Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-18 / 164. szám

/

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4

Péntek, 1969. július 18.

A legújabbkori helytörténeti szakcsoport Karcsán az 1945- ös földosztásról, s az ottani termelőszövetkezet fejlődéséről gyűjtött össze értékes adatokat.

A negyedik szakcsoport a már említett községeken kívül Vilyvitányban, Alsó- és Felső- bereckiben. Füzérkomlóson és Hollóházán 50 hatámevet, dűlők, hegyek, dombok, erdőrészek neveit jegyezte fel — és a helynevekhez fűződő magyarázatokat, mondákat is.

A gyűjtés írásos anyagaiból bekerült egy-egy példány a Herman Ottó Múzeumba. A legsikerültebbek részt vesznek az országos néprajzi és nyelvjárás-gyűjtő országos pályázaton is.

A haladó történeti hagyományok ápolására serkent az az emléktábla, amelyet a tábor nevében Karcsán helyeztek el, a múlt század végi agrárszocialista mozgalom harcosainak tiszteletére. Karcsúhoz fűződik a legemlékezetesebb tanulmányi kirándulás is. Itt az Árpád-kori templom megtekintése, egy népi mesemondó meghallgatása és a jellegzetes bodrogközi község napi életébe valq bepillantás egyaránt maradandó élményt nyújtott a látogatóknak. A sárospataki út is több volt szokványos városnézésnél.

— Hogyan akarják a továbbiakban hasznosítani azt az ösztönzést, amelyet a honisme- , réti tábor adott?

— Csak egy konkrét példával érzékeltetném, milyen érdekes kutatásokra nyílik lehetőségünk. Egy előadás felkeltette az érdeklődést a Rákóczi- szabadságharc sátoraljaújhelyi születésű, rejtélyes sorsú költőnője, Losárdy Zsuzsanna iránt, akiről korabeli feljegyzésekből csak annyit tudunk, hogy a kuruc seregeket kísérve verseivel lelkesítette a katonákat, ezért a császáriak elfogták, bebörtönözték, de sikerült Törökországba szöknie. Diákjainkat ösztönzi, hogy többet tudjanak róla. Pőre, iratai, esetleg „bűnjelként” hozzácsatolt művei után kutatnak. Elhatároztuk, hogy ősszel szakkörünk emléktáblán örökíti meg Losárdy Zsuzsanna nevét, működését.

— Bizonyára még nagyobb hatású lehetne a honismereti szakkörök munkája, ha szervesebben illeszkedne a népművelés rendszerébe.

— Az adottságok elsősorban az iskolás fiatalok intenzív bevonását teszik lehetővé a honismereti munkában. Ez hasznos és érdekes kiegészítője iskolai munkájuknak. Viszont kétségtelenül szervesebben kapcsolható ez a tevékenység egyéb népművelési formákhoz, hiszen hatása mindenképpen túlterjed az iskola keretein. Ezért tanácsos, hogy a községek, városok népművelési tervének készítésénél vegyék figyelembe ezeknek a szakköröknek a működését is, építsenek rá.

S HOGY A SZÉP LENDÜLETTEL INDULT MUNKA ne

rekedjen meg, hogy a folyamatosságot biztosíthassuk, befejezésül hadd hivatkozzam a honismereti táborunkban is közreműködött jeles szakember, Kováts János székesfehérvári muzeológus megszívlelendő javaslatára: A honismereti munkában megkülönböztetett szerepe van a helytörténeti krónikaírásnak, erre minden településen lehetőség nyílik. A helytörténeti krónikaírásnak a szomszédos szocialista országokban már jelentősek a hagyományai. Az ottani tapasztalatok bizonyítják, hogy ez a tevékenységi forma milyen jó összegezöje lehet a népművelés különféle ágazatainak, s egyben szinte kimeríthetetlen forrásul szolgálhat a legújabb kori történeti kutatásokhoz, feldolgozásokhoz.

Bcrecz József

Ma este a televízióban:

Hasznos könyv Petőfi Mezőberényben

Dr. Neményi István Beruházási politikánk az új gazdasági mechanizmusban című munkája a közelmúltban jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A mű nem terjedelmes ugyan, mégis sokrétűen foglalkozik gazdaságpolitikánknak e fontos részterületével. Helyesen állapítja meg a szerző, hogy „beruházási politikánk a nagy fontosságú gazdaságp'olitikai döntésekre is jelentős, a gazdaságpolitika egyéb részterületeit felülmúló visszahatást gyakorol.” Lényegre mutatva foglalkozik a könyv a beruházás gazdaságossági változataival. 1947-től kezdve elemzi beruházási politikánkat. Ezzel kapcsolatban kiemelten szól a tervezés szerepéről. Rámutat, hogy a beruházások tervezésénél nagy jelentősége van a perspektivikus szemléletnek.

A vállalatok vezetői bizonyára nagy figyelemmel olvassák A beruházások bankhitel-rendszerének fő vonásai az új gazdasági mechanizmusban című fejezetet. Ezen belül említést tesz a szerző a hitelengedélyezési eljárásról, az előnyben részesítésről. Elemzi dr. Neményi István a hosszú- lejáratú hitelek nyújtásánál alkalmazott rangsorolási mulatót is. Foglalkozik az 1969. évi beruházási hitelezéssel, valamint a folyó évi beruházások hitelpolitikai irányelveivel.

T. I.

1 ájékoztató o sz&kd&l^ozafokró

X

ij A NAPOKBAN ZÁRULT 1 .eÁTORALJAÜJHELYEN a 1 >ISZ III. országos honismere- ' i tábora. Ez a 10 napos tábo- 1 ozás megyénkben is ráirányí- 1 Stta a figyelmet erre a fontos 1 üépművelési tevékenységi fór- fiára, amely eddig kevésbé

• , olt ismert a nagy nyilvános• 3ág előtt. Adósságot törlesz- 1 ’link most, ezért kerestük fel I i: tábor szakmai vezetőjét, Ko- i i£-áts Dániel tanárt, a sátoral- ! aújhelyi Kossuth Lajos Gim- I Házium honismereti szakköré- ! liek irányítóját, aki már or- i 5<zágos elismerést vívott ki i ;,íyen irányú tevékenységével.

i ; — Mi volt a III. országos 1 önismereti tábor célja?

1 11 — Múltunk megismerését, u 1 üéphagyományok megörökíté- i hét, a szocializmus építésében 1 jelért eredményeink felmérését i . >lyan aktív tevékenységnek nekintjük, amely népünk, hazánk szeretetére nevel. Akik igyelemmel kísérik a honismereti tevékenység fejlődését, :szrevehetik benne az ifjúság okozódó részvételét, tettre- lészségét. Több száz szakkör •endszeres munkálkodásán kí- 4rül immár harmadszor telt a fatal kutatók erejéből országos megmozdulásra is. A legÍ

óbbak az ország minden rézéből együvé hordják ilyenkor apasztalataikat. Élményeiket otthon tovább sugározzák szakkörükben.

, A tábor fő célja tehát a ne- yelőhatás, mint ahogy az egész •honismereti mozgalomé az. A ’nevelési célt természetesen tsak konkrét tevékenység ré- *vén érhetjük el. Azt, hogy kutatómunkájukkal értékes adagokat, dokumentumokat gyűjtenek össze a szakköri tagok, •nem lebecsülendő járulékos •elemnek tekintjük. Hasznos 'nyersanyagot szolgáltathatunk vele a valóban tudományos ■igényű helytörténeti munkák- 1 hoz.

— Milyen fontosabb eredményekkel járult hozzá a tá- . bor szűkebb pátriánk jobb . megismeréséhez?

— A részvevők négy szak- . csoportban tevékenykedtek. A két néprajzi csoport 8 község — Vajdácska, Bodroghalom, Mikóháza, Pálháza, Füzét, Nyíri, Erdőhorváti és Komlóska — területén folytatott gyakorlati gyűjtőmunkát. A népi építkezés, a teherhordozás eszközei,' módjai, a ruházkodás, a közösségi népszokások és a folklór voltak a fő megfigyelési témakörök. Hogy milyen szívesen fogadták fiataljainkat ezekben a községekben, s mennyire meg tudták értetni tevékenységük célját, erre szép : bizonyság, hogy mintegy 50 régi népi használati tárgy gyűlt össze. Ez a gyűjtemény a : Herman Ottó Múzeumba kerül, ahol erről a tájról eddig alig volt néprajzi anyag.

ötven helyszíni rajzot készítettek a fiatalok,, ezenkívül 420 fényképfelvételi és .120 szí- ' nes diaképet. Javarészt folklórfelvételt őriz 24 magnótekercs. ;

VIDEOTON RÁDIÓFELVESZ:

ÉS TELEVÍZIÓGYÁR

most végzett

gépésztechnikusokat,

valamint

híradásipari

technikusokat

Jelentkezni lehet: VIDEOTON Rádió- és Tv-gvár munkaerő-gazdálkodási osztályán.

Székesfehérvár. Berényi u.

Érdekes füzetet jelentetett meg a mináp a Borsodi Szénbányák KISZ-bizottsága és a vállalat fiatal műszakijainak és közgazdászainak tanácsa. A kiadvány rövidítve ismerteti az 1965-től 1968-ig beadott

fejlesztési és újítási dolgozatokat. A három fejezetből álló katalógus összefoglalja az. aknák és bányaüzemek fejlesztésével, az általános vállalati, szervezési és műszaki

kérdésekkel foglalkozó szak- dolgozatokat. A kiadványt eljuttatják a vállalati FMKT- tagoknak, továbbá az ország többi bányaüzemébe is elküldik.

A katalógus segítségére lesz a fiatal műszakiaknak és közgazdászoknak egyes témák alaposabb megismerésében, az újítások továbbfejlesztésében, újabb dolgozatok megírásában.

A képen ugyan Petőfinek csak a háta1 látszik, Szendrey Júliát viszont szemből láthatjuk. Azaz Drahota Andreát, mert a ma este műsorra kerülő tv-játékban, Németh László Petőfi Mezőbei'ényben című művének Horval István rendezte előadásában ő személyesíti meg a halhatatlan költő feleségét. A költőt Iglódi István játssza. Németh László Petőfi naplója alapján írta meg a darabot, amely a költő halála előtti időszakot öleli fel, a Mezőberényben töltött rövidke boldog időt, ahonnan útja Bem seregébe és a segesvári csatamezőre vezetett. Arra keres választ a tv-játék, vajon szükséges volt-e Petőfinek Mezőberényből a csatába, illetve a halálba indulnia.

FILMJEGYZET

Az én halesdos famíliám

Kánikula van, és ilyenkor igen sokan keresik azokat a szórakozásféléket, amelyek könnyedek, derűsek, nem kívánnak különösebb gondolkodást, magyarán szólva, agyon lehet velük ütni az időt.' A

Gyilkos tabletták?

kábítószerekkel tudják elérni azt a feltétlenül szükséges néhány órányi alvást is, amely alatt valamennyire ismét feltöltődik az ember szervezete és idegrendszere.

' Judy Garland tragikus halálából indultunk ki, ebből a hajdan kövér, alacsony- termetű leányéból, akiből, miután a Metro—Goldwyn—

‘Mayer felfedezte, légies táncosnőt akart formálni, ezért, kegyetlen éhkúrára fogta a , 13 éves kislányt. Ekkor ke- . letkezett benne a mindenné- . mű táplálékkal szembeni undor, s a tehetséges kislányból, az óriási világsikerek el- ; lenére, egy boldogtalan idegroncs lett. Ö is — akárcsak Marilyn Monroe —, mikor kerülni kezdte a szerencse, . a kábítószerekhez menekült.

A nyugati művészvilágban ; az utóbbi időben egyes haláleseteknél egyre gyakoribb i a halottkém megállapítása: i a halál oka meggondolatlan , mennyiségű altatószer. Judy í Garland esetében a boncolás i 4,9 mg-os barbiturátumszin- ] te! állapított meg, ami ele- t gendö a halál előidézéséhez.

A barbituriumók csoportjába 1 tartozó Seconal elnevezésű 1 altató sűrűn szedi áldozatait, i Ezek az esetek döbbenetes , erővel hívják fel a világ *közvéleményének figyelmét az altatók rendszeres szedő- • sének ártalmaira. Az altatók

legújabban bemutatott csehszlovák filmmel, a Jan Valósak rendezte, Az én bolondos famíliám című filmvígjátékkal másfél órát valóban agyon lehet csapni, de kár érte. Azért a másfél óráért, amelyet a moziban töltünk, valami jobb nyári elfoglaltság helyett.

A Solnicka-család néhány hetét bemutató film messzemenően kielégíti á néző köny- nyed szórakozási igényéi, mert ez már annyira könnyű, hogy szinte mérhetetlen, súlytalan. Egy öttagú család tizenkét éves, dús fantáziájú lánygyermekének szemüvegén keresztül, az ő naplórészleteinek megelevenedésével és narráto- ri közreműködésével pereg előttünk a család teljesen érdektelen története. A kislány azt hiszi, hogy szülei válni akarnak, mert egy barátnőjének szülei is elváltak, s minden mozzanatban a válás előjelét látja. A történet annyira happy enddel végződik, hogy a család széthullása helyett inkább a lélszámszaporulat következik be, ugyanis a nagymama is férjhez megy a zöldségeshez, a papa és a mama furcsa viselkedésének pedig az az oka, hogy újabb gyermekáldás elé néznek.

A család, és története mintha egy negyven évvel ezelőtti polgári vígjátékból plántáló- dott volna át napjaink filmjére, s hogy ma játszódik, arra elsősorban a miniszoknya, meg egy-lcét utcakép utal. Egyébként megmaradt nagyon poros, avat.ag történetnek, amely kevés is egy másfélórás film kitöltéséhez. Ezen *\z sem segít, ha a film alkotói — művüket mintegy tételekre bontva, a képsorokat megszakítva — időnként mindenfele. naplórészletnek titulált bölcsességeket írnak fel a vászonra.

(hm)

«önismeret és népművelés

túlzott méretű használata esetén — írják az angol újságok — csak a legritkább esetben lehet kimutatni, hogy a halált figyelmetlenség okozta-e, vagy öngyilkossági szándék. A szomorú tények tehát azt' mutatják, hogy az altató a nyugati félteke sikert, a hírnevet fenntartani akaró művészvilágának egyik legnagyobb gyilkosa lett. A halál, oka sok esetben lehet elővigyázatlanság, gondatlanság, különösen, ha együltjár a mértéktelen alkoholfogyasztással, ugyanis ez megháromszorozza az erős altatók hatását.

A tőkés világ sajtója egyre gyakrabban cikkezik az utóbbi időben arról, hogy szabályozni kell, a gyilkossá váló altatószerek használatát. Bizonyára így igaz, ámbátor nem valószínű, hogy az egyedüli igazság. Ha elgondolkodunk, máshol kell keresnünk a szomorú hírek gyökerét. Az altató- és nar- kotizáló szerek mértéktelen fogyasztása a nyugati országok művészvilágában csak okozat. A kiváltó ok a pénz és a siker hajszolása, az a túlhajtott, verseny, amely az izgató- és nyugtatószcrck halálos karjaiba löki szerencsétlen áldozatait.

(— s — a)

„Valahol a szivárvány mögött" — ez volt világszerte ismert dalának címe. E szivárvány mögött kereste a boldogságot viharokban és sikerekben egyaránt gazdag életén keresztül Judy Garland, a 30-as évek közismert gyermeksztárja, aki az utóbbi évek meggyötört és kuszasággal teli életét a napokban fejezte be londoni lakásán. A nyugtató- és kábítószerek áldozata lett. ö is csak egy, a lassan hosszúra nyúló sorban, Marilyn Mon- roe-tól kezdve, Brian Eps- tein-ig, a beatlesek nagy hírű menedzseréig, a botrányairól szárnyra. kapott Brian Jonesig, a Rolling Stones-együttes basszusgitárosáig, hogy csak az utóbbi időkből említsünk néhányat.

A nyugtató- és kábítószerek mértéktelen ' használata valaminek a kifejezője. S ez nem kereshető másban, mint az úgynevezett show-bussí- 'icsben. Ebben az örökös, tyilkos versenyben, amely a írnévért, a siker hajszolásért folyik. Ügy látszik, az degek állandó felkorbácso- ása nélkülözhetetlen, hogy ’artósan állni tudják a szörnyű hajszát, örökösen mosolyogni, örökösen jókedvűnek és frissnek látszani — < sok embernél csak káros izgatószerekkel biztosítható. Végül csupán nyugtató- és