Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-17 / 163. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Csütörtök, 1969. július 17. í Nyáron É encsi könyvtárban llnafmnc nyári délutáni UllutlIIŰü csend terpesz­kedik Emesén, amikor a járási könyvtárba nyitunk. Kölcsön­zési idő éppen nincs, a könyv- s tár igazgatója Sárospatakon 0 van továbbképzésen, munká­jú ■ társaival beszélgetünk. k Borsodban az encsi járás v volt a kezdeményező a körzeti a könyvtárak megteremtésében. ti Baktakék volt az első körzeti t könyvtár székhelye. Azóta s i már sokfelé követték ezt a c példát, a járásban is hat he- h lyen működik gyakorlatilag 1 körzeti könyvtár, még ha hi- é vatalosan nem is hívják an- r nak. Felsővadászon, Krasz­nokvajdán, Abaújváron, Fóny- % ban, Abáújkéren és Ilomrog- t don a körzeti könyvtáraknak t megfelelő rend szerint dolgoz- c nak már, ellátva a szomszé- í dós községek könyvtári szol- i gálatát is, anélkül, hogy fő- 1 foglalkozású könyvtáros lenne 1 ezeken a területeken. ^ — A tanácsi rendezéseknek J megfelelően, a regionális ter­veket követve szervezzük a körzeti ■ könyvtárakat, illetve az összevonásokat, most még főfoglalkozású könyvtáros nél­kül, de úgy, hogy mindez majdan alapja lehessen a körzeti könyvtárnak — hang­zik a tájékoztatás. Halmaj, Szentistvánbaksa, Nagykinizs, Kiskinizs és Hernádkércs kö­zös körzeti könyvtárának az elmúlt év ősze óta van füg­getlenített könyvtárosa, tehát jesen megszűnt a könyvtár- fejlesztés lehetősége. Hogy áll e tekintetben az encsi járás? — Szerencsés helyzetben vagyunk — hangzik a válasz. A járási tanács végrehajtó bi­zottságának megértő hozzáál­lása eredményeként maximum 10 százalékkal csökkent a be­szerzési keret a korábbi gaz­daságirányítási időszakhoz ké­pest. A községek 90 százaléka is megadta a szükséges össze­geket, kivételt képeznek azok a helyek, ahol nagyobb kom­munális, vagy egyéb közérde­kű beruházásra került sor. A járási tanács költségvetése könyvbeszerzésre 245 ezer fo­rintot biztosított, további 200 ezer forintot pedig a községi könyvtárak berendezésére és könyvbeszerzésre. A járási tanács jó példája az egyes községekre, illetve a körzeti tanácsokra is igen jó hatású volt, ezt a magatartást példa- mutatásnak tekintették, és en­nek tudható be, hogy az encsi járásban az új gazdaságirányí­tás anyagi vonatkozásai vi­szonylag kis mértékben érin­tették károsan a könyvtára­kat. Jó ezt hallani, hogy így is lehet támogatni a könyvtári munkát. Néhány más járási tanács illetékesei megkérdez­hetnék az encsieket: miként teremtik elő a támogatáshoz szükséges összegeket, és a hozzáállásból, a szemléletből is példát vehetnének. A Mű­velődésügyi Minisztérium is nagyra értékeli az encsi járá­si könyvtár munkáját, és 1969- 70-ben 20 000 forintos támoga­tást biztosít négy körzeti könyvtárnak, könyvbeszerzés­re. PQPJlfí nyuSalom van a wűÍiííÍU zsongító nyári dél­utánon az encsi járási könyv­tárban. A nyugalom azonban nem jelent szünetet a munká­ban, hiszen az összevonások és körzeti könyvtárak szervezése ellenére 80-nál több község, illetve település lakosait kell továbbra is ellátniuk. Csak nyugodtan, magabiztosan dol­gozhatnak, készülhetnek az őszi-téli időszakra, mert a já­rási tanács jó támogatása megadja a biztos alapot a megfontolt, nyugalmas és ter­melékeny munkához. (bml Z APÓ Kodály •Ucsstcfvcrs&M y az aggteleki barlangban IDEGENFORGALMI LÁT­VÁNYOSSÁG? Á rendkívüli­séget kereső, sőt hajszoló vi­lágban csupán a különlegesség hatásvadászása? Egyre inkább és egyre teljesebben igazoló­dik, hogy a barlangban rende­zett hangversenyek sokkal többet jelentenek. A természet e ritka csodájának újból és újból elbűvölő látványán, az utánozhatatlan varózsú hang­hatásokon kívül olyan élményt nyújt, amelyet csak ott érez­het az ember. A mind több­ször, többféle műfajjal kísérle­tező műsorból most már vilá­gosan igazolódni látszik, hogy az óriási hangversenyterem nagyszabású kórusok és zene­kari művek számára alkalmas igazán. Azok a művek érvé­nyesülnek méltóan, amelyek­nek csodásán ömlő hanglömb^. jei és zuhatagai szétáradhat­nak a fenséges, természet al­kotta boltívek alatt. Ezért volt megrendítően szép és felemelő Kodály két nagyszabású műve, a Budavá­ri Te Deum és a Psalmus Hun- garicus előadása. A Te Deum fénylő trombita-fanfárjai és zengő diadalmassága, a Psal­mus zsoltáros énekének pana­sza, jajongása és bizakodó him­nusza elmélyítette és éreztette a hallgatókban a nagy mű igazságát, amelyet a kompozí­ció így fejez ki: „a szegények, igazak felmagasztaltatnak, a kevélyeket aláhajigálják”. Végeredményben mai életünk igényeit, emberségét kifejező igazsága ez. A KÉT HATALMAS KO- DALY-MÜVET a híres Debre­ceni Kodály-kórus és a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar szó­laltatta meg, vezényelt Gulyás György Liszt-díjas. A szólókat Marsay Magda, Körösi Ma­rian, Berczelli István, a deb­receni operatársulat tagjai és Bartha Alfönz, az Állami Ope­raház tagja énekelte. Mind a kórus, mind a szólisták és a kitűnő, külföldi sikereket is maga mögött tudó Gulyás György, a mű teljes ismereté­ben szeretettel, lelkesedéssel szolgálta az előadást. A szólis­ták szép énekéről külön elis­is veszélyeztette. A hasonló nagyszabású művek előadása­kor sokat segíthetne az ének­kar számára szükséges és szo­kásos pódium beállítása. Aggtelek lassan talán már több az ország művészeti éle­tében, mint különösen érde­kes. Kívánatos, szervesen be­építeni az ország nyári művé­szeti életének vérkeringésébe. A legjobb és legnemesebb ér­telemben megfelelő propagan­dával idegenforgalmi és művé­szeti látványossággá kívánatos tenni, mint amilyen a maga nemében Martonvásárhelyy Károlyi-kert, Tihany és a töb­bi híressé vált nyári kultúr- esemény. Az aggteleki barlang­hangversenyek már eddig is ezrekkel ismertették meg a ze­ne nagy művészi értékeit. Töb­ben látták és hallották az ott előadott nagy alkotásokat; mintha hangversenyteremben mutatták volna be őket. néiiAny szót és főleg DICSÉRŐ SZÓT megérdemel a művekhez illő, különösen szép megvilágítás. A Te Deum ta­lán több ragyogó fényt is kap­hatott volna. Szép volt tehát Baktakék után ez a második olyan körzeti könyvtárunk, amely hivatalosan is annak Tudósítás egy színházi eseményről méréssel szólunk. Az alkotá­sok hatalmas kórustömbjei szárnyalóan töltötték be az a hangverseny, felemelő hatá­sú, megyénk hírét jól szolgáló. Köszönjük az élményt a deb­tekintendő. Ez év végéig Krasznokvajdán és Novajid- rárnyban teremtjük meg az új körzeti könyvtárakat. A két új könyvtár berendezésére a járási tanács 150 000 forintot biztosított. Mepyeszerle a járási könyvtárakban és a közsé­gekben is a könyvállomány felfrissítése, mert az új gaz­daságirányítást helytelenül ér­telmezve igen sok helyen a minimálisra csökkentették az e célra szolgáló kereteket. Adódik hely, ahol szinte tel­A színházi vitrinekben már hetek óta a nyári szünetet hirdetik a plakátok, sőt mi is búcsút mondtunk már az el­múlt évadnak, pedig a Mis­kolci Nemzeti Színház 1968— 69-es idényének utolsó pro­dukciójára csak most került sor, szerdán délelőtt. I Igaz, a főszereplők ezúttal nem színészek voltak, hanem a MŰSZAK (így csupa nagy­betűvel), amely tízegynéhány emberével — na, meg egy raj tűzoltóval — az „Esőcsinálás” c. rendkívül izgalmas és lát­ványos „játékot" mutatta be. A produkció legfontosabb alapfeltétele a teljesen kiürí­tett színpad, kábelek, függö­nyök stb. eltüntetése. Kell ezenkívül tizenhatezer liter víz, húsztagú szereplőgárda (ki úszónadrágban, ki vízhat­lan köpenyben, ahogy a sze­reposztás megkívánja), és ter­mészetesen itt is szükséges a főrendező, esetleg társrende­ző és néhány asszisztens. Az előkészületek két héten át tartottak, ennek köszönhető, hogy szerda délelőttre már semmi sem volt a helyén S színpadon, kivéve a hengerré göngyölt és nylonfóliába cso­magolt horizontfüggönyt. Kezdés előtt mégegyszer reflektorok, zseblámpák fénye pásztázta végig a huszonöt méter magas zsinórpadlást. Megkérdeztük: Hol kapható éjjel benzin? Több olvasónk kérdezte már, miért nem tart éjszakai ügyeletet a város központjának egyetlen benzinkútja, a Bé­ke tépi. Ezért fordultunk mi is e kérdéssel az ÁFOR illeté­keseihez, kiegészítve azzal, ha a Béke téren nem, akkor hol kaphatnak benzint az autósok éjszaka Miskolcon? A következő választ kaptuk: az ÁFOR helyi kirendeltsé­ge a hejőcsabai és a Kilián-déli töltőállomásokon tart éjjel­nappali szolgálatot. Való igaz, hogy ezek esetenként kies­nek a forgalomból, s könnyebben elérhető lenne a Béke téri benzinkút. Ám, hogy itt nem tart éjszakai szolgálatot az ÁFOR, annak legnyomósabb oka: ezt a benzinkutat a közeljövőben megszüntetik. A korlátozott nyitva tartás oka tehát az, hogy eltereljék a „vevőforgalmat” a másik két ál­lomás felé. Ám, a Béke téri benzinkút megszüntetése nem végleges, mert a tervek szerint ugyanennek a helyén új, korszerű töltőállomást építenek majd. S ha ez elkészül, ak­kor esetleg lehetőség' nyílik rá, hogy a város e pontján le­gyen éjjel-nappali szolgálat. <b. p.) Továbbképzés MHSZ-vezeiőknek Tegnap, július 16-án autó­busz állt meg a Keletbükki Állami Erdőgazdaság Varbó közelében levő. Fónagyság ne­vű településén az üdülőnek is beillő, modern, új munkás­szálló előtt. Borsod járásainak MFISZ-titkárai érkeztek ide, hogy négynapos továbbképzé­sen vegyenek részt. Ismeretes, hogy a szövetség előtt nagy feladatok állnak, melyeknek végrehajtása csak megfeszített, lelkiismeretes munkával lehetséges. A to­vábbképzés is része ennek a munkának. Jellemző, hogy a megérkezés után néhány perc­cel már valamennyi titkár az előadóteremben ült és megkez­dődött a munka. Megnyitó előadást Bokor József alezre­des, az MHSZ megyei veze­tőségének titkára tartott. A szövetség eddigi munkájáról, eredményeiről, főleg pedig fo­gyatékosságairól, az előbbre- lépés mikéntjéről szólt. A továbbképzésben számos előadás, gyakorlati foglalkozás szerepel Előadást tart többek között Takács László alezre­des, az MHSZ országos köz­pontjának osztályvezetője, Lobkovitz- László, az MHSZ megyei titkárhelyettese és szá­mos meghívott előadó is. A tematikában szerepel politikai tájékoztatás, a polgári védel­mi munka feladatainak, a gépjárművezető-képzésnek, a modellezésnek és számos más, fontos kérdésnek az ismerte­tése. majd elhangzott a parancs: zápor! A hirtelen jött „ter­mészeti" változás még a be­avatottakat is lenyűgözte né­hány pillanatra. A vezényszó­ra ugyanis megnyíltak a zsi­nórpadlás csatornái, s úgy zu­hogott alá a rengeteg víz, hogy a tűzoltókon kívül min­denki fedezéket keresett. Kuizs András, tűzoltó alezre­des — a zápor főrendezői“ — megnézte az óráját, s így szólt a körülállókhoz: rágyújthat­nak! Tűzoltó a színpadon, évenként legfeljebb egyszer Izgalmas amerikai kaland­film a második világháború idejéből. Amerikaiak készítet­ték, a rendezője Michael An­derson, de a történet maga angol környezetben, illetve nagyobb részt német megszáll­ta területen játszódik. Azt az időt és történetet idézi fel a film, amikor a németele a szárnyasbombák kilövésével, majd a V 2-nek Londonra irányításával kísérleteztek (nem is kevés eredménnyel), és az angol elhárító szervek megpróbálták, hogy nyomára bukkanjanak a németek kí­sérleti üzemeinek, illetve meg­semmisítsék azokat. A film közelebbről azt a történetet dolgozza fel. ami­kor a Peenemünde közelében levő kísérleti üzembe és kilö­vőhelyre az angol elhárító szervek bejuttatják a maguk embereit, és azok segítségével, majd hősi önfeláldozásával si­kerül megsemmisíteni ezt a mond ilyet, a zápor alkalmá­val. Miskolcon azonban már két esztendeje nem oldották fel a dohányzási tilalmat, te­kintve, hogy sikerült a záport elnapolni, ami bizony nem ol­csó mulatság. óriási teret, a zenekar dicsére­tesen helytállt, helyenként azonban a szükségesnél na­gyobb erővel elnyomta a kó­rus zengését, sőt a Psalmus má­sodik részében, a könyörgés­nél a tenorszóló hallhatóságát recenieknek, a szólistáknak, köztük is különösen Bartha Al­fonznak, a vezénylő Gulyás Györgynek és nem utolsósor­ban szépen muzsikáló zeneka­runknak. V. Zalán Irén Kerékgyártó László gazda­sági igazgató az idén is hu­szonötezer forintot fizet ki a zápor költségeire. Ez azonban korántsem kidobott pénz, mert a színpad védelmét szol­gáló berendezések műszaki felülvizsgálásán kívül, jó alka­lom a szezon végi nagytakarí­tásra is. A zápor negyedóráig zuho­gott, utána fecskendők mos­ták a falakat. (A második fel­vonást mór Gulyás József, a színház műszaki felügyelője rendezte.) Az egész produkció tovább tartott, mint a leghosz- szabb Shakespeare-tragédiák. Kár, hogy csak kis létszámú közönség nézte végig. Az első zópor-próbát egyéb­ként 1908-ban tartották a müncheni Künstlertheatr-ban, s a világ nem egy színházá­ban ma is közönség előtt ke­rül sor a műszakiak évadzá­rójára. (gyarmati) A montreali „Ejfpó-68” című kiállításon bemutatott mo­dern francia festményekből rendeztek kiállítást a Mű­csarnokban. Francia képzőművészeti kiállítás ólától vetítik: ft Grösböw-ak^lé nagyon fontos telepet, és ez­zel szinte döntő csapást mér­ni a német rakétatechnikára. A film végén, amikor már eloszlanak a háborús robba­nások füstfellegei, az angol miniszterelnök megdicséri az elhárítás szervezőjét, és egy félmondatnyi jut az elismerés­ből az életüket is feláldozó névtelen hősöknek, a néme­teknél részben kivégzett, rész­ben éppen az angol bombázás eredményeként életüket vesz­tett elhárító tiszteknek is, el­hangzik a kormányfő szájából egy olyan megjegyzés, hogy ennek, mármint a tömegpusz­tító fegyverek ilyen méretű gyártásának, egyáltalán az em­bereket fenyegető háborúnak nem szabadna soha többé elő­fordulni, mert egy eljövendő alkalommal nagyobb árat kell majd érte fizetni. Ezen per­sze, ismerve a filmet gyártó ország mai fegyverkezését és szerte a világban, a háborúval kapcsolatban tanúsított maga­tartását, érdemes lenne elgon­dolkozni, bár ez már nem tar­tozik konkrétan a Crosbow- akcióhoz. A film látványos, gazdag ki­állítású, a kicsit hosszúra expozíció után mindvégig iz­galmas, s messze meghaladja a hasonló témakörben látott háborús kalandfilmeket. Nem becsüli le a szembenálló erőt, nem ruházza fel az ellenséget sematikus vonásokkal, nem teszi őket együgyűkké, hanem olyannak ábrázolja, amilyenek voltak, és akik ellen kemé­nyen kellett küzdeni, és akik­kel szemben nem egy-egy ki­emelkedő egyéniség, egy-egy bármilyen vezető beosztásit parancsnok, vagy egyéb tiszt, hanem az azonos célért küzdő sokféle rendű és rangú kato­na összefogása győzedelmes­kedhetett. Természetesen mű­vészi eszközei a kalandfilm- jelleghez idomulnak, azonban néhán3’ színészi alakítás is fi­gyelmet érdemel, hiszen a főbb szerepekben többek kö­zött Tom Courtenay, Trevor Howard, John Mills, George Peppard alakításait láthatjuk, és kisebb szerepben nagyon emlékezetes Lili Palmer és Sophia Loren. (bcnedcU)

Next

/
Thumbnails
Contents