Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-06 / 154. szám
Vasárnap, 1969. július 6. KZAK-MAGYARORSZAG 5 Napirenden: a termelékenység interjú Kossá Józseffel9 a Munkaügyi Minisztérium fősstályvesetőjével Az ivóvíz nyomelemei- és az érelmeszesedés Egy miskolci orvos kutatásai — Milyen hatása van a vanádiumnakl — Mit mutat 3 év halálozási adata? Két állomás között Ezen a délután a három vasutas nem tért be a sarki kocsmába egy kupicára. Csendesen ballagtak egymás mellett hazafelé. Amíg a távolodó vonat ablakából láttam őket, még nem is beszélgettek. A nem dohányzó szakaszban történt, ök hárman bóbiskoltak, a negyedik — szintén vasutas — egy kislánnyal játszott. A gyerek hosszú, szőke hajú vidámság, csakhamar a kocsi kedvence lett. Mindenkitől kérdezett valamit, egy fehér bajúszú bácsinak az ölébe ült, és szépen megköszönte a csokoládét, amit egy néni nyújtott neki. Aztán szaladt tovább, elkérte a kalauz lyukasztóját, majd visszatért a legbiztonságosab- nak vélt negyedik vasutas térdére. — A magáé? — kérdezte a -hármak" egyike. — Az enyém — sóhajtott a férfi. Kitűnő lett, és mivel megígértem neki, elvittem maga mmal a munkahelyre. Ott játszott egész nap a raktárban. A társaim azt is mondták, hogy könnyebb még rakodni is, olyan vidámságot csinált... — Szép gyerek, — mondta a másik. — Csinos anyukája lehet. — Meghalt, — szólt csendesen az apa. — Vakbélre operálták. Jelentéktelen műtét. ö Belehalt. Ilyen volt, mint a gyerek. Vidám, életre való teremtés. Ügy szerettem, hogy alig hiszem cl most is. Hat éve már... A gyerek akkor volt tize. két hónapos. — A nagyszülők élnek? — kapcsolódott bele a harmadik is. — Igen. De nem hagyom én elvinni. Jól megvagyunk mi ketten. Én nevelem őt, meg 6 is engem. Hat év után ma ittam először egy féldecit. De a szememből közben kijött a könny. Munka után a többiek mentek a bódéhoz, engem nem is hívtak már, megszokták, hogy nem megyek. Akkor odajött hozzám a lányom és azt mondta: „Apu, azért megihatsz te is valamit, hogy én itt vagyok", Nem mertem visszautasítani az engedélyt. Inkább gyorsan felnéztem a felhőkre ... A három vasutas a következő állomáson leszállt. Már megszokták, hogy a sarkon ilyenkor megisznak egy kupicával. Ezen a délutánon nem tértek be a kocsmába. Mentek egymás mellett szótlanul. Van úgy, hogy nem esik jól az em bernek ..'. Dankó István Jók a terméskilátások Július első hetének végén továbbra is bíztató jelentések érkeznek a vidéki mezőgazdasági üzemekből. Az agro- nómusok azonban ezekben a napokban a szépen érő gabona mellett már nagyobb figyelmet szentelnek az egyéb növényi kultúráknak is. A korábbi esőzések, majd a július eleji napsütés hatására a ka- oásnövénvek és szálastakar- mánvok fejlődése igen jónak mondható. A kukorica lénve- gesen fejlettebb, mint a korábbi évek hasonló időszakában volt. Még a tavaszi szántásba vetett növények is erőtel- | jesek és a várható termés j szempont jából ígéretesek. A I korai vetésű kukoricáknál — I elsősorban az ország déli ré- íszén — már megkezdődött a címerhánvás A mélvebh fekvésű területeken a sok csa~ padék miatt azonban a növények helvenként átmenetileg megsárgultak. A mezősázdászok szerint az egyéb növénvi kultúrákat is valósággal elkénveztette az időjárás Jót tett az eső és a napsütés a cukorrépának a dohánvnak. a fűszerpaprikának. valamint a kendernek és a lennek. Az esőzéseket azonban leginkább a bureonva hálálta meg. Az eddig betakarított újburgonya holdanként 40—70 mázsa termést adott. A vöröshagyma-termés kilátását kedvezőtlenül befolvá- solja. hogy Makó körnvékén mintegy ezer hold kiterjedésű hagymaültetvénvt jégverés ért; mintegy 50 százalékos kár keletkezett. NEM EZ AZ EESÖ ALKALOM, hogy olyan, megyénkben folyó orvosi tudományos kutatómunkáról számolhatunk be. : amely világviszonylatban is fi- | gyeimet kelt. Külföldön észlelték korábban, hogy a levegőbe került nagyobb mennyiségű vanádi- um — egy-egy üzemi baleset során — jelentős élettani elváltozásokat okozott az emberi szervezetben. A vanádium kis, de változó mennyiségben az ivóvízben is fellelhető. Dr. Takács Sándor, a KÖJÁL megyei főorvosa már évek óta behatóan foglalkozik Borsod megye ivóvizeiben előforduló nyomelemekkel, sazok élettani hatásait vizsgálja. A vanádiummal 1966-óta foglalkozik kiemelten, s ebből készíti most disszertációját is. Érdekes végigtekinteni azt az utat, amelyet a kutató orvosnak végig kellett járnia, míg ma már határozottan bizonyíthatja, hogy az ivóvíz vanádium tartalma is hatással van vizet fogyasztók közt. Takács doktor vizsgálódásai szerint a víz keménysége és lágysága önmagában nem befolyásoló tényező ebben az esetben. Ha azonban a vízhez vanádiumot társított, akkor tapasztalta, hogy a vanádiumos kemény víznél alacsonyabb lehet az ér- elmeszesedéses halálozás. Háromturnusos állatkísérletet folytatott, köztük egyik egy évig tartott. Egyértelműen kitűnt, hogy a vanádiumnak jelenős koleszterin és zsírcsökkentő hatása van. Az állatkísérleteknél szerzett tapasztalat után a kutató orvos nagy érdeklődéssel kezdte vizsgálni ilyen szempontból megyénk különböző településeinek ivóvizét. A nyomelemek közt a vanádiumot területenként változó mennyiségben találták. .Ugyanakkor összegyűjtötték az adott községben nyolc év alatt elhaltak számát, s abból kiemelték azokat az eseteket, amikor a halál oka érelmeszesedés volt. Már ez utóbbi munka kezesebb a vízben előforduló vanádium. Mindez azonban csupán egy tudományos kutatómunka első jelentős állomása. A további vizsgálódás kitér majd a különféle összefüggések bizonyítására, egyéb behatások kizárásának tisztázására, valamint arra, hogy a már eddig kimutatott vanádiumhatást menynyiben befolyásolja a táplálkozás, vagy éppen az ivóvízben előforduló más nyomelem. Egy dolgot azonban már most tisztán lehet látni — s ez volt az oka annak is, hogy a vizsgálódás nem terjedhetett Iá sem Kazincbarcikára, sem Ti- szapalkonyára —, hogy az említett ivóvízhatások élettani vonatkozásban csak akkor egyértelműek. ha azt a bizonyos vizet hosszú időn át. talán azt is mondhatnánk, nemzedékeken át fogyasztja a lakosság. Nem valószínű ugyanis, hogy gyógyulást jelentene egy érelmeszesedésben szenvedő betegnek, ha — a térkép szerint —• Miskolc, vagy Edelény vidékére költözne. Következő lépés lehet majd a jövőben, hogy ezeket a kutatásokat, vizsgálódásokat továbbfolytatva. a vanádiumki- vonat gyógyszerként szolgáljon bizonyos betegségeknél. Ha ez így lesz, folytatódik az elkezdett sor, hiszen annak idején hasonlóképpen találták meg az ivóvíz jódtartalma és a golyvás megbetegedések közti összefüggést, valamint a vízben található fluór, vas és más nyomelemek élettani vonatkozásait. JOGOSAN LEHETÜNK RA BÜSZKÉK, hogy ennek a fontos kutatómunkának első jelentősebb állomásához megyénk tudományos munkával foglalkozó orvosainak egyike jutott el. Dr. Takács Sándor főorvos különben legutóbb ezzel kapcsolatos tevékenységéről beszámolt a Magyar Higiénikusok Társaságának 1969. évi, Miskolcon megtartott vándorgyűlésén. Ezen az összejövetelen. az ország jelentős szakemberein kívül részt vett Cserkinszkij szovjet professzor is, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, a moszkvai orvostudományi egyetem közegészségügyi intézetének vezetője. Takács doktor kutatásai felkeltették érdeklődését, külön is tárgyalt vele. s kérte, hogy munkájának éddigi eredményéről feltétlenül számoljon be szovjet orvosi szaklapban is. Adamovics Ilona pette feltűnően előtérbe került, hogy ahol az ivóvízben nagyobb mennyiségű vanádium található a községben, abban a községben a lakosság számához viszonyítva alacsonyabb az érelmeszesedésben elhaltak aránya. Némely településen viszont, ahol ez az arány százalékosan megdöbbentően magas volt, sokkal kisebb meny- nyiségű vanádiumot tudtak kimutatni az ivóvízben. EZT KÖVETTE AZ AZ IZGALMAS munka, amikor térképen feltüntették az alacsony és magasabb vanádiumtartal- mú vizek előfordulási helyét. Amint az itt látható megyei térkép mutatja, összefüggő termetet kaptak. A térképen fehéren maradt részen magasabb az ivóvíz vanádiumtar- talma, s ezzel összefüggően alacsonyabb a halálesetek okai közt az érelmeszesedés aránya. A vonalkázott részen ki— többek között — az érelmeszesedés kialakulására. Az érelmeszesedést többek között az is okozhatja, hogy a szervezetben a normálisnál magasabb a szérum koleszterin és zsír. Ezek az anyagok a vérben halmozódnak fel és az érfalat károsítják. Takács doktor nyálakon végzett kísérletet. Először vizsgálta azt a külföldi szaklapokból ismert feltevést, amely szerint az úgynevezett kemény vizet fogyasztó lakosság közt kevesebb az érelmeszesedésben elhaltak száma, mint a lágy — Ide tartozik: végre hatékony munkaerő-g azdálko- i á st kellene folytatni a vál- alatoknál. Törődni a saját ne- /eléssel, perspektívát adni az ímbereknek, s ezzel azt a fontos tudatot: számítanak rá, szükség van a személyére. \ teljes foglalkoztatottság — A munka termelékenységének lassuló növekedése, más kérdésekkel egyetemben ismét fölveti a régi problémát, a teljes foglalkoztatottság helyes értelmezését. — A kérdés jogos, s nagyon fontos. Sok a téves felfogás, 5 még a központi szervek sem egyértelműen ítélik meg a lelyzetet. A teljes foglalkoztatottság azt jelenti: a munkaképes korú lakosságból társaláírói méretekben munkát ta- álnak mindazok, akik munkát seresnek. A teljes foglalkoztatottság tehát nem egyenlő azzal, hogy minden faluban, minden kis településen működjék ipari üzem, azaz mindenki a lakóhelyén találjon munkát. — Nem lehet megoldás a manufakturális körülmények konzerválása, s még kevésbé ilyenek létrehozása. A termelékenység, mint fogalom, s mint gyakorlat, nem tűri a korszerű állóeszközök, s pénz- :szközök szétaprózását. — Az igazi humanizáció az, na létrejön az optimális arány egyén és közös érdek között, mert a társadalomnak nem munkaviszonyokra, hanem — munkára van szüksége! A mindenáron létrehozott munkahelyek tehát ellentmondanak a humanizmusnak, hiszen a társadalom csak azt oszthatja el az egyéneknek, amit megtermelnek a gazdaság egészében, s nem oszthatja el a — munkaviszonyokat... — összegezésként: a szabályozók tökéletesítése a kívánatos változások kulcsa. Nagy nyereséget csökkenő, vagy akárcsak lassúbbodó termelékenységi ütem mellett hosszú távon lehetetlen elérni. Ezért érdeke minden vállalatnak, hogy hosszú távra gondolkodjék. s ezért érdeke a népgazdaságnak is, hogy szabályozóival a nyereségérdekeltségben erőteljesebb szerepet juttasson a munka termelékenységének. Feltehető, hogy a szabályozók ilyen természetű módosítására is sor kerül. csökkenése vagy emelkedése elsősorban nem munkaügyi kérdés, a célhoz, a gyorsabb növekedéshez igen sokfelől vezet az út, s a szerényebbek közé tartozik a munkaügy. Éppen ezért rossz megoldás lenne úgy vélni: drákói munkaügyi rendelkezésekkel — létszám-befagyasztás, a munkahely-változtatás megnehezítése, stb. — megkapjuk a fejlődés alapját. — A korszerű technika fokozottabb alkalmazása mellett döntő a komplex, minden tényezőt magába foglaló szabályozó rendszer, amely helyes irányban tartja a nyereség- érdekeltséget, arra sarkallja a vállalatokat, hogy érdekük legyen a több és korszerűbb termék, az élőmunkával való takarékosság. Hosszú távra számolni — A munka termelékenységet rendkívül sok tényező — ha más és más mértékben is — befolyásolja. Tapasztalataik szerint kellő figyelem jut ezekre a gazdasági egységekben? — A sokféle tényező közül csak azokról szólhatok, melyek egyúttal munkaügyi kérdések is. Ezek száma sem csekély, ezért csupán kettőt emelek ki. Az egyik: még mindig igen nagy tartalékok rejlenek a jobb munkaszervezésben, a hó végi, negyedév végi hajrák felszámolásában, a termelés egyenletesebbé tevésében. A másik, s szerintem rendkívül fontos tényező: a racionálisabb munkaerő-gazdálkodás, s ezzel összefüggésben a munkahelyet változtatók számának csökkentése. 1966-ban huszonöt-harminc százalékkal növekedett a munkahelyet változtatók száma. Egészséges „feszül (séfjét“ — Félreértés ne essék: nem minden munkahelycsere rossz. Szükség van arra, hogy a pályakezdő fiatalok keressék, s megtalálják helyüket, van népgazdaságilag is szükséges, tehát társadalmilag indokolt munkaerő-mobilitás — profilváltozások, idénymunkák, gyermekgondozási segélyt igénybe vevők, s akik a helyükre lépnek —, ám a teljes mozgás mintegy fele megítélésünk szerint nem ilyen okokkal magyarázható. Árra gondolok: érdeke legyen minden munkavállalónak, hogy helyén maradjon. Nem a munkavállalók egyéni jogait kell csorbítani, hanem tökéletesíteni a vállalathoz hűek érdekeltségi rendszerét. — Jól megfizetni a kiválót, nem félni attól, hogy ez — sokat emlegetik — belső „feszültséget” teremt, hiszen az ilyesfajta feszültség nagyonis egészséges. A fejlődés, a nemzeti gyarapodás egyik fő mércéje világszerte a munka termelékeny- hegének növekedése, e növekedés gyorsasága vagy lassúbbodása. 1968-ban, a várakozásokkal ellentétben az egy fő- bo jutó termelés mindössze 1,4 százalékkal növekedett az állami iparban 1967-hez mérten, s több ágazatban nem érte el a korábbi szintet sem. Okokról ős okozatokról, összefüggések sűrű szövevényéről beszélgetett munkatársunk Rózsa Józseffel, a Munkaügyi Minisztérium munkaerő-gazdálkodasi főosztályának vezetőjével. Lassuló növekedés — Az országos adatok közismertek. A számok egyben száraz kifejezői nagyon • is beszédes tényeknek, nevezetesen a termelés—létszám—termelékenység triumvirátusa közötti szoros összefüggéseknek. Hogyan ítéli meg ön a múlt évet? — Tény, hogy bármilyen mutatóval mérjük is a munka termelékenységének változását, az utóbbi évtizedhez mérten 1968-ban jelentősen csökkent a növekedés üteme. Különösen jelentős a visszaesés 1967-hez képest. Azaz: nőtt ugyan az egy főre jutó termelés, de nem a kívánt, s a korábban átlagos mértékben. Rögtön hozzá kell tenni: maga a termelés növekedése is csak fele volt — öt százalék — a sokévi átlagnak ... — Az okok összetettek. A reformra való felkészülés időszakában, 1967-ben a vállalatok jelentős tartalékokat képeztek, kifejlődőben van a piaci kontroll, s ez termelési struktúra változtatására késztette a vállalatok egy részét stb. Ugyanakkor az induló árakban túl nagy nyereség szerepelt, s ezért a vállalatokat nem késztette a nyereség növelése különleges erőfeszítésekre, sok esetben a termelés növelésére sem. Nem sokat fejlődött a munkaerő-gazdálkodás, az átlagbérszint hatása is érezhető voít. mert a létszámot emelő vállalat kedvezőbb helyzetbe jutott a másiknál, attól függetlenül, hogy erre a létszámra a termelésben szükség volt-e, vagy sem. — 1969 első négy hónapjának adatait figyelembe véve, nem tapasztalható változás. Vajon lehclségcs-e központi intézkedésekkel elősegíteni a holtpontról való kimozdulást? — Valóban, az év első négy hónapja sem csökkenést, sem emelkedést nem mutat. Figyelemre méltó azonban, hogy míg 1966-ban májusig nőtt a foglalkoztatottak száma az iparban, addig most öt hónap alatt csökkent. Ez talán apró jele lehet egy kedvező változás kezdetének... — Hangsúlyozni szeretném azonban: a termelékenység Átépülnek a községek Egyetlen olyan községe sincs i megyének, amelyben ne építkeznének az emberek. A szép, új családi házak igazán gomba módjára nőnek ki a földből, s ez egyben azt jelenti, hogy a községek és a tele- í pülések arculata teljesen át- f alakul. í A mezőkövesdi járás községeiben 1967-ben 279 új családi 5 ház épült. < 1968-ban viszont már 305 j új házba költöztek be a > családok. í Az idén, 1969-ben az előző ! éyinél ismét több, körülbelül 1350 új családi ház elkészülése | várható. Valamennyi új épület tszép. tágas, több szobás, egészséges és korszerű. A legtöbb é helyen már fürdőszoba is épül íaz új családi házakban. 5 A járás székhelyén, Mezőkö- tvesden folytatódik a városin < bérházak építése is. Kettő mór ! tavaly elkészült. í Ez évben újabb két bér- ) ház építését fejezik be. El- | készült az 1971—1975. évi s időszak lakásépítési terve t is. 1 Mezőkövesden a negyedik > ötéves terv időszakában 400 S városi jellegű lakást szándé- | koznak felépíteni. Ennek egy < része szövetkezeti és OTP-hi- S fellel épülő társasház lesz. A S terv szerint 32 lakást fiatalokénak építenek fel a KISZ lakás- } építési akciójában.
