Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-25 / 170. szám
Péntek, 1969. július 25. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Tárnái! a peroiiszpára A korábbi esőzések cs az utóbbi hetek párás, meleg időjárásának hatására erősödött a szőlő peronoszpóra-fer- tőzés .veszélye. Bár ez a veszedelmes növényi betegség a gazdaságok szakembereit hosz- szú ideig nyugton hagyta, mert a hűvös idő nem kedvezett továbbterjedésének. most annál nagyobb erővel támad. De támad az ellene védekező ember is. Mindenütt megkezdték a harmadik permetezést, s egyes helyeken mar negyedszer is működésbe hozták a permetező berendezéseket. A szakemberek szerint' a hathatós védekezés mindenhol eredménnyel jár, a kiváló permetezőszerek megtették a magukét. Aranydiploma előtt-m-jqgyon régen volt, amikor a szentistvdní harangozó hat fy/ gyermeke közül a legkisebb is kirepült a családi fészekből. Tanítóképzőt végzett az egri angol kisasszonyok intézetében. Az iskolaszék, pályázat útján 1919-ben Szomolyára helyezte. Most, ötven év elmúltával beszélgetek, a még mindig eleven, élénk, fiatalos mozgású Daragó Gizellával, aki ma már 70 éves. Meglep kitűnő memóriája. A hangulatos kis szobában, az antik bútorok között, amelyek mindegyike a múltat idézi, sorra peregnek az emlékképek. — Hogyan is kezdődött? Voltak-e nehézségei a pályája kezdetén? — Bizony voltak. Én voltam a faluban az első nötanitó^ Nem is volt tekintélyem. Kéttanerös, osztatlan iskola felső tagozatát tanítottam. Eleinte nehezen tudtam fegyelmezni. Amikor panaszkodtam, az igazgató azt. tanácsolta: „ha azt akarja, hogy elfogadják, vegye le a pántlikát." Mert tudod fiam, fiatal voltam, és szerettem én is divatosan öltözködni. Gizella néni ma már csak mosolyog az egészen. — Hogyan sikerült áthidalni a nehézségeket? — Erős kézre, szigorúságra volt szükség. Csak így sikerülhetett. Harminchat évi tanítás nagy idő. Gizella néni ez alatt nagyon sok reformot ért meg, — Mire emlékszik vissza a legszívesebben? — A tanítványaim mindegyikére élesen emlékszem, hiszen itt nőttek fel előttem a faluban, a legtöbbjük már nagyapa. Szívesen gondolok vissza a népszínművekre, Gárdonyi darabjaira, amelyekkel vendégszereplésre indultunk, cs nagy sikereket arattunk. A kcUcmetlcnségckre nem emlékszem szívesen, így a második világháború nehéz éveire sem. — Az iskolák államosítása után a nyolc osztály bevezetésekor mit tanított? — A felső tagozatban fizikát, számtant és magyart. Főleg számtant, mert ez volt a kedvencem. 1919-től 1955-ig tanítót egy év kivételével Szomolyán. Az egyik évben Hejőkürtre helyezték. Amikor elment, a falu okossága gyalog kísérte Mezőcsátig a szeretett tanitókis- asszonyt., Egy év múlva visszahozták. Azóta is Szomolyán él. Testvérei hívják magukhoz, de ő nem megy. Ragaszkodik a faluhoz. Most is eleven kapcsolata van az iskolával, érdekli minden, ami körülötte történik. Folyóiratot járat rádiót hallgat. Az asztalon Ország-Világ, Képesújság, Szabad Föld, Füles hever, amelyeket idős kora ellenére, még mindig szemüveg nélkül olvas. A falu öreg tanító nénije, ez évben várja munkájának elismeréseként, az aranydiplomát. — Hogyan fogadta a holdutazás hírét? — Boldog vagyok, hogy ezt is megértem. Albert Judit törekedniük kell modern, gépesített kis- és középüzemi jellegű ktsz-ek létrehozására. A jó előkészítést, a reform helyességét bizonyítja, hogy a borsodi szövetséghez tartozó ktsz-ek tavaly, minden optimista tervnél jóval nagyobb eredményt értek cl, s az eredmény ebben az évben tovább növekszik. A szövetkezetek bebizonyították, hogy tudnak élni a lehetőséggel, tudnak dolgozni a magasabb gazdálkodási forma szerint is. a — Azonban korántsem lehet azt állítani, hogy a ktsz-ek eddig nem tudtak jól dolgozni, vagy a szövetségek rosszul töltötték volna be feladatukat. A szövetkezeti mozgalom kibontakozása, megerősödése, az eredmények fémjelzik a munkát. Ám a fejlődés szükségszerűen megköveteli a gazdálkodás magasabb formájának a kialakítását, s ebből az következik, hogy ma már a régi rendszerű felépítés szerint nem lehet vezetni, irányítani. Ez megkívánta a központkényszer felszámolását, a szövetségek szerepének megváltoztatását, átadását, az állami felügyelet biztosítását. Ismeretes, hogy az 1003. sz. kormányhatározat értelmében a felügyeletet a tanácsszervek veszik át. És ami az állami felügyeletet jelenti, az nem a gazdálkodás közvetlen irányítására vonatkozik. A tanácsszervek nem avatkozhatnak be a szövetkezetek gazdálkodásába. Az állami felügyelet a közvetett és a közvetlen szabályozók révén érvényesül. Az ellenőrzés arra irányul, hogy a ktsz-ek betartják-e a jogszabályokat. A KISZÖV-ök operatív irányító és felügyeleti szervből a szövetkezetek érdekképviseleti szervévé fejlődnek. A szövetkezetek hivatottak a szövetség új szerepének kialakítására. A szövetségek munkája korántsem lesz alacsonyabb rendű. Ellenkezőleg: a tennivalók még szélesebb látókört, magasabb színvonalú munkát kívánnak, © 1970/71-ben megjelenik az egységes és ágazati szövetkezeti törvény. Így a most készülő alapszabály átmeneti jellegű lesz. És miután átfogóbb lesz a korábbinál, így egy sor szabályozó rendelkezést megszüntet, feleslegessé tesz. Az alapszabály-minta szerint a szövetkezetekben három szerv elengedhetetlen: a szövetkezeti közgyűlés, a vezetőség és az ellenőrző bizottság. Rendkívül megnő az ellenőrző bizottságok szerepe, feladata. A K1SZÖV korábbi hatóköre bizonyos mértékben az ellenőrző bizottságokhoz kerül. A mérleg csak e szerv döntése alapján fogadható el. Ezzel arányosan természetszerűen megnő a bizottság felelőssége is. Megváltozik a szövetkezeti bizottság hatóköre is. Megközelítőleg hatóköre a vállalati szakszervezeti bizottságokéhoz hasonló lesz. Az alapszabályminta szerint nem alárendelt szerve a vezetőségnek, de kívánatos a szoros együttműködés. Egyébként a szövetkezet- politikai munkát a szűk körből lei kell terjeszteni. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetpolitikai munka a ktsz vezetőségének is fontos feladata. Üj szerv: a munkaügyi bizottság. Jelentőségét mutatja, hogy ez a tagoknak, mint munkavállalóknak képviseli az érdekét, illetve dönt a jogi vitákban. A munkaügyi bizottság elsősorban a tagok szempontjából fontos szerv. Egyébként az az álláspont, hogy a vagyoni viták kivételével minden vitát a szövetkezeteken belül kell eldönteni. Az alapszabály-minta, illetve a készülendő alapszabály többek között, megszabja: kik lehetnek a tagok, s mennyi a próbaidő. A próbaidőnél a felső határ hat hónap. Ettől lefelé el lehet térni. Hat hónap letelte előtt mindkét tél a próbaidős tagságot minden indokolás nélkül felmondhatja, A szövetkezeteken belüli tisztségekre csak a tagok választhatók. A szövetségi tisztségbe való választásnál ez már nem előírás. Érdekesen intézkedik az alapszabály-minta a nyugdíjasok ügyében. Eszerint a tagot a munkából nyugdíjba lehet ugyan küldeni, de mint tulajdonos, változatlanul továbbra is szövetkezeti tag marad, gyakorolhatja jogait. A készülő, alapszabályban tisztázni kell e jogokat is. Azt, hogy az meddig terjedhet. A kisipari szövetkezetekben — mint említettük — az alapszabály-minta alapján, az elvi és a gyakorlati tennivalók megismerése után rövidesen hozzálátnak a munkához. A KISZÖV-ben egy különbizottság alakult ennek segítésére, koordinálására. Többek között 50 eldöntendő kérdésben alternatívákat készítenek, s a szövetkezeteknek ebből választhatnak a sajátosságaiknak, körülményeiknek megfelelően. (Csorba) Korszerű központot kap a megye növényvédelme Az elkövetkező esztendőkben a megye mezőgazdasága szempontjából igen fontos közintézménnyel gazdagodik Miskolc. A mind jelentősebb feladatot betöltő Megyei Növényvédő Állomás már esztendők \óta igen szűkös, korszerűtlen körülmények között kénytelen dolgozni a miskolci Szentpéteri-kapuban levő telepén. Már esztendők óta tervezik egy új növényvédelmi központ felépítését. Az elkövetkező két évben sor kerül a 15 millió forintos beruházás megvalósítására. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat vállalta a tervek kivitelezését. A tervek szerint a növényvédő állomás kétemeletes központi épületében ntigyobb előadótermet is kialakítanak, amelyben lehetőség nyílik majd a jövőben a megye növényvédelmi szakmunkásainak képzésére, szakmai előadások és tanácskozások tartására. Az új növényvédelmi központban korszerű kémiai és biológiai laboratórium is épül. lg.V a növényvédelemmel kapcsolatos különböző laboratóriumi vizsgálatokat a megyében is el tudják végezni. Készülődés a moszkvai kiállításra A minap mutatták be annak a kiállításnak az anyagát, amely augusztus 20-tól szeptember 2-lg reprezentálja Moszkvában a magyar mező- gazdaságot ás élelmiszeripart. Rekonstrukció Péten A Péti Nitrogénművek rekonstrukciójának második szakaszában lügsavüzemct, nyersfoszfát-raktárt, műtrágya intenzifikáló üzemet és kettős műtrágya-komplexumot építenek. Képünkön: a földbe süllyesztik a nyersfoszfát- raktárt. A cigányok helyzetéről tanácskoztak Sárospatakon Égetően sürgős kérdésként tűzte napirendre Sárospatak város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága Tóth József elvtárs elnöklésével a cigánylakosság lakás-, szociális, egészségügyi, kulturális viszonyainak és munkakörülményeinek megjavítását. Megállapították a tanácskozáson, hogy Sárospatakon jelenleg 95 cigánycsalád él, összesen 405 családtaggal, s ez a város lakosainak 2,7 százalékát teszi ki, de ' életmódjuknál, erkölcsi felfogásuknál, örökölt szokásaiknál fogva, arányszámukat jóval meghaladó mértékben okoznak gondot és feladatot az állami és társadalmi szerveknek. A 95 család 54 lakásban él, s egy lakóhelyiségre átlagosan 3,5 fő jut. A cigányok hat, többé-kevésbé összefüggő településen laknak, ezek közé tartozik egy putritelep is, ahol 12 kunyhóban 07-en zsúfolódnak össze embertelen viszonyok között. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a lakásoknak a fele sem felel meg az egészségügyi követelményeknek, felújításra is alkalmatlanok, így az 54-ből 26-ot a putrikkal együtt le kell bontani. Ezt egyébként — különösen a Bodrog-híd környékének a felszámolását — a városrendezési terv végrehajtása és az idegenforgalmi szempontok is sürgőssé teszik. A tanács 1968-ban 23 lakás építéséhez adott a cigányoknak lehetőséget, s bár kezdetben 19 család jelentette be igényét, végül azonban csak 1 cigánycsalád Jó íerrfsés Az oszlárí Kpssuth Termelőszövetkezet iá befejezte az idei gabonatermés aratását. betakarítását. A búzájuk 18 _ 1 9 mázsát fizetett holdanként A termelőszövetkezet felesleges gabonáját értékesítette, de úgy. hogy 13 vagon mennyiséget helyben, saját magtáraiban tárol. Ezért a gabonafelvásárló vállalat a tárolási idő hosz- szúsága szerint progresszívon emelkedő bért fizet a tsz-nek. költözött be az űj lakásba. A vita során ugyanis kiderült, hogy a cigányok nem, mindig fogadják szívesen a hatóság segítökészségét, főképp akkor nem, ha ez tőlük is kíván valamelyes áldozatot. A cigányság foglalkoztatottságát vizsgálva, lényegesen nagyobb változást és fejlődést állapított meg a végrehajtó bizottság, mint amilyen a lakásviszonyok területén tapasztalható. örvendetesen emelkedett az állandó munka- viszonyban levők száma, s ma már a cigányok 60 százalékának van rendes jövedelmet biztosító foglalkozása. Sajnos, a többiek általában 3—6 hónaponként változtatják a munkahelyüket A kimutatások szerint 1 cigány 19, egy másik 14, egy harmadik 12 éve dolgozik ugyanazon a munkahelyen. 13-nak pedig 4 —6 éves munkaviszonya van ugyanannál a vállalatnál. Bővült a cigánylakosság ismerete, emelkedett életszínvonal-igénye, s mind több azoknak a száma, akik rendszeres pénzjövedelcmre törekednek. E tekintetben serkentőleg hat az idősebbekre a fiatalok igényessége, amit nagy türelemmel, megfelelő felvilágosító munkával tovább lehetne növelni. A foglalkoztatottak arányával párhuzamosan nőtt a kedvezményes orvosi kezelésre jogosultak száma, többet törődnek már' a lakásuk berendezésével, tisztán tartásával, az étkezésükkel, életkörülmények megteremtésével. Ennek ellenére igen sok még a tennivaló a cigánylakosság szociális, kulturális és egészségügyi helyzetének megjavítására. Éppen ezért a városi tanács végrehajtó bizottsága állandóan napirenden tartja ezt a kérdést, s a határozati javaslatokban foglaltak megvalósítására külön komplex intézkedési tervet készít. A tanácson kívül a különböző társadalmi szervezetek, üzemek, vállalatok, termelő- j szövetkezetek is közreműköd- i nek, hogy a cigánykérdés, a | múltnak ez a súlyos, évszáza- I dós hagyatéka szocialista rendünk szellemének megfelelően, minél előbb megoldódjék Sárospatakon. Uj alapszabály készül ss klsz-ekben A szövetkezeti iparban a reformot, illetve az alapszabálykészítést országosan kiterebélyesedő vita előzte meg. Ebben jeles közgazdászaink, állami vezetőink is kifejtették véleményüket. Sok elvi, gyakorlati kérdést tisztáztak, mint például a tulajdon fogalmát, a hovatartozást. a szövetkezetek szerepét, a népgazdaság szerkezetébe való beilleszkedést. Igen nagy megnyugvást váltott ki az az állásfoglalás, miszerint a szövetkezetek egyenrangúak az állami szektorral, Á ktsz-ek kisegítői az állami iparnak. Fő szerepük elsősorban a szolgáltatás. Nem céljuk mammutszövetkezetek, automata sorok létrehozása, de A mezőgazdasági kiállítás területén rendezett bemutatón fotók és grafikák mellett áruminták szerepelnek. A felvonultatott anyag szinte teljes keresztmetszete hazai élelmiszeriparunknak. illetve mező- gazdaságunk tevékenységének. Képünkön: a kiállítás egy részlete.
