Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-13 / 107. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kedd, 1969. május 13. HÍREK — KÉPEKBEN Villámcsapás érte és életbéli maradt Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, aki Bagdadban megállapodást írt alá az NDK és Irak közötti teljes diplomáciai kapcsolatok felvételéről, hazaérkezve azt a meggyőződését hangoztatta, hogy rövidesen más arab országok is követik Irak példáját és elismerik az NDK-t. Nasszei nyilatkozatot ad itt a Tim amerikai hírmagazinnak. Kijelentette, ha sikerül emberséges megoldást találni Izrael és az EAK között, akkor „elfogadom Izrael létezését és hozzám hasonlóan fog cselekedni népem is”. Elhalasztották a „boszorkány’-iigy tárgyalását A Szegedi Járásbíróság dr. Sós József tanácsa — amely Hebők Istvánné és öt társa ellen több személy által elkövetett garázdaság miatt folytat eljárást, a sajtóban már részletesen ismertetett ásotthalmi „boszorkány”-ügyben — hétfőn tanúkat hallgatott meg. Ezt követően az igazságügyi orvosszakértők ismertették véleményüket az üggyel kapcsolatban levő egyes személyek egészségi állapotáról, A bíróság a három tárgyalási nap után elrendelte két vádlott elmeállapotának meg- í vizsgálását, klinikai megfigyeLos Angelesben hivatalosan közölték, hogy Sírban B. Sir- liannak, Robert Kennedy gyilkosának pere eddig 929 285 dollárba került. Mint ismeretes, a bíróság halálra ítélte. (Telefotónkon érkezett) ÚJ MUNKAHELY Sárospatakon 3,6 millió forintos költséggel új üzemet létesít a Tokaji Vas- és Fémipari Ktsz. Száz dolgozó foglalkoztatását biztosítja majd az új munkahely, amelynek létrehozásához 520 ezer forinttal a tanács is hozzájárul. Költöző vállalatok A nyíri Rákóczi Termelő- szövetkezetben folyó komplex talajvédelmi és vízrendezési munkák állását is vizsgálta a NEB. A tsz területén eddig közel ötmillió forintot költöttek ezekre a munkákra, s a valóságos természetátalakító beruházás befejezéséhez még további sok milliós állami támogatásra van szükség. A vizsgálat során megállapították, hogy gyenge a munkák műszaki ellenőrzése, a tsz-ben nincsenek meg az ilyen nagy beruházáshoz szükséges személyi feltételek, és sajnos, a természetátalakítás eddigi hatása sem igen mérhető. A vizsgálat megállapításait összegező jelentés foglalkozik a bodrogközi vízrendezési és belvízvédelmi beruházásokkal is. A belvízvédelem szervezettsége ezen a területen országosan a legjobbak közé tartozik. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság 1964-től közel 19 millió forintot fordított a belvízi főcsatornák és berendezések fenntartására és felújítására. Csupán az elmúlt két esztendőben mintegy 12 millió volt az ilyen célokra fordított összeg. (P. s.) az adott termelőszövetkezet körülményeit és érdekeit figyelembe véve. A minőségi tenyésztés biztosítása érdekében a törzsnyájakhoz az Állattenyésztési Felügyelőség útján kiváló tulajdonságú kosokat szereznek be, hogy a szaporulat mennyiségileg és minőségileg egyaránt kielégítse mind a tenyésztési, mind az árutermelési követelményeket. Az árujuhokat szaporító nyájakhoz például Francia- országból hozatnak nagytestű, úgynevezett húskosokat. A juhászatban régebben az a szemlélet uralkodott, hogy a legideálisabb ellési idő február vége, Mátyás-nap után. A régi, őshagyományos juhá- szatokban ez célszerű is volt, mert a juhászok féltek, hogy a kisbárányok megfagynak, ha télen születnek. A korszerű juhászatokban azonban a téli elles már nem probléma, sőt, célszerűbb és jövedelmezőbb, mint a február végi. Éppen ezért — a tenyésztés és árutermelés követelményeinek megfelelően — az együttműködő termelőszövetkezetek megállapodásukban kimondták: a megtermékenyítést — mesterségesen — úgy kell ütemezni, hogy az anyák december végén és január elején elljenek le. A tenyészjerke bárányokat választás után egy, vagy két nyájba tömörítik és azokba a termelőszövetkezetekbe helyezik el felnevelésre, ahol a feltételek — férőhely, legelő, gondozó juhász — a legjobbak. Az első leír Igen érdekes és ígéretes az együttműködés első hizlalási ’ terve, amelyet már kidolgoztak. Ez tartalmazza a technológiákat, a költségvetést és a gazdaságossági eredményt. A terv 800 darab bárány meghiz- lalásával számol. A költség- vetésbe 283 456 forint kiadást terveztek be. Ebben benne van minden: takarmányérték, munkabér, üzemvitel. Az ösz- szes tervezett (várható) termelési érték viszont 575 058 forint lesz. A költség nélküli összeg tehát: 291 602 forint. Ennyi a tiszta haszon, amelyen a termelőszövetkezetek a megállapodás feltételei szerint osztozkodnak. Igaz, hogy ez még csak terv, bár óvatosan terveztek, de ebből máris megállapítható, hogy a közös, összevont és összehangolt juhtenyésztés költségei sokkal alacsonyabbak a régieknél, és a takarmányhasznosulásban is legalább öt-hat százalék többletre számítanak. Különösen érzékenyen csökkennek a munkabérek (nagyüzemileg olcsóbb a gondozás) és a közterhek, üzemviteli költségek, amelyek koncentrálódnak és azpnos dolgokért a jövőben nem kell több helyen pénzt kiadni. Az összevont, nagyüzemi módszerekkel történő hizlalás célja: részben expressz pecsenyeáru, részben szokványos pecsenyeáru előállítása és értékesítése. Felkészülnek az exportigények magasabb szintű és nagyobb mennyiségű kielégítésére is, hiszen köztudott, hogy a juhhúst hazánkban kevesen kedvelik, viszont annál jobban külföldön. A pecsenyejuh exportálásának lehetőségei egyelőre nagyok. Azaz: van külföldi kereslet nyugaton is, délen is, keleten is. Ezért az együttműködés tagszövetkezetei számítanak rá, hogy a jövőben külföldi vevőket is fogadhatnak, mégpedig a helyszínen, mert az eddigi tapasztalatok szerint a külföldi vevő Is szívesebben megy oda, ahol nagyobb tételeket talál, és ahol az áru kifogástalan, megfelel bármilyen kényes igénynek. Egyik fontos célja a Hernád menti együttműködésnek, hogy a jövőben szeretnék kielégíteni a legkényesebb külföldi vevő igényeit is. Szcndrci József lelően. Igen fontos feladat a tenyésztési és hizlalási lehetőségek nagyüzemi szintű, korszerű és gazdaságos kihasználása. Ennek érdekében a hizlalást például a termelőszövetkezetek az abaújkéri ötéves Terv Tsz juhtenyésztő telepére vonják össze. Ott megvannak a feltételek a legfejlettebb technológia alkalmazására és a megfelelő jövedelem — nyereség — biztosítására ... A juhtenyésztési együttműködést olyan termelőszövetkezetek hozták létre, amelyek egyenként kis létszámú anyaállománnyal rendelkeznek. Egyenként képtelenek lennének juhászatuk fejlesztésére és nem tudnák alkalmazni a legkorszerűbb nagyüzemi módszereket. Új módszerekkel A megkötött és aláírt meg- illapodás a tényszerű részeién kívül igen lényeges tenyésztési és más technológiai üőírásokat is tartalmaz, ame- yek gyakorlati megvalósítása cötelező. Most első dolguknak ekintik a vezetők, hogy kivá- ogassák: melyik juhnyáj alkalmas leginkább tenyészálla- ok szaporítására, illetve: me- yik termelőszövetkezetben egeélszerűbb és legfejlettebb íz anyanevelés. Más anyajuh- íyájakat úgynevezett árujuh hizlalási alapanyag és hús- >órány) előállítására, szaporí- ására jelölnek ki, ugyancsak A szerződés jellegű „Megállapodás” utolsó részében ilyesmiket olvashatunk: „Jelen megállapodás az aláírás napján lép életbe és határozatlan időre érvényes ... Az együttműködéshez később is bármely termelőszövetkezet feltételek nélkül csatlakozhat ... A csatlakozások és kilépések csak naptári év kezdetével lehetségesek, hat hónappal előbb történő bejelentés alapján ...” EgyenSicnt nem tudtak fejlődni Az együttműködés alapítói: az abaújkéri ötéves Terv, a főnyi Március 15., a garadnai Petőfi, a hernádbüdi Dózsa, a homrogdi Űj Élet, a ke- resztétei Aranykalász, a szent- istvánbaksai Rákóczi és a vi- zsolyi Rákóczi mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Az új • jellegű és új tartalmú termelőszövetkezetek közötti együttműködés a Hernád menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közreműködésével, igen aktív segítségével jött létre. A célokról és a feladatokról File Sándor, a TE- SZÖV titkára így nyilatkozott: — A nyolc termelőszövetkezet együttműködésének elsődleges célja a korszerű és jövedelmező juhtenyésztés biztosítása. Ezen belül: minőségi cserét kell végrehajtani a juhállományban, persze, csak fokozatosan, a tenyésztési és árutermelési céloknak megfeA kitelepítésre kerülő vállalatok a következők: Nehézipari Építő Vállalat Petőfibánya 300 fővel Budapesti Bútoripari Vállalat Eger és Gyula 150 fővel Vízkutató és Fúró Vállalat Lajosmizse 130 fővel Elektroakusztikai és Villamossági Ktsz Komló 200 fővel Vegyiműveket Szerelő Vállalat Tiszakécske 514 fővel Szék- és Kárpitosipari Vállalat Kecskemét 300 fővel Országos Tanszergyártó Vállalat Debrecen 506 fővel Rövidáru Egyesülés Hajdúböszörmény 500 fővel Fővárosi Cipőipari Vállalat Nyírbátor 700 fővel Tisza Bútoripari Vállalat Csongrád no fővel TEMAFORG Kunszentmiklós, Tass 300 fővel Petőfibánya 250 fővel Északmagyarországi Vegyiművek Sajóbábony 120 fővel Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Csorna 200 fővel Kontakta Szentes 50 fővel Női Fehérnemű Homokterenye 500 fővel Papíripari Vállalat Kiskunhalas 800 fővel Közúti Gépellátó Vállalat Tamási 120 fővel Országos Méhészeti Szöv. Vállalat Tab 100 fővel Mechanikai és Fémtömegcikk Ktsz Tata no fővel Klíma Ktsz Szentmártonkáta 200 fővel Faipari és Kiállításkivitelező Vállalat Mátészalka, Kisvárda 280 fővel Duna Cipőgyár Bonyhád 400 fővel Fővárosi Műanyagipari Vállalat Ró'zsaszentmárton 100 fővel Budapesti Vegyipari Gépgyár Tab 600 fővel Iskolabútor- és Sportszergyár Jánosháza 300 fővel REMIX Szombathely 300 fővel Könnyűipari Alkatrészgyártó Vállalat Mezőtúr 400 fővel A Gazdasági Bizottság a közelmúltban ismét foglalkozott a Budapestről kitelepítendő üzemek problémáival, és annak eredményeként a Fővárosi Tanács az illetékes szervekkel együtt újabb fontos döntéseket hozott. Budapestről az idén és jövőre kitelepítendő vállalatok több mint tízezer embert foglalkoztatnak majd új telephelyükön. Az új működési helyen részben új gyárakat, üzemeket létesítenek, részben pedig meglevő üzemeket alakítanak át. A megyei és a városi, valamint a községi tanácsok áz új üzemek Budapestről, vagy az ország más részéről odakerülő szakemberei részére igyekszenek a lehetőségekhez képest negfelelő lakásokat is biztosiam. A vidékre telepített üzenek dolgozói azonban többségükben az új telepszékhelyek- •ől és annak környékéről kerülnek majd ki. Igen érdekes,’ a földhasznosítással, a vízrendezési, talajjavítási és talajvédelmi munkálatokkal kapcsolatos vizsgálatot végzett a közelmúltban a Sátoraljaújhelyi járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat sok hasznos tapasztalatot eredményezett, s feltárt néhány orvoslásra váró hibát is. A járási NEB többek között megállapította, hogy nem minden esetben tartják be a földvédelmi törvény utasításait. A nagyrózvágyi Rákóczi Termelőszövetkezet határában például 1962 és 1967 között jelentős területen folytatott tőzegkitermelést a Talaierő- gazdálkodási Vállalat. Zöldkárt ugyan térítettek, de a 209 hold- n.yi tönkretett rét helyreállítása, ismét termővé tétele ügyében nem történt intézkedés. így sajnos, a tőzegbánya helyén alig nő fű. A járásban 1961 óta a tsz- ek 11 525. az állami gazdaság 2091 holdon végzett talajjavítást. Ennél több meliorációs munkára lenne szükség a járásban. Az elmúlt évben 3363 holdon terveztek a tsz-ek talajjavítást, de a költségek növekedése miatt csak Í668 holdra került ki talajjavító anyag, ami bizony elég kevés. Mikor nő fű a nagyrozvágy tőzegbánya helyén ? lését. Ezért a legközelebbi tárgyalást csak ennek megtörténte után tartják majd meg. I kon át bejutott a konyhahelyiségbe. Mint a szemtanúk el- mdhdották: a villám vörös tűzgömb alakjában végigfutott a falon, aztán egy fémasztalon folytatta az útját, és a hurkatöltőn keresztül hatolt be az asszony testébe, s a jobb vállán piros égési foltot és zsibbadásos fájdalmat okozott, a karjában pedig bé- nulásos tünet jelentkezett. Néhány pillanatra az eszméletét is elvesztette. A mentők azonnal a megyei kórházba szállították, majd hamarosan — szakkezelés végett — átvitték az idegklinikára. Szerencsés véletlennek köszönhette, hogy nagyobb baja nem történt; ha ugyanis a villámcsapás a bal oldalán — a szíve táján — éri, az végzetes lehetett volna számára. A mellette tartózkodó embereknek az ijedtségen kívül semmi bajuk nem történt. Különös természeti tünemény játszódott le Pécsett a pénteki nagy zivatar idején: A villám behatolt a gépipari technikum konyhájába, megérintette az ott dolgozó emberek egyikét, a 46 éves Schal- ler Ádámnét, aki — szerencsés módon — életben maradt. A villámsújtotta asz- szonyt a pécsi idegklinikán ápolják; egészségi állapota kielégítő, mégis, a biztonság kedvéért még néhány napig megfigyelés, ellenőrzés alatt tartják. Schaller Ádámné pénteken a délutáni órákban több társával az egyetemen a diákkonyha alagsori helyiségében dolgozott, ahol disznóvágás volt és a nagy gőz miatt az egyik ablakot kissé nyitva hagyták. A villám vakító fény és fülsiketítő dörrenés kíséretében lecsapott az épület közelében, majd a nyitott ablaNyolc juhászat szövetsége
