Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-26 / 145. szám

Csütörtök, 1969. június 2á,- ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 o ffi r Mizcrák I. felvétele Több mint három hete próbaüzemelés a TVK polietiléngyárában (Tudósítónktól) Három hét óta sűrű, fekete füstgomolyag terpeszkedik a gyárra. A beavatatlanok er­ről tudják, hogy próbaüzeme­lés folyik a TVK polietilén­gyárában. — Június 4-e óta működik üzemszerűen a pirolízisüzem I-es számú kemencéje, és a hozzá tartozó technológiai be­rendezés — újságolta a na­pokban Komáromi Géza, az etliénüzem-csoporí vezetője. Normál üzemmenetnek megfe­lelő tevékenység folyik a tar­tályparkban, a töltő-lefejtő ál­lomáson és az úgynevezett fáklya üzemrészben is. — Közben egyszer már le­álltunk a próbákkal, mivel a műtrágyagyár nagyjavítása miatt néhány napig szünetelt a szolgáltatás (víz, gőz, ener­gia stb.). Legalább így mi is Újítással deviza­megtakarítás A Borsoűnádasdi Lemez­gyárban néhány éve két angol gyártmányú, úgynevezett lépe­gető kemencét helyeztek üzem­be, hogy a különböző munka­darabok melegítését, izzítását nehéz fizikai munka nélkül, önműködő mozgatással oldhas­sák meg. Az eredetileg olaj- tüzelésű kemencéknél — a földgázprogram megvalósítá­sával — szükségessé vált az égők oly módon való átalakí­tása, hogy a melegítő beren­dezéseket a lényegesen ol­csóbb energiahordozóval, a földgázzal üzemeltethessék. Az égők átalakítására angol és osztrák cégtől kaptak ajánla­tot, drága áron és természete­sen devizáért. A gyár két mű­szaki dolgozója, ílépászky Jó­zsef és Balogh Gyula házilagos megoldást javasoltak, illetve dolgoztak ki az égők átalakí­tására. A javaslatot az egyik kemencénél már sikerrel meg­valósították, s már folyamat­ban van a másiknak is a be­vezetése. A házilagos megol­dással a két műszaki üzemi dol­gozó ügyes újításával több mint 400 ezer devizaforint kiadásá­tól mentesítették a vállalatot. Ezenfelül az olcsóbb tüzelő­anyag, a földgáz használatával évente több mint egymillió fo­rinttal javítják a gyár energia­takarékossági mérlegét. Szövetkezeti mozaik Mezőkövesdről Védnökségek Az országos védnöksági ak­ciókba beneveztek megyénk fiataljai is. így például az LKM és a DIGÉP KISZ-bi- zottsága együttműködési szer­ződést kötött: így kívánnak hatékonyan részt venni az or­szágos járműprogram megva­lósításában. A Diósgyőri Gép­gyár fiataljai ezenkívül még a kovácsüzem rekonstrukciója felett is elvállalták a védnök­ségét. ,,, . . Nem maradtak a diósgyőri KISZ-esek mögött a BVK és a TVK fiataljai sem. Ok az országos vegyipari program megvalósításának munkáiból veszik ki a részüket. A nagy, országos jelentősé­gű védnökségvállalások mel­lett jelentős a fiatalok helyi munkája is: egy-egy konkrét probléma megoldását segítik. Mezőkövesd iparában jelen­tős szerepet töltenek be a kis­ipari szövetkezetek. Működé­süket világhírű matyó hímzé­sek, exportcipők, kislakások és magasházak jellemzik. Kiállításról kiállításra Aki belép a Matyóházba, ta­gadhatatlanul a mezőkövesdi népművészet csodálatos reme­keinek hatása alá kerül. Pe­dig az üzemház nem is ad tel­jes képet a háziipari szövet­kezet munkájáról. A kétezer dolgozó közül itt mindössze 360 található, a bedolgozókat elrejtik a hangulatos mezőkö­vesdi, szentistváni házak. — Ebben az évben — mond­ja Pataki Józsefné párttitkár — 30 milliós értéket készítünk. Nagy munka ez. Tűhegyen kell összerakni. A mintegy négyezerféle ter­mék fele exportra megy, a ha­zai piacra szánt népművészeti munkák nagyobb része aján­dékként szintén külföldre jut. Van-e munkájuk? Azt mond­ják, bőven. És van is kivel dol­gozniuk. Ősi tehetséggel van­nak megáldva a Matyóföld asszonyai. Jacsó Józsefné, Ko­da Jánosné, Kalló Istvánná, s egy férfi, Nagy István, a nép­művészet mesterei. Továbbá 25 népművészük, 43 kiváló dol­gozójuk van. Van-e e művészetnek jövő­je? Megnyugtatnak. — Nem hal ki az ősi szak­ma, inkább fejlődik. A fejlődést segíti, hogy új üzemépületet hoztak létre. Az egyemeletes épületben van a készáruraktár, a táskakészítő, a babarészleg, a központi sza­bászat, a tervezőrészleg és tervbe vették a régi üzemház felújítását is. Az elmúlt év őszén Szentistvánban létrehoz­ták a tájházat. A szövetkezet az utóbbi há­rom év alatt igen sokat fej­lődött. A matyó népművészeti munkákat, hímzéseket igyekez­nek úgy formálni, hogy alkal­masak legyenek a modern la­kások, bútorok díszítésére is. Érdemes megemlíteni, hogy a szövetkezet sok kiállításon vesz részt. Az elnökasszony, Lázár Gáspárné elmondotta, hogy az idei BNV-n az OKISZ vezetősége első díjjal tüntette ki. Június 22-e és 29-e között Csornán „szerepelnek”, és augusztusban részt vesznek a III. miskolci helyiipari termék- kiállításon is. A világon sokfelé utánozzák a matyó népművészetet. Ennek meggátlására védjegyezik a termékeket. \aoi 100 nár cipó A jellegzetesen kesken> mezőkövesdi utcában hideg fehér fény, zene, gépzúgás, ko- pácsolás szűrődik ki az egyik épületből. Itt működik a Me­zőkövesdi Cipész Ktsz szalag­ja. Tizenhatan dolgoznak itt, és naponta 100 pár cipőt ké­szítenek. Jelenleg a hokicipő a sláger, amelyből a külföldi megrendelők 11 ezer darabot rendeltek. Üjabb megrendelé­sekről is szó van. A szövetkezetben gondolnak a hazai vásárlókra is. Eddig kiskereskedelmi megrendelésre hatezer pár cipőt készítettek. Szeretnének ugyanilyen meg­rendelést kapni az év utolsó negyedére is. A szalagban sok jó szakmunkás dolgozik, mint Hajdú János, Németh István, Rajcsák Gyula. Utóbbinak 40 éve van a szakmában, s 18 éve a ktsz-ben. Ebben az évben nyugdíjba megy. A cipészek javítással is fog­lalkoznak. és nemcsak a mező­kövesdiek ilyen gondjaira gon­dolnak, mert van részlegük Szentistvánon, Bogácson és Mezőkeresztesen is. Kislakások és masasházak építői Mezőkövesden működik a megye legnagyobb, legjobban szervezett és gépesített építő­ipari szövetkezete. Gáspár András, a Mezőkövesdi járási Építőipari Ktsz elnöke kissé restellkedve mondja, hogy az idén mindössze 35—40 kisla­kást építenek. Ez a „mindösz- sze” jelentős visszaesést mu­tat, hiszen volt év, amikor 120 ilyen létesítményt is átadtak. Az úgynevezett magasházak készítésében viszont remekel­nek. Ilyen magasházakat épí­tettek Miskolcon, és ilyen ké­szül Mezőkövesden. A gimná­zium közelében három 16—16 lakásos házat építenek. Az egyik háromemeletes épületet már átadták, a másikra augusz­tus 20-án kerül sor (és akkor adják át a szentistváni egy­emeletes gyógyszertárat is), november 7-én pedig átadják a harmadik magasházat. Mezőkövesden van egy nagy tó. A mögötte levő területet a KISZ-esek parkosították. — Itt lesz a KlSZ-lakóne- gyed — tájékoztat az elnök. — Kezdetnek két 16—16 lakásos házat építünk a fiataloknak. A csaknem 500 emberből ál­ló szervezet erősödésére, fej­lődésére jellemző, hogy itt már nem is brigádokról, hanem építésvezetőségekről beszélnek. A hosszúra nyúló tél általá­ban befolyásolja az építést. Itt jólesően közük: — A miénket nem. Ez év öt hónapjában annyit építettünk, mint tavaly fél év alatt. Ta­valy 37 milliós munkát végez­tünk, s az idén 10 milliós mun­kával számolunk. Mi a fejlődés magyarázata? ló a műszaki szervezés, gör­dülékeny az anyagellátás, és ami különösen lényeges: a mezőkövesdi építők lelkiisme­retes és szorgalmas emberek. A kislakások közül eddig hu­szonötöt tető alá hoztak. Eb­ből öt Molnár Mátyás brigád­ját dicséri. Remekül dolgoznak, teljesítményük megközelíti a 200 százalékot is. Figyelmez­tetnek, hogy Bán István bri­gádjáról is mindenképpen ír­ni kell, ha nem akarjuk kelle­metlen helyzetbe hozni a szö­vetkezet vezetőit. Ugyanis nagy vetélytársak, s ha Molnár a '-úslakásban, Bán a bank új, emeletes épületének készítésé­ben remekel. A ktsz párttitkára, Bán Ist­vánná arról beszél, hogy je­lentős változás következett be a munkamorálban. Korábban minden brigád külön-külön, önállóan akart dolgozni. Ám a nagy volumenű vállalások megkívánták, s az emberek is rájöttek az erő összpontosítá­sának előnyeire. Van egy 55—60 tagú laka­tos részlegük. A szakmunká­sok nemcsak a szövetkezetnek szükséges munkákat végzik el, hanem ajtókat, ablakokat stb. készítenek a házgyáraknak. f — Az igények kielégítésére — mondja az elnök — új üzemcsarnokra lenne szüksé­günk. Bízunk benne, hogy megkapjuk a szükséges anya­gi segítséget. Csorba Barna elvégeztük a kisebb jellegű karbantartási munkákat — kaptuk a tájékoztatást. — Hallhatnánk arról is, hogy milyen tapasztalatokat szereztek az eltelt három hét alatt? — Nagyon kedvező az eddi­gi próbák eredménye. Techno­lógiai vonalon a tervezett pa­raméterekkel dolgozunk. A mérések eredménye megfelel várakozásainknak. Óránként mintegy 6,4—6,5 tonna alap­anyagot, tehát benzint haszná­lunk el. Ha a következő ke­mencével is megkezdjük a próbaüzemelést — s ez min­den pillanatban várható — na­ponta több mint 300 tonna, alacsony oktánszámú benzint „emésztenek meg” az említett berendezések. — Tudunk arról, hogy az üzembe helyezésben nagy részt vállaltak a Tiszai Vegyikombi- nátban tartózkodó szovjet szakértőcsoport tagjai. Mi ön­nek erről a véleménye? — A legteljesebb mértékben elégedettek vagyunk szovjet barátaink munkájával. L. G. Nemesik főmérnökkel, a szak­értők vezetőjével az élen, va­lamennyien kiváló munkát vé­geztek már eddig is. Így meg­említhetem E. Miraszitov technikust, V. D. Podgyájev művezetőt. Mindig készséggel (■cndelkezésünkre állnak, ha segítséget kérünk tőlük. Szin­te éjell-nappal az üzemben tartózkodnak, méréseket vé­geznek, ellenőrzik a berende­zések működését. Nemcsak ta­nácsokkal szolgáltak, hanem részt vállaltak az üzemindítás bonyolult feladataiból is, szo­rosan együttműködve a poli­etiléngyár műszaki gárdájával, dolgozóival. Nagyon örülünk annak, hogy ilyen segítőkész, elvtársi, baráti kapcsolat ala­kult ki közöttünk. Ennek vég­ső soron az üzem látja hasz­nát. — De nem lenne teljes a kép, ha megfeledkeznénk az üzemelő személyzetről. — Elmondhatom, hogy a pi­rolízisüzem valamennyi dol­gozója — fizikai munkást, mű­szakit, adminisztratív dolgozót egyaránt beleértve — fő része­se a sikeres indulásnak. Kö­zülük is kitűnt Petróczky Fe­renc üzemvezető, Pintér Imre és Rupf István vegyészmér­nök, Bertha József mechani­kus, Dorogi Ferenc műszerész, és sorolhatnám tovább a ne­veket. Mi még közéjük soroljuk Komáromi Géza etilén-üzem- csoport vezetőt, akinek ezek­ben a napokban igen sok gond nehezedik a vállára. — Nem könnyű egy szere­lés alatt álló gyárban próba- üzemelést folytatni. Hogyan oldják meg ezt a bonyolult feladatot? — Az éles közeggel való próbaüzemelés mindig rejt bi­zonyos veszélyt magában. Kü­lönösen a mi esetünkben, hi­szen köztudottan eléggé veszé­lyes üzem maga az egész poli­etiléngyár. De a próbákat en­nek ellenére meg kellett kez­denünk, ugyanis a pirolízis üzembehelyezése az etiléngyár- tás első fázisát jelenti. Szükség van tehát arra, hogy mire a többi üzem is elkészül, meg­ismerjük a berendezések tel­jesítőképességét és kellő ta­pasztalatot szerezzünk a ter­melés beindításához és mind­ezek birtokában jól felkészül­jünk az üzembehelyezés kö­vetkező nagy feladataira. Természetesen — a bizton­ságtechnikai osztállyal és a tűzoltósággal együtt — kellő biztonsági intézkedéseket fo­ganatosítottunk. Így például a pírolízist elzártuk a többi üzemrésztől, és szigorúan meg­követeljük mindenkitől a bal­esetvédelmi és tűzrendészeti utasítások betartását. Különö­sen a kivitelezőktől kíván nagy fegyelmet a tűzveszélyes he­lyen való munkavégzés. (L. L.) ­Tipizálás miatt, üzemképes állapotban ELADÓ: 2 db ZVZ 2,44-es kévekötő aratógép, 2 db Nujn—100-as markoló-rakodógép, 1 db ES—42-es MÁVAG-cséplőgép, herefejtővei, I db EMÁG—48-as cséplőgép, herefejtővei darabonként egységes, 5000 Ft-os áron. Táncsics Mg. Tsz, Jászárokszállás Telefon: 17. 2-es mellék Kik irányíthatják a növényvédelmi munkákat? „Hiánycikk“ a növényvédelmi szakember Megyénk mezőgazdasági üzemeiben kevés a növény- védelmi szakember. Megyénk­ben, de országosan is még in­kább „hiánycikk” lesz a nö­vényvédelmi szakember, ha életbe lép az a törvényerejű rendelet, amely a növényvé­delmi munkák irányítását és ! végrehajtását — tekintettel a j növényvédőszerek társadalmi j veszélyességére — szakképesí­téshez köti. Nagyüzemeinkben 1970. március 1-től vegyszeres gyomirtószer és méreg jelzésű növényvédőszer csak növény­védő szakmunkás vagy betaní- I tott növényvédő munkás köz- ! reműködésével, erős méreg ! jelzésű növényvédőszer pedig csak növényvédelmi szaktech­nikus vagy szakmérnök irá­nyításával használható fel. Ez az intézkedés a termelő­üzemek vezetőitől megkövete­li, hogy a növényvédelmi szakemberképzés lehetőségeit felhasználva, a munkák irá­nyításához és gyakorlati vég­rehajtásához a szükséges szak­emberlétszámról gondoskodja­nak. A növényvédő szak- és betanított munkásképzés meg­oldottnak látszik megyénkben, de annál nagyobb gond lesz megfelelő szakembereket sze­rezni a felsőfokú, irányító nö­vényvédelmi munkakörök be­töltésére. A megyei növényvédő állo­más felmérései szerint eddig kevesen jelentkeztek növény- védelmi szakmérnök- és nö- vényvédeimi szaktechnikusi képzésre, pedig erre számos helyen nyílik lehetőség. Ezért az elkövetkező napokban a járási növényvédelmi felügye­lők felkeresik megyénk ter­melőszövetkezeteit, s eljuttat­ják a jelentkezési lapokat, amelyeken a különböző felső­fokú szakemberképzésekre je­lentkezhetnek. A Gödöllői Agrártudomány Egyetemen és esetleg más felsőfokú oktatási intézményekben is növényvé­delmi szakmérnökképzést in­dítanak levelező tagozaton. , mezőgazdasági mérnökök ki év (négy félév) alatt szeres hetik meg a szakmérnöki k< pesítést. A növénytermesztési és kei tészeti szaktechnikusi végzet séggel rendelkezők számára lehetőséget nyújtanak, hop levelező úton is megszerezi: e: sék a növényvédelmi és k< mizálási szaktechnikusi kép« sítést. Levelező tagozató szaktechnikusok részére félév. Középfokú technikun mai, valamint szakközépisk« lát végzett üzemi dolgozók r- szére 7 félév a képzési id' Természetesen nappali tag« zaton is folyik a növényvéde mi szakmérnök- és szaktect nikusi képzés. A gazdaságo saját érdeke, hogy mind töt ben jelentkezzenek a külör böző oktatási formákra, mei különben a jövő év tavaszi tói nem lesz aki irányítsa a elmaradhatatlan növényvécíal mi munkákat.

Next

/
Thumbnails
Contents