Észak-Magyarország, 1969. június (25. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-20 / 140. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

Péntek, 1969. június 20.

TÍZ NAP múlva, június 29- én befejeződik a Miskolci Nemzeti Színházban az 1968— 69-es színházi évad. Nagyjából már kialakult a kép, vissza lehet tekinteni az elmúlt évadra, s már igen jó tempóban folynak az új évad előkészületei. Sallós Gáborral, a színház igazgatójával beszélgettünk a minap.

— Az évad derekán arról nyilatkozott lapunkban, hogy műsorpolitikájakat úgy kellett alakítani, hogy mindinkább visszanyerjék a közönség bizalmát, mindinkább erősödjön a kapcsolat a helyi közönség és a színház között. 13 darabot mutattak be az évadban, azoknak látogatottsági tükrében, illetve azoknak mérlegelése alapján miként látja: sikerült-e a színház igazgatóságának elérni az előbbiekben említett célkitűzéseket?

— Helyesbítéssel szeretném kezdeni, mert nem 13, hanem 14 bemutatónk volt, ugyanis mi teljes értékű bemutatónak tartjuk Az utca éneke című ünnepi összeállítást is, még ha mindössze egy alkalommal is, bemutattuk Miskolcon és egyszer Egerben. Ügy készültünk rá, mint bármely más bemutatóra, négyheti próba után került közönség elé, így hát feltétlenül teljes értékű bemutatóink közé számítandó. Az alapkérdésre visszatérve, úgy érzem, javult a színház és a közönség kapcsolata, egyben ez az esztendő még igen sok következtetésre is lehetőséget ad, és sok tanulsággal szolgál. Az évad értékelése, mérlegelése még részünkről egy következő feladat, de gondoljuk, a sajtó is foglalkozni fog vele.

— Természetesen. A közeli napokban lapunk értékelni fogja a most záruló színházi évadot. Az előző évaddal kapcsolatban néhány momentumra szeretnénk visszatérni. Annak idején említette, hogyha az Urak és elvtársak című politikai kabaréműsor megfelelő fogadtatásra talál, úgy a színház további kabaréműsorokkal lép a közönség elé. Véleményünk szerint jó volt a fogadtatás. Mi a színház további terve?

— A politikai kabaréval érdemes volt kísérleteznünk. A tervezettnél jóval több előadást tartottunk, s az átlaglátogatottság nagyon kedvező volt. Minden valószínűség szerint, még a következő évadban is műsoron tartjuk, illetve néhányszor bemutatjuk az Urak és elvtársakat, de már tárgyalunk új műsorokról a pesti szerzőkkel. Olyan műsorokat szeretnénk, amelyekben megfelelő szerepet kapnak helyi, miskolci aktualitásoki is- Előreláthatólag a naptári év végére jelentkezhetünk új kabaréműsorral.

— Terveztek a budapesti Madách Színházzal csereelőadásokat. Miért nem valósultak ezek meg?

— Rajtunk kívül álló okok miatt. Többféle akadály merült fel Budapesten, hogy csak a legutóbbit említsem: Pécsi Sándor súlyos megbetegedése. Sajnálattal le kellett mondani a csereelőadásokról.

— A műsornaptár szerint június 29-én tartják az utolsó előadást. Lesz-e valami érdekesebb rendezvény az évad végén?

— Nem tervezünk. Június 28-án, szombaton megtartjuk az évadzáró társulati ülésünket, amelyen társulatunk mérlegre teszi tíz hónap munkáját, és 29-én, vasárnap este az év- adeleji nagyoperettnek, a Rigó Jancsinak ismételt műsorra tűzésével és előadásával néhány hétre elbúcsúzunk a közönségtől.

— A színházi évad végén mindig van egy kis színészvándorlás. Kiktől kell a miskolci közönségnek elbúcsúznia?

— Tizenegy színész megy el a társulattól. Elsőként kell megemlítenem — mint a színház egyik legérdemesebb tagjának távozását — Némethy Ferenc Jászai-díjas érdemes művésznek a budapesti Madách Színházhoz történt szerződését. valamint feleségének, Vargha Irénnek Szegedre távozását. Erről már a lap hírt adott. Eltávozik még a társulattól Lőrinczy Éva, aki ugyancsak Szegedre megy, Jablon- kay Máriával együtt. Eltávo- vozik Békéscsabára Gonda György, Veszprémbe megy Györgyfalvay Péter, a Déryné Színházhoz Blaha Márta és Borhy Gergely, Kecskemétre Péva Ibolya, Szolnokra Csikós Sándor, s elmegy még Győrffy László.

— Es kikkel gazdagodik a társulat?

— Színészi státuszba szerződött hozzánk Gyöngyössy Katalin a szolnoki színházból, öt aligha kell bemutatnunk, sikeres filmjeiből és tv-filmjei- ből ismeri a közönség. Ugyancsak Szolnokról jön Upor Péter, a budapesti Nemzeti Színházból pedig Balogh Zsuzsa. Debrecenből jön Harkányi János, Kecskemétről Juhász Tibor, Békéscsabáról Kardos Gábor. S újra színházunk tagja lesz a néhány évvel korábban eltávozott Győr- vári J ános. Segédszínészként tér vissza Budapestről Bősze Péter, s ugyancsak segédszínészként szerződött a Déryné Színháztól Kendeffy Gyula. Somló István fiatal segédszínészünk letöltötte katonaidejét, s ő .is visszatér. Üj segédszínész lesz Szeli Erika, Imre Gabriella, Unger Pálma és Szilágyi Lajos.

Díszlettervezőnk lesz Suki Antal, aki korábban hosszú éveket töltött színházunknál. Segédrendező és dramaturgi munkakörré szerződött hozzánk Háy Andrea Budapestről, az Irodalmi Színpadtól. Jel!

16 éves fiúkat

csökkentett

munkaidővel

azonnali

felvételre

alkalmazunk

Északmagyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Váll.

Szentpéteri-kapu, repülőtéri elágazás.

A Cement- és Mészművek, Cementipari Gépjavító, Hejőcsaba, felvételre keres segédmunkásokat, és lakatos, esztergályos, marós, gyalus és horizontos szakmunkásokat. Munkaidő: átlag 44 órás munkahét.

Jó kereseti lehetőséggel azonnali belépéssé] felveszünk lakatosokat, esztergályosokat, csőszerelőket, iiegesztőket. kovácsokat, gyalust, asztalosokat, villanyszerelőket, kőműveseket, csöszigetelőket, betanított férfimunkásokat. fűtőket, szlvattyúkczelőt. szeneseket, salakozókat. Kéthetenként szabad szombat. Vidékieknek albérleti lakáslehetőséget biztosítunk. Hazautazás 1 költséget térítünk. Jelentkezés: Hazai Pamutszövőgyár, Bp.. IV., Baross a. 99.

KGM Építőipari Vállalat azonnali belépésre, belföldi és tartós külföldi munkára felvesz kőműveseket, műköveseket,1 vasbetonszerelőket, burkoló és ács szakmunkásokat, valamint gépkezelőket, kubikosokat. szállítómunkásokat és építőipari segédmunkásokat. A teljesítménybér mellett tdénypótlékoi és vidékieknek különélés! díjat fizetünk. Munkásszállással rendelkezünk. Külföldi kiküldetés esetén az átlagkereseten felül külföldi kiküldetési díjat biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkügyl osztályán Bp.,; X., Bihari át 16/b.

meztervezőnk pedig Hruby Mária lesz, aki a televíziótól jön.

— Vendégművészekkel találkozunk-e az évadban?

— Szeretnénk több vendég- művészt hozni, konkrétumot azonban még nem mondhatok. Tárgyalások folynak egy-egy szerep eljátszására a korábban nálunk szerepelt Szabadi Józseffel, aki az NDK-ból hazatérve a pécsi operatársulat tagja lett, valamint az ugyancsak hosszú ideig Miskolcon szerepelt Szabó Rózsával, az Állami Operaház magánénekesével. Egy új magyar vígjáték főszerepének eljátszására szeretnénk megnyerni Ráday Imrét, a József Attila Színház tagját. Tárgyalunk Giricz Mátyással, a debreceni Csokonai Színház főrendezőjével, továbbá Seregi Lászlóval, a Fővárosi Operettszínház főrendezőjével, valamint Ádám Ottóval, a Madách Színház rendezőjével egy-egy vendégrendezésről. ■

— Ez a tájékoztatás már nagyrészt érintette a jövő évad előkészületeit. Mit tudna még elmondani a következő évadról?

—Négy darab előkészületei már megkezdődtek a következő évadra, és augusztus I6-án megkezdjük négy darab próbáit. Egerbe átmegy Az ügynök halála és a Charley nénje, Miskolcon pedig szeptember 19- én lesz az első premier. Stendhal világhírű regényének, a Vörös és feketének színpadi változatát mutajuk be. Az első nagy zenés produkciónk a János vitéz lesz. Egyébként az évadban bérletben 11 darabot, bérleten kívül egyet szándékozunk bemutatni, többek között Gogol Revizorát, Molnár Ferenc Liliomját, két új magyar darabot, Gáspár Margit Az állam én vagyok című új művét, amely már az évad elején kerül a közönség elé. Stúdió- színpadot is szeretnénk létesíteni, ahol kísérleti jelleggel, szűkebb érdeklődési körre számot tartó produkciókat mutatunk be. A tervek szerint két produkcióval lépnénk ennek keretében a közönség elé.

Benedek Miklós

Ötven éve történt

A íamácsliatalom népművelése Sárospatakon

Sárospatakon a munkásosztály pártja nagy erőfeszítéseket tett a népművelés érdekében. Nem sokkal megalakulása után, 1918. decemberében már tanfolyamot szervezett az írás-olvasás oktatására. A példát a főiskola helyiségében a főiskola tanárai is követték.

1919. március elején meghirdették a munkásgimnázium tanfolyamait. Itt a terv szerint március 15-től június 15-ig három osztályban hetenként kétszer este 6 órától 8 óráig tartanak az előadások. A gimnázium akkori első négy osztályának legfontosabb tananyaga mellett a társadalomtudományt is tanítják. Az előadásokat filmekkel szemléltetik. A munkásgimnázium teljesen ingyenes, beiratkozni a szakszervezetekben lehetett.

Március közepén megalakult az Országos Ismeretterjesztő Bizottságnak a munkáspárt helyi szervezete által támogatott sárospataki csoportja. Az újonnan szervezett előadássorozatokba a legjobb pataki pedagógusok bekapcsolódtak.

A proletárdiktatúra kikiáltása után a népművelés még szervezettebbé vált, s minden hétköznap este 7-től 9-ig népművelési tanfolyam indult.

Az alapvető népművelési tevékenység mellett gondoltak a politikai képzésre is. A tanácshatalom első 10 napja alatt például előadás hangzott el a proletárdiktatúráról, a Forradalmi Tanács rendeletéiről.

Nem feledkeztek meg a szakképzésről sem. A tanítóképző termeiben heti 3 órában eszperantó, heti 2 órában mértani rajz, könyvelés és kereskedelmi levelezési tanfolyam indult. Emellett folyt ének- és zenetanulás, autóvezetés, benzinmotorok ismertetése. Lehetett tanulni méhészetet és gyümölcskertészetet is.

Népművelési előadásokat tartottak a jogakadémiáról dr. Búza László, a gimnáziumból dr. Karádi György, Nagy Lajos, Végh János, a tanítóképzőből Déri Gyula és Rédei Jenő tanárok és mások. Dr. Gagyi Rezső orvos egészségügyi előadásai is vonzották a hallgatóságot.

Sem a Tanácsköztársaság előtt, sem utána nem folyt ilyen hasznos, kiterjedt népművelési tevékenység Sárospatakon. Még a tanítóképző intézet 1926. évi Értesítője is kénytelen elismerni: „A Tanácsköztársaság a népművelést mindenek elé helyezte.”

E. Kovács Kálmán

Csontváryra emlékezünk

ÖTVEN ESZTENDEJE fejezte be remekművekkel és szenvedésekkel teli életét a modern magyar festészet egyik legjelentősebb és legtöbbször félreértett mestere, Csontváry Kosztka Tivadar.

Iszonyú tekintetű férfi néz az 1896—1900 között festett önarcképéről, hatalmas remekművekre elszánt festő, akinek szeme a nem józan lelkek szuggesztivitásával hasít a világija. És Csontváry tevékenységéből évtizedekig csak e nem józan elszántságot volt hajlandó észrevenni a kor, a hatalmas remekműveket nem. Igaz, a festő élete, pályakezdése, tevékenysége és alkonya nem evilági módon telt el.

1853-ban született Kosztka Mihály Tivadar. Huszonhétéves korában, vélt „emberfölötti hang” hatására döntött az iglói patikában a festészet mellett (azaz lelki zavar okozta hallucináció irányította művészi pályájára). Gyógyszerész maradt. Tizennégy éven át szolgált a patikában. Már 41 esztendős, amikor végre festeni tanulhat és anyagilag független; csaknem 50, amikor első jelentős kompozícióját felvázolja, s nincs még 60, amikor hatalmas életművét befejezve, becsukódik mögötte a gyógyintézet kapuja.

Autodidaktaként tartották számon, ez is hozzá tartozott a tévedésekre épített Csontváry- legendához. Holott Hollósy Simonnál tanulta a művészetet Münchenben, mihelyt anyagi helyzete ezt lehetővé tette, s bár csak néhány hónapig fiFi lm jegyzet

A kacsa léi 8-kor csenget

Rolf Thiele nyugatnémet filmrendező neve nem ismeretlen a magyar mozinézők előtt. A Rosemarie, a Morál 1963. című filmek a nyugatnémet „gazdasági csoda”, a szuperjóléti állam sok-sok jellemző betegségét gyűjtötték egy csokorba. A társadalom mozgásait, erőtereit jól érzékelő nyugatnémet művész a felpezsdült, a főleg amerikai pénzen stabilizálódott nyugatnémet látszatjólétében megmutatta az esendő kisember hányattatásait, a multimilliomosok erkölcseit, zsákutcába vezető életvitelét.

Rolf Thiele A kacsa fél 8- kor csenget című filmjében a megkezdett úton halad, de jóval óvatosabban és kevesebb biztonságérzettel, mint korábban. Ennek részint oka a műfaj váltás is, hiszen az elnézőbb, a kevésbé leleplező vígjátéki közeg determinálja, behatárolja a művész kritikai hatósugarát. A nyersanyag, az alapanyag szatírát tételez fel, de A kacsa fél 8-kor csenget című film történetéből hiányzik a társadalom igazi gondjaival ölelkező szatírái koncepció.

A rendező jókedvűen és sokáig játszadozik korunk divatos dilemmájával: vajon kinek megbízhatóbb és elfogadhatóbb a logikai rendszere, a normális emberé, avagy az elmesérülté. A filmben a computerek professzora egy

véletlen szituáció folytán az elmegyógyintézetbe kerül, ahonnan csak úgy juthat ki, ha valóban elmebetegnek teteti magát, s részesévé lesz a kigyógyítás bonyolult mechanizmusának. .Igen ám, de a pszichiátrián kívüli rácstalan világ újabb csapdákat rejteget; amiért az ideggyógyintézetből kiengedték, annak az ellenkezőjét kell vallania a polgári életben, természetesen azért, hogy szabad lehessen, megmeneküljön a börtöntől. A kissé tételesen felállított dramaturgiai útvesztőben a figyelmesebb néző azért rátalál Rolf Thiele filozófiájának jelzőtábláira; az ember szabadsága korlátozott, elveink, elvrendszerünk (nyugatiakról van szó) megbízhatatlanok, alig van egy fix pont, egy biztosnak látszó fogódzó. A vastraverzek, a gépkocsik, a computerek, a félelmetes műszerek korszakában csak a logika mentheti meg az egyént a csalódásoktól, a nyugati világ által felállított csapdáktól. Mondanunk sem kell, Rolf Thielének ez a vallomása visszalépést jelent a korábbi filmjeihez viszonyítva, amelyekben a társadalmi berendezkedés kapta mindig a legsúlyosabb ostorcsapásokat. A kacsa fél 8-kor csenget című filmben, ha jól odafigyelünk, minden társadalmi formáció és magatartás-forma kap kisebb- nagyobb fricskát, de mivel a

rendező mindent egybemos, az intelmeket mi itt a magunk világában nem vagyunk képesek komolyan venni. Legfeljebb Heinz Rühmann nagyszerű játékára figyelünk, s a hölgyek „leleplezésére” mármint okkal ok nélküli lemeztelenítűsére, hiszen a film korhatár nélkül megtekinthető.

(párkány)

gyeit a mesterre, időt pótló szorgalommal készítette tanulmányait. Tanult még Karls- ruhéban is, aztán valóban önmagát képezte Dalmáciában és Itáliában, önarcképe első a korai remekművek sorából. 1903-ban már megkomponálja első hatalmas vásznát, az ádáz feszültségekkel teli Vihar a nagy Hortobágyon-t, s ezután sorra születnek méretre* mondanivalóra, feszültségre hatalmas tájképei, vívódó lelkének tájba vetített kompozíciói. Egyiptomba, Palesztinába utazik óriási érzelmeinek megfelelő óriási tájakért — s megfesti emberi szenvedésekkel teli tragikus képét közben, amelynek címe is fájdalmas torzsággal csendül a műbarát fülébe. A panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben. Szenvedő tiltakozásának igazi motívumát közben idehaza találja meg a Tátrában, a nagy Tarpatak vonagló tájában, de közben ismét délre hajtja a moti- vumkeresés, hogy fájdalmasenyhülő álomlírába oltsa mondanivalóját a Sétakocsizás Athénban derengő fényeinél, a Taorminai görög színház hasi-' tó sárga-kék ege alatt és a Baalbek című kép monumentális kompozícióját.

1907-ben Párizsban állít ki az itthon félreértett, kinevetett mester. Aztán Libanonba hajtja a nyugtalanság ismét, hogy neki megfelelő tájmotívumot keressen. Meg is találja a biblikus korú és fenségű híres cédrusokban, s megfesti a kor magányosságának, saját magányának fenségesen tragikus portréját, a hideg egekkel körülvett, tört és tépett Magányos cédrusban. Majd a kép zengő szimfoniájú ellentéte, a magányos Csontváry pszichózisban elképzelt, vélt megdicsőülésének képe következik, a pátosszal teli Zarán- doklás a cédrushoz.

A MAGÁNYBAN és alkotásban naggyá lett egyéniséget hirdetik figurális képei is, a pálya vége felé festett Marokkói tanító foszforeszkáló élessége, a Mária kútja lebegő fájdalma, s a Sétalovaglás a tengerparton tompa szomorúsága. Ezek utolsó művei. Alig egy évtizedes alkotói tevékenység után a teremtő zsenit legyőzte a lelki sérült bomlott értelme, a ma 50 éve bekövetkezett halála.

R. Gy.

5 vanásos cirokseprűt

L o. minőségben szállítunk ab leadóállomás, Dunántúlon 18 Ft-os, Tiszántúlon 17,50 Ft-os termelői áron. Kereskedelem, vállalatok, közületek, szövetkezetek részére 1,5 vékás gazdasági kosarat is felajánlunk eladásra.

A- Békési Kosárfonó HISZ-nél, Békés, IV., Kossuth u. 38.

A Debreceni Minőségi Szabó Ktsz

pályázatot hirdet

műszaki vezető-helyettes munkakör,

valamint ruhaipari technikusi munkakör betöltésére.

Feltétel: 5 éves nagyüzemi gyakorlat.

Fizetés megegyezés szerint.

Jelentkezés írásban, önéletrajzzal, Debrecen, Simonffy u. 13. sz. alatt Útiköltséget felvétel esetén térítünk.

Tíz nappal az évad vége előtt