Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-24 / 169. szám
! Csütörtök, 1969. július 24. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 mS Egy védőnő vallomása — Ma már oly messzinek tűnik az a nap, mikor először róttam végig ezeket a regi, hangulatos utcákat! Bekukkantottam a házakba, rácsodálkoztam emberekre, fákra, virágokra... Érzelmes vagyok? Hát igen! Első pillanatban tetszett az egész táj, a fogadtatás. Megérkeztem. Itt vagyok, dolgozni akarok — ismételgettem magamban egész délután. Én, Augusztin Mária teli voltam várakozással, és már futottam volna rögtön a helyemre, nehogy lekéssek valamiről ... — Nem ez volt az első munkahelyem. Amikor megszereztem a védőnői oklevelet — no, ez sem volt régen! —, először Fónyban, majd Vil- mányban dolgoztam. Aztán Abaújszántóra kerültem. Igazán nem lehet * panaszom egyik községre sem, de nem tudtam végleg elképzelni az életemet, a munkát sehol. Ide vágytam régtől... Ügy éreztem, hogy igazán itt tudom majd kamatoztatni, felhasználni ' a gyakorlatban is, amit tanultam ... Itt, ebben a városban. Mert én is, mint az itteni „őslakók”, városnak hívom Szikszót. — Nem sokáig unatkoztam. Egy-kettőre belecsöppentem a munkába ... Van itt sok gyerek és sokféle család. — Van persze még „nehéz hely” is. Él itt jó néhány cigány család Szikszón. Sokan dolgoznak már, s igyekeznek kitörni előző életükből. Van már olyan az ember, aki a főutcán vett házat közülük! De sajnos, vannak még vándorlók, munkakerülők is — rendszerint nagy családdal. Már az első hetekben észrevettem a statisztikából: nem hozzák a gyerekeket vizsgálatokra, jóformán egy-kettő kap csak közülük oltásokat. Bántott. Gondolkoztam, mit lehetne tenni... Aztán eljött velem a telepre a vb-titkár, dr. Csordás Imre is. Hívtuk a nőket, férfiakat, beszélgettünk velük. Vittünk magunkkal pár könyvet, képeslapokat... Mit mondjak: úgy kapkodták, mint a_ cukorkát! Az egyik nagyapa azóta is mindig emlegeti, hogy „tessék mán hozni megint olyan szép meséskönyvet! .. — Igyekeztünk minden módon becsalogatni őket egy- egy tanácsadásra. Most például kaptunk 40 kiló' tejport. Mondtam az asszonyoknak, hogy csak annak adok, aki el-, hozza a gyereket oltásra ... Kis eredmények ezek, de azért jóleső érzés, hogy idáig jutottunk... — Igen, most még albérletben lakom. De éppen ma hallottam, hogy megvette a tanács az egyik lakást. Azt mondta a titkár elvtárs, abban lesz a tanácsadó helyiség, meg a váró, és én is kapok ott lakást. Milyen jó lesz, hogy nem abban a zsúfolt, pici szobácskábán kell szoronganiuk a pólyás gyerekekkel is az anyáknak. Ügy mondják, hogy egy hónap múlva már ott leszünk. Addigra átalakítják, kifestik azt a házat. Mennyivel jobb lesz majd ott! — Mennyi ideje, hogy itt élek és dolgozom? Nincs egy fél éve sem, én mégis úgy érzem, mintha már nagyon rég lennék e vidéken, mintha itt kezdtem volna igazán a munkámat. Ezt a nem túl könnyű, óm nagyon szép és hálás tevékenységet. Ügy érzem, ez ad igazán értelmet az életemnek ... — Most látom csak, kissé belemerültem a beszélgetésbe. Jólesett ezeket elmondanom, talán még magamnak sem öntöttem így szavakba ... De most mennem kell, még jó pár gyereket szeretnék megnézni ... Gyárfás Katalin §4:g: mii/épzális iá Segítség Sajópálfalának A sajópálfalai Béke Termelő- szövetkezet 123 holdas fiatal kajszibarackosában most érés ' idején napi 200—250 munkaerőre is szükség van. Nagy segítséget kapnak a gyümölcsszedéshez és a mintegy 20 va- gonnyi exportra alkalmas barack csomagolásához a Sajó- szentpéteri Üveggyártól. Vasárnap például a gyár 135 dolgozója szüretelt a tsz barackosában. Misái66 aratás 1672 parcellásból Nagyon érdekes aratás kezdődik az Északkelet-magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet putnoki kutatócsoportjának 70 holdas kísérleti gazdaságában Néhány évvel ezelőtt még nagy gondot okozott a több száz kis méretű kísérleti parcella learatása. Nagyon fontos ugyanis, hogy minden parcella termését elkülönítsék, külön-külön mérjék a terméshozamot, mert csak így lesznek reálisak a különböző kísérletek. Kézi aratással nehéz volt biztosítani, hogy ne keveredjen össze az egyes parcellák termése. Az idén már egy „mini”, úgynevezett parcellakombájn arat a kísérleti telepen. Az NSZK-ból vásárolt, Volkswagen motorral meghajtott kombájn könnyűszerrel aratja le 1(572 kis, alig 20—80 négyszögöles parcelláról a kalászosokat. így lehetővé válik, hogy a „mini”-táblák termésátlagát akár dekagrammos pontossággal megállapítsák. A kézi aratáshoz viszonyítva a szemveszteség is kevesebb lesz a kísérleti parcellákon, A kísérleti intézet kompolti központjában már nagyon beváltak a parcellakombájnok, s azokat már a putnoki kísérleti gazdaságban is eredményesen alkalmazták. j ligha van még egy Zt termelőszövetkezet, 4—1 ahol jobban szeretnék és becsülnék a gépeket, mint a mezőkeresztesi Aranykalászban. Am az évek során minél eredményesebb és korszerűbb lett a nagyüzem, annál jobban kiderült valami. Az, hogy a gépek mellett is kell valamennyi ló. Kiszámították: nem akármilyen lovakat kell tartani, hanem olyanokat, amelyek maximálisan gazdaságosak. A tenyésztői munkát Varga Sándor föállaitenyésztő és Kiss Bertalan elnök együtt irányították. amely megfelel a szabályoknak, alkalmas lovasbemutatók és lovas sportversenyek rendezésére. Felizzott megint az ősi lószeretet, a mezőkeresztesi ember lelkülete, amelyben barátként tisztelt állat a ■ ló. Csak néhány szavába került az elnöknek, és mozdult mindenki. Tíz nap alatt megépítették a lovaspályát, berendezve, körülkerítve, figyelő toronyházzal együtt. Társadalmi munkával... Abban biztos volt az elnök és Varga Sándor állattenyésztő is, hogy Mezőkeresztesen lesz közönsége a lónak. Pontosabban: a lovassportnak és Bclfegor tűnik ilyennek. Igen i. tehetséges állat. Többet még nem mondhatok róla, : A mezökcreszlesi Aranyka- j lász Termelőszövetkezet most | megújult erővel és még céltudatosabb törekvéssel folytatja a lótenyésztést. Az idén 47 kancát fedeztettek híres ménekkel. Nevük: Ibrahim, angol telivér, a világhírű Imperial testt'ére. továbbá: Ga- '■ sal XXXVI. arab és Norman magyar félvér. A cél: tovább javítani, tökéletesíteni a mc- zökeresztesi lótípust. olyan lovakat nevelni, amelyek mun- ; kára és sportra egyaránt alkalmasak. A bükkábrányi építőbrigád Mondhatjuk úgy is, hogy a bükkábrányi Béke Termelő- szövetkezet hagyományosan mezőgazdasági üzem, hiszen bevételének zöme a növény- termesztésből és az állattenyésztésből ered. A termelés jellege szinte tisztán mezőgazdasági, persze, egyre korszerűbb. a mai követelményekA múlt év novemberében még kérdés volt és az egyik cikkünk címe: Lesz-e emblémája Kazincbarcikának? Most már íme, bizonyosság: közölhetjük a véglegesen elfogadott embléma fotókópiáját is, amely megyénk első szocialista városát jelképezi majd zászlókon, nyomtatványokon, plaketteken. ajándéktárgyakon és bizonyára még sok tormában is mindazon. ami Kazincbarcikát reprezentálja majd ország-világ előtt, . örvendetes, hogy markánsan jelképezi a város alapvető iparágát. az utóbbi évtizedben oly nagy fejlődést elért vegyipart Kazincbarcika emblémája. A fotókópiáról közölt képünkön csak a fekete-fehér árnyalatai sejtetik az éredetit, amelynek színei: felül bronz háttér, egy — a szocialista jelleget szimbolizáló — vörös csillaggal; középen fekete-fehér kivitelben a vegyipar jelképe, s alatta a szintén fekete-fehér grafikai megoldás folyót ábrázol, nyilván a város alatt kanyargó Sajót kifejezve. Ma még vitatott a kérdés, hogy ez a színösszetétel az embléma bármely formában történő használatához megfelelő-e. azonban az alkotó grafikusművésszel. Máté Andrással egyetértésben, valószínűleg a fekete más színnel is helvettesíthető maid, a felhasználós formájától függően, például zászlóra hímzés esetében Az embléma elkészítésére a városi tanács végrehajtó bizottsága először a Borsodban élő festő- és grafikusművészek részére hirdetett a múlt év őszén pályázatot. __ amelyre mintegy 40 pályamű-változat be is érkezett. Az elbírálásra országosan hivatott Képző- es Iparművészeti Lektorátus zsűrije azonban ezek közül egyet sem talált (negfelelőnek. A lektorátus ezért zártkörű pályázatot írt ki. s ennek alapión Máté András budapesti grafikusművész pályamű terve bizonyult olyannak, amelyet a városi tanács végrehajtó bizottsága is elfogadott július lt-i ülésén Kazincbarcika emblémájául. (M. I.) nek égyre jobban megfelelő szinten. Segédüzemág lényegében csak egy van ebben a termelőszövetkezetben : az építőbrigád. A többi segédüzemág, vagy kiegészítő tevékenység szinte^ teljes mértékben a fő feladatokat: a növénytermesztést és az állattenyésztést szolgálják. Az építőbrigád lényegében önálló, tehát igazi se- ■gédüzemág. Tavaly, 1968 tavaszán alakult 20 taggal. Vezetője Papp Miklós építésztechnikus. | A tavalyi — tehát az első, évi — munkájuk: 4 500 000 fo-I rint értékű építkezés kivitelezése. Ebben benne volt az új termelőszövetkezeti székház építése is, amely igazán szép, korszerű és megfelel minden igénynek. Félmillió forintba került, de a brigád az építési költségek 30 százalékát megtakarította. Tavaly 350 000 forint értékben építettek egy új agronómus lakást is. amely szintén megfelel minden igénynek. -Van benne fürdőszoba és az udvarán személygépkocsi-garázs Elkezdték egy 100 férőhelyes tehénistálló építését is, amelvnek költsége 1 800 000 forintra van tervezve. Tatarozást munkákat 200 000 forint értékben végeztek. A brigád munkájával nemcsak a termelőszövetkezet vezetősége és tagsága elégedett, hanem az egész falu népe. Az idén új iskola építéséhez kezdtek hozzá a faluban és ez kétmillió forintba fog kerülni. A tanács építteti, tehát: tanácsi beruházás. A tsz építőbrigádja vállalja családi házak építését is. Most építenek egv minta családi házat, de az aztán olyan lesz. hogy mindenki megkedvelje Tervük és céljuk, hogy á lövőben csak szép. a mai igénveknek megfelelő családi házak épüljenek Bükkábrányban. Természetesen : a szomszédos falvakban is szívesen vállalnak építési mun- ikákát Vágta!... Hannoveri ménnel kezdték az új lótenyésztési munkát. As volt a céljuk, hogy kialakítsanak egy gazdaságos, jó hámos, szívós igáslótipust. Eladásra is. így alakult ki a „Hannoveri F—1-es" keresztezéséből származó mezőkeresztesi lótípus. Mindenki örült. Van ló, és milyen nagyszerű lovak. Szeretik a hámot és a nyerget is. Néhány vágta, próbálgatás, lovas virtus,x csak, úgy, általában, magyarosan, parasztosan, ősi szívvel, ősi vérrel. Ezután született a nagy ötlet. Hogy ezek a lovak — a legtehetségesebbjei — futásra, ugratásra és más sportteljesítményre is alkalmasak. Próba szerencse... Es megszervezték a lovas- iskqlát. Először Egerben. Ott nem sok pártfogásra találtak és nehézkesen ment minden. Megunták a járkálást, takar- mány szállít ga fást és a bürokráciát. Megint ^számoltak, és határoztak: hozzuk haza a lovasiskolát, miért ne működhetne az Mezőkeresztesen? Igen ám, de pálya is kellett. Még felülök a lóra.. a lovasbemutatóknak, játékoknak. Ezt az első verseny be is bizonyította. Négy-ötezer ember nézte végig a kétnapos vetélkedőt és parádét. Közülük csak egyet említek meg. A 81 éves Tóth Károly bácsit, aki ott ült végig a toronyház előtt, és egymaga többet izgult, meg többet drukkolt, mint száz más. Elénk, jókedvű idős ember. Ö is lovas gazda volt. A fia versenyzett is. Kérdeztem tőle: — Fel merne-e még ülni a lóra, Károly bácsi? — En-e? — kérdezte. — Az nőit a2 első, hogy lóra ültem, amikor hazahozták a lovasiskolát. A lovak futottak, ugrottak, parádéztak, és az ötezer ember szórakozott, tapsolt, a mezőkeresztesi lovaknak és lovasoknak, dtipla erővel. De mi a haszna ennek a lovasiskolának? Mutatvány csupán, vagy hoz is valamit a konyhára? — A fő haszon: univerzális lovak tenyésztése — válaszolt a kérdésekre Varga Sándor főállattenyésztő, aki maga is versenyzett, kettesfogatlal, és a nagy mezőnyben második helyen végzett. — Univerzális ló az, amelyik munkára és sportra egyaránt alkalmas. A mi loi'aink ilyenek. Az iskolázásnak, a sportlótenyésztésnek és idomításnak még az elején vannak. Nemrég alakult meg a mezőkeresztesi lovas sportkör, amelynek máris 36 tagja van. Az edzőjük tapasztalt lovas, versenyző is — Mátyus Viktor. A szövetkezetnek jelenleg 152 lova van, ebből 30 kétéves csikó Ezek közül kerülnek majd ki a ..legteF ojsénesebbek”. amelyeket idomítanak, edzenek Jelenleg 18 ló sportol, de ez csak a kezdő létszám. — Célunk az is — mondta a főállattenyésztő. hogy iskolánkban kiválogassuk a „nagy tehetségeket” a legjobb sporí- lovakat. és ezeket tovább ad- juk a magyar lovassport részére — Pénzért? — Természetesen. Egy-egy kiváló futó, vagy ugró ló nagy érték Százezer forint körül alakul az ára. — Van már ilyen lovuk? — ígérkezik. Egyelőre a (Foto: Ägotha) Jelenleg Magyarországon 200 000 ló van. A felszabadulás utáni legnagyobb lólétszám 800 000 volt. Ebből százezer se maradt a gépesítés „felfutása” idején. Az utóbbi évek szorgalmas tenyésztőmunkája azonban szép sikereket hozott. Ügy az igás, mint a sportoló magyar lótipusok kiválóak. Lovas sportcredményc- ink világraszólóak. Lótenyésztésünk is világszerte elismert. A magyar ló keresett exportáru. De elegendö-c a jelenlegi 200 ezres lóállomány? Erre a kérdésre Szemerényi Lajos, az Országos Lótenyésztésis Felügyelőség főelőadója válaszolt: — .4 kétszázezer elegendő. Ennél kevesebb azonban nem lehet, ha meg akarjuk tartani a magyar lótenyésztés hírnevét és elért színvonalát. Szendrei József Tisztelt MÁV! Engedje meg, hogy — miután másként nincs foganatja — ezúton köszönjem meg, soksok utastársam nevében is, azokat a bosszúságokat, kellemetlenségeket. amelyekben a kazincbarcikai vasútállomás személypénztári szolgálata ré- szcsítgeti — immár több év óta, ismét és ismét a jegyváltásra váró utasokat, X esetben előfordul — megtörtént velem is —, hogy az említett pénztári szolgálattevők nem tudnak a városból autóbusszal érkezőknek jegyet adni a vonatindulásig, amikor több tucatnyi utas akar jegyet váltani. A legbosszantóbb ilyenkor, hogy nem is hozzák a vonatkísérő kalauzok tudomására, hogy tíz, húsz. vagy ennél is több embernek nem tudtak jegyet adni. (ellát a kalauz adjon, 20 forint „büntetés- kiszabás" nélkül (mert ugye, így illenék!). Az ilyen utas aztán vagy lemarad a vonatról. vagy „büntetést" fizet, felenként egy húszas erejéig... Ha lemarad, s netán panasz- könyvileg is reklamál — gondolom —. úgy jár. mint én: szóra sem érdemesítik. (m — r — a) Van már emblémása Kazincbarcikának
