Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-10 / 105. szám

Szombat, 1969. május 10, CSZAK-M AGYAKOR SZAG $ Egy járás és két város összefogása a íelszahadulás 25. évfordulójának méltó megünneplésére (Kiküldött tudósítónk jelentése) Az elmúlt napokban együt­tes ülést tartott a Sátoraljaúj­helyi járás, Sátoraljaújhely, valamint Sárospatak város Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága. Részt vett ezen a ta­nácskozáson Üjhelyi Tibor, a járási pártbizottság első titká­ra is. Nem első eset, hogy fontos problémákat, közös ten­nivalókat együtt beszél meg e három tanács végrehajtó bi­zottsága. A mostani ülés leg­fontosabb napirendi pontja az volt, hogy méltó, a nagy ün­nephez illő programot dolgoz­zanak ki a felszabadulás kö­zeledő 25. évfordulójának megünneplésére. Az egyeztetett és elfogadott program minden eddigieknél színvonalasabb rendezvényekkel kíván hozzá­járulni felszabadulásunk ne­gyedszázados évfordulójának ni éltó megünnepléséhez. A járás és a két város már az idén, ősszel, októberben kezdődő ünnepségsorozatának célja, hogy a legkülönbözőbb, a lakosság minden rétegét mozgósító rendezvények mé­lyítsék népünk szocialista ha- zafiságát, szeretetét és megbe­csülését felszabadítónk, a Szovjetunió népei iránt, és be­mutassa a 25 esztendő helyi nagyszerű fejlődését. Az első ünnepi rendezvé­nyekre már ez év októberé­ben sor kerül. Sátoraljaújhe­lyen például művészeti hete­ket rendeznek, majd képzőmű­vészeti kiállítás megnyitásá­ra kerül sor. Novemberben helytörténeti vetélkedőt ren­deznek Sátoraljaújhely és Sá­rospatak között. A fő téma a járás két legnagyobb települé­sének 25 éves fejlődése lesz. Decemberben már a járás te­lepüléseinek felszabadulási emlékünnepségeire kerül sor. Sátoraljaújhely és Sárospatak is meghívja ezekre az ünnep­ségekre a felszabadító csapa­tok első városparancsnokát. A járás két városa és vala­mennyi községe különböző ki­Dé l-Magya r országró l Észa k-Magyarországna k Százéves a szegedi szalámi Éppen száz éve, 1869-ben alakult meg Szegeden a Pick- cég, s a szegedi szalámi mar a század első felében hírt ví­vott ki magának a környező országokban. — Miért hívják még ma is sokan téli szaláminak? — Régen csupán télen ké­szíthették, s rajta maradt ez nz elnevezés. 1960-ban kezdő­dött a gyár nagyarányú kor­szerűsítése, rekonstrukciója, mely azóta is állandóan foly­tatódik. Mostanára tízszere­sét gyártjuk annak a meny- nyiségnek, mint amennyit Pickék legjobb éveikben ké­szítettek. Dr. Piros László igazgató és Lobkovitz Sándor igazgató- helyettes elárul néhány titkot. Legelső feltétel, hogy már élősúlyban kellőképp „pihen­tetett” legyen a sertések húsa. A vágóhíddal történt egyesü­lés után ez évben fuzionál­tak az Állatforgalmi Válla­lattal, tehát együtt van a fel­vásárlás, a feldolgozás és az értékesítés. Büszkén dicsérik a nagy szakmai tapasztalattal bíró munkásgárdát. Nem ritka, hogy apáról fiúra száll a mesterség. Régen különösen sokat jelentett a kézi munka, hiszen úgy töltötték vala­mennyi szalámit, mint disznó­öléskor a hurkát, kolbászt. E módszert feleslegessé tette a vákuum-töltőgép, mely a mi­nőségben is jobb eredményt hozott. A minőséget sokféleképpen vigyázzák. Különböző vizsgá­latokat végeznek a vágásnál, a feldolgozás során és a ke­reskedelemben is. 28 százalék­nál magasabb víztartalommal nem kerülhet ki a csemege szalámi. Marton József még techni­kus volt, amikor egy idős mérnökkel együtt kidolgoz­ták az új klimatizáló beren­dezés terveit, melyből szaba­dalom is lett. E berendezés, a klímatorony teszi lehetővé, hogy a szalámi megfelelő ér­lelést kapjon az év bárme­lyik szakában. Tavaly rekord termelést és kiszállítást/ értek el: az 500 vagon szalámi kétharmada ex­portra, egyharmada pedig bel­földi fogyasztásra került. Az ország felébe a szegedi sza­lámigyár küldi készítményeit, a dobozolt konzervek kivéte­lével mindenfajta „felvágot­tat”. A 100 éves jubileum alkal­mából kiállításokra, ünnepi rendezvényekre és reprezen­tatív kiadvány megjelenteté­sére készül a gyár. Virányi Pál Levél na Esank-Magyarorsaág cikkére lem kell félni a gyermekektől Válasz a késői apának A Késői apaság című írás, május 4-iki, vasárnapi szá­munkban jelent meg. Erre vá­laszolt kedves levelében egy 82 éves néni. A borítékra pon­tosan ráírta nevét, lakcímét. Mégis arra kért minket, ha közöljük levelét, nevét ne em­lítsük meg — gyermekeim nem örülnének ennek — írja befejező soraiban. Bevezetőül minden jót kíván a késői szü­lőknek: legyenek nagyon bol­dogok a kis angyalkákkal — mo." r,ja — és neveljék fel őket szeretetben, békességben. Majd a továbbiakban így folytatja: — Nem maguk az elsők a „késői” minőségben. Több is­merősöm volt, akik 60. élet­évükben lettek, 4—5 gyermek után 13, 14, 17 évre „késői apák”. Közöttük boldogult só­gorom is g0 éves volt, amikor három fiú után jött egy kis­leány, akit szépen fel is nevel­tek, egyetemet végzett. A má­sik „késői apának” — Buda­pesten gyógyszerész — 14 év­re született meg a fia, egy ba rátnőm öccse. A harmadik 1. évre, 2 kislányt, a negyedik 1: év után, 60 éves korában eg\ kisfiút kapott. Mindegyik fel­nevelte őket és derék embe­rek lettek. Mindezekből látha­tó, hogy nem fehér holló a „késői apaság”. Boldogult nagyszüleimnek 1” gyermeke volt, és a legfiata­labb nagynénim 2 évvel fiata­labb, mint én. Három esetben ugyanabban az évben született gyermekük még, mint az én szüleimnek. Nem keli félni a gyermekektől, sok a gond ve­lük, de sok az öröm is. Aki nem ismeri a szülői örömöket, az olyan ember csak töredéke­ket kapott az érzések világá­ból, s bármilyen luxusvonaton is halad, alagútban halad. állítások, előadások, vetélke­dők színhelye lesz a felszaba­dulási ünnepségsorozat ideje alatt. A három tanács végrehajtó bizottsága pályázati felhíváso­kat is kiadott az ünnepi év­fordulóra való készülődés je­gyében. Az egyik ilyen pályá­zatra helytörténeti összeállí­tásokat várnak. Ezt, a Váro­sunk, községünk felszabadulá­si krónikája címet viselő pá­lyázatot külön-külön meghir­dették az úttörők, az ifjúság és a felnőtt korosztály számá­ra. Érdekes és gazdag anyag beérkezését várják a Váro­sunk, községünk fejlődése az elmúlt 25 évben című pályá­zattól is. E pályázat 2000, 1500, 1000 és három darab 500 fo­rintos díját fényképekből ösz- szeállítoti: albummal is el le­het nyerni. Filmpályázatot is hirdetlek. öt-, négy- és háromezer fo­rinttal jutalmazzák a szocia­lista építés alapvető jellegze­tességeit, az elmúlt 25 év helyi fejlődését legjobban tükröző 15—20 perces dokumentumfil­met. Valamennyi pályázat be­küldési határideje 1969. októ­ber 1. Az ünnepélyes ered­ményhirdetésre ez év decem­ber 3-án, a járás székhelye és több környező község felsza­badulásának 25. évfordulóján kerül sor. (P- s.) Tengeri vitorlások műanyagból A Magyar Hajó- 6s Darugyár balatonfüredi sporthajó (izemé­ben poliészter­ből és üvegszö­vetből kétfajta tengeri vitorlás mintadarabját készítették cl, s f T** bemutatták a v ; / ^ hamburgi kisha­jók kiállításán. A kiállítás nyo­mán számos megrendelés ér­kezett. Ebben az évben a hagyo­mányos, fából készült vitorlás­hajók mellett tíz műanyag hajót Angliának és ti­zenötöt az NSZK-nak szál­lítanak. A nyugdíjasokat ünnepelték Zavartan lépek vissza. Ügy emlékszem, hogy a nyugdíja­sok búcsúztatására hívtak. Ki­csit szomorkás ünnepségek ezek. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat klub­jában sok-sok orgona, terített asztal, mosolygós arcok fogad­nak. Látom, itt van Sóvári Já­nos, aki már a kilencedik X- et tapossa, de fiatalosan és vi­dáman eljött Falvai István, Fogarasi Lászióné és a töb­biek. A teremben mintegy másfél- százán vannak. Kertész Jó- zsefné szb-titkár köszönti a megjelenteket. Majd Karres János áruforgalmi főosztály- vezető emelkedett szólásra. Tudom — mondta —, ma 7 nyugdíjba menőt. Sereg Já­nost, Szekeres Jánosnét, Hor­váth Ernőnél, dr. Kóródi Já­nosnét, Tözsér Lajost, Láng Lajosnét köszöntjük. Azonban mégsem a munkától való meg­válás nehéz pillanatairól, ha­nem egész másról kell beszél­ni. Ezután arról szólt, hogy mit hozott 1968. Arról, hogy ta­valy mintegy 800 millió forint forgalmat bonyolítottak le, 27 Nyolcpercenként egy szoknya Látogatóban a mező keresztesi konfekció ktsz-ben — Nemrég váltunk el. Van egy hétéves kislányom. Az­előtt nem kellett dolgoznom, elég volt a férjem fizetése hármunkra. A válás után ha­talmas gond szakadt a vál­tamra: miből éljünk. Ez az üzem a megélhetésünket biz­tosítja. — Betegek, öregek a szüle­im. Két testvérem van még otthon. Szűkösen éltünk. Most, hogy munkám van, ja­vult a családunk anyagi hely­zete. örülök, hogy tizenhét évesen ennyit segítséget nyújt­hatok ... Alakulóban a szocialista brigádok Egy szocialista brigád ala­kuló gyűlésén hangzottak el ezek a szavak a Budapesti Konfekció Ktsz mezőkeresz­tesi telepén. Az egyéni gon­dok, problémák nem tartoztak ugyan szorosan a témához, de szívesen meghallgatták őket. Ügy gondolták, jó, ha min­dent, vagy legalábbis sokat tudnak egymásról, ha már ilyen nagy lépésre szánták el magukat. Haraszl Mihályné brigád­vezető szerint nem lesz olyan nehéz a kilenc emberből szo­cialista brigádot kovácsolni, mint ahogy a kívülállók hi­szik. — Többségünknek ez az el­ső munkahelye. Még munka­helyi tapasztalataink sincse­nek, nemhogy brigádtapasz- talatunk lenne, de segítenek a : más üzemből ide került mun­katársak. Meósunk, Lénárt László jártas már a szerve­zésben, háromszoros szocialis­ta brigádtag. Bízunk abban, hogy felszabadulásunk 25. évfordulójára már szocialista i lesz a Törekvés brigád. A Törekvés nincs egyedül, j A január 3-án alakult tizem­ben rajtuk kívül még három | kis közösség törekszik a I címért. frakk-kosztüm és wer dini-nadrág Tóth Attila, a fiatal rész­legvezető elégedett. — Nehezen indult, de sok­kal könnyebben oldódtak meg a nehézségek, mint hittük vol­na. A 250 dolgozó 98 százaléka nő. Háziasszonyok vagy fia­tal lányok. Kissé nehézkesen Illeszkedtek be a közösségbe. Néhányan itt is hagyták az üzemet már az első hetekben. Kevés volt a fizetés a gya­korlási idő alatt. Amikor mindenki elsajátította a mun­karuhák, köpenyek varrását, át kellett állni a frakk-kosz­tüm, a szivacsbéléses pelerin, a werdün-nadrág, a texas- szoknya varrására. Hogy mennyire jó most a munkatempó, arról a néhány hónap összesített termelési eredménye beszél. Napok vá­lasztják el őket a négymillió­tól. — A fizetések is kezdik megközelíteni a „jó” szintet. Márciusban már 1300 volt az átlag. És ahogy nő a gyakor­lat, nö a ritmusidő is. Nyolc­percenként elkészül egy szok­nya. Jó az asszonyok hangu­lata, munkakedve. Sorban alakulnak a szocialista brigá­dok — folytatja a részlegve­zető elbeszélését Győri Erzsé­bet szalagvezető, akinek a szakmája női szabó és a bu­dapesti Üj Élet Ktsz-t cserélte fel a mezőkeresztesi részleg­gel. Terv: üzcmbövítcs Az üzemben dolgozók átlag életkora sem magas, de a ve­zetők, beosztásukhoz képest meglepően fiatalok. Két 21 éves szalagvezetőt mutat be a nem sokkal idősebb részleg- vezető. Berta Sándorné és Szabó Józsefné barátnők. Mindketten a Mezőkövesdi Szabó Ktsz- ben szereztek szakmunkás bi­zonyítványt. Tavaly még varrtak, ma már egy szalag munkájáért felelősek. — Május elsején teljes lét­számmal felvonultak a sza­lag dolgozói. Az üzem előtti parkosításnál is mindenki ott volt. összetartó, jó kis kol­lektíva kezd kialakulni. Ha valaki beteg, azonnal elmen­nek meglátogatni. , Szabóné szavait Bertáné is helyesli, ö ugyanezt elmond­hatja a szalagjáról. Tóth Attila belopja a jövőt a beszélgetésbe: — Elégedettek velünk az anyavállalatnál. Olyan távla­ti elképzelésekről hallottam, hogy az abonyi részleget is hozzánk csatolják, sőt, helyi bővítések is szerepelnek a ter­vekben. így pedig még több keresztesi és környéki asszony és lány jut munkához. Lévay Györgyi napi bérnek megfelelő rész»-' sedést fizethettek ki, s hogy egy sor korszerűsítést hajtot­tak végre. Az elképzelések, tervek egy kicsit mindenkit elragadnak. Hejőcsabán új ABC-áruház épül, a Tanács­ház téren üzletsor készül, a Béke étterem helyén új to­ronyház nyúlik a magasba, alul ABC-áruházzal. A Győri­kapuban két kisebb, s egy na­gyobb áruház létesül, s ABC- áruház lesz a Szentpéteri-ka- puban, a kórházzal szemben. És akik hallgatják, nagy részben, még a század elején, vagy néhány évvel, évtizeddel később kezdték a szakmát. És akiket köszöntenek, valójában a szocialista kereskedelem megalapítói voltak. Voltak? Ez tévedés. Sokan ma is segíte­nek és akarnak segíteni. Ezért megalakították a nyugdíjasok önkormányzati szervét, amely egyaránt kíván foglalkozni a nyugdíjasok gondjaival, és az új kereskedelmi generáció tagjainak nevelésével. Igen, ilyen az igazi keres­kedő. Amíg a szív dobog, s érez, mindig kész a köz szol­gálatára. (Cs. B.) Az illetékes szerv válaszolt Az Észak-Magyarország ez év március 1-i számában Cuk­rozott rizs címen jegyzet jelent meg. Arról szólt, hogy egy járdánházi asszony cukorral kevert rizst kapott a helybeli üzletben. Panaszával a járási NEB-hez kopogtatott be, s kérte annak elintézését Ez ügyben levelet kaptunk Vala Mihálytól, a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától. Többek között ezeket írja: „A cikk nyomán vizsgálatot rendeltem el, és a vizsgálat megállapította, hogy a vásárló panasza alapos volt, mert a kimért 81 dekagramm rizsben cukorszemek is voltak találhatók. A vizsgálat azt is megállapította, hogy ez az árukeveredés a bolti dolgozók gondatlansága folytán tör­tént, ugyanis a méréshez egy olyan merőkanalat használ­tak, amelynek az eleje egy kissé fel volt görbülve, és eb­ben a hajlatban kisebb mennyiségű cukor rekedt meg. Kö­vetkezőleg mérték ki a rizst az. adott kanállal, és így a ka­nálban maradó cukorszemek a kimért rizsbe kerültek. A bolt egész kollektíváját, elsősorban a bolt vezetőjét és helyettesét figyelmeztetésben részesítettem. A vásárlótól az őt ért sérelem miatt elnézést kértem, kárát megtéríttettem. Ezt a vétkes dolgozó fizette meg. Ügy vélem, hogy ezek az intézkedések a vásárlónak megnyugvást, a bolti dolgozók­nál pedig megfelelő visszatartó erőt, munkájukban nevelő­hatást fog elérni.” A levél további része arról szól, hogy a bolt vezetője a cserét felajánlotta, de a panaszos ezt, hogy „nyoma marad­jon”, nem fogadta el. Lapunk március 29-i számában Helyeseljük! Visszafizet a Kéményseprő Vállalat címen rövid cikk jelent meg. A me­gyei népi ellenőrzéstől kapott tájékoztatás szerint arról ír­tunk, hogy a vállalat az eseti kémény vizsgálati díjak mel­lett még külön 18 forintos kiszállást is megfizettetett. És „... a vállalat minden különösebb akadékoskodás nélkül visszafizette az indokolatlanul beszedett 18 forintokat”. Ebben az ügyben Majoros Barnától, a megyei kémén» seprő vállalat igazgatójától kaptunk levelet. „A gázbeköté­sek érdekében teljesített kéményellenőrzések számláit szám­lázó dolgozónk 18 forintos kiszállási költséggel állította és adta ki mintegy 400 miskolci kéménytulajdonosnak 1968 év­ben. Amikor 1968. októberében ezt megállapítottam, azon­nal elrendeltem a 18 forintos befizetések visszatérítését, és megtiltottam azok további felszámítását. Az érdekelt szám- lázónkat pedig szigorú figyelmeztetésben részesítettem Mindezen intézkedéseimet panasz, feljelentés és NEB- vizsgálat nélkül, saját hatáskörömben adtam ki azért, hogy a vizsgálatok minél kisebb terhet jelentsenek az érdekeit kéménytulajdonosoknak. A visszafizetések 1968. évben meg is történtek. A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az ügy rendezése után érdeklődött, s tájékoztatásom alapján, eljárás nélkül vette tudomásul az ügy rendezését” i

Next

/
Thumbnails
Contents