Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Vasárnap, 1969. június 8. Kényszerhelyzet K özepes nagyságú község művelődési házá­nak munkáját szerettem volna meg­ismerni. Az épületet zárva találtam, az igazgató tiszteletdíjas pedagógus. Nem sike­rült találkoznom vele. A járási tanácsnál sem tudtak sokat mondani a község és a művelő­dési ház életéről. Sem különösebben figyelmet érdemlő, sem különösebben elmarasztalandó tettek nem hívják fel az érdeklődést. Sikerült viszont találkozni a művelődési ház egyik függetlenített dolgozójával, aki művészeti elő­adó és ifjúsági klubvezetői minőségben tevé­kenykedik. Igaz, vele is a művelődési házon kívül találkoztunk. Egy-két percig töpreng­tünk, vajon abban a művelődési házban, ahol az igazgató tiszteletdíjas, miként van függet­lenített munkatárs, de lehet, hogy valami fél­reértés, vagy túlzás is volt a funkció és a státus megjelölésében. Ez a munkatárs, fiatal, húsz év körüli lány. Beszélt róla, hogy az ifjúsági klub éves tema­tika alapján dolgozik, az irodalmi kör néven működő csoport tulajdonképpen egyes alkal­makra műsort adó kis irodalmi színpad, amely társadalmi ünnepségeken, más összejövetele­ken működik olykor közre, s tagjai diákok, meg dolgozó fiatalok. Megtudtuk még, hogy az elmúlt télen működött egy díszítőművészeti szakkör, havonta egyszer volt a községben egy ismeretterjesztő előadás a művelődési házon kívül, s működik egy honismereti szakkör is. Egyéb tevékenység, öntevékeny művészeti munka nincs. A művelődési ház nagyterme, amely a mozi céljait is szolgálja, télen fűthe- tetlen, kisebb helyiség alig akad, egyébként is a község házainak jóval több mint felében esténként a televízió villog, s ez visszatartja az embereket attól, hogy a művelődési házban keressék a szórakozás és önművelés forrását. Még a vendégművészek estjei iránt is igen lecsökkent az érdeklődés, főleg az idősebbek nem nagyon mozdulnak otthonról. Sovány programról, foghíjas művelődési te­vékenységről tájékoztatott a művészeti előadó. El is gondolkoztunk, vajon ha valójában csak ilyen a művelődési ház önművelési és szóra­kozási kínálata, miért is mozdulnának ki télen otthonaikból a községbeliek, mi hozza őket a művelődési házba, miért cseréljék fel a tele­vízió sokszínű programkínálatát a barátság­talan intézmény színtelen lehetőségeivel. Nagy kár, hogy a művelődési ház igazgatójával nem beszélhettünk, mert bizonyára kibővült volna a kapott kép, ami nemcsak vázlatosnak tűnt, hanem kevés ügyszeretetről és tárgyismeretről is tanúskodott. Nem ismerhettük meg hát a község közművelődési képét — azért nem is írjuk meg a nevét —, de egy tapasztalattal gazdagabbak lettünk. Nem egészen új tapasz­talattal, inkább egy korábbi tapasztalatot meg­erősítő adalékkal. A művészeti előadó, mint jeleztük, fiatal lány. Közgazdasági technikumban érettségizett néhány éve, s Vnivel képesítésének és igényei­nek megfelelő elhelyezkedési lehetősége nem volt, a községében meg éppen meghirdették a művelődési otthonban az állást, hát megpá­lyázta. A felettes szervek bizonyára kényszer­helyzetben voltak, más, vagy jobb,'u.H*«íÍífa-' sabb jelentkező hiányában megkötötték vele a munkaszerződést, alkalmazták. Népművelő lett. Mert éppen ebben a munkakörben volt üres hely. Érdeklődése a matematika és fizika felé vonzza, szeretne is továbbtanulni tanárképző főiskolán. Addig is jó a népművelés, mi em akarjuk elmarasztalni ezt a fiatal J_^| lányt. Felkészültsége és tudása arányá­ban elvégzi a munkáját. Mint ahogyan a járási tanácsnál is mondták: sem különö­sebben jóval, sem különösebben rossz munká­val nem hívja fel a figyelmet. Ellátja a mun­kát. Nem rosszabbul, mint a munkaszerződés kívánja. De vajon a népművelés olyan munka­terület-e, ahol elég a szerződésben vállalt kö­telezettségek teljesítése? Nem kell-e hozzá va­lami jó értelemben vett megszállottság, valami lelkesedés, ügyszeretet, találékonyság, ötlet- gazdagság, elkötelezettség, önművelési vágy? Lehet-e népművelőt kinevezni, illetve népmű­velő lesz-e valaki, ha éppen arra a státuszra nevezték ki? Tudjuk, hogy hosszan tartó átmeneti kény­szerhelyzetként a járási tanácsok alkalmazni kénytelenek olyanokat is népművelési mun­kára, aki messze van az ideális népművelőtől, mert kevés még a szakmailag jól felkészült, ügyszeretettől fűtött, pólyáját élethivatásnak tekintő népművelő. A szükségletnek csak egy kis hányadát éri el az ilyenek száma. Azokkal kell betölteni az üres népművelő állásokig akik megközelítőleg el tudj/ik nagyjából-egé- szében látni, s vállalják is. Persze elkerülhe­tetlen, hogy az így alkalmazottak között ne akadjon a gyakorlati életben e munkára alkal­matlannak bizonyuló, ne akadjon köztük olyan, aki e hivatás ismeretének hiányában a teljesen tájékozatlanok gátlástalanságával vállalkozik. Nem soroljuk ez utóbbiak közé a fentiekben említett művészeti előadót, csali: példaként, kiindulópontként szolgált gondolat- menetünkhöz. K ényszerhelyzet. Vajon meddig áll fenn ez a jó munkát gátló körülmény a nép­művelésben. S főleg a vidéki, és azon belül is a kisebb települések, falvak népműve­lésében? Vajon meddig lesz nehéz jól képzett, alkalmas népművelőt találni éppen azokra oi helyekre, ahol a legnagyobb szükség lenm' rájuk? Nem a népművelők társadalmi és< anyagi megbecsülésében kell-e keresni annaki okát, hogy a tud atformálás fontos falusi őr-« helyeinek betöltésiénél szinte már természetes a kényszerhelyzet'? De sok tanácskozáson, de/ sok előterjesztésben szóba került mór ez a tár-' sad'almt és anyagi megbecsülés! A falusi mű­velődési házak igazgatói, meg előadói tisztsé­geinek betöltésénél a járási tanácsi szervek! viszont továbbra is kénytelenek a kényszer-’ megoldásokhoz folyamodni. Adódik köztük,, akiből jó népművelő lesz, de nem jó, ha olya- > nők nagyobb számban adódnak, akik csak: ideig-óráig akarják ellátni ezt a munkakört,, amíg más, jobbnak ígérkező elfoglaltság nem adódik. Benedek Miklós (fj LMVek q <•£- ■ kofii kön 4 hókban _ Az clrot \ii könyvújdonságai közül clsösu ;>a • a konyvűét né­hány kicmcfl«} ő művéről szól­nánk. Örömmel adunk hírt róla, hogy Miskolc \kója, GULYAS MIHÁLY immár második kötetével lépett a közönné. elé, éppen a könyvhétre. Az é iő kötet meg­jelenését alig n» <iny hónappal követő A HUSZONNEGYEDIK ÓRÁBAN című V gény, ízléses kiadásban látott napvilágot. Té­mája: paraszltéma megkapó egyéni hangon megív feldolgo­zásban. Ugyancsak szVcsen hív­juk fel a figyelmet £ miskolci könyvhét megnyitására személye­sen is hozzánk látogat'* DÉRY TIBOR, esszé- és önéletrajz-ke­veréknek számító ÍTÉLET NINCS című, plasztikusan megraf-blt fi­gurákkal teli kötetére, vaamint VERi'i'S PÉTER novelllsztkusan feldolgozott visszaemlckeztseire. Utóhlvit elsősorban az a bölcs életlávás teszi felejthetetlenné, amelv Veres Péter legjellemzőbb tulajdonsága. Ugyancsak figye­lemre méltó a RIVALDA című színnuuantológia, amely az elmúlt év legtöbbet vitatott drámáit tar­talmazza, köztük ÖRKÉNY IST­VÁN Tóték, RAEFAY SAROLTA Egyszrál magam, ILLYÉS GYULA Kegypnc és GYURKÓ LÁSZLÓ Szerei Imcm Elektra című alkotá­sát. Végül meg kell emlékeznünk a KORKÉP 1969 című novella- gyüjtc .‘menyről is. A lcönyvhetl kiadványokon kí­vül íCij magyar mű HEGEDŰS GÉZA. regénye, a KETTESBEN A THIAGÉDlAltöL és új kiadás- Ain jelent meg Ismét SZABÓ PÁL filmen Is népszerű TALP­ALATNYI FÖLD című, valamint SZÓIM !ORY DEZSŐ örökké friss­nek iható PÁRIZSI REGÉNY cí­mű iműve. Hasznos ismeretter­jesztő könyv SZÁLÁT ZOLTÁN köteti a BALATONI KÉPES KRÓ­NIKA. valamint SZUIIAY-IIAVAS ERVIÍM kötete, az AMERIKA IIÖSKiORA. Cirkusz Segítség a családi és társadalmi ünnepek rendezéséhez (Lenkey Zoltán munkája) Kevés a kifogástalan mozi-épület A 'szeren.« járásban — ha- még ma is van a járásban sonlóan más járásokhoz — a két olyan község, ahol nincs mozik nagytöbbsége műve- mozi: Prügy és Taktakenéz. Akijk németöl is olvasnak azok- i lödési otthoi»kban kap he- Bodóogkeresztúrban pedig nak (ügyeimét felhívjuk a SCHÄ­TZE DER WELTKUNST című so­rozatna. Szebbnél szebb albumok mutálják be számos illusztráció­val alt ösl népek, a római kor, a renesitansz, a gótika, a barokk és a legújabb kor művészi alko­tásait. lyet. Sajnos, x járásban — a csaló nyáron van lehetőség közelmúltban i végzett felmé- filmvetítésre, rés szerint - csak nagyon megyei moziüzemi válla­Kevés olyan lozihelyiség van, )at .gz elmúlt esztendőben je- amely megfesd az igények- , .... nek. Mindösse Szerencsen, lentas OSS7'CRet üldözött a sze- Tokajban, Erdbényén és Mo- rert&si járásban levő mozik nokon van ilyo. Ugyanakkor felújítására. dí Egy műemlék védelmiben RUDABÄNYA NÉHÁNY ÉVIÉ ünnepelte 600 éves fenn­álló! iának jubileumát. Ezt kö­vetőien jelent meg az Orszá­gos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület repre­zentatív kiadványa: Rudabá- nya ércbányászata. A hajda­ni k!is város szép bánynmú- zeuimmal dicsekedhet, azon­ban fájó gondja is van: mű­emlékének, a református templomnak nagyon rossz, és egyre romlik az állapota. A legújabb szakvélemé­nyek sem foglalnak állást a templom építésének idejére vonatkozóan. Egyesek szerint a XIII. sv’ázad elején, mások szerint esek a XIV. század­ban épülhetett. Ennek eldön­tése nem zi mi feladatunk. Sokkal szerényebb óhajjal írom ezt a. kis cikket. Azzal a reménnyel tolmácsolom a 'feljegyzett' véleményeket, hogy a segítséget kérő sza­vaknak lapunk fóruma tán nagyobb nyomatékot ad. Vincze István, a falu tör­ténetét h űkesen búvárkodó altalános 'Iskolai igazgatóhe­lyettes szimpatikus lokálpat­VAUGA RUDOLF: Énekelni Torkomszakadtából, egész testtel énekelni, minden Fénnyel szembe. Ember-arcúvá a világot átdalolni, dalolni, hogy jobb lesz, ami jön, s eljön bármi A ron, visszajárjon a hitetlen hit, az éjfél kivesse koporsóit, halottak szívverését a föld kivetkőzze, éljen az eredetéből kimozdított ember, nem visszhang] ;á őrülten, nem kint-bent lebegve dolgoktól legmesszebb. Icgmcztellcnebb, saját melegében megfagyva. Ami összehúzza mellem, attól repedjen szét rajtam az ing. a csönd ne csöndczzcn, ami lehúz, ami nehéz, az * adjon szárnyakat, az emeljen. Azt akarom! m : Ingrid Bergmann^ohra : Balaton fűre den • Régebben Balatongyöngye ménye adta ^ ötletet neki J néven ismerték azt a kedves „A három bah*11* sellő” cí­* dombot a füredi hegyoldalon, met viselő szofcsoP°rt fel­■ amelyről a legszebb kilátás állítására. A szócsoport fo­il nyílt a vízre. Szép gesztenye- alakjában a híres i‘d színész­• fa-sor vezet az egyik balatoni nőt mintáztatta ni a mű- I villához amelynek piros cse- vésszel, Vastagh G^esvel ■ repe messze világit és teljes A tnárványtömb, a§l.V('t a ’ fronttal lordul a nap felé. szobrokhoz OlasztYágból 1 Történt, hogy a tulajdonos, rendeltek meg, éppen jcsú­* a különc öregúr egy alkalom- szott a háború öleléséből,' ’ mai megnézte .családjával az 1941 őszén készült el mfé­■ Intermezzo című filmet, majd vei az alkotó és a villa 2 elragadtatásában egymás után jébe megérkezett a Lh’Var­• még ötször megtekintette, rarm márványba faragói bá­* Csajkovszkij csodálatos zené- i onri sellő Inkognitóban !az- ! je, és a filmben főszereplő va, az ihletet nyújtó inütfz­■ Ingrid Bergmann egy életre- nő. Ingrid Bergmann lg tg- ” szóló élményt nyújtottak szá- tekintette a különös móé * mára. Élete alkonyán ez az él- született szoborcsoportot A kiadvány jól illeszkedik a Rónai Sándor Művelődési Köz- point módszertani munkájához, jó folytatója a korábban már közzéadott hasonló kötetek so­rának. (hm) szakit,lunkás-avatókhoz. Min- . den es-.etben megtaláljuk a ren- ! dezést segítő forgatókönyvet, ] az oda vágó irodalmi anyagot, ; és az ajánlott zenei anyagot. 1 Ismételten ki kell emelni, hogy i az irodalmi anyagot nemcsak ajánlja az útmutató, hanem közli is, a zenei műsor tanács­adóban felsorol főmű vek kotlái­ra peolig megjelöli a beszerzési forrásokat, s közli azt is, hogy a művelődési központban mi­lyen ünnepségekre milyen ze­nei összeállítósok állnak ren­delkezésre magnetof onszalaj 'on, amelyet a rendező szerveknek készséggel átjátszanak. Végül ismerteti a kötet a családi «ün­nepségekkel kapcsolatos jrig- szabály-f'yűjteményt, A csal/ádi és társadalmi ün­nepségek rendezése, bár elfier- jedtebb napjainkban, mint a korábbi években, sok nehéz­ségbe ütközik a kisebb közsé­gekben, településeken, elsősor­ban a gyakorlat hiánya miatt. Az útmutató forgatókönyvei mindenholl jól felhasználhatók . és az ajánlott irodalmi és zenei anyag felhasználásával a kü­lönböző családi és társadalmi ünnepekei: mindenütt gördülé­kenyen, hangulatosan lehet le­bonyolítani.^ Az útmutatót Fehér Tiborné állította össze, a dekorációs ter­veket Török Zsolt készítette. A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ módszertani kiadványainak sorában vaskos útmutató je­lent meg a napokban, amely a családi és társadalmi ünne­pek rendezéséhez nyújt sole segítséget. A művelődési köz­pont korábbi módszertani ki­adványait jól hasznosították a megyében működő művelődési intézmények, a hármas évfor­duló alkalmából kiadott iro­dalmi színpadi műsorajánlat­tal is sok együttes élt. A mos­tani útmutató rendkívül gya­korlatias, s a módszertani út­mutatáson felül közli mind­azokat az irodalmi anyagokat is, amelyek egy-egy rendez­vény kapcsán felhasználhatók, illetve felhasználásra ajánlot­tak. Közli ezenkívül forgató­könyvszerűén az összes teen­dőket és — első alkalommal — igen példamutató módon ad közre dekorációs javasla­tokat Is. A dekorációs javas­lathoz színes nyomású oldala­kon kapnak útmutatást azok, akik egy-egy ünnepségen a de­koráció elkészítésére hivatot­tak. Külön ad tanácsot az útmu­tató a névadó ünnepséghez, a házasságkötéshez, gyászünnep­séghez, a kerek házassági év­fordulókhoz, a személyi igazol­ványok átadásához, valamint a rióta hévvel védia műemlé­ket: — Minden regbecsülést és kíméletet mejprdemolne, . hiszen a középkoVan híres , bányavároskánk egyetlen . építészeti emléke. A eredeti szép gót stílusú 'ítmény t az ajtókeret, két a luk, né­hány oszlopmaradváv őrzi, régmúlt századok, töikvilá- gi harcok után. Két vay háJ rom sírboltot feliratos ’’bár* ványlap takar. Fel kaené nyitni őket. , Az említett értékeken kí­vül figyelmet érdemeUaz egyik falon látható freslLés a famennyezet táblaiméi. Figyelmet és kíméletét, bj- bet, mint az elmúlt évekbi). A 20-as évek végén tűrtél restauráláskor sajnos pgy\ sok érték ment veszendőbe A 60-as évek elejétől itt-ott szó esett arról, hogy időszerű lenne az újabb, precízebb restaurálás. , Sánta Márton bányamér­nök is készségesen eljött az iskolába, hogy bekapcsolód­jék beszélgetésünkbe. „ — Ügy gondolom, a temp­lom elég messze van' a bá­nyához, így tehát szeizmikus hatás nem érheti. Igaz. ezt csak műszeres mérés után állíthatnánk teljes hizonyos­3f séjggal, ilyen vizsgálat azon­ban, tudomásom szerint, még á»em történt. A bánya már ./tavaly felajánlott 20—25 000 »■forintot a helyreállítási műn- - Icákhoz. Ez természetesen nem ,sok pénz, de még ez is elakadt. Véleményem sze­rint, teljes restaurálás olda­ná meg a kérdést, arra vi­szont esetleg milliók Is kel­lenek, tehát helyi erőből semmiképp sem' valósítható .meg. A Református Egyetemes Konvent Országos Műemléki Bizottságának megbízására tavaly egy építészmérnök statikai felmérést végzett. Megállapításai aggasztóak. Repedésekről, gyors rongáló­dásról szólnak. A járási építési osztály ha­tározata szerint ez év szep­temberéig kellene helyreál- s lítani az épületet. Az egy­háznak azonban erre nincs pénze. Ügy tűnik, a bánya ■z évben sem zárkóznék el ^segítség elől. KIS „EGYEZTETŐ” tár­gyasunk tapasztalatainak leözke, remiéjük, felhívja az ratékesek figyelmét e szép lűemiők megóvásához sürgős« szükséges segítség megadásra. (v p.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents