Észak-Magyarország, 1969. július (25. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-15 / 161. szám
ECedd, 1969. július 15. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Községről községre VISS Drótgyári Erőfeszítések az eredményes oazdálkodás érdekében Válaszút előtt Ä lehetőségek határa Hogyan tovább? Közvetlen anyagi érdekeltség ez az egy termelési ág is tetemes összeggel növeli a bevételt. Ha pedig a három szomszéd termelőszövetkezet közösen gazdálkodna — a járás egyik legerősebb gazdaságává, több mint 6000 holdas, korszerűen gépesített, igazi nagyüzemmé lépne elő. Körültekintő gazdaságossági számítások szerint három év alatt 90 forintra növekednék az egy munkanapra jutó jövetíclemérték. A vissi tsz központjában néhány asszony egy gazdasági épület belsejét meszeli. Kell a pótraktár a várható nagy termésnek. — Csak így maradjon, ahogy van — sóhajtja egyikük. Nem tudni, vajon^csupán a termésre érti-e, mert közben az egyesülés híréről is szó esett. — Nekünk egy fillér adósságunk sincs, mindent a magunk erejéből csinálunk, a ke- nézlőieknek meg sok a törlesz- tenivalójuk — hozakodik elő fő aggodalmával. Milyen égető szükség volna rá, hogy kósza híresztelések helyett közgazdasági alapismereteket terjesszenek a tagság körében. Széchenyi István — akiről legalább annyit mindenki megjegyzett az iskolában, hogy ő volt „a legnagyobb magyar” — jóval több, mint száz esztendeje a korszerű hitelgazdálkodás! feltételeinek megteremtését sürgette az elmaradt hazai gazdasági élet fellendítésére. Korszakfordító művének a címe is: Hitel. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemben is az okszerű hitelgazdálkodás teremti meg a kívánatos, gyors ütemű előrehaladás feltételeit. S érthető, hogy az állam elsősorban azoknak a valóban nagyüzeméknek biztosítja a legkedvezőbb feltételekkel a bankhitelt, amelyekben biztosított a rendelkezésre bocsátott milliók gazdaságos felhasználása, s a befektetés megtérülése. Hamarosan közvetlenül is érdekeltté válhatnának a vissiek ilyen nagy jelentőségű beruházásban: ha egyesülnének, Vissen épülne meg a közös nagyüzem korszerű, 300 férőhelyes tehenészete, ahol az itteni jó hírű állattenyésztők még inkább bizonyíthatnák hozzáértésüket. S a minden igénynek megfelelő telepön még több vissi asszonynak, lánynak adódna egész éven át kedvére való munka, s jó kereseti lehetőség. Érdemes mindezen gondolkozni. ' Berccz József (Legközelebb július 17- én, Nyékládházáról jelentkezünk.) A Bodiogzug három községét: Kenézlőt, .Visst, Zalkodot szoros közösségbe fűzi földrajzi helyzete, történelmi fejlődése, s nem utolsósorban gazdasági érdeke. Ez a felismerés késztette a három települést ez év elején egy közigazgatási körzetbe. Ez érlelte meg az elhatározást a zalkodi Kossuth Tsz tagságában, hogy -legutóbbi közgyűlésén megszavazza egyesülését a kenézlői Dózsa Terin előszőve tkezettel. S most a vissi Aranykalász Tsz tagságán a döntés sora. Lehetőségeikhez képest a vissiek elismerésre méltó gazdálkodási eredményeket értek el a legutóbbi években. A tavalyi zárszámadás adatai jelentékeny fejlődésről tanúskodnak. A tsz fennállása óta a legjobb termést takarították be kalászosokból, kukoricából és napraforgóból. Szépen gyarapodott juhállományuk, s joggal büszkék rá, hogy szarvas- marháik teljesen fertőzésmentesek. A tagság részesedése a közös jövedelemből 30 százalékkal emelkedett az 1967. évihez viszonyítva. Egy munkanapra átlagosan 65 forint jövedelem jutott. Az már elgondolkoztató azonban, hogy egy dolgozó tag évi jövedelme mindössze 11 902 forint átlagosan. Magyarán ez annyit, jelent, hogy csupán 1113 munkanapot hasznosíthat egy évből egy dolgozó. Ennél több jövedelmet az idén sem biztosíthat a termelő- szövetkezet, annak ellenére, hogy1 a terméskilátások most is biztatóak: egy 93 holdas táblán már megkezdték a búza aratását, s eddig 18 mázsás átlagot mértek. Előzetes becslés szerint a napraforgó is megadja majd a 10 mázsa magot holdanként. Az állattenyésztésben sincs szégyellnivalójuk: a tehenészet 40 ezer liter tejjel szállít többet az idén a tervezettnél. Épp az egymást követő két kedvező év tapasztalatai bizonyítják cáfolhatatlanul: bármilyen szorgalmas is a tagság, a kis termelőszövetkezet elérte lehetősége határait. A kétszáznál alig több tagnak majdnem fele járadékos, nyugdíjas. Az ő munkájuk alig vehető számításba. A munkaképesek közül több mint hetven asszony és lány — őket a háztartás is köti. A harminc, s egynéhány férfidolgozóra aránytalanul sok tennivaló hárul, s néha, bizony, elkerülhetetlen a kapkodás. Ha még azt. is számításba veszik Vissen, hogy egv esetleges mostohább esztendő hatását nyomban jobban megsínylik, mint egy nagy szövetkezetben — ahol egyik terület kiesését pótolja a másik fokozott eredménye —, szükségszerű, hogy felvessék a kérdést: merre visz az út előre? A megoldás készen kínálkozik — a szomszédban. Ahogy a zal kod iák már rátaláltak, nyitva a továbbfejlődés útja előttük is. <”>nálló gazdálkodásuk érveit már ráhelyezték a mérleg egyik serpenyőjére. Lássuk, m ’crülhet a másik serpenyőbe" az önmagában is lényegesen nagyobb, majd kétszer akkora kenézlői Dózsa Tsz-ben — a több lehetőséget kihasználó, gazdaságosabb termelés eredményeként — évek óta emelkedő irányzatú minden fontos gazdasági mutató. Hogy csak a legközvetlenebbül ható adatot említsük: az egv dolgozóra jutó évi részesedés átlaga az 1966-os 15 836 forintról 1968-ig 28 ezer forint fölé nőtt. Ez 8 ezer forinttal több a vissi átlagjövedelemnél. Az idén ősznél már termőre fordul 200 földes téli almásuk is. Ha felépül tervezőit aímatárolójuk. s legkedvezőbb időben értékelhetik gyümölcsüket, csupán MINT MINDENÜTT AZ ORSZÁGBAN, a miskolci December 4 Drótműveknél is ezekben a hetekben készítik el a gazdálkodás első félévi mérlegét. Tengernyi munkáról, töprengésről, hatalmas erőfeszítésekről szól ez a mérleg. Rögzíti a vállalat gazdálkodásának eredményeit, de mégsem megnyugvást sugall. Az új gazdasági mechanizmus második esztendeje — ehhez nem is férhet kétség — sokkal szigorúbb követelmények elé állítja a vállalatokat, mint 1968. A drótgyár helyzetét elsősorban az nehezíti, hogy — az egyébként helyes bank- politika következtében — egyes vevői fizetési gondokkal küszködnek. Sok építőipari és építőanyagipari vállalat túlságosan nagy készleteket halmozott fel 1968-ban, ezeket a készleteket most csökkenteni kell. A készletcsökkentési törekvések gyakran az eredeti rendelések törléséhez vezetnek. A szerződések módosítása természetesen hátrányosan befolyásolja a vállalat termelési programját, a kapacitások kihasználását. A drótgyárnak át kellett dolgoznia egész évi tervét. A lemondott betonacél- huzal-rendelés miatt keletkezett űrt más termékekkel, elsősorban exporttal kell kitölteni. A külföldi piacok felkutatása, az új szerződések megkötése pedig nem megy máról holnapra. A belföldi igények csökkenése miatt a vállalatnak kereken 25 százalékkal kell növelnie 1969. évi exportját. Mindenesetre biztató, hogy a drótgyár termékeit keresik a külföldi piacokon, így7 már az első fél évben annyi export- szerződést kötött a vállalat, mint tavaly az év 12 hónapja alatt. A NÖVEKVŐ EXPORT AZONBAN további gondok elé állítja a drótgyáriakat. Aggodalommal vették tudomásul, hogy a Csepeli Fémmű — a budapesti munkaerőhiány miatt — az eredetileg megrendelt- és a tőkésexport teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges 500 tonna alumíniumhuzal helyett esetleg csak 300 tonnát tud szállítani. A drótgyár igénye ebben az esetben egybeesik a népgazdaság érdekeivel, tehát igen fontos lenne, hogy a Csepeli Fémmű teljesítse eredeti vállalását! Sok fejtörést okoz a December 4 Drótművek vezetőinek a Miskolcon is egyre súlyosabb szakmunkáshiány. Különösen dróthúzó szakmunkásokból van sokkal kevesebb, mint kellene. A gyár kapacitásának teljes kihasználása létérdeke a vállalatnak. Az eredetileg tervezett termelési szintet „hozni” kell. ha aát akarják, hogy a vállalat gazdálkodása eredményes legyen. A szakmunkáshiánv enyhítése érdekében a vállalat a közelmúltban megállapodást kötött a Munkaügyi Minisztériummal: lakatos és dróthúzó szakmákban külön iparitanulő- osztályt indítanak. NEHÉZ ESZTENDEJE VAN A DECEMBER 4 DRÓTMÜVEKNEK. A párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőknek az egymásra tornyosuló gondok sűrűjében kell eligazodniuk, megtalálniuk a vállalat, a népgazdaság és a gyár valameny- nyi dolgozója számára egyaránt megfelelő, helyes kiutat. De — mint ahogy azt a vállalat eddigi sikerei, többek között a jelentős exportszerződések bizonyítják -— az eredményes gazdálkodás érdekében vállalt erőfeszítéseik nem hiábavalók, Flanck Tibor Betongyár a helyszínen Sok a földút a mezőkövesdi fúrásban Legutóbbi ülésén, — többek közt — a községek kommunális ellátásáról szóló jelentést vitatta meg a Mezőkövesdi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb-tagok foglalkoztak a lakásépítés helyzetével, a dél-borsodi regionális vízmű építésével, a járdaépítéssel, az utak, hidak állapotával és más, tanácsi hatáskörbe tartozó kommunális feladatokkal. Az ivóvízellátási gondok jelenleg ebben a járásban a legnagyobbak. A dél-borsodi regionális vízmű megépítésével azonban, 1975-ben a járás az elsőre kerül az utolsóról. A járás lakossága 85 százalékának biztosítanak jó minőségű és egészséges ivóvizet. Jól haladt a járás területén a községi utcák járdásítása. Ma már alig van olyan utca a járás községeiben, ahol ne lenne megfelelő gyalogjárda. Az elmúlt évben, 1968-ban 23 000 négyzetméter alapterületű járda épült, s ez körülbelül 25 kilométer hosszú. A lakosság mindenütt jelentős mennyiségű és értékű társadalmi munkával járult hozzá a gyalogjárók építéséhez. Sokkal nagyobb gond a tanácsi kezelésben levő utak kiépítése és gondozása. A járás területén összesen 325 kilométer út van tanácsi kezelésben, s ebből 268 kilométer földút. Évente mindössze három-négy kilométer út kiépítésére — kövezésére, aszfaltozására — jut pénz tanácsi költségvetésből, mert nagy a már kiépített utak fenntartási költsége.’ 1968-ban útfenntartásra és liídjavításra állami támogatásból 5 236 000 forintot költött a tanács, egyéb hitelből további 1 718 000 forintot. Az elmúlt évben építettek három új patakhidat is. A tanácsi utak kiépítettsége azonban még mindig rosszabb a megyei átlagnál, de ennek egyik oka az is, hogy a járás területének nagyobb része alföld, sík vidék, ahol az útépítési költségek drágábbak, mint a hegyvidéken. A Zsóri-fürdő nagyarányú fejlesztésével egyidoben az elmúlt évben 105 000 forintot költöttek a bogácsi fürdő és strand fejlesztésére is. Az épülő miskolci sportcsarnokhoz nem kell messzire fuvarozni a betont. Az építkezés mellett létesítettek egy új üzemrészt, ahol a bunkerek alá állva, a teherautót gyorsan feltöltik a kívánt építőanyaggal. Foto: Sz. Gy. 250 fiatal versenyző A Tiszai Vegyikombinát különböző üzemeiben: a nitrogénműtrágya-gyárban, a fesKiváló határöp-va&uiasok adta át dr. Ábel László ezredes elvtárs, a határőrség országos parancsnokságának politikai csoportfőnöke a sátorDobos Sándor átveszi az oklevelet és a jelvényt. Sz. Gy. aljaújhelyi vasúti csomópontnak a „kiváló határőr” kitüntetést. Mint az ezredes elvtárs üdvözlő szavaiból is kiderült, a vasutasok megérdemelték ezt, a maga nemében ritka, ,a vasútnál első ilyen kitüntetést. A csomópont dolgozói szorosan együttműködnek a határőrizeti szervekkel. Jórészt az ő körültekintő. jó munkájuknak is köszönhető, hogy illetéktelenek nem jutnak át a határon. Az ünnepségen megjelent dr. Németh Pál. a járási tanács vb- elnöke, Üjhelyi Tibor, az MSZMP járási bizottságának első titkára. Hajnal András alezredes. a miskolci határőregység parancsnokhelyettese, a járás és a város országgyűlési képviselői, a társadalmi és tömegszervezetek, a határőrség küldöttei, valamint a szomszédos csehszlovák határőrség parancsnoka. Az oklevél átadása után több vasúti dolgozó kapott kiváló határőr jelvényt és tárgy- jutalmat. A kitüntetettek nevében Dobos Sándor állomásfőnök mondott köszönetét. ígéretet tett, hogy a jövőben még jobban igyekeznek a határőrség segítségére lenni. tékgyárban, és a gépgyárban az idén 250 fiatal vesz részt a „szakma ifjú mestere” címért folyó versenyben. Ezek a fiatalok villanyszerelő. lakatos, esztergályos, laboráns és vegyipari szakmákban mérik össze tudásukat. Érdekessége lesz a versenynek, hogy a legjobb ifjú vegyipari szakmunkások részére a borsodi nagyüzemek: az Északmagyarországi Vegyiműve^;. a Borsodi Vegvi- kombinát cs n Tiszai Vegyikombinát vezetői ősszel külön vetélkedőt rendeznek a ..szakma kiváló mestere” cím megszerzéséért. A fiatalok felkészítéséről a kombinát ifjú mérnökei és technikusai gondoskodnak. A különböző szakmákban versenyzők részére kéthetenként filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartanak, ahol a >eg- korszerűbb technológiai eljárásokat ismertetik. A tervek szerint szeptemberig, — a verseny kezdetéig — a különböző szakmákban mintegy Kr ilven előadást tartanak, amelyek hétfőn kezdődtek meg a kombinát gyáregységeiben. / A vasutasnapi ünnepségsorozat egyik fénypontja a sátoraljaújhelyi MÁV-csomópont kultúrtermében zajlott le. Itt
