Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-19 / 165. szám
Szombat, 1969. július 19. ÉSZAK-MAGYARORSZAG H I i Községről községre smmmmm Bejárók és bevándorlók A sokmilliós fejlesztések premier e A községhez tartoznak Nyáron sem kihalt a művelődési ház Abaúj kapuja — ahogy egykoron nevezték — sokévi szunnyadás utáni most ébredezik. Szikszó, amelynek hírét-ne- vét már a hétszáz éves históriák is emlegetik, fennállása óta tán még soha nem fejlődött annyit és oly gyorsan, mint éppen napjainkban. Ezt vallják mostanában az ott élő emberek. És mekkorát változott nemcsak a nagy múltú település arculata, hanem híre is! Hajdan Abaúj „fővárosa” Szőlőkultúrájáról és külországdákkal illusztrálva szólott Tamás Béla párttitkár és Bartók János, a tsz főagronómusa. Gyalogszerrel nehéz ma bejárni a községet. Annyi új ház. intézmény, iskola és egyéb létesítmény épült, avatásra vár, vagy éppen alapjait ássák, hogy a rég otthon járt szikszói hirtelen rá sem ismerne szülőföldjére. Mindjárt a tsz-szel szemben éppen ott- jártunkkor* készültek a csaknem 2 és fél millió forintos költséggel felépült szép Park étterem megnyitójára. Ma délben már a nagyközönség száfehéi'je Takarmányokat Előállító Vállalatot Makranczi Béla, a községi pártbizottság titkára. És mindjárt arról is szó esett, hogy ezek az üzemek, intézmények nemcsak itt „laknak”, munkát adnak a helybelielvnek. hanem segítenek egy-egy községi probléma megoldásában. szívügyüknek tekintik a vezetők és a dolgozók Szikszó fejlesztését, szépítését. Ha kell. patronálnak egy-egy akciót. Üjság jelenleg, hogy az elavult nyári istálló helyébe újat építenek az apaállatoknak. A csibekeltetőben most van a munka dandárja, a jövő hónapban leáll az üzem, s megkezdődik a nagyjavítás. Ez évben csaknem 890 ezer csirke bújik ki a tojásokból... 15 esztendős múltra visszatekintő, sok sikeres fellépéssel büszkélkedhető népi tánc- együttese, vegyeskara van a Petőfi Művelődési Központnak. És ami örvendetes: a hatalmas ház falai most, nyáron sem konganak, megtelnek a klubszobák. Vendégszereplésre készült és utolsó próbáját tartotta ’éppen a táncegyüttes. Egy másik teremben KTSZ-taggyü- lés volt ott jártunkkor. Praiítncr József látogatása nicíi)'énkbcn Tegnap, július 18-án Prant- ner József államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke Borsodba látogatott. Az államtitkár először a megye illetékes vezetőive! tárgyalt a megye egyházpolitikai helyzetéről. Részt vett a megbeszélésen Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyette- se, Madai András főosztályi csoportvezető, valamint Pólónkat Imre megyei egyházügyi tanácsos. Ugyanezen a napon Prantner József államtitkár találkozott Ráski Sándorral, a Tiszánin- neni Egyházkerület püspökével. Ezen a megbeszélésen ott volt dr. Üjszászy Kálmánaz egyházkerület főgondnoka is. KIHASZNÁLJÁK A kedvező időjárást kihasználva, a hazai mezőgazdaság 11 400 kombájnja, kétezer rendre vágója és 2500 kévekötő aratógépe dolgozik a termés betakarításán. A búzát a legtöbb helyen közvetlenül az aratógépeknél veszik át a felvásárló vállalatok. Befejezés előtt A Székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag-hengermű építése. A szerelő és építő vállalatok szocialista szerződéssel vállalták, hogy július végére próbaüzemelésre átadják az első nagy egységet, a II. sz. hcngcrállványt. Pénteken adták át rendeltetésének a több mint kétmillió forintos költséggel létesített autóscsárdát a Kassa—Miskolc—Budapest nemzetközi autóút mellett, Szikszó határában. A Ilalmaji Fogyasztási Szövetkezet, valamint a Borsod megyei Tanács az úgynevezett Árnyaskertben építette fel a két étteremből álló csárdát, ahol a korszerű konyhaüzem egyszerre 150 vendéget tud ellátni. ban is híveket lelő boráról, aztán kereskedelmi kapcsolatairól, a határában húzódó felvidéki útjáról volt híres. Néhány esztendeje megszűnt járási székhely lenni. Akkor sokan hitték, hogy e „rang- vesztés” végképp kárára lesz a községnek, megáll a fejlődésben, s csak amolyan „mostoha- gyermeke” lesz az encsi járásnak. * Parasztok és Miskolcra bejáró munkások, betegek és orvosok a kórházban, vezetők és alkalmazottak jó néhány intézményben mind azt mondták: Szikszó él, biztató és szép jelene. ígéretes jövője van. A legutóbbi népszámláláskor hatezren felül éltek Szikszón. A lélekszám azóta is egyre növekszik — ezt örömmel úisó- SMta dr Csordás Imre. a köz- ségi tanács vb-titkárn. Arról viszont aggodalommal beszélt, hogy az emberek iava része az alig tizenhat kilométerre levő Miskolcon talál egvelőre csak munkát, ipari létesítmény nincs Szikszón. Oda-visszn több órát utaznak, és jóformán aludni járnak haza. A nagyváros kö- zeisóge vonzza az ntAhbi években a Szikszóra betel önül őket. Csupán az id“n hetvenbut h’U- helvet alakítottak ki. de az is kevés lösz talán, annvian szeretnének az abaúii községekből Szikszón letelepülni. Könnvebb munkára a nők a helyi’Béke Tsz-ben találnak lehetőséget, de sokan szinte naponta döngetik a kaput munkáért. — sainos. egyelőre hiába A termelőszövetkezetben az a legnagyobb probléma, hogy idős a tagság. Nem ritkaság, hpgy hetvenévesek is dolgoznak. Pedig volna mit csinálni a közösben, hiszen az idei aratás a várakozáson felüli _ jó termésátlagot ígér. A jövő mégis a korszerű állattenyésztésé — erről érvekkel és pálmára is kaput nyit a halmaji íöldművesszövetkezet e létesítménye. Hamarosan megnyitják a Mezőkövesdi Sütőipari Vállalat szikszói üzemének új üzletét, amelyben nemcsak a friss kenyeret és a ropogós péksüteményeket találják meg majd a vásárlók, hanem mar a hajnali órákban reggelizhetnek is a Szikszón átutazók, az autóbuszra várakozók. A kereskedelmi ellátás javítására egy ÁBC-áruház építése is napirendre kerül — amint akad kivitelező a több mint 4 milliós beruházáshoz. A II. Rákóczi Ferenc nevét viselő, meglehetősen „koros” járási kórház is nagyarányú fejlesztés, bővítés előtt áll. Sajnos. az új szárny építése, s a szennyvizeién lés munkáinak megkezdése is „csúszik’! az eredeti elképzelésekhez képest. Pedig a kórház dolgozóig már nagyon várják a korszerű, jól felszerelt új szárnyépületet, hiszen jelenleg zsúfolt köriil- mértyek között tevékenykednek nemcsak a szülészeten, hanem a belgyógyászaton, a sebészeten is. És legalább úgy várják a huszonnégy lakásos bérház avatását is. hiszen- az orvosok, egészséeügyi dolgozók lakáskörülményei meglehetősen mostohák. Mindkét esetben kivitelező után „epeked- nek” Szikszón . . . Hasonló „cipőben jár” még egy beruházás, az ÉMASZ he- lyi székhazának építése is. — Nem szabad megfeledkeznünk szikszói körsétánkon azokról az intézményekről sem. amelyek bár nem helyi irányításúak. de évek óta hozzátartoznak életünkhöz, ma már el sem tudjuk képzelni nélkülük Szikszót Beszélgetésünkkor emlegette ily szavakkal a Mesterséges Termékenyítő Főállomást, a baromfikeltetőt és az ÁllatiTaksás Miklós, a művelődési központ igazgatója éppen a napokban kapott értesítést: 40 ezer forintot utalt át a minisztérium Szikszónak, amelyből felszerelhetnek egy korszerű barkácsolcműhelyt. Bizonyára sokan kapnak majd kedvet hozzá, hogy hasznosan töltsék el szabad idejüket a barkácsolással ... És ami ugyancsak nem maradhat ki a szikszói körképből — erre Benkö György, járási tanácstag hívta fel figyelmünket: lassan valóságos iskolaváros lesz ez a fejlődő, egyre inkább ébredező, nagy lélekszámú község. Az elmúlt évben érettségizett az első gimnáziumi osztály. A szakiskolában mezőgazdasági szakmunkásokat , képeznek, olyan fiatalokat, akiket a környékbeli tsz-ek küldtek ösztöndíjjal az ismeretszerzésre, s aztán visz- szavárják őket a gazdaságba. Többek között ma már ez is öregbíti a hétszáz éves, és egyre fiatalabb községet! Gyárfás Katalin (Legközelebb július 23- án, szerdán Putnokról jelentkezünk.) A rét és a legelő is a gazdaság része Az utóbbi években egyre többen szorgalmazzák a rétes legelőgazdálkodás korszerűsítésének fontosságát. Tekintélyes szakemberek írnak e témáról cikkeket, tanulmányokat, könyveket. Nem véletlenül. A rétek és legelők ápolására, szakszerű használatára még mindig kevés gondot fordítanak a termelő gazdaságok Igaz, hogy a rétek és a legelők „csak” füvet teremnek, de hat a fű takarmány, akkor is, ha lekaszálják és megszárítják, akkor is, ha legeltetéssel hasznosítják. Az állam is jelentős összegeket áldoz a rétek és. legelők javítására, gondozására, a korszerű rét- és legelőgazdálkodás kialakítására. Tsz-eink azonban nem mindenütt tekintik ezt az ágazatot fontosnak, a rétek és legelők fűtermését leginkább még ma is a természetre bízzák. Aránylag jó rétek és legelői! Nézzünk egyetlen járást, a mezőkövesdit. Itt a helyzet általában még jobb is, mint a megye más járásaiban, mert a Tisza mentén aránylag jók a rétek és a legelők. Fűhozamuk és szénahozamuk is jobb a megyei átlagnál. A járásban összesen több, mint húszezer hold rét és legelő van, ebből 16 438 hold a tsz-ekhez tartozik. Az összes szövetkezeti területen belül a rétek és legelők aránya több, mint 23 százalék. Ez a szám is érzékelteti, hogy nem elhanyagolható, nem jelentéktelen területről van szó, hanem a gazdaságok csaknem egynegyed részéről — átlagosan számítva. A jó minőségű rét és legelő területe azonban az egész járásban csak 3400 katasztrális hold, s még a „közepes” minősítést is csak 4138 hold érdemli meg. A zöm: 7500 hold gyenge, s körülbelül 1400 hold füves terület már legelőnek is alkalmatlan. Területileg tehát bőségesen van rét és legelő a mezőkövesdi járásban, de korszerű rét- és £pül as miskolci Ccwtitunt ÁfmIbűsz Foto: Szabados György legelőgazdálkodásról nem lehet beszélni. Az állam ugyan 1964 óta — lehetőségeihez mérten — folyamatosan biztosítja a rét- és legelőgazdálkodás korszerűsítésének anyagi támogatását, de 1968-ig a termelőszövetkezetek (járási ösz- szesítésben) még azt az ösz- szeget sem vették igénybe, amit az állam biztosított. 1964 óta például, összesen 6 690 000 forint állami támogatást kaptak a mezőkövesdi járás termelőszövetkezetei a rét- és legelőgazdálkodás korszerűsítésére, de ebből az összegből csak 5 151 000 forintot használtak fel. A kötelező 30 százalékos sajáterős hozzájárulás így alig haladta meg a másfél millió forintot. Javítani a színvonala! A rét- és legelőgazdálkodás állapotával, korszerűsítésének meggyorsításával legutóbb a járási tanács végrehajtó bizottsága is foglalkozott. A jelentés a vb egyetlen tagját sem nyugtatta meg, éppen ezért határozatot hoztak, hogy a ! következő években a járási tanács segítségével mindent meg kell tenni a termelőszövetkezetekben. hogy a rét- és legelőgazdálkodás színvonala jelentősen emelkedhessen. Legfontosabb feladatként jelölte meg a vb-ülés a vízrendezést. az öntözés fejlesztését, a szakaszos, vagy sávos legeltetést, valamint a „villanv- pásztoros” legelőterületek bővítését Szerepe, jelentősége — nagy Az állami támogatás összege 1968-ban ugyan csökkent, he a termelőszövetkezetek anyagi és műszaki - helyzete ma már lehetővé teszi, hogy saját erőből és saját hatáskörükben egyre nagyobb területen biztosítsák a korszerű rét- és legelőgazdálkodást. A képlet igen egyszerű: a rét és a legelő is a gazdaság fontos része, szerepe és jelentősége nagy. Korszerű rét- és legelő- gazdálkodással sokkal köny- nvebb viszonylag olcsóbb és biztonságosabb is az állattenyésztés. Fontos azonban, hogy a réteket és legelőket is a gazdaság szerves részeként kezeljék valamennyi mezőgazdasági üzemben.
