Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-17 / 163. szám
^:**********************^*************************************************************-** E SZAK-MAGYARORSZAG 2 Csütörtök, 1969. julius 17. Fidel Castro nyilatkozata Fidel Castro kubai miniszterelnök kedden fogadta Michel Tourguay-t, a Francia Távirati Iroda tudósítóját, s nyilatkozott kormányának kül- és belpolitikájáról. ,,Az Egyesült Államok Kubával szemben alkalmazott blokádjának megszüntetése már nem elég ahhoz, hogy Kuba elfogadja a két ország kapcsolatainak helyreállítását — mondotta Castro. — Az Egyesült Államoknak ezenkívül gyökeresen szakítania kell bizonyos országokkal szemben folytatott agresszív politikájával. Egyszer s mindenkorra le kell mondania a világ csendőrének szerepéről Áriában, Latin-Amerikában és másutt. Megalkuvók lennénk, ha olyan körülmények között vennénk fel ismét a kapcsolatokat Washingtonnal, amikor utóbbi változatlanul támad és fenyeget más országokat.” A miniszterelnök képtelennek minősítette azt a próbálkozást, amely a szovjet hadihajók kubai látogatását Nixon amerikai elnök bukaresti látogatására adott szovjet válasznak igyekszik feltüntetni. Castro kifejtette, hogy nem óhajt véleményt nyilvánítani Nixon bukaresti meghívásáról, csupán annak kijelentésére szorítkozott, hogy „a románok azt hívnak meg, akit akarnak”. Indiai jelentés Az Orissa állambeli Jajpur közelében keddre virradólag bekövetkezett vasúti szerencsétlenségnek a helyszínen 82 halálos áldozata volt. A 130 sebesült közül 88-at szállítottak kórházba, akik közül 69- en életüket vesztették, mielőtt a kórházba értek volna. Alpári Gyula emlékére H Alig néhány éve csupán, hogy Jurij Gagarin megtette az első, de döntő jelentőségű kört földünk körül, és ma mór ott tartunk, hogy az emberiség bátor követei elindultak a Hold meghódítására. Az amerikai Hold-utazást az Apollo-program biztosította. Az eredetileg 12 kísérletből álamely már közvetlenül is a Hold-utazást készítette elő. Ezt követte 1968 decemberében az Apollo—8 útja, amelynek során először kerülte meg ember a Holdat, és figyelte meg közvetlenül is az addig csak fényképről ismert, földünktől elfordult képét. jAz 1969 márciusi (Apollo—9) kísérlet célja a holdkomp használhatóságának kipróbálása volt — egyelőre földközelben —, majd az Apollo—10 májusban már a Hold térségében is lehetővé tette a berendezések kipróbálását, közben pedig lefényképezték a leszállásra kijelölt területeket a Nyugalom-tengere térségében. Az Apollo—11 utasai, Armstrong, Aldrin és Collins hosz- szú előkészítő időszak után kezdték meg történelmi jelentőségű útjukat. A Hold meghódítása nem egyetlen ember, nem is egyetlen nemzet, hanem az egész emberiség erőfeszítésének nagyszerű eredménye. Huszonöt éve, »44. július tl-én a sachenhauseni koncentráció« táborban halt mártírhalált Alpári Gyula, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom nagy alakja. Ipari Gyulára emlékezni nem pusztán kegyelet dolga. Élete, életműve egy egész történelmi korszakot átfog. A századfordulótól az októberi forradalmon, a Magyar Tanácsköztársaságon ót, egészen a fasizmus szétzúzásáig. Ebben a győzelmes és vereségekkel is terhes korszakban Alpári Gyula négy és fél évtizeden át a harc élvonalában élt és küzdött. 1906-tól — 3 évi katonáskodás után — a szociáldemokrata pártirodán dolgozik, és elsősorban az ifjúmunkásokat szervezi. Alpári szerkesztésében jelenik meg az Ifjúmunkás, a megalázott, kizsákmányolt inasok, gyermekmunkások első újságja. Az ő nevével forrt össze az első magyar ifjúmunkás-kongresszus és a ifjúmunkás internacionálé megalakítása is 1907-ben, Stuttgartban. Három évvel később kizárják a Szociáldemokrata Pártból: az akkori reformista pártvezetőséggel szemben ő a forradalmi szárnyat, az igazi baloldalt képviseli. A kizárás nem megy simán. Pártszervezetek és szakszervezetek egyszerű tagjai sorakoznak Alpári mögé, s ő fellebbez a II. In- ternacionálé döntőbizottságához. Igaza mellett Lenin, Rosa Luxemburg, Clara Zetkin áll ki, de a döntőbizottság reformista többsége elutasítja Alpári fellebbezését. Ütjának logikus folytatása: a mind élesebb szembefordulás az árulással. A Tanácsköztársaság bukása után a nemzetközi munkás- mozgalom Alpári küzdőtere. 1921-ben Moszkvában részt vesz a Kommunista Internacionálé III. kongresszusán. Az internacionálé végrehajtó bizottsága, Lenin javaslatára, őt bízza meg egy nagy jelentőségű új lap — az Internacionálé Presse Korrespondenz — az INPREKORR vezetésével. A második világháború kirobbanása Párizsban éri Alpári Gyulát. Azután ide is bevonulnak a fasiszta csapatok, s egy röplap kéziratával fogták el a Gestapo emberei az utcán, 1940-ben. Két évig kínozták Alpárit, majd Himmler parancsára a sach- senhauseni koncentrációs táborba szállították. Papírt, írószert, könyveket, újságokat kapott. Ráparancsoltak, hogy írja meg a Kommunista Internacionálé történetét, leplezze le a kommunistákat. „Énekelni fogok, mint a madár, s azt mondom, amit mondanom kell: az igazságot!” — írta, és a táborban kétéves munkával könyvet írt a kommunista mozgalom erejéről, jövőjéről, a fasizmus kikerülhetetlen pusztulásáról. ' ínzói nem bocsátották meg Alpárinak, hogy csalódást okozott nekik. Ma 25 éve, 1944. július 17-én, Sach- senhausenban kivégezték. Kéziratait elégették, de emlékét, életművét egy világot átfogó forradalmi mozgalom őrzi, ápolja, gyarapítja. K Megnyílt a KGST V. B. ülésszaka Moszkvában szerdán, megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának 42. ülésszaka. Az ülésszakon Píotr Jarosze- wicz, a lengyel Minisztertanács elnökhelyettese elnököl. k+***************************************************************-A******************************jHrtk-************4 . * Az én íróasztalomon már hosszú idők óta nincs se olló, se kés, se semmiféle vágó, vagy szúró eszköz. A papírvágó késem is csak fából való. Papírnyomó nehezéknek nyírfadarabkákat használok, mert ha azokat hozzá találnám is vágni valakinek a fejéhez, az azt mondaná rá, hogy „még egyszer!”. Tudniillik azt gondolná, hogy kalácscipónak a belével hajítottam meg — olyan könnyű fa a nyírfa. Mindezek a berendezések azoknak a látogatóimnak a védelmére szolgálnak, akik engem kéziratokkal keresnek fel, akár mint költők, akár mint prózaírók. Én nagyon elnéző vagyok mind a két emberfajjal szemben, mert szügről-végről magam is beletartozom hol egyikbe, hol másikba — de azért nem állok jót magamért, hogy nem teszek-e kárt bennük, ha rosszkor jönnek ... De most már mit lehessen csinálni azzal, aki nem a fejét küldi előre, hanem a vizitkártyáját? Jó név, rendes ember, sose jutott eszébe olyan bolondságot művelni, hogy széles papíron rövid sorokat írjon. Gazdag ember is, éppen minap hallottam a feleségemtől, hogy tíz tojást is vett egyszerre a felesége. Aztán mindenekfölött: öregember. Márpedig én is szeretnék öregember lenni egyszer, s én se szeretném akkor, ha azt üzennék ki, hogy „jöjjön máskor!” — Tessék. Engedjék be. öt percig bemutatkozunk, s mondunk egymásnak mindenféle szépeket. A hatodik percben már olvassa az első felvonást. Nagyszerűen kezdődik. Egy romantikus hajlamú hagymakereskedő a végrendeletét diktálja a közjegyzőnek. Végakaratának első pontja, hogy őt, ha meghal, tegyék ágyúcsőbe, és úgy lőjék ki a végtelenbe. — Ugyebár, az expozíció érdekes. — Hogyne — mondom —, bár még érdekesebb volna, ha élve tennék a hőst ágyúcsőbe. Megérdemelné a gazember, aki hagymakereskedő létére ilyen romantikus. — Tessék csak kivárni, kérem — mosolyog hamiskásan az író. — A második felvonás meg fogja önt lepni. — Hány felvonás lesz? — Ez csEjk öt. De ez tulajdonképpen egy trilógiának az első része. Shakespeare is próbált ilyent csinálni. — Szabadna arra kérnem, hogy talán csak vázlatosan méltóztassék elmondani a mesét. — Kérem — mondja egy kicsit sértődötten. De aztán, hogy belejön az elbeszélésbe., megmámo- rosodik a saját szavától és most már se hall, se lát.. . Nem veszi észre, mikor én elrakom magam elől még a fakést is, hogy kísértésbe ne vigyen, aztán a tenyerembe hajtom a fejem, és csöndes megadással hallgatok, míg föl nem riadok egy nagy csattanásra. — Ezzel a dördüléssel fejeződik be a darab — kapja föl az öklét az asztalról, amihez jó erősen odaütötte csattanónak. —■ De nem tetszik gondolni, hogy ez egy kicsit homályos? \aovnn /k/inípii feleltem neki> h°gy igandjiyon uhimien ^ van> itt mintha nem volna egészen világos a dolog. (Nekem nem is volt az, mert én az egész drámát végigbóbiskoltam.) — Hát hogy lehetne ezen segíteni, könyörgöm? Éppen azért fordultam önhöz bizalommal. Talán jobb volna, ha Genovéva nem itt idézné fel a bosszú szellemét, hanem már a harmadik felvonásban? Ha gondolni tetszik, átdolgozom. — Hát így hirtelen nem tudok hozzászólni — mondom elkomorodva, amit ő a tragédia hatáMóra Ferenc: vimsá!^ * sának hisz, pedig engem csak az rendít meg, hogy ebből még egy látogatás lesz, most már szerzett jog alapján. — Ha szakíthatna rá egy kis időt, talán tessék rajta gondolkozni, és egy pár sorban tudatni velem, -mikor nem leszek alkalmatlan. Inkább itt hagyom a névjegyem. Ja, hiszen itt is van, csak ráírom a lakásomat, így ni. Én pedig ráírom, hogy homály, s aláhúzom kétszer is. Hadd lássa ez az őslény, mennyire szívemen viselem az ügyét. Melegen megrázzuk egymás kezét, és biztosítjuk róla egymást, hogy nagyon örültünk, s még alig van kint az ajtón, mikor már megint itt van a Cerberus, és jelenti, hogy valakinek már megint nem harapta le a fejét. — Küldje pokolba, János! Megálljon csak! Ki- féle az az úr? — Nem úr az, csak olyan nevendék. Szóval valami szegény, nagyhajú deákgyerek. Hát persze, hogy azt nem lehet elkergetni. — No, hamar, jöjjön! Félénk kopogás. Félretaposott cipő, kitérdesedett nadrág, fekete bozont, ragyogó szem. A kezeivel nem tud mit csinálni. Mintha csak magamat látnám huszonöt esztendővel ezelőtt. De hát engem se szabadított a nyakára senki, ennélfogva erőt veszek magamon, és izoláló hangon kérdem, nyújtva a kezemet: — Oda? Elégia? Ballada? — I-igen. Ballada. — Hát csak gyorsan, fiam, mert nem érek rá. — Így... így nem adhatom oda. Még hiányzik belőle valami... Talán a tartalmi kivonatát, ha meg tetszenék engedni... Ez aztán derék fiú. Megenyhülve mondom neki, hogy csak rajta! — É j van ... — Persze, rémes éj. És vad vihar vonyít az éjben. — De kérem... — mondja hebegve, és kerekre tágul a drága ragyogó szeme —, szóról szóra így van. Hát honnét tetszik tudni? — Régi praxisból, gyerekem. — Akkor talán azt is tetszik tudni, mi jön tovább. A vad éjszakában vadul vágtat a ló, és rajta kivont karddal a lovag. — És leszúrja? — Igen. Leszúrja Edmundot. — Nagyon okosan. És ezzel kész? — Kész, csak a balladai homály hiányzik. — Homály, Homály? — tűnődöm el az ön- képzőköri emlékeken. A szemem rátéved a drámaíró névjegyére. Rajta a homály, kétszer aláhúzva. — Ismeri ezt az urat, fiam? — kérdem felsőbb sugallattal. — Nem, kérem. — Fiát majd megismeri, ha elmegy hozzá. Mondja csak neki, hogy én küldtem a homályügyben. A fiú elment, azóta se ő nem járt nálam, se a tragédiaköltő, tehát azt hiszem, rendbe jöttek egymással. A drámaíró átengedett a fölösleges homályból a balladaírónak, s így mindketten jól jártak. I)c rosszul jártam ™{nd™rL™n\z?el hírt fogják terjeszteni rólam, milyen derék, jó ember vagyok én, és be fognak ajánlani az ösz- szes homálykereskedőknek. Éppen ezért hozom nyilvánosságra a dolgot idejekorán. Tiltakozom az ellen, hogy én jó ember vagyok, és tudatom mindenkivel, hogy papírvágónak most már kaukázusi cserkesz kindzsált vezettem be, a papírnehezékeim pedig a Keopsz piramisából való gránitkockák. * Részlet a szerző Hogy keveredik az ember jó hírbe? című karcolatéból. Az írást Móra Ferenc, a XX. századi magyar prózairodalom kiemelkedő alkotója születésének 90. évfordulója alkalmából közöljük. Eseményekről RÖVIDEN TÚLÉLTE □ Egy James Layton nevű fiatalember leugrott a San Franciscó-i Golden Gate-híd tartóoszlopáról, vagyis hetven méter magasból. Nemcsak, hogy életben maradt, hanem —mint a kórházban közölték —, állapota egyáltalán nem súlyos. ERŐSZAKOSKODOTT □ A nyíregyházi Megyei Bíróság jogerősen 24 hónapi szabadságvesztésre ítélte Miski Pál fehérgyarmati lakost, aki az erdőben egy többgyermekes asszonnyal erőszakoskodott. A bíróság elrendelte Miski Pál korábbi háromhónapos felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását is. 14 HALOTT □ A kolumbiai főváros közelében szakadékba zuhant egy utasokkal zsúfolt autóbusz. Tizenegyen életüket vesztették, huszonhármán megsebesültek. INCIDENS □ Szerdán hajnalban újabb incidensekre került sor az észak-írországi Belfastban, ahol ötödik napja tartanak a megújult összecsapások a katolikusok és a protestánsok, illetve a rendőrség között. Nyolc személyt letartóztattak, egy rendőr megsebesült. A feszültség a katolikus kisebbség polgárjogi mozgalma nyomán bontakozott ki. GERLEPÁR □ Nem mindennapi fészkelő helyet választott magának egy vadgerlepár: Miskolc legforgalmasabb részén, a főutcán, az Állami Biztosító székházának emeleti ablakát díszítő virágos ládában telepedett meg. A fészkén ülő gerlepár két fiókát nevel. Az ornitológusok érdeklődéssel figyelik hogy a hagyományosan erdőlakó vadgerlepár fiókói felnevelése után is megmarad-e városlakónak, vagy visszaköltözik a nagyobb nyugalmat adó erdőbe. ló sorozat lehetővé tette az ember Holdra jutását. A program során fejlesztették a mai szintre a Satum hordozórakétákat is. Az Apollo—4-gyel, 5- tel és 6-tal végzett kísérletek után az Apollo—7, Schirra, Cuningham , és Eisele űrhajósokkal a fedélzetén 11 napos Föld körüli utat tett meg, Embjer m Holdé