Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-11 / 106. szám

Vasárnap, 1969. május 11. ' ESZAK-MAGYARORSZÄG 9 Családi-K Ö R iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiniiMiiiiiiiiiiiiiiiniif iiiimiiiriiiiin Adjunk-e zsebpénzt a gyereknek? — Kérek 2 forintot, kérek hármat, 50 fülért. Füzetre van szükségem. Szeretnék elmenni a moziba. Szörényiékről, vagy az Illés együttesről levelezőla­pot akarok venni. — Csak vajaskenyeret ka­pok uzsonnára? — Pistának két farmernad­rágja is van, nekem egyet sem akartok venni! Majdnem minden családban lezajlanak ilyen beszélgeté­sek. S a válaszok nagyjából sztereotipek: „Minek neked, — ne hasonlítsd magad össze senkivel — majd kapsz.” Vagy: „inkább odaadom a fo­rintot, a 2 forintot, csakhogy nyugtom legyen”. Esetleg: „nem adok, hagyj már bé­két!” Vajon így helyes-e, jó-e? Mit kell csinálnunk? Mert ugyanakkor a szülői értekez­leteken a minap az egyik is­kolában az igazgató éppen arról beszélt, hogy érdemes megnézni a szemétkosarakat egy-egy tanítási nap végezté­vel: mennyi félig lerágott al­ma, éppen csak megkezdett tízóraímaradványok, csokolá­dépapírok árulkodnak a ta­nulók anyagi helyzetéről: nem is szólva arról, hogy mi min­den gyűlik össze a talált tár­gyak ládájában. Tehát valahol, valami hiba van, valami belső összefüggést kell keresnünk a senki által nem keresett tárgyak, a meg­telt szemétkosarak, s a gye­rekek napi vissza-visszatérő igényei között. Azt hiszem, egy szülő sem akarja saját gyerekkorának nélkülözéseit, nehézségeit át­ruházni gyermekére, de ugyanakkor akarva, nem akarva felelőtlenségre, a nem­törődömségre nevelünk, talán erőinket meghaladva a túl­zott igényességre. Adjunk-e tehát zsebpénzt? Mennyit adjunk? Tegyünk-e eleget mindig gyermekeink kérésének, követelőzésének? Mi a helyes? A család a társadalom leg­kisebb, de legmélyebb, leg­alapvetőbb sejtje. Itt tanul meg a gyermek beszélni, jár­ni, megkülönböztetni a jót a rossztól, itt alakulnak ki a szokásai, munkaszeretete, hu­manizmusa, áldozatvállalása és mindazok a tulajdonságok, amiket később magával visz. Ahol ez az érzés, az együvé- tartozás érzése erős, ott két­ségtelenül a fenti problémák is zsugorodva jelentkeznek, hiszen a jó családi közösség­ben már gyerekkorban együtt beszélik meg a jövedelem el­osztását. Ki mit kap a követ­kező hónapban, mire van szüksége, mik a család köz­vetlen, s távlati tervei, anya­gi céljai. S mégis, a még ilyen jól megszervezett megfelelő csa­ládi légkörben is elő-előfor- dulnak problémák. Azt taná­csoljuk minden szülőnek, hogy már egészen kis gyer­mekkortól kezdve kapja meg minden családtag a maga kü­lön zsebpénzét, melyből gaz­dálkodnia kell, bizonyos szük­ségleteket ki kell elégítenie. Iskolás korban ne szoktassuk gyermekeinket arra, hogy kü­lön kérjen egyszer 50 fillért radírra, máskor egy íüzetpót- lásra vagy uzsonnára. Adjunk egy 'határozott összeget, s ez­zel rászoktatjuk az önálló gazdálkodósra, a pénz értéké­nek a megbecsülésére, hiszen ha takarékoskodik a füzetei­vel, több pénze marad saját kedvteléseinek a kielégítésére. Serdülőkorban nagyon cél­ravezető, ha néhány hétre el­megy dolgozni és akkor már órabérben gondolkodik. A nyári szünidőben ismét jó al­kalom lesz erre. A BNV-u láthatjuk Egészségvédelmi tanácsok: Hire kell vigyázni az új növényvédőszereknél? Hamarosan megnyílik a Budapesti Nemzetközi Vásár, •»».elven a Német Demokratikus Köztársaság például szá­mos lakberendezési cikket is bemutat. Láthatjuk majd ezt a dolgozószoba részletet is, amelynek kepét az Észak-Ma- gyarorszég szerkesztőségében rendezett sajlofogadnson kap­tuk az NDK képviselőitől. Divatos, érdekes A di ros, érdekes vonalú modelleket tervezte: Leia- no\ sz.,\ Klóra, a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruházati Szö­vetkezel divattervezője. Saláta-receptek A fejessalátát sokféle változat­ban készíthetjük. Néhány jótanács hozzá: FKJ15S SÁL. AT A, OLAJJAL.. Kél evőkanál ecetet és egy evőkanál jó étolajat porcelán vagy zomán­cozott tálba teszünk. Megsózzuk, borsozzuk és egy kávéskanálnyi mustárt teszünk hozzá. Utá'naön- tunk egy fél pohárka vizet és habverővel simára keverjük. Két szép nagy fej, nagyon gondosan megmosott salátát, levélkékre tépve teszünk a salátalébc. (íz­lés szerint vehetjük az ecet és az étolaj arányát megfordítva Is, s ecet helyett használhatunk ugyan­annyi megszűrt citromlevét.) Ké­szíthetjük a salátát változatosság­képpen úgy Is, hogy belekeve­rünk 5 szál zsenge, vékony ka­rikára vágott új hagymát, s egy csomó megtisztított, Jól megmo­sott, vékony szeletekre vágott hónapos retket is. (A hagymának csak a fehér és világoszöld részét aprítjuk a salátába, a haragos­zöld szárrészt már nem, mert et­től keserű lesz az egész saláta.) SALATA, FRISS PARADICSOM­SZELETEKKEL. Két evőkanál citromlével, egy evőkanál tinóm étolajjal és egy kávéskanálnyi mustárral saláta keveréket készí­tünk. Megsózzuk, borsozzuk, egy kis csomó finomra vágott metélő­hagymát teszünk bele. Két nagy fej, kisebb levélkékre tépett sa­látához 3—4 darab középnagyságú, < ömölt húsú, szeletekre vágott paradicsomot vegyítünk, s lehűt­ve tálaljuk. A salátakeverék ké- szíthetö úgy is, hogy a metélő­hagyma helyett egy kevés új­hagy mát aprítunk bele és a pa­radicsomszeletekkel együtt két darab főtt, felszeletelt tojást Is keverünk hozzá. A mezőgazdaságban egyre jobban terjed a vegyi növény­védelem. A vegyszerek nagy része azonban nemcsak a kártevőkre mérgező hatású, hanem a helytelen tárolás, felhasználás miatt károsak lehetnek az emberek egész­ségére is. * Akik rendszeresen foglal­koznak a növényvédőszerek raktározásával, szállításával, felhasználásával, alapos okta­tásban kell részesülniük és te­vékenységüket rendszeresen ellenőrizni kell. A mezőgazda- sági dolgozók majdnem mind­egyike kapcsolatba kerülhet azonban ezekkel a mérgező anyagokkal. Gyakorlatilag ezért mindenkinek ismernie kell a mérgezések megelőzé­sét szolgáló előírásokat. Legfontosabb, hogy aki nö­vényvédőszert használ, szállít vagy raktároz, ismerje és pontosan tartsa be a csomago­láson levő utasítást. Tájéko­zódjék szakkönyvekből, vagy szakemberektől a védekezés szabályairól. Ezzel saját ma­gát és környezetét igen sú­lyos, nem egyszer halálos ve­szélytől óvja meg. Melyek a legfontosabb, általános előírá­sok? R a htározás, szállítás Mérgező növényvédőszereket úgy kell tárolni, raktározni, hogy avatatlanok ne férjenek hozzá. A tárolás az anyagok minősége szerint külön cso­portosítva történjen. A növényvédőszerek hatása szerint lehet: a) erős méreg **• b) méreg ** c) gyenge méreg * d) méregjelzés nélküli. Az erős mérgeket méreg­raktáron belül is tartsuk ráccsal elzárva, és az Itt hasz­nálatos tisztító eszközöket lássuk el külön jelzéssel, azo­kat kivinni, máshol használ­ni nem szabad. A mérgek tá­rolásánál, szállításánál gondo­san kell ügyelni rá, hogy a csomagoló burkolatok ne sé­rüljenek meg. Ha szállítás közben mégis előfordulna sé­rülés, a szennyeződést a szál­lítónak kell semlegesíteni, el­takarítani, nem a termelőnek, a kereskedelemnek, a meg­rendelőnek vagy a KÖJÁL- nak. A mérgező növényvédősze- rek, nem robbanó, éghető cso­magoló anyagait elégetéssel semmisítsük meg. A hamut összegyűjtve, kűttól, felszíni víztől (patak, tó) cs lakott helytől távol (200 méter) el kell ásni 40—50 cm mélyre. A fémedényeket megfelelő anyaggal kell közömbösíteni. A raktár felmosóvizét csak alapos felhígítás után szabad kiönteni. Tilos ezt a vizet használaton kívüli kútba ön­teni, vagy a visszamaradt mérgeket oda beleszórni, mert így a víznyelő rétegen keresztül esetleg a környék összes kútját megmérgezik. Minden növényvédöszerrel történő munkáról értesítsük a fontos a testfelszínek védel­me, hogy a mérgek felszívó­dását megakadályozzuk. Védő felszerelések, elsősegély nyú jtás Ezt a célt szolgálják a vé­dőfelszerelések: gumicsizma, köpeny, overóll, kesztyű, szé­les karimójú kalap, a léguta- kon való behatolás ellen_ az X-betétes gázálarc. A védőfel­szerelések állapotát előzetesen ki kell próbálni. A méreg szájból vagy le­nyelve is igen gyorsan felszí­vódik, ezért tilos munka köz­ben a dohányzás és étkezés. Étkezni, dohányozni csak ala­pos kéz-, arcmosás és szájöb­lítés után, külön erre a cél­ra kijelölt helyen szabad. Ab­ban a brigádban, amelyik nö­vényvédőszerrel foglalkozik, legyen vizsgázott elsősegély- nyújtó, aki a mérgezettet el­sősegélyben tudja részesíteni, amíg az orvosi kezelésbe ke­rül. Tudni kell, hogy 1970. III. I-től vegyszeres gyomirtó­szer és méreg jelű növényvé­dőszer felhasználását növény- védelmi szakmunkás, illetve betanított munkás, erős mé­reg jelzésű szer felhasználá­sát pedig csak növényvédelmi szaktechnikus vagy szakmér­nök irányíthatja. Mérgezés vagy annak gya­núja esetén, haladéktalanul nyújtsunk elsősegélyt E cél­ból minden növényvédőszerrel dolgozó brigád legalább egy tagja végezzen el elsősegély­nyújtó tanfolyamot. Ha a mérgezett jobban is lett vi­gyük azonnal orvoshoz. A nö­vényvédőszerrel végzett mun­ka után az eszközöket, a vé­dőfelszerelést alaposan tiszto­gassuk meg. A használt és az új védőfelszerelést külön tá­roljuk. Fordítsunk gondot a személyi tisztaságra. A munka befejeztével mosakodjunk meg, és ha mód van rá, ala­posan zuhanyozzunk le, öltöz­zünk át Ne feledjük, hogy a növény­védőszerek háztáji felhaszná­lásánál is ugyanazokat az előírásokat kell betartani* mint nagyüzemi munkánál. Egyéni termelők részére erős méreg és méreg jelzésű szerek csak akkor adhatók ki és használhatók fel, ha aszeyt engedélyező okirat ilyen ren­delkezést tartalmaz. De eb­ben az esetben is a kereske­delem csak az alábbi feltéte­lek mellett adhatja ki: a) a személyi igazolvány bemutatása, b) a növényvédőszer nyil­vántartásba a vásárló nevének, lakásának, sze­mélyi igazolvány bejegy­zése, c) a kiadott szer neve; mennyisége és a kiadás időpontjának feljegyzése. Gondos raktározással, szál­lással, felhasználással elke­rülhetjük magunk és mások egészségének veszélyeztetését, is így a növényvédőszerek elhasználásának csak gazda­ági előnyeit élvezzük, azok (gészségügyi ártalmai nélküL Vidd m na p!ó EGY UGRÁS Kovács késve érkezik a vállalati hajókirándulásra: a hajó már egy arasznyira el­távolodott a stégtől. Kétség- beesetten kiabál: — Álljanak meg, én is me­gyek! A matróz biztatja Kovácsot, csak bátran lépjen ál. Ko­vács megembereli mágát. Ug­rik, de megcsúszik és elterül a hajó fedélzetén. Mire fcl- tápászkodik, a hajó már 40 méternyire lehet a parttól. Kovács körülnéz, szemlélgeti a távolságot, és elégedetten mondja: — Ez volt egy ugrás! PAPRIKÁS SZALONNA Az egyik gyorsvonati fül­kében magyarok utaznak Pá­rizsba. A francia határra ér­ve, Pogány néni az útitársai­hoz fordul, s mondja: — Kérem szépen, tessék ne­kem franciául kitölteni ezt a vámnyilatkozatot. Az egyik utas előveszi a golyóstollat: — Nagyon szívesen — mondja. — Mi van ebben a szatyorban? — Paprikás szalonna, töpör­tyű, ilyesféle. A fiamnak vi­szem Párizsba. Ott sofőr. Kér­te, hogy hozzak neki egy kis hazait. — Paprikás szalonna, ejha — ml az franciául? Meg kellene .kérdezni a» útitársakat. Van a fülkében külkereskedő, orvos, diák, ta­nár, szabónő — de senki sem tudja. — Megvan! — támad men­tőötlete végre az egyik utas­nak. — Nevezzük, nos, nevez­zük, könnyedén és egyszerűen, lö szalonnak. Lö szalon pap- riké! se. bj területileg illetékes tanácsot a körzeti orvost és a rendőr­séget. A bejelentésben mej kell nevezni azt a területet ahol a növényvédőszert alkal mazni fogják, valamint, az al­kalmazás időpontját, a fel­használandó szer nevét, meny- nyiségét. A dolgozókat előze­tes és időszakos orvosi vizs­gálatban kell részesíteni. leendők munka közben Nők és gyermekek nem fog­lalkoztathatók növényvédő- szert közvetlenül felhasználd mezőgazdasági munkáknál Tilos növényvédőszerrel erő: szélben dolgozni, úgy an csal kerülni kell a védőszer alkal­mazását a nagy melegben Ha a védőszert hígítva kel’, felhasználni, a hígítást csal képzett szakember végezze el Minden esetben őrködjön valaki munka közben is aj eszközök, növényvédőszerek felett, nehogy illetéktelen em­berek, vagy állatok hozzáfér­jenek. Nagyon fontos, hogy a nö­vényvédőszert ne alkalmazzák a termény beérése előtt fel­tüntetett időn belül, mert így esetleg a fogyasztók is mér­gezést szenvedhetnek. Külön fel kell hívni a fi­gyelmet a foszfátészterekkel (Systox, Metasystox, Vapona, Rogor, Fenkapton, Foszfation, Ekatox, Wofatox) kapcsolatos mérgezések veszélyeire, tekin­tettel arra, hogy ez utóbbi szerves vegyületeket a mező- gazdaságban széles körben alkalmazzák növényvédőszer­ként a klórozott szénhidrogé­nek (Aldrin, Dialdrin, DDT, Hungaria-Matador, Nikesol) helyett. Előnyük, hogy a nö­vényi kártevőkkel szemben sokkal hatékonyabbak, mint a klórozott szénhidrogének. Em­berre nézve is veszélyesek le­hetnek, mert könnyen felszí­vódnak, így heveny mérgezést Idézhetnek elő, de gyorsan is bomlanak, szemben a klóro- :ott szénhidrogénekkel, ame­lyek inkább krónikus mérge­zést okozhatnak, mert lassan, fokozatosan felhalmozódhat­nak a szervezetben. Haszná­ltukat ezért tiltották be» Rendkívül fontos a heveny mérkezést megakadályozó óvó •endszabályok szigorú és pon- os betartása. Ezt a növény­védőszerek csomagolására, forgalmazására, tárolására és ’elhasználására vonatkozóan a VIÉM, az Eü. Min. és a SZOT :gyüttesen adja ki. A foszfát- íszterek igen erős mérgek, minden testfelszínről, bőrről, íyálkahártyáról gyorsan fel- izívódva súlyos, halálos mér- (ezést okozhatnak. A mérgezés tünetei: hányin- ;er, hányás, hasmenés, nyál- folyás, izzadás, köhögés, ne- léz légzés, izomgyengeség, az zonnrángás, eszméletlenség, úlyos görcsrohamok, légző- -.özpontbénulás vagy szívmeg- illás miatt is beállhat. Fél­tőiteknél a legkisebb halálos :dag, lenyelve a gramm 2 zázadrésze (0,02). Nagyon

Next

/
Thumbnails
Contents