Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-03 / 151. szám

Csütörtök, 1969. július 3. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 k Egyesült Magyar Szénbányák és a NIKEX szerződése Diosopri várjátétok Úttörők a „török úton91 Romantikus nyári úttörőakció kezdődött a napokban Miskolcon. A diósgyőri és az egri várat ke­resi fel a nyolc őrs hatvannégy tagja. Az egyhetes várjátékok al­kalmával a gyerekek egyik cso­portja végigjárja, a Bükkön át az egykori török öszvérutat, míg a másik csoport vonaton megy Egerbe, s onnan jön majd visz- sza a diósgyőri várhoz. A miskolci Ady Endre Művelő­dési Ház, a városi úttörő elnök­ség, a TIT hadtudományi szak­osztálya és a városi tanács mű­velődésügyi osztálya rendezésében, a városi KISZ-bizottság és egyes vállalatok vezetőinek védnökségé­vel kerül sor c játékos túrára. Ütközben a táborhelyeken a vá­rak történetéről, a Bükk világá­ról és a táj idegen forgalmi ne­vezetességeiről vetélkednek az úttörők. Vasárnap, július 6-án este hét­kor a diósgyőri vár tövében gyűl ki majd az ünnepélyes tábortűz. Értékelik a várjátékok során ren­dezett vetélkedő eredményeit, s a legjobb csapatok megkapják az értékes jutalmakat. Ügy tervezik, hogy ezután min­den nyáron megrendezik a vár­játékokat, s jövőre meghívják az egri pajtásokat is. Az Egyesült Magyar Szén­bányák és a NIKEX Nehéz­ipari Külkereskedelmi Válla­lat vezetői hosszú lejáratú ke­retszerződést írtak alá. A meg­állapodás értelmében Magyar- ország 10 legnagyobb szénbá­nya vállalatának megbízásából a NIKEX korszerű bányabiz­tosító berendezéseket, hidrau­likus önjárókat, egyedi acéltá­mokat szerez be. A szerződés lehetővé teszi, hogy a magyar szénbányák beruházásait egy­séges elvek és műszaki kon­cepciók alapján bonyolítsák le. A NIKEX abban is közremű­ködik, hogy az eddig külföld­ről vásárolt berendezések gyártását itthon megszervez­zék. Szőlőkorszerűsítés A tokaj-hegyaljai szőlők zö­mét régen, kisüzemi művelés­re telepítették. Ezeket a mai korszerű gépekkel művelni csak úgy lehet, ha bizonyos korszerűsítési munkálatokat végeznek az ültetvényekben. Ez a korszerűsítés lényegében nem más, mint az, hogy min­den második sor szőlőt kivág­nak. Sokan szörnyűlködnek emiatt. Sajnálják a „drága” r Sorozatban gyártják a Viktóriát szőlőt és azt hiszik, hogy a megritkílott ültetvény termés­hozama felére csökken. Ez azonban nem így igaz. A kor­szerűsített ültetvények felényi tőkeállománnyal is teremnek annyit, mint a régiek, mert a meghagyott sorokat kordono- sítják. Így a venyigék na­gyobbra, hosszabbra nőhetnek és több fürt képződhet raj­tuk. Ráadásul több tápanyag is jut a tőkéknek, hiszen a gyö­kérzet nagyobb területről — a kiirtott sorok helyéről is — szívhatja a tápanyagot. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság eddig már 200 ka- tasztrális hold régi szőlőültet­vényt korszerűsitett. Ez egy­ben lehetővé teszi a gyors, ha­tékony gépi művelést, ami ol­csóbb is. mint a kézi. Tehát a termelési költségek is jelen­tősen csökkennek. Az eddigi eredmények alap­ján a gazdaság vezetői most úgy határoztak, hogy tovább­folytatják a régi szőlőültetvé­nyek korszerűsítését. A terv szerint ősszel és a következő tavaszom további 200 holdon irtják ki a második sorokat, a meghagyott sorokat kordono- sítják, s ezzel lehetővé válik a régi szőlők gépi művelése. Üj telepítés ebben az évben csak 62 holdon lesz. Sorozatban gyártják az AT 450-et, a Viktória televíziót, amely a Delta-Super utóda. Az új készülék érzékenysége lényegesen nagyobb, korszerű technológiai eljárással készül, úgynevezett fekvő monopancles módszerrel. Ez lehetővé teszi, hogy minden alkatrész könnyen hozzáférhető, javítása egyszerű, a tv-készülék hűtési viszonyai a korábbi be­rendezéseknél jobbak és így az alkatrészek élettartama hosszabb. Cementgyári dolgozók üdültek az HDK-ban A Cement- cs Mészművek szakszervezeti bizottsága, va­lamint az NDK-beli VEB Ze­mentwerke Rüdersdorf között létrejött barátsági és üdülte­tési szerződés értelmében dol­gozók és gyermekek csere- üdültetése vált lehetővé. Ennek kapcsán a napokban érkezett haza a 6 főből álló cementgyári dolgozók csoport­ja, akik két hetet töltöttek az Csökkentett munkaidő as ósdi kenyérgyárban A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat üzemegységei közül elsőként az ózdiban, július 1- től bevezették a csökkentett munkaidőt. A csökkentett munkaidőre való felkészülést már az elmúlt évben megkezd­ték Özdon, de szakmunkás­hiány miatt csak ez év máso­dik felében tudták megvaló­sítani. A lehetőséget az te­remtette meg, hogy újabb sü­tőipari dolgozókat szerződtet­tek. Július 1-től 34 kemencé­nél dolgozó munkás heti 42 órát dolgozik, a kenyérgyár többi dolgozója pedig 44 órát. Két állomás között Nyugodt, kellemes hangú ember. Választékosán be­szél, megfontoltan ejt ki minden szót. Kicsit előre­dőlve cigarettázik, szeme sarkából az elsuhanó szán­tóföldeket nézi. Mintha nemcsak arra gondolna, ami­ről mesél. Hiszen ott, az ablakon túl most éppen ha­talmas répatábla rohan, emitt meg szőkülő árpakalá­szok simogatják az embef- szemét. Ez az 6 igazi éle­te. Nyolc évig volt tsz-elnök, s jelenleg is tsz-ben dolgozik. — Most jöttem haza Sopronból, a szívgondozóból. Kipihentem magam. Nagyon szépek ott a fenyvesek. Maga a gyógyulás az a vidék. Én különben is szere­lek utazni. — Járt már külföldön? — Hogyne. Voltam a Szovjetunióban, a múlt nyá­ron meg az Adrián. A tenger volt a legcsodálatosabb, amit eddig láttam. En semennyi pénzért nem hagy­nám el a családomat, ezt az országot, de oda szívesen kimennék minden nyáron pihenni egyet... — Még nem láttam a tengert, meséljen róla. Mesél. Felszabadultan, a tengert is megszégyenítő tiszta, friss mondatokkal. Két duplát rendel a moz­góárustól. Megisszák, aztán még kettőt kér. Szeretnék szólni, hogy árt a szívének. De közbekérdez: — JGs te miért jöttél vissza a megyébe? — Itt nyolcvancentis a fekete föld. Már nem bír­tam a ■homokot... Elneveti magát, aztán elkomolyodik. Miskolcra ér­tünk. Elindul a betonjárdán, mintha csak valamelyik dűlő mellett baktatna a határban. Útközben egy szót sem szólt munkájáról. Pedig minden mozdulatában ott él a parasztember kemény elszántsága. Azé az emberé, akinek a szívét is megette a termőföld. Azé az emberé, aki nyolc évig volt egy tsz elnöke, s aki­nek igaz utak nőttek a talpához... Dankó István Nehéz talpra állni pszichésen is káros —, hogy ezeket az elcsavargott gyer­mekeket a rendőrségen tartott gyermekszobában szállásolják el egy, esetleg két éjszakára. Sem a gyermekek, sem a már kiszabadult emberek nem te­kinthetők bűnözőknek, tehát nem rendőrségi, hanem polgá­ri gondoskodásra lenne szük­ségük. Tudjuk, könnyű kérni, s a lanács asztalán magasra hal­mozódnak a különféle fontos­ságú még megoldatlan ügyek. Itt azonban többről van szó, mint pénzről. Ki ne tudná, hogy az utógondozás szem­pontjából milyen nagy jelen­tősége van annak, hogy a bör­tönből szabadult első éjszakáit pádon, kocsmákban, vagy bé­kés, rendes helyen tölti, míg módja van saját sorsát ren­dezni. Hiszen ezeket- — mint az említett példa is bizonyít­ja — sokszor a saját anyja sem engedi be a házába. Adamovics Ilona na baj, de később férjhez f ment, s lett a lánya... Azóta e nekem nem volt maradásom... i Állami intézetbe kerültem... f Negyvenötben megszöktem, a c szovjet katonák szedtek fel £ Erdély környékén, mert arra ' mentem. Beöltöztettek, s vé- | gig harcoltam velük Budapes- í tig... Gyerek voltam, kis f ruszki katona. Én vigyáztam a lovakra ... Aztán, vége lett J az én kis jó világomnak. A < katonák elmentek. Csakhogy 1 nekem itthon sem volt ren- 1 des otthonom soha az anyám J házában... Főleg a húgom mi- | alt... 1 — Nem gondolja, hogy azért j most már komolyan kellene gondolkodni? Komoly felnőtt ( férfikorba jutott már... — De igen. Csakhogy ott- 1 hon nélkül, csavarogva nem • lehet... Van rendes munkahelyem A kerületi tanács és a rend­őrség segítségével elintéződött a dolog adminisztratív része. A férfi bejelentkezhetett ab­ba a lakásba, amelyet tulaj­donképpen a család 7 személy részére kapott annak idején. Azóta el is cserélték, miután a mama többször járt még a szerkesztőségben, s kitűnt, hogy neki a fiával közel sincs annyi baja, mint a lányának a nem kívánt féltestvérével. Az új lakásban a férfinak ju­tott egy külön bejáratú szoba. Ilyen jó dolga eddig soha sem volt. — Tessék nézni — mutatta a lakáskulcsát, mikor leg­utóbb itt járt. — Nem tudom elmondani, mennyire örülök. Vettem már ágyat, asztalt, széket a szobámba. Van ren­des munkahelyem. Talán most már sikerült új életet kezde­nem ... Valóban, mintha nem is az a nyúzott arcú, kócos csavar­gó lenne, mint aki legutóbb itt járt. Vasalt ingben, nad­rágban, frissen borotválva, s főleg kipihent, nyugodt arc­cal ül velem szemben. Sok telefon, tárgyalás, a különböző szerveknél levő jó­indulatú, segíteni kész embe­rekkel, s nagy nehezen sikerült egy embert kiszabadítani a hí­nárból. Még a család korábbi értetlensége és gáncsoskodása ellenére is. Szálláshely kell a, talpraálláshoz Miért mondtuk el mindezt? “z úgy sürgetően napirend­re kényszerít egy igényt. Kei­mbe a városban egy olyan szálláshely, ahol nagyon indo- költ esetben börtönből szaba- dúlt emberek néhány napra szállást kaphatnának. Ugyanis nem mindenki szabadul any- nyi pénzzel, hogy azonnal ta­láljon albérletet: S valljuk be. nem könnyű az ilyeneknek bejutniuk valahová: az em­berek joggal bizalmatlanok. Az utógondozás már nagyon sokat tett eddig is a szaba­dultakért. A tanács rendkívüli segélyt adhat, illetékes szervek gondoskodnak róla. hogy ál­láshoz jussanak. Egy-két hét­re még ingyen ebédjegyet is ■ kaphatnak. Amikor azonban szállást ke- . restünk, valamennyi szerv ta- . nácstalan volt. Bármennyire , is belátták, hogy ebben az esetben nagyon is Indokolt lenne a segítség, nem tudtak mit tanácsolni. Jó lenne, ha a tanács mó- ‘ dot találna rá. hogy valahol berendezzen egy ilyen néhány -'ágyas szükségszállást. Kizáró- / lag rövid Igénybevételre, meg­- felelően indokolt esetekben Ezzel egvidőben meg kellene 1 végre oldani az elveszett gyer­2 mekek éjszakai elhelyezését- is. Az nem megoldás — s Idősebb asszony keresett fel leányával és annak fiatal fér­jével. — Nehéz helyzetben va­gyunk. Tanácsot szerelnék kérni, köteles vagyok-e a bör­tönből szabadult fiamat been­gedni a lakásba vagy sem? A kérdés mindenesetre megdöbbentő. Egy anya ho­gyan kérdezhet ilyet? No, de az ember, amíg lehet, lenyeli a szubjektív véleményét, s igyekszik hivatalosan tárgyila­gos lenni. — Az a kérdés, hogy a fia hova van bejelentkezve. — Tetszik tudni, az én fiam egy börtöntöltelék. Már ne­gyedszer ült most, ha nem többször... nem is tudom ... — Állandóan csavarog, iszik — veszi át a szót a fia­talasszony, s tessék elhinni, nem lehet egy fedél alatt megmaradni vele. A férj szerény, jámbor em­berke, nem szól egy szót sem, csak bólogat. — Azt mondják már meg, hogy hova van az a „börtön­töltelék” bejelentkezve? A néni nagy lélegzetet vesz, és sorolja a nem mindennapi ügyet: — A fiú a mi miskolci la­kásunkba volt bejelentkezve a feleségével és két gyerekkel! A ház azonban romos volt s mikor a fiam börtönbe ke­rült, néhány napra rá lebon­totta a tanács. Nekünk kiutal- tak a jelenlegi két szoba, osszkomfortos lakást. De ott a fiam már nem lakott. A fe­lesége se költözött be, haza­ment az anyjához. Ügy, hogy roost mi hárman lakunk a la­kásban ... — Pista meg kiszabadult — veszi át a szót a bőbeszédű fiatalasszony — és tessék el­képzelni, hogy mindenáron be akar jönni. Pedig oda be sincs jelentve. Mondtam anyámnak, be ne engedje. Él­jünk már végre békesség­ben . . Nélküle! Dolgozni kellene Kértem, küldjék be azt a („börtöntölteléket”. Elhagyott külsejű, gyűrött arcú férfi jelent meg. — Anyám mondta, hogy jöjjek — mondja védekezésre kész várakozással. — Mi van magával? Hol lakik most? — Sehol kérem. Egy hete szabadultam. Aludtam a parki padokon, amikor jött a hi­deg esős idő. bementem az állomásra. Onnan elvitt a rendőrjárőr, hogy majd haza­kísér, s kieszközli, hogy be- eresszenek. Nem tehetett sem­mit, karhatalommal nem erő­szakolhatott az anyámra, mert a bejelentőm nem oda szól. Ahová szól, az a ház már le van bontva. Most tessék mon­dani, hova legyek?... Csavar­gók esténként, találkozók ha­verokkal, ez is fizet sajnálat­ból egy pohár bort. a másik is egy féldecit. Enni alig eszem. így aztán reggelié rendszerint berúgok, s akkor már elalszom akárhol... De meddig mehet ez 'ßY? Nol- gozni kellene mennem, de ad­dig, amíg nincs hol laknom... — Miért ült? — Gyermektartási kötele­zettség elmulasztása miatt. — Azelőtt? ■— Azelőtt is azért. ■— Korábban? Kicsit habozik, hogy mond­ja-e. végül kiböki: — Eladtam a vasutasbun­dát .. Nem mondom, nem va­gyok teljesen feddhetetlen, de bem loptam, nem raboltam.. Negyvenéves vagyok, s íg> alakult az életem. — Miért alakult így? Ma' gán múlott, nem’ Elgondol kod ic- majd vonta tóttán. azon tűnődve, hog’ mondja-e vagy sem, lassan so föl ja: — Az az igazság, hogy ót *tz anyámnak szerelemgyerek« fagyok. Az még nem lett vol töltik be. Az ügyes berende­zéssel hetente átlag száz — egyenként 6—7 méter hosszú — betoncölöpöt készítettek. Ezekre a cölöpalapokra helye­zik el a panelházakat, ame­lyeknek külső homlokzatait új eljárással színezik. Erre a cél­ra az eddigi bazaltzúzalékon kívül felhasználják a torna- nádaskai vörösesbarna mészkö­vet, valamint a Siklóson és Rakacán bányászott sárgás és szürkés színű köveket is. Így Kazincbarcikán a házgyári pa­nelokból épülő lakóházak kül­ső homlokzatai már váltakozó színösszeállításban készülnek. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói az ilsózsolcai házgyár termékei- 301 új lakótelepet építenek Ka- sincbarcikán. A paneles mód­szerrel tegnap, szerdán 591 la­kás szerelését kezdték meg, amelyekből az év végéig 187 otthont átadnak. A munkák meggyorsítására igénybe vet­ték a csehszlovák építők új szabadalmát, a cölöpalapozó gépet. A könnyen mozgatható, nagy teljesítményű vibrátorral felszerelt berendezés segítségé­vel csövet engednek a talaj­ba, amelyen keresztül kieme­lik a földet és helyét betonnal Új lakótelep építését kezelték meg Kaz! ncba rci kán

Next

/
Thumbnails
Contents