Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-25 / 170. szám

Péntek, 1969. július 25. 3 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG * Újdonság háziasszonyoknak ¥ Egy hónappal ezelőtt, június végén, az idei aratás első nap­jaiban általában senki se mer­te remélni, vagy jósolni, hogy július 25-ére megyénk terüle­tén, átlagos számításban beta­karítják a gabonatermés felét. Ma viszont örömmel tudósít­hat lapunk is, hogy Borsod megye mezőgazdasági üzemei, a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok az esős idő­járáshoz viszonyítva nagysze­rűen dolgoztait, a kalászosok felét learatták. © Egy hónappal ezelőtt súlyos­nak látszottak a gabonát,áro- lási gondok is. A termés a ta­vaszi becsléseknél 20—25 szá­zalékkal is több. A Gabonafel­vásárló és Gabonafeldolgozó Vállalat kevesebb terményre számított. Növelte a problé­mát, hogy ógabona is jócskán volt — és van — még a mag­tárakban. A megyei pártbi­zottság és a megyei tanács il­letékes osztályai, vezetői azon­ban a gabonafelvásárló válla­lat vezetőivel együtt időben és gyorsan intézkedtek, hogy a vártnál jobb termést lehető­leg zökkenők nélkül takarít­hassák be az üzemek és vásá­rolhassa fel a vállalat. Elegen­dő zárt magtár nem volt cs ma sincs. A vállalat vezetői­nek intézkedései azonban nemcsak gyorsak voltak, ha­nem hatékonyak is. Legutóbbi kőrútunk, melynek során a gabonaátvétel folyamatát vizs­gáltuk, azt bizonyította, hogy nincs akadály, zökkenő a fel­vásárlásban. A vállalat min­denütt felkészült a vártnál jobb termés fogadására — át­vételére — és biztosítani tudják a viszonylag veszteségmentes tárolást is. Az aratási-betakarítási mun­kák a mezőkövesdi és a mezo- csáti járásokban haladnak legjobban. Ez érthető, hiszen mindkét járásban korábban értek be a termények, mint másutt, korábban kezdték az aratást is. A mezőkövesdi já­rásban a kenyérgabona 61 százalékát aratták le keddig. A takarmánygabona betaka­rítása kedden 68 százaléknál tartott. A felvásárlást, az új gabona átvételét ebben a já­rásban Bodnár József körzeti üzemvezető irányítja. Mező­kövesd az átvétel központja, itt áll az 1600 vagon gabona tá­rolására alkalmas tárház. A körzeti üzem itt összesen 1900 vagon kenyérgabona, 240 va­gon sörárpa és 150 vagon ta- karmá’ gabona átvételére, tá­rolására készült fel. Eddig a mezőkövesdi járás termelőszö­vetkezetei ezer vagon terményt adtak át. A nagy tárház He­ves megye területéről is fogad 200 vagon gabonát. A járás termelőszövetkezetei — Mező- nyárádon, Vattán, Mezőköves­den a Matyóföld, Üj Élet, to­vábbá: Tibolddarócon, Borsod- ivánkán, Sályban, Cserépfalu­ban — összesen 300 vagon át­vett gabona tárolását vállal­ták progresszíven emelkedő díjakért. Más járásokban hal­lottunk olyan véleményt, hogy a gabonafelvásárló vállalat ál­tal fizetett díjakért nem érde­mes terményt tárolni, mert erre a 'tsz csak ráfizethet. A kövesdi járásban az említett termelőszövetkezetekben ér­deklődtünk: érdemes-e bértá­rolást vállalni, megfelelőek-e a tárolási díjak? — Mi évek óta vállalunk bértárolást — mondta a me- zőnyárádi Üj Élet Tsz főköny­velője. — A kapott tárolási díj fele mindig tiszta nyere­ségként maradt meg. Hasonlóan vélekedtek a töb­bi gazdaságban is, a mezőcsá- ti járásban csakúgy, mint a mezőkövesdiben. Mezőcsáton a gabonafelvásárló vállalat kör­zeti üzemvezetője, Balogh Ber­talan elmondotta, hogy általá­ban nincs probléma, folyama­tosan szállítják és adják át a gabonát. A reggeli órákban néha összetorlódnak a szállító járművek, ilyenkor előfordul egy órányi várakozás, de ké­sőbb nem kell várakozni, gyors az átvétel. A gabona nedvességtartalma is alacsony, 13 százalék körül alakul és az ennyire száraz gabonát biztonságosan lehet tárolni szabad ég alatt is, műanyag­fóliás módszerrel, vízhatlan ponyvák alatt. A műanyagfó­liás szabadtéri tárolást vala­mennyi járásban alkalmazza a vállalat. Egyébként ez volt az a gyors és hatékony intézke­dés, amellyel a vártnál na­gyobb gabonatermés átvételét és tárolását mindenütt bizto­sítani tudják. Némi torlódás, lassúság csak az encsi járás­ban fordult elő, elsősorban Szikszón, de a vállalat vezetői már intézkedtek, hogy az en­csi járásban se legyen panasz az átvételre. ® A mezőcsáti járásban — ugyancsak keddi adatok sze­Tűzzel-vassal A borászat, a szeszipar, a vendéglátóipar ma sem nélkü­lözheti a kádárok műveit. Sőt, új felhasználási területek keletkeztek: a vegyiparban, a gyógyszeriparban nap mint nap használnak fából készült kristályosító, savtalanító, üle­pítő kádakat. Kádár ktsz-einkben sorozatban gyártják a régen ismert termékeket, s kielégítik a különleges igényeket is. A gyár­tásmód ma is a hagyományos, csak a fa darabolását gépe­sítették. A fa alakítása, a termékek összeállítása azonban ma is az ősi módszerekkel, szerszámokkal, tűzzel-vassal tör­rint — a takarmánygabona betakarítása 75, a kenyérga­bona betakarítása 50 százalék­nál tartott. A szerencsi járás­ban is jóval túl vannak az aratás-betakarítás felén. Az északi — ózdi, edelényi, en­csi — és a miskolci járások­ban később kezdődött az ara­tás. Ezeken a területeken a megyei átlaghoz viszonyítva még nem haladtak annyira előre a betakarítási munkák­kal, mint a déli járásokban. Megyei átlagban — az állami gazdaságokat nem számítva — keddig 68 260 katasztrális holdról aratták le a kenyér- gabonát. és 32 677 katasztrális holdról a takarmánygabonát. A mai napig .számítva me­gyénk mezőgazdasági üzemei — termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok együtt — a gabonafélék vetésterületének feléről aratták le a termést, amely egy-két mázsával me­gyei átlagban is jobbnak ígér­kezik a tavalyinál. A felvásár­lás, az átvétel és a tárolás is gyorsabb, mint tavaly, és az idén a gabonafelvásárló válla­lat összesen mintegy egymillió forint lerakodási és kocsikísé­rési díjat fizet a termelőszö­vetkezeteknek. Szcndrei József A dolgozó nő második mű­szakját elviselhetőbbé teszik már a különféle konzervek, félkész ételek. Csakhogy itt a nyár, s jobban kívánja az em­ber a friss zöldségfélét. Eh­hez azonban csak úgy jut a dolgozó háziasszony, ha jókor reggel, munkába menet előtt piacra megy. A főzéshez szük­séges előkészületnek ez még mindig csak az egyik fele. A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat könnyí­teni igyekszik a dolgozó nő második műszakján. Nagyobb boltjaikban tisztított friss bur­gonyát, gyalult tököt és gya­lult fejes káposztát árusítanak, ízléses nyloncsomagolásban. Mivel olyan zöldségféléről van szó, amelynek a piaci ára az elkövetkező hetekben nyil­vánvalóan változni fog, meg­kérdeztük a vállalat vezetőit, tudnak-e majd ők is igazodni az árváltozáshoz? A válasz megnyugtató volt, igazodni fognak a későbbi pi­aci árhoz. Háziasszonyaink ezzel az új­fajta árucikkel nemcsak időt takarítanak meg, de mentesül­nek az úgynevezett piszkos munkától is. Jó lenne, ha ál­landó jellegű lenne ez a szol­gáltatás, s esetleg tovább bő­vülne az így előkészített áruk köre. Ez utóbbit természetesen majd az is befolyásolja, ho­gyan fogadják a háziasszo­nyok ezt a segítséget. Hogyan töltik szabad idejüket a munkásszállók fiataljai? Tegnap, július 24-én, ülést tartott a KISZ megyei Vég­• rehajtó Bizottsága. Elsőként Nagy Tibor, a megyei KISZ- bizottság titkára számolt be arról a felmérésről, amely a munkásszállókon élő fiatalok művelődési lehetőségeivel, KISZ-szervezettségével foglal­kozik. A megyénkben levő 400 ál­landó és 300 ideiglenes mun­kásszállás 18 000 lakója közül 7560 a KISZ-korú fiatal. Sza­bad idejük eltöltését alapjai­ban határozza meg a szállók állapota, felszereltsége. Ennek kapcsán a vizsgálat megálla­pította. hogy megyénk mun­kásszállóinak fele a leggyen­gébb, ötös kategóriába tarto­zik. így érthető, hogy az itt élő fiatalok nagy része kizá­rólag éjszakai szállásnak te­kinti ezeket. A beszámoló további részé­ben a munkásszállókban folyó KISZ-éleltel foglalkozott az előadó. Elmondta, hogy eddig egyetlen helyen sem alakult alapszervezet, ami akadályozza a szabad idő tartalmas eltölté­sét. A szállókban szervezett összejöveteleket, rendezvénye­ket — kevés kivétellel — az esetlegesség, spontaneitás jel­lemzi. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a fiatalok politi­kai nevelésének színvonala, művelődési lehetőségei a leg­több helyen nem megfelelőek. Néhány jól felszerelt modern munkásszálláson szerveztek esti iskolákat, tanfolyamokat, előadásokat, de ezek a kezde­ményezések nem váltak álta­lánossá. Általában a tv-nézés és a kalandregények olvasá­sa jelenti a művelődési igényt és sajnos, sok helyen a lehe­tőséget is. Hiányzik a szálláso­kon levő könyvtárak irányító, ízlésnevelő szerepe. Hasonló a helyzet a klubokkal, sportren­dezvényekkel. Itt is a szak­szerű szervezés, vezetés hiány­zik. A felmérés alapján a KISZ megyei Végrehajtó Bizottsága megállapította, hogy a vállala­toknak, a helyi KlSZ-szerve- zeteknek. ismeretterjesztő és tömegszervezeteknek együttes munkával kell ezen az állapo­ton változtatni. Nagy Tibor elvtárs beszá­molója után a végrehajtó bi­zottság elfogadta a határozati javaslatot. Második napirendi pont­ként Havasi Béla, az Űttörő- szövetség megyei titkára szá­molt be a Forradalom lángjai mozgalom tapasztalatairól. El­mondta, hogy sikeres, eredmé­nyes volt az úttörők és kis­dobosok részére szervezett mozgalom. Elérte eredményét: megismertette a gyerekeket a forradalmárok életével, erősí­tette bennük a hazafiság és a proletár internacionalizmus érzését. A mozgalom egyéves tapasztalatai alapján szervezik majd meg az új akciót, amely hazánk felszabadulásának és Lenin születésének évfordu­lóját hivatott megünnepelni. Milyen sokarcú kis folyócs­ka a Szinva! Mennyi mindent mond el önmagáról. „Fenn, Lillafüreden még szeretnek az emberek. Sokan megállnak mellettem, lejjebb lépnek a parton, a megmerítik kezüket habos, tajtékos, játékos vizem­ben. Megsimogatnak.” Igen, itt még tetszik mindenkinek, mert kedves, s mert hullámaival büszkén mutatja magát, elru­gaszkodva a kövekről. Igaz, minden szépségét már nem tudja megmutatni, mert a for­rás ... mert a szivattyú... s ezért a vízesés ... Csak Felső-Hámornál hara­gos, mert olyan szűk mederbe szorult az út és a sziklahegy között, s mert annyi nagy kö­vön kell áttörnie magát. A pa­pírgyár fölött, ott a széles völgyben már megnyugszik, hiszen olyan jó sétálni az al­mafák között, nagyokat for­dulni jobbra, balra, s e rio­gatásban megpihenni . .. To­vább már megint sietnie kell. Várja a gépgyár és a kohá­szat, hűteni a forró vasat és a dolgos gépeket. * A zeneiskola fölött és a gyermekkórház előtt félmeder­ben zuhog a Szinva. Most itt építik új ruhát öltő medrét a Vízügyi Igazgatóság munkásai. A parton, a Petőfi utca sárga keramitkockáin nagy szürke monstrum vasháló-doboz agre- gátor pöfög, áramával hajtja a betonkeverő gépeket és a szál­lítószalagokat. Körötte hegyal­jai andezit, bükki dolomit és mészkő nagy kupacokban, és előre gyártott betonelemek hosszú-hosszú, magas és széles sorban. A gyermekkórháznál a me­derben, a vízterelő gát mel­lett, a szakaszonként újra meg újra kezdett munka első lépé­ÍIOZZ ASZOL AS Miskolc város fejlesztéséhez i Kevés vidéki város büszkél- kedhetik olyan városrésszel, mint a mi Győri-kapunk szép sugárútja — írja levelében Hubay Gyula Miskolc, Győri­kapu 115. szám alatti olvasónk, majd így folytatja: — Ügy em­lékszem. hogy jó pár évvel ez­előtt, amikor elkezdődött a Győri-kapu átépítésének ter- vezgetése, arról volt szó, hogy a Győri-kapu egész déli olda­lát sávházakkal építik be, amely impozáns városké­pet mutatna mind a város polgárainak, mind az ország többi városából ide látogatók­nak, de főleg a külföldieknek. Javaslom, hogy az egész déli oldalt végig építsék fel, minél előbb, még az avasi és diós­győri tervezett városrészek épí­tése előtt. 2 Ha a Thököly utca nyugati oldaláig a Győri-kapui szép la­kótelep megépül, a Bársony János' utca a Táncsics mo­ziig igen rossz városképet és kellemetlen érzést kelt majd az itt közlekedő emberekben. Ezen az útszakaszon a Győ­ri-kapui nagy betelepülés után várhatóan nagy lesz majd a forgalom. A házak itt eléggé össze-vissza települtek, egyik kijjebb, másik beljebb. A Bár­sony János utcának gyalogjár­dája is csak a déli oldalon van, elég rossz állapotban. Nagyon szükségesnek látszik az utca északi oldalán a gyalogjárda kiépítése, nemcsak a várható nagy forgalom miatt, hanem azért is, mert a főútvonalról ide részben belátható. Jelen­leg a Bársony János utcában még sok az állattartó. Emiatt főleg nyáron a környéken sokan bosszankodnak — külö­nösen a bűz miatt. Az sem mellékes, hogy ez a levegőt is fertőzi. Valószínűleg érezni fogják ezt az új bérházak la­kói is. Olvasónk szóvá teszi, hogy a környéken végrehaj­tott nagyarányú szanálások miatt az említett utcában igen elszaporodtak a patkányok is! Végül az említett problémák­kal összefüggésben javasolja id. Dudás Béla Miskolc, Th köly u. 3. sz. alatti olvasónk Bársony János, a Vászonfeh ; rítő utca északi oldala, a Tó j csics mozi és a Thököly u. k I leli oldala által határolt tér | let mielőbbi rendezését. 3 Nagy érdeklődéssel olvasta dr. Fekete László nyilaihoz; tát Miskolc városfejleszté programjáról. Megkapott számoknak az az özöne, amel; lyel egy-egy tervet illusztrált tudósítás, fyr. adatoknak ilye bő tárházához tulajdonképp« nem is szólnék hozzá, hisz« ezt csak tudomásul venni li hét. Van azonban néhány prol léma, amiről az elhangzotta . alapján bővebben szerettei volna hallani, illetőleg olvasn Akad néhány kérdésem is - olvashatjuk többek között A í. Miskolc, II. kér., Csinos Bei tálán u. 26. sz. alatti olvasón levelében. Olvastam például, hogy „ösí tönözni kell a lakosság sajt erőből történő lakasépitkez« sél”. Ehhez azonban — meg ítélésem szerint — megfelel telkekre, közművesítésre e főleg az ügyintézés továbt egyszerűsítésére van szükség, Hasznos gondolatokat olvas tam az útépítési gondokról é eredményekről. Ügy érzer azonban, hogy egy gondre megfeledkezik a nyilatkozat ez pedig az: miért kell töbl új utat, több új útszakaszt cl készülte után alig valamive már javítani? Ügy gondolom ’ nem engedhetjük meg magunk 1 nak sehol sem a rossz építke zést, illetőleg a töménteler1 költségeket felemésztő örökö: ' javítgatást. Nehezen fér pél­dául a fejembe, hogy miért' nem lehet az útszéli víznyelő­ket valamivel alacsonyabb«? 1 tenni, mint magát az útburko­latot. Mert az úttesten sok he­lyen megálló víztócsák nagyon sok bosszúságot okoznak. M. I. olvasónk végezetül az új építkezések tartósabb kül­ső burkolására (vakolására) hívja fel az illetékesek figyel­mét. * Várjuk olvasóink további észrevételeit,' javaslatait. Vi ruhába öltözik a Szinva seit teszik az építők. Csákány, ásó és lapát most a szerszá­muk. A vízszint alá mintegy fél méterre viszik a Szinva útját. — Itt vezetjük el a vizet addig, míg a jobb oldalán dolgozunk — magyarázza Nagy Miklós építésvezető. — Mert úgy csináljuk, mint a forgalomban az útépítők. Elő­ször az egyik felét, aztán a másikat. A mélyítés és a já­szolgát magassága mindig a vízszinttől és a várható csapa­déktól függ. Néha persze meg­tréfál bennünket a kohászat, mikor felengedi zsilipjeit és félméteres vizet zúílít ránk. Kellemetlen ám, ha így „kiön­tenek bennünket", mert jócs­kán visszaveti a munkát.... A zeneiskolánál már előbbre tartanak, mint följebb. Majd­nem készen áll a bal part támfala, s béleléshez készítik elő a medret. Két szalagon fut fel a hordalék, s közben dör­zsöléssel fugázzák a támfalat. így jobban kitöltik a kövek közötti árkokat, simább lesz a fal és gyorsabban szaladhat majd a víz. Az egyenletes fe­lület mederben és falon egy­aránt fontos, hogy az akadály­talan vízfutás egyben lerakó­dásmentességet is jelentsen. — Olyan munkát kell vé­gezni, hogy ha egyszer elké­szül a kohászat víztisztítója, látni lehessen külön-külön a mederbe lerakott betonlapokat — szól Nagy Miklós, miköz­ben a kőszállításról intézke­dik. — Mivel, hogyan rögzítik a fenékburkolatot? — Nem mi. a víz köti meg azt. A víz nyomása nem enge­di, hogy kimozduljanak a be­tonkockák. Igaz, előbb el keil készítenünk a helyüket* * vagyis szaknyelven a durva és sima tükröt. Tehát külön- külön mindegyik helyét ki­vágjuk először nagyolva, majd kaviccsal bélelve „fino­mítjuk”. A betonkockák for­mája is olyan, hogy szinte fogják egymást. * A Petőfi utcában 78 ember öltözteti a Szinvát. Az elmúlt több mint tíz évben a Sajó­tól a Munkácsy utcáig végez­ték el mindezt. Tavaly kezd­ték, s az idén fejezték be a Rákóczi utcától a Szabadság térig tartó mederrész építé­sét. A támfal lenn másfél mé­ter, fenn 55 centiméter széles beton. A víz felől andezit bo­rítja, mely jól állja a tűző nap forróságát és a téli fagyokat. Túloldalt dolomittal és mész­kővel töltik ki a házak lábá­nál maradt árkot. Évente 350 —100 métert haladnak előre. A Szabadság tértől a Rácz György utcáig fedik be a Szin­vát. Csak ezen a részen! Másutt zöld sáv húzódik majd a támfal tetején ... * Olajosán, hátrányosan, majd* nem feketén fut a Szinva a város derekán. A miskolci em­ber itt már nem sokra becsü­U. Szemétgyűjtő gyanánt használja — csak a jó ég tud­ja, mi mindent kénytelen ci­pelni! —, pedig a vízmosta milliók — mert a városi lac nács évente három és fél, négymillió forintot költ a szé­pítésére — az ő, milliói is. S talán jó lenne már. méc a tiszta víz megérkezés«- rtött vágyázni az új ruhába öltöző Szinvára... Bódvai Péter .. ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents