Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

Szombat, 1969. július 5. ESZAK-MAGYARQRSZAG 5 A milliók egyetemes A f adás etoff a Marina A Szovjetunióban 11 éve mű­ködnek a népi egyetemek. Szá­muk több mint 17 000, a hallga­tók száma körülbelül 3 millió. A különböző intézmények több mint 200 ezer tudósa, előadó­ja, tanítója, valamint a nép­gazdaság szakemberei és a kul­turális dolgozók adják át tu­dásukat a sok millió, tudásra vágyó hallgatónak. Az önképzés elősegítésére szolgáló eme sajátos tanintéz­ményeknek több mint 30 szek­ciója van: köztük társadalom- politikai, műszaki-gazdasági, kulturális, kommunista neve­lésügyi. Elsősorban a társada­lompolitikai egyetemek száma növekedett. V. I. Lenin születésének 100. évfordulója megünneplésével kapcsolatban Moszkvában, Le- ningrádban, Ukrajnában és Belorussziában, Üzbegisztán­ban, Örményországban például ezeknek száma 32. Üzbegisztán­ban 16, a leningrádi területen 10. Hallgatóik Lenin életét és tevékenységét, legfontosabb műveit, a kommunista építés gyakorlatát tanulmányozzák. Felkeresik a Lenin életében szerepet játszott helyeket, Le­ninről szóló filmeket vetítenek nekik stb. így törekszenek ar­ra. hogy életközeibe hozzák a nagy forradalmár személyét és munkásságát. Balatonfüreden befejezéshez közeledik a Balafon-part egyik legmodernebb szállodájának építése. A 280 két­ágyas. fürdőszobás szállodának a műszaki átadását már megkezdték. Július első felében beköltöznek a vendégek a 14 emeletes, reprezentatív szállodába. A Borsod megyei Tanács hét­éves tervet dolgozott ki a tele­pülések ivóvízellátásának nö­velésére. Eszerint 1975-ig álla­mi segítséggel, a vízügyi alap felhasználásával, valamint a lakosság és az érdekelt intéz­egy csatornán elfolyt a Sajó­ba, emiatt a vállalat nehéz pénzeket fizetett ki. A megol­dás — amit alkalmaznak —, hogy a vizet a technológia egy megfelelő pontjára vezetve, messzemenően csökkentik az ilyenfajta veszteséget, illetve az új eljárással évi 100 ezer forint értékű vizet takarítanak meg. Dicséretes vonása a brigád életének és munkájánál^ az is, hogy a gyár kapuin túltekint­ve. egyéb irányú kötelezettsé­geket is vállalnak. Elhatároz­ták, hogy minden tekintetben segítséget nyújtanak a putnoki óvodának. Megfigyelték, hogy a játékhoz, a gondtalan szóra­kozáshoz, nincs elegendő esz­köz az óvodában. Ennek meg­oldására. gondosan felkészülve ajánlották fel a segítséget, ami ma már gyakorlati tettekben nyilvánul meg. A brigád tehát minden te­kintetben igyekszik kitenni magáért, elismeréssel beszél­nek róluk a munkahelyen és a vállalatnál, a Borsodi Vegyi­kombinátban. (—th—) menyek hozzájárulásával, 350 millió forintos költség­gel mintegy 500 kilométer hosszú csőhálózatot fektet­nek le, és 55 községben lé­tesítenek új törpevizműve- kct. így hét év alatt 335 ezerre emelkedik a vízművel ellátott lakosság száma. A nagy jelentőségű vízügyi program megvalósítására az érdekelt községekben vízmű­társulatokat szerveztek, vagy szerveznek. A tanács és a lakosság közös összefogásával az idén már megkezdték a mnlyinkai, az aszalói, az egerlövői, a négyesi, a bor- sodivánkai, a gclcji, a szendrői és a boldvai tör- pevízművek építését. Ezek egy része az év végére el is készül. A falvak vízellátásának biz­tosítására felhasználják a kris­tálytiszta vizű hegyi forráso­kat is. Dél-Borsodban például a káesi és a sályi karsztforrá- sok foglalásával új regionális vízmüvet alakítanak ki, amely­nek építését pénteken kezdték meg. Az új létesítményből ve­zetékeken keresztül 9 község­be — Mezőkövesdre, Tibold- darócra. Bükkábrányba, Me­zőkeresztesre, Szentistvánba, Kácsba. Sályba, Mezőnyárád- ra és Mezőnagymihályba —, mintegy 50 ezer emberhez jut majd el az egészséges ivóvíz. Az idén mintegy 4 millió fo­rintos beruházás felhasználásá­val felépítik a karsztforrások foglalásához szükséges mű­tárgyakat. és Borsod megye új regionális vízműve a felsorolt községek lakosságának anyagi támogatásával 1973 végére el­készül. A Tisza menti Mezőgazda­sági Tsz javaslatait hosszabb idő óta ismerjük, azzal kap­csolatban az érdekelt szak- igazgatási szervek és a végre­hajtó bizottságok vezetői is­mételten tárgyaltak a tsz el­nökével. E tárgyalások ered­ménytelenek maradtak. „Hi­vatalos papírt” a tsz azért sem kaphatott, mert nem tett eleget a II. kerületi Tanács V. B. építési-közlekedési cso­portja 1963. december 6-i fel­hívásának. Az építési csoport helykijelölési dokumentáció benyújtását, kérte, ami alapját képezi a további hatósági el­járásnak. ' Az építkezés mi­előbbi megkezdése azon mú­lik, hogy a tsz elfogadja az általunk javasolt helyet, s ele­get tegyen a törvényes előírá­soknak, melyek az építkezési engedélyezést szabályozzák. Téves az a megállapitás, hogy a tsz 2000 négyzetméter­nyi helyet kapott a miskolc­tapolcai strand területéből. A tsz elnökét ismételten tájékoz­tattuk, hogy a strand jelenle­gi területe kicsi a fürdővendé­gek pihenésére, a strand te­rületét tovább csökkenti nem lehet, ott a Miskolci vá­rosi Tanács nem ad át terü­letet a tsz részére. Középtávú terveink között szerepel a ta­polcai strand vízfelületének és területének további lényeges növelése. A későbbiekben ez nyújt majd lehetőséget a strandon újabb vendéglátó egység létesítésére. Javaslatot tettünk a létesítmény Tapol­ca más, forgalmas területén való elhelyezésére. A tsz azon­ban nem nyilatkozott, hogy elfogadja-e vagy sem. AZ ELŐBBIEKBŐL kitűnik, hogy nem született megálla­podás a városi tanács és a tsz között, tehát nem állapodhat­tunk meg a terülctfelhaszná- lási díj ügyében sem. A te­rületfelhasználási díj a terü- lelgazdálkodással összefüggő­en, jogszabályon alapuló befi­zetési kötelezettsége a beruhá­zónak, a beruházási költségek­nek ugyanúgy részét képezi, mint a tervezési vagy a kivi­telezési költség. Miskolc-Ta­polca közművesítéséhez a vá­rosi tanács eddig is sok millió forintot fordított, a ráfordí­tások nagysága a következő években sem csökken. Így például ez évtől folyamatosan bevezetik a gázt. ami további súlyos terheket ró a tanácsra. E ráfordításoknak a városi ta­nács csak a töredékét kapja vissza a területfelhasználási dijakból. Ha erről lemondana, súlyosan sértené a város ér­dekeit, a bevételi források csökkenésével további fejlesz­tési lehetőségeinket veszélyez­tetnénk. A gazdasági számítások so­rán valamennyi költséget fi­gyelembe kell venni, ismere­teink szerint a jelzett létesít­mények üzemeltetése számot­tevő nyereséget hoz majd a termelőszövetkezetnek, amiből a városi tanács a későbbiek során nem részesül. Hibás az a felfogás, hogy a tsz a váro­si tanács helyett építi meg a létesítményeket. Ezt elsősor­ban. számítva az ott képződő jelentős nyereségre, saját gaz­dasági érdekeiből kiindulva teszi. A peremterületek ellátásá­nak javítása céljából készek vagyunk megvizsgálni, hogy a komlóstetói kisvendéglő meg­építése során eltekintsünk a területfelhasználási díj átuta­lásától, mivel az ottani beru­házás valóban kevésbé látszik gazdaságosnak. A KERÜLETI és a városi tanács vezetői egyetértenek minden tapolcai fejlesztéssel, amelyeknél a lakosság érde­kei és a beruházó érdekei egybeesnek. Nem támogatha­tunk azonban olyan törekvé­seket, amelyek jelentős gazda­sági előnyökkel járnak a be­ruházó. az üzemeltető részére, a városi tanács eszközeinek és a lakosság érdekeinek ro­vására. Olyan formában, hogy szükség van-e Tapolcán to­vábbi kereskedelmi, vendég­látóipari létesítményekre, sen­ki sem tette fel a kérdést. Ezek helyének meghatározá­sánál azonban figyelembe kell venni egyéb tapolcai létesít­mények, így a strand üzemel­tetését is, valamint a terület lehetőség szerinti egyenlete­sebb ellátását. Ä tanácsnak jelentős anyagi terheket kell elviselnie minden tapolcai fej­lesztés esetében, ezeket a ter­heket nem tudjuk egyedül vállalni, mivel a vendéglátó- ipari-kereskedelmi létesítmé­nyek nyeresége nem a városi tanácsnál, hanem az üzemel­tető vállalatoknál, szövetke­zeteknél képződik és csapódik le. Rózsa Kálmán Miskolc város Tanácsa vb-elnökhelyettese Megkezdték a dél-borsedi regionális víznő építését lett volna nekem az a két óra Ingék társaságában.) Akik még ott maradtunk, szorosabbra fűztük a „barátság szálait”. Azt hiszem, egy volt közülük, aki ebben a melegben is dolgozik valahol. No, és ez a fiú, ha kis­sé fukar is, de azért ad némi lóvét a többinek. A cigi­gondot is ő vállalta magára. A Drága. Csak most gondban vagyok, mert hamisak ám azért a kis zsiványok. Ketten a Panoráma sörözőbe hívtak, az Avasra. Lehet, hogy velük megyek, mert mondták, nem kell fél­nem ott. a sötétben. Elvégre velük vagyok, és azért már van egy kis tekintélyük. Három ba­rátom a Kossuthban vár hét­re. És egy a Dominót tartotta a legmegfelelőbb helynek. Azt hiszem, földobok egy húszfil­lérest ... ...és visszamenyek a munkahelyemre. Az lenne most a feladatom, hogy elmondjam, milyenek ezek a fiatalok. Ml a tartalma életüknek, hogyan élpek? Saj­nos, nem lettem sokkal oko­sabb. Nem találtam meg az életük tartalmát. Azt hiszem, nincs is tartalma ennek a lé­hűtő semmittevésnek. Hiszen nem is élnek ők. Nem tudom, túlzás-e. ha azt mondom: ve­getálnak. Még a holnapnak sem, csupán a mának élnek. Az teszi boldoggá őket, ha rend­őrségi beavatkozás nélkül si­kerül végrehajtaniuk egy-egy izgalmas botrányt. Tudni kell, hogy ők nem bűnözők még, de félő, hogy előbb-utóbb bűnténnyé válnak a most még csak kellemetlen akciók. Lévay Györgyi AZ ESZAK-MAGYAROR- SZÁG 1969. június 24-i szá­mában A tiszakcszi tsz fel­ajánlja: éttermet, üzletsort, szállót épít Tapolcán című cikkben, a tsz vezetőjének nyilatkozata alapján néhány téves megállapítás látott nap­világot. A cikkben foglaltak­kal kapcsolatban álláspon­tunk a következő: As illetékes válaszolt m fiszakeszi t tap o Icai c d £ ■ ^ i- ­azt hittem, sikerül föllelnerr bennük egy-két értékes vonást. Az szinte nem igaz, mennyire szeretik egymást! Forró csók és hanyag kézfogás nélkül nem maradhat el találkozás, és azt is tudjuk, hogy Ing tegnap székelykáposztát ebédelt. Pedig akkor még ott sem volt Ing. Csak fél óra múlva jött. Vala­mi főnökféle lehet, mert „le­döbbentek”, amikor észrevet­ték, hogy rossz a hangulata. Senki sem érdeklődött, mi tör­tént vele. Nem is volt rá szük­ség. — Meghívtak sétálni a yar­dok kettőkor, az éjjel. Rohadt volt az ágy. És majdnem éhen döglöttem. No, remélem, tud­játok, hogy szétverem az egész bagázst, ha nem lesz kaja azonnal!? 1 „j# Már elment a kis göndörhajú két zsemlyéért. Jó is lett Ingnél. De velem sehogysem szimpa­tizált. Pedig igazán kedves vol­tam (ha nehezemre esett is). Dicsértem a Kossuth mozi hallját. Tényleg jó, hűvös volt ott. Télen meg melegít a köz­ponti fűtés csöve. És minden­kor itt van mindenki. Azt mondják, hogy évekkel ezelőtt fedezték fel ezt a cuki kis he­lyet. De rá kellett jönnöm, miért utál az Ing. Mert meg­mondtam neki, hogy ara va­gyok, és a jövendőbelim nem forintos. Meg kellett tudnom azt is, hogy a forintosok „egy fölöttes hatóság”. Piszok vagá­nyok és nehezen lehet meg­környékezni őket. Ők a krém a melbán. Az „életbevágó” kérdéseken kívül persze unalmasabb dol­gokról is szó esett. Panaszkod­tak, hogy nem minden mozi­látogató adja szívesen azt a néhány vasat. Ilyenkor aztán van egy kis baj, mert be kell verni a szemtelenebbjének a képét. A mozi góréja rendes tag. — Amikor azt mondja, egy- kettő, mi sorakozunk, az „In­dulj!” vezényszóra pedig testü­letileg kivonulunk. Setét La­jossal meg is értik egymást: góré dirigál, Setét engedelmes­kedik. így tudtam meg, hogy Setét a vezér. Ing csak mellékábra, ha van is tekintélye. Közben eljárt az idő. Las­san gyülekezni kezdtek az em­berek a pénztár előtt, mert kezdődött a 11-es előadás. Né- hányán közülünk is vettek je­gyet. Hívtak engem is, de nem tetszett a film címe. (Hosszú tjuy kezdődőit, keltek. Mit esznek azon a ter­men, hogyan élnek? Az érdek­lődésem aztán kíváncsisággá fajult, s elmentem a miskolci mozi halijába. Könnyű dolgom vplt, sokkal nehezebb próba­tételre számítottam. Most el­mondom, mi kell hozzá, hogy valakit befogadjanak társasá­gukba. Kell egy doboz Symphonia, bár a Kossuth is megteszi. És gyufa kell még. Az feltétlenül kell. Mert hát én nem csinál­tam mást, csak megálltam az egyik oszlop mellett és rágyúj­tottam. Abban a pillanatban mellém penderült Jutka, aki később „barátnőm” lett. — Légy szíves, egy kis tü- zet... — Parancsolj! — Jé, te menvaszony vagy? Nem, az nem lehet igaz! Mis­kolci ? — I-igen ... — Te is? — Nem, csak néhány hónap­ja élek itt. Albérlet, tudod ... — És nem is dolgozol? — Hülyeség ilyen meleg­ben ... Majd ősszel menj el egy kicsit melózni, hogy le­gyen valami a munkakönyved­ben, mert különben lecsapnak rád a yardok. Ezt már az a „barátom” mondta, aki közben Jutka után jött. — Hol laktál egyébként? — Angyalföldön. Ekkor már “"“"kiS szerencsémre. Kész siker ez egymagában: három ember hallotta, hogy angyalföldi va­gyok. Én lettem ugyanis ezzel a „Frédi, jó emberünk”. Akkor jöttem csal: zavarba egy kicsit, amikor egy igazi angyalföldit mutattak be. Ki kellett vágnom magam valamivel. Ócsárolni kezdtem az angyalföldi vagá­nyokat, de még az eredeti chicagói jelvényemet is be kel­lett dobnom, amelyen foszfo- reszkál a halálfej és a betűk, hogy „Speed Kills” (gyorsan ölő). — Nem jön? — Ki? Ja. a vőlegényem? Talán jön. Még várok ... — Gyere felhívjuk — aján­lotta Jutka. Szerencsémre nem tudtam beszélni vele, mert „el­felejtettem” munkahelye cí­mét. Barátnőmet közben meg­hívta egy bácsi egy kávéra. Tényleg bácsi volt, jó ötvenes­nek néztem. Visszamentem sztán a srácokhoz. Akkor még A Kossuth mozi haltjában dolgozni ? Isagaa©& kalandja veit Setét a vezér után kerül elő a hétköznapok tetteinek sorából még néhány olyan, nagyon is figyelemre méltó, sikeres akció, ami gya­rapítja, gazdagítja a brigád életét és munkáját. Nagyfokú önállóságukat di­cséri az a gyors és operatív hely­zetfelismerés is. amit a brigád a duplikált szelepek módosítá­sánál tanúsított. Bosszantotta őket, hogy évente mintegy 30 —40 szelepet kell cserélni, mert mindig kilyukadt. Addig mére­gették. számítgatták a lehető­ségeket, figyelembe véve a légi kisebb észrevételt is, amíg megtalálták a megoldást. Eb­ben az esztendőben már nincs gondjuk a szelepekkel. Azt csi­nálták. hogy valamennyit sav­álló lemezzel burkolták be, amivel elérték, hogy lényege­sen megnőtt az élettartamuk. S ami nem akármilyen ered­mény: a múlt esztendőt is fi­gyelembe véve, ezzel a mód­szerrel több mint 70 000 forint értékű megtakarítást értek el. Ennek a brigádnak a nevé­hez fűződik az ammonszulfát üzemben a kondenzviz vissza­nyerésének a megoldása. A túl­zottan szennyezett víz eddig „A roHC^nt jármű mindenki- í fői elhagyottan, élettelenül he- 1 vprt az üzem egy félreeső zu- i Sábán, ahol. még belebotlani is i csak készakarva lehetett. A Jakab Béla vezette, Op- rendelt Sándor nevét viselő ( brigád azonban belebotlott. Ott , , hak néhányon a targonca te- . >eme felett, és azon meditál- < ;ak: hogyan lehetne életre kel- ; ’eni. A brigádvezető szólalt meS elsőnek: , ~ A futóművet kell helyre- , Pofozni, aztán újra „nyargal- , hat”! Igen ám, de honnan szerez- ] ,'ek meg a szükséges kelléke- ] Két? Mert itt a méret, a szab- j any, a terhelés mind-mind ^ámításba jön. t. Nézzünk szét a hulladék- laten! ~~ ötlött fel a gondo‘ Jc<u!ím *s tétováztak sokáig. jóetésük sikerrel járt. Meg- aií?- k mindazt az alkatrészt, „y" hiányzott, azóta a tar- iat?ca újra méri a gyér út- 1 Megjavították, v,': Még legalább egy évig b„.Ja. 1 strapát — mondja a br'gad vezetője. Szó szót követ, s egymás Leleményes emberek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents