A ki­állítást tegnap délelőtt, a ko- szorúzási ünnepség után Pásztor Pál,' a MÁV miskolci igazgatója nyitotta meg. Ün­nepi beszédében méltatta Kandó Kálmán munkásságá­nak világraszóló jelentőségét. Elmondotta, hogy Kandó Kál­mán forradalmasította a vas­úti vontatás fejlődését, elgon­dolásainak lényege még ma sem avult el, sőt a jövőben is érvényes marad. Ezzel kapcso­latban utalt a további; felada­tokra. a vasút fejlődésének jövőjére is. A Kandó Kálmán életmű­vét bemutató kiállítást július 16-ig, naponta délelőtt 10 és este 7 óra között tekintheti meg a nagyközönség. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fő ereje: a gép. Ren­geteg gép. S amíg néztem őket, eszembe jutott, hogy nem is túlságosan légen —• öt éve, ta­lán annyi sincs — éppen itt, Mezőkeresztesen, ilyenkor, aratás idején arról beszélt Kiss Bertalan elnök, hogy a vezetőség példát, mutatott. Még vasárnap is arattak. Kaszával. Mondta, hány holdról aratták le a termést és mennyi ke­resztet raktak össze. És talán három éve annak, hogy pokoli nyári hőségben, a cséplőgép mellett szintén fulladoztak az emberek, mert vállon vitték a búzával teli zsákot. Hajnaltól késő estig, szinte megállás nél­kül, vállon. Most egy szál ter­ményt sem aratnak kézzel, gé­pek kazlazzák a szalmát, négy gabonafúvó és két szállítósza­lag továbbítja a terményt. Gyorsan és pontosan. Gyorsab­ban és pontosabban, mint — még nem túlságosan régen is — az ember. Az óriási szövet­kezeti gazdaságban ma már a legtöbb munkafolyamat — az aratás-betakarítás szinte tel­jesen — gépesített. Szellőiéi József Fasipari íizem épül Mezőkövesdien A Budapesti Kismotor- és Gépgyár vezetői májusban jár­tak Mezőkövesden, ahol talál­koztak és tanácskoztak a me­gyei tanács és a járási tanács illetékes vezetőivel. A téma egyszerűen fogalmazva: új vasipari üzem létesítése Mező­kövesden. A Budapesti Kismo­tor- és Gépgyár vezetői el­mondották, hogy feladataik év­ről évre nagyobbak, termékeik iránt a kereslet nő, Budapes­ten azonban nem tudnak ele­gendő munkaerőt szerezni. Ezért fordultak az olyan na­gyobb vidéki települések felé, ahol nincs elegendő ipari üzem, munkaerő-felesleg vi­szont jelentkezik. © A megye és a járás vezetői — természetesen — örömmel fogadták a budapesti gyár ajánlatát. Bárczl Béla elvtárs, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese így nyilatkozott erről: — A Budapesti Kismotor- és Gépgyár Mezőkövesden meg­építendő üzeme teljes egészé­ben megfelel a megye ipar- fejlesztési terveinek, elveinek és megyénk egész ipari terme­lési szerkezetének. A rendel­kezésünkre álló anyagi eszkö­zökkel hozzá is járulunk az üzem felépítéséhez. Ugyanis a következő években várható, hogy megyénkben a bányák­ból munkaerő szabadul fel. A megyei tanács kívánsága, hogy a Mezőkövesden létesítendő ú:i vasipari üzemben elsősorban- a bányákból felszabaduló mun­kaerő kapjon foglalkoztatást. Azt kértük, hogy az új munka­helyek nagyobb részére volt bányászokat állítsanak be. El­sősorban olyanokat, akik Me­zőkövesden, vagy u környéken laknak. A volt bányászok ré­szére létesítendő minden mun­kahely beruházási költségéhez körülbelül harminc-negyven- ezer forintot tudnak biztosíta­ni. A tervek és kivitelezési prog­ramok is elkészültek. E terv szerint az üzem létesítése kö­rülbelül 25—27 millió forint be­ruházást igényel. Az üzemtele­pítéshez szükséges körülbelül öt katasztrális hold nagyságú területet a Mezőkövesdi köz­ségi és járási Tanács ingyen biztosítja. Az új üzemet a je­lenlegi Mezőkövesdi Gépjavító Állomás közelében tervezik felépíteni. A mezőgazdaáági gépjavító is segít, a kivitele­zésben. Elsősorban: az építke­zés idején vizet, energiát., szo­ciális létesítményeket bocsát az építkezés rendelkezésére és lehetősége szerint — esetleg szakmunka vállalásával — más módon is igyekszik a gépjaví­tó hozzájárulni, hogy Mezőkö­vesd új üzeme minél előbb el­készülhessen. A fő üzemcsarnokot 1200 négyzetméter alapterületűre tervezik. Úgynevezett AGRO- KER. B-tlpusú vasvázas csar­nokot építenek, mert ez a leg­olcsóbb, és felépítése gyorsan Szíjgyártók a kohászatban A gyár egyik kevésbé for­galmas helyén dolgozik a szíjgyártó üzem kis munkás- kollektívája. Első hallásra ta­lán furcsának tűnik, hogy a közel 19 ezer dolgozót foglal­koztató Lenin Kohászati Mű­vekben ez a kis üzem is fon­tos szerepet tölt be. — A gumijavítókkal együtt huszonnyolcán dolgozunk itt — mondotta Gondol Ferenc üzemvezető. — A nagy kiter­jedésű gyárnak nincs olyan része, ahol valamilyen formá­ban ne lenne szükség mun­kánkra. A nagyjavítások, vagy üzemzavarok idején számtalan fajta és méretű tömítőgyű­rűkre. alátétekre, védőruhák­ra és kesztyűkre van szükség. De a termelést közvetlenül is befolyásolja munkánk. Évente mintegy 100—120 da­rab szállítószalag javítását végzik el a szíjgyártók. A ko­hászat összes gépjárműinek, meghibásodott gumiabroncsait és belső gumijait is itt javít­ják. Paradicsomszüret — Tapasztalatainkból jól is­merjük a gyárnak a mi mun­kánkkal kapcsolatos gondjait- Éppen ezért helyeselnénk, hogyha a munkaruha és a kü­lönféle védőfelszerelések sg^ lejtezését a mi üzemünk vé­gezhetné el. Rengeteg csatot és egyéb, még használható anyagokat megmentenénk még a gyárnak. Gazdasági előnye lenne annak is — folytatta az üzemvezető —, ha üzemünk viszonylag nem drága, de több kis. hasznos gépet kapna, amelyeken az üzemekben szükséges bőrféleségeket gyár­tani tudnánk. Így ugyanis lé­nyegesen csökkenne a gyár évente több millió forintra rúgó ilyen irányú költsége. A jószándékú és hasznosnak ígérkező javaslatokról Boros Árpád, a vállalat rezsiosztá­lyának vezetője úgy nyilatko­zott, hogy a selejtezés módosí­tása valóban hasznos lejjet. Ami pedig az új kisgépek be­állítását illeti, helyes lenne, ha azok megvásárlásának költsé­gét gazdaságossági számítá­sokkal is bizonyítanák. A szíjgyártók, munkájukkal az eddigieknél is nagyobb hasznára szeretnének lenni a vállalatnak. Elképzeléseik, igyekezetük — a gyár többi kisüzeméhez hasonlóan — mindenképpen egyik megte­remtője a vállalati munkasi­kereknek. • Gutman József elvégezhető. Az új üzem összes munkahelyének nagysága, a termelőterület — beleértve a raktárakat is — összesen liöuD négyzetméter lesz. A megépí­tés üteme a tervezet szerint: 1971. május 31-én részleges üzembe helyezés, 1971. decem­ber 31-én teljes üzembe he­lyezés. Az első ütemben 270 férfi és 130 nő foglalkoztatá­sát, munkába állítását terve-' zik. További terv: 800, később — a lehetőségek szerint — ezer munkás foglalkoztatása. Egyelőre — az üzembe helye­zés után — évi 60—80 millió forint termelési érieket ter­veznek. Az új mezőkövesdi üzemben elsősorban közúti járművekhez szükséges alkat­részeket fognak gyártani. Ké­sőbb — a termelés kialakulása után — esetleg fékberendezé­seket is. Az új üzemben első­sorban lemezlakntosokra cs esztergályosokra lesz szükség. Az első munkásokat az „anya- vállalatnál”, n Budapesti Kis­motor- és Gépgyárban képezik ki. Sz. .1. Miniszterhelyettesi dicséretet kapott a Borsodi Vegyikombinát igazgatója Óvjuk a gabonát a lii/íiil Minden esztendőben fontos es ismétlődő feladat a kalászos mezőgazdasági termények tűz­kár-mentes betakarítása. A tűz. elleni védekezés a mezőgazda­ság területén minden Időben fontos, de különös jelentőség­gel bír a betakarítás idején. Erre figyelmeztetnek a tavaly nyáron bekövetkezett sajnála­tos tűzesetek: ,495 ízben pusz­tított a tűz, ez háromszorosa volt a korábbi évek átlagának, s a kárérték is több mint hét­szeresére emelkedett. A tüz­esetek több mint ötven száza­léka a lábonálló terményben okozott kárt. Az illetékes tűzrendcszcti szervek felhívják a gazdasá­gok vezetőinek, önkéntes tűz­oltóknak, a társadalmi szer­veknek a figyelmét, hogy a baj megelőzése, érdekében fo­kozzák az éberséget. A kriti­kus időben szervezzék m- mindig a lábonálló, mind i?1 dig már a learatott gabona zését. át A gabonát a vasútve mentén 40—60 méter mJérnö- ben vágják le, s a ke-erelők, boglyákba rakott ternvmunká- letve a kombájn-szaja mél- vasútvonaltól hatvan s mun- az. asztagot pedig sáIX. vas­távolságra heiyezzémnepélye- aratással egyidejűié: négy barázda széles dőszántással akadó-*® . a tűz esetleges to01?1 sét. Gondoskodjar.laít ,,, oltására megfelelő’^ oszlalya eszközökről. í”"----------------------•••••••• 2 0 millió | Az Állami Biztosít' • megyei Igazgatósága J fél évben 20 millió for-gp • zetett ki a tsz-eknek é,,,; • mi gazdaságoknak kár-. « címén. Ebben az összegbe/ • téli kipusztulások, valamint £ szántóföldeket, növényeket ér jégkár szerepel. Dr. A tarnabodl Tarnagyöngye Tsz asszonyai a melegház! paprikák és fóliás zöldségek ulán most a kinti paprika- és paradicsomtáblák termesét szedik. A korai paradicsom jól jö­vedelmez, 25 holdnyit vetettek belőle. Szekér Gyula, a nehéz­ipari miniszter első helyette­se elismerését fejezte ki dr. Szántó Istvánnak, a Borsodi Vegyikombinát igazgatójának, a kombinát első félévi kiemel­kedő termelési eredményeiért. „Örömmel értesültem a kombinát első félévi kiemel­kedő termelési eredményei­ről. Meggyőződésem, hogy e sikerek jelentős részben a ki­váló irányításnak, a magas színvonalú műszaki felkészült­ségnek és a kollektíva közös erőfeszítéseinek köszönhetők. Ez megnyilvánult egyrészt a hibás ammóniagyártó beren­dezések kijavításában és üzes : ■A Ví ;t meltetésében. a magyar mér­nökök által tervezett régi am­móniaüzem 'termelési tartalé­kainak feltárásában és hasz­nosításában. másrészt a pvc- gvártási technológia tovább­fejlesztésében. Amikor gratulálok igazgató elvtársnak és munkatársainak az elért sikerekhez, kérem, hogy a vállalat előtt álló ú.i, nagy feladatok megoldásában is hasonló munkát végezze­nek. További eredményes munkát kívánok a vállalat minden dolgozójának. Dr. Szekér' Gyula, a nehézipari miniszter első helyettese.”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents