Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-10 / 105. szám
Szombat, 1969. május 10, CSZAK-M AGYAKOR SZAG $ Egy járás és két város összefogása a íelszahadulás 25. évfordulójának méltó megünneplésére (Kiküldött tudósítónk jelentése) Az elmúlt napokban együttes ülést tartott a Sátoraljaújhelyi járás, Sátoraljaújhely, valamint Sárospatak város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Részt vett ezen a tanácskozáson Üjhelyi Tibor, a járási pártbizottság első titkára is. Nem első eset, hogy fontos problémákat, közös tennivalókat együtt beszél meg e három tanács végrehajtó bizottsága. A mostani ülés legfontosabb napirendi pontja az volt, hogy méltó, a nagy ünnephez illő programot dolgozzanak ki a felszabadulás közeledő 25. évfordulójának megünneplésére. Az egyeztetett és elfogadott program minden eddigieknél színvonalasabb rendezvényekkel kíván hozzájárulni felszabadulásunk negyedszázados évfordulójának ni éltó megünnepléséhez. A járás és a két város már az idén, ősszel, októberben kezdődő ünnepségsorozatának célja, hogy a legkülönbözőbb, a lakosság minden rétegét mozgósító rendezvények mélyítsék népünk szocialista ha- zafiságát, szeretetét és megbecsülését felszabadítónk, a Szovjetunió népei iránt, és bemutassa a 25 esztendő helyi nagyszerű fejlődését. Az első ünnepi rendezvényekre már ez év októberében sor kerül. Sátoraljaújhelyen például művészeti heteket rendeznek, majd képzőművészeti kiállítás megnyitására kerül sor. Novemberben helytörténeti vetélkedőt rendeznek Sátoraljaújhely és Sárospatak között. A fő téma a járás két legnagyobb településének 25 éves fejlődése lesz. Decemberben már a járás településeinek felszabadulási emlékünnepségeire kerül sor. Sátoraljaújhely és Sárospatak is meghívja ezekre az ünnepségekre a felszabadító csapatok első városparancsnokát. A járás két városa és valamennyi községe különböző kiDé l-Magya r országró l Észa k-Magyarországna k Százéves a szegedi szalámi Éppen száz éve, 1869-ben alakult meg Szegeden a Pick- cég, s a szegedi szalámi mar a század első felében hírt vívott ki magának a környező országokban. — Miért hívják még ma is sokan téli szaláminak? — Régen csupán télen készíthették, s rajta maradt ez nz elnevezés. 1960-ban kezdődött a gyár nagyarányú korszerűsítése, rekonstrukciója, mely azóta is állandóan folytatódik. Mostanára tízszeresét gyártjuk annak a meny- nyiségnek, mint amennyit Pickék legjobb éveikben készítettek. Dr. Piros László igazgató és Lobkovitz Sándor igazgató- helyettes elárul néhány titkot. Legelső feltétel, hogy már élősúlyban kellőképp „pihentetett” legyen a sertések húsa. A vágóhíddal történt egyesülés után ez évben fuzionáltak az Állatforgalmi Vállalattal, tehát együtt van a felvásárlás, a feldolgozás és az értékesítés. Büszkén dicsérik a nagy szakmai tapasztalattal bíró munkásgárdát. Nem ritka, hogy apáról fiúra száll a mesterség. Régen különösen sokat jelentett a kézi munka, hiszen úgy töltötték valamennyi szalámit, mint disznóöléskor a hurkát, kolbászt. E módszert feleslegessé tette a vákuum-töltőgép, mely a minőségben is jobb eredményt hozott. A minőséget sokféleképpen vigyázzák. Különböző vizsgálatokat végeznek a vágásnál, a feldolgozás során és a kereskedelemben is. 28 százaléknál magasabb víztartalommal nem kerülhet ki a csemege szalámi. Marton József még technikus volt, amikor egy idős mérnökkel együtt kidolgozták az új klimatizáló berendezés terveit, melyből szabadalom is lett. E berendezés, a klímatorony teszi lehetővé, hogy a szalámi megfelelő érlelést kapjon az év bármelyik szakában. Tavaly rekord termelést és kiszállítást/ értek el: az 500 vagon szalámi kétharmada exportra, egyharmada pedig belföldi fogyasztásra került. Az ország felébe a szegedi szalámigyár küldi készítményeit, a dobozolt konzervek kivételével mindenfajta „felvágottat”. A 100 éves jubileum alkalmából kiállításokra, ünnepi rendezvényekre és reprezentatív kiadvány megjelentetésére készül a gyár. Virányi Pál Levél na Esank-Magyarorsaág cikkére lem kell félni a gyermekektől Válasz a késői apának A Késői apaság című írás, május 4-iki, vasárnapi számunkban jelent meg. Erre válaszolt kedves levelében egy 82 éves néni. A borítékra pontosan ráírta nevét, lakcímét. Mégis arra kért minket, ha közöljük levelét, nevét ne említsük meg — gyermekeim nem örülnének ennek — írja befejező soraiban. Bevezetőül minden jót kíván a késői szülőknek: legyenek nagyon boldogok a kis angyalkákkal — mo." r,ja — és neveljék fel őket szeretetben, békességben. Majd a továbbiakban így folytatja: — Nem maguk az elsők a „késői” minőségben. Több ismerősöm volt, akik 60. életévükben lettek, 4—5 gyermek után 13, 14, 17 évre „késői apák”. Közöttük boldogult sógorom is g0 éves volt, amikor három fiú után jött egy kisleány, akit szépen fel is neveltek, egyetemet végzett. A másik „késői apának” — Budapesten gyógyszerész — 14 évre született meg a fia, egy ba rátnőm öccse. A harmadik 1. évre, 2 kislányt, a negyedik 1: év után, 60 éves korában eg\ kisfiút kapott. Mindegyik felnevelte őket és derék emberek lettek. Mindezekből látható, hogy nem fehér holló a „késői apaság”. Boldogult nagyszüleimnek 1” gyermeke volt, és a legfiatalabb nagynénim 2 évvel fiatalabb, mint én. Három esetben ugyanabban az évben született gyermekük még, mint az én szüleimnek. Nem keli félni a gyermekektől, sok a gond velük, de sok az öröm is. Aki nem ismeri a szülői örömöket, az olyan ember csak töredékeket kapott az érzések világából, s bármilyen luxusvonaton is halad, alagútban halad. állítások, előadások, vetélkedők színhelye lesz a felszabadulási ünnepségsorozat ideje alatt. A három tanács végrehajtó bizottsága pályázati felhívásokat is kiadott az ünnepi évfordulóra való készülődés jegyében. Az egyik ilyen pályázatra helytörténeti összeállításokat várnak. Ezt, a Városunk, községünk felszabadulási krónikája címet viselő pályázatot külön-külön meghirdették az úttörők, az ifjúság és a felnőtt korosztály számára. Érdekes és gazdag anyag beérkezését várják a Városunk, községünk fejlődése az elmúlt 25 évben című pályázattól is. E pályázat 2000, 1500, 1000 és három darab 500 forintos díját fényképekből ösz- szeállítoti: albummal is el lehet nyerni. Filmpályázatot is hirdetlek. öt-, négy- és háromezer forinttal jutalmazzák a szocialista építés alapvető jellegzetességeit, az elmúlt 25 év helyi fejlődését legjobban tükröző 15—20 perces dokumentumfilmet. Valamennyi pályázat beküldési határideje 1969. október 1. Az ünnepélyes eredményhirdetésre ez év december 3-án, a járás székhelye és több környező község felszabadulásának 25. évfordulóján kerül sor. (P- s.) Tengeri vitorlások műanyagból A Magyar Hajó- 6s Darugyár balatonfüredi sporthajó (izemében poliészterből és üvegszövetből kétfajta tengeri vitorlás mintadarabját készítették cl, s f T** bemutatták a v ; / ^ hamburgi kishajók kiállításán. A kiállítás nyomán számos megrendelés érkezett. Ebben az évben a hagyományos, fából készült vitorláshajók mellett tíz műanyag hajót Angliának és tizenötöt az NSZK-nak szállítanak. A nyugdíjasokat ünnepelték Zavartan lépek vissza. Ügy emlékszem, hogy a nyugdíjasok búcsúztatására hívtak. Kicsit szomorkás ünnepségek ezek. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat klubjában sok-sok orgona, terített asztal, mosolygós arcok fogadnak. Látom, itt van Sóvári János, aki már a kilencedik X- et tapossa, de fiatalosan és vidáman eljött Falvai István, Fogarasi Lászióné és a többiek. A teremben mintegy másfél- százán vannak. Kertész Jó- zsefné szb-titkár köszönti a megjelenteket. Majd Karres János áruforgalmi főosztály- vezető emelkedett szólásra. Tudom — mondta —, ma 7 nyugdíjba menőt. Sereg Jánost, Szekeres Jánosnét, Horváth Ernőnél, dr. Kóródi Jánosnét, Tözsér Lajost, Láng Lajosnét köszöntjük. Azonban mégsem a munkától való megválás nehéz pillanatairól, hanem egész másról kell beszélni. Ezután arról szólt, hogy mit hozott 1968. Arról, hogy tavaly mintegy 800 millió forint forgalmat bonyolítottak le, 27 Nyolcpercenként egy szoknya Látogatóban a mező keresztesi konfekció ktsz-ben — Nemrég váltunk el. Van egy hétéves kislányom. Azelőtt nem kellett dolgoznom, elég volt a férjem fizetése hármunkra. A válás után hatalmas gond szakadt a váltamra: miből éljünk. Ez az üzem a megélhetésünket biztosítja. — Betegek, öregek a szüleim. Két testvérem van még otthon. Szűkösen éltünk. Most, hogy munkám van, javult a családunk anyagi helyzete. örülök, hogy tizenhét évesen ennyit segítséget nyújthatok ... Alakulóban a szocialista brigádok Egy szocialista brigád alakuló gyűlésén hangzottak el ezek a szavak a Budapesti Konfekció Ktsz mezőkeresztesi telepén. Az egyéni gondok, problémák nem tartoztak ugyan szorosan a témához, de szívesen meghallgatták őket. Ügy gondolták, jó, ha mindent, vagy legalábbis sokat tudnak egymásról, ha már ilyen nagy lépésre szánták el magukat. Haraszl Mihályné brigádvezető szerint nem lesz olyan nehéz a kilenc emberből szocialista brigádot kovácsolni, mint ahogy a kívülállók hiszik. — Többségünknek ez az első munkahelye. Még munkahelyi tapasztalataink sincsenek, nemhogy brigádtapasz- talatunk lenne, de segítenek a : más üzemből ide került munkatársak. Meósunk, Lénárt László jártas már a szervezésben, háromszoros szocialista brigádtag. Bízunk abban, hogy felszabadulásunk 25. évfordulójára már szocialista i lesz a Törekvés brigád. A Törekvés nincs egyedül, j A január 3-án alakult tizemben rajtuk kívül még három | kis közösség törekszik a I címért. frakk-kosztüm és wer dini-nadrág Tóth Attila, a fiatal részlegvezető elégedett. — Nehezen indult, de sokkal könnyebben oldódtak meg a nehézségek, mint hittük volna. A 250 dolgozó 98 százaléka nő. Háziasszonyok vagy fiatal lányok. Kissé nehézkesen Illeszkedtek be a közösségbe. Néhányan itt is hagyták az üzemet már az első hetekben. Kevés volt a fizetés a gyakorlási idő alatt. Amikor mindenki elsajátította a munkaruhák, köpenyek varrását, át kellett állni a frakk-kosztüm, a szivacsbéléses pelerin, a werdün-nadrág, a texas- szoknya varrására. Hogy mennyire jó most a munkatempó, arról a néhány hónap összesített termelési eredménye beszél. Napok választják el őket a négymilliótól. — A fizetések is kezdik megközelíteni a „jó” szintet. Márciusban már 1300 volt az átlag. És ahogy nő a gyakorlat, nö a ritmusidő is. Nyolcpercenként elkészül egy szoknya. Jó az asszonyok hangulata, munkakedve. Sorban alakulnak a szocialista brigádok — folytatja a részlegvezető elbeszélését Győri Erzsébet szalagvezető, akinek a szakmája női szabó és a budapesti Üj Élet Ktsz-t cserélte fel a mezőkeresztesi részleggel. Terv: üzcmbövítcs Az üzemben dolgozók átlag életkora sem magas, de a vezetők, beosztásukhoz képest meglepően fiatalok. Két 21 éves szalagvezetőt mutat be a nem sokkal idősebb részleg- vezető. Berta Sándorné és Szabó Józsefné barátnők. Mindketten a Mezőkövesdi Szabó Ktsz- ben szereztek szakmunkás bizonyítványt. Tavaly még varrtak, ma már egy szalag munkájáért felelősek. — Május elsején teljes létszámmal felvonultak a szalag dolgozói. Az üzem előtti parkosításnál is mindenki ott volt. összetartó, jó kis kollektíva kezd kialakulni. Ha valaki beteg, azonnal elmennek meglátogatni. , Szabóné szavait Bertáné is helyesli, ö ugyanezt elmondhatja a szalagjáról. Tóth Attila belopja a jövőt a beszélgetésbe: — Elégedettek velünk az anyavállalatnál. Olyan távlati elképzelésekről hallottam, hogy az abonyi részleget is hozzánk csatolják, sőt, helyi bővítések is szerepelnek a tervekben. így pedig még több keresztesi és környéki asszony és lány jut munkához. Lévay Györgyi napi bérnek megfelelő rész»-' sedést fizethettek ki, s hogy egy sor korszerűsítést hajtottak végre. Az elképzelések, tervek egy kicsit mindenkit elragadnak. Hejőcsabán új ABC-áruház épül, a Tanácsház téren üzletsor készül, a Béke étterem helyén új toronyház nyúlik a magasba, alul ABC-áruházzal. A Győrikapuban két kisebb, s egy nagyobb áruház létesül, s ABC- áruház lesz a Szentpéteri-ka- puban, a kórházzal szemben. És akik hallgatják, nagy részben, még a század elején, vagy néhány évvel, évtizeddel később kezdték a szakmát. És akiket köszöntenek, valójában a szocialista kereskedelem megalapítói voltak. Voltak? Ez tévedés. Sokan ma is segítenek és akarnak segíteni. Ezért megalakították a nyugdíjasok önkormányzati szervét, amely egyaránt kíván foglalkozni a nyugdíjasok gondjaival, és az új kereskedelmi generáció tagjainak nevelésével. Igen, ilyen az igazi kereskedő. Amíg a szív dobog, s érez, mindig kész a köz szolgálatára. (Cs. B.) Az illetékes szerv válaszolt Az Észak-Magyarország ez év március 1-i számában Cukrozott rizs címen jegyzet jelent meg. Arról szólt, hogy egy járdánházi asszony cukorral kevert rizst kapott a helybeli üzletben. Panaszával a járási NEB-hez kopogtatott be, s kérte annak elintézését Ez ügyben levelet kaptunk Vala Mihálytól, a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától. Többek között ezeket írja: „A cikk nyomán vizsgálatot rendeltem el, és a vizsgálat megállapította, hogy a vásárló panasza alapos volt, mert a kimért 81 dekagramm rizsben cukorszemek is voltak találhatók. A vizsgálat azt is megállapította, hogy ez az árukeveredés a bolti dolgozók gondatlansága folytán történt, ugyanis a méréshez egy olyan merőkanalat használtak, amelynek az eleje egy kissé fel volt görbülve, és ebben a hajlatban kisebb mennyiségű cukor rekedt meg. Következőleg mérték ki a rizst az. adott kanállal, és így a kanálban maradó cukorszemek a kimért rizsbe kerültek. A bolt egész kollektíváját, elsősorban a bolt vezetőjét és helyettesét figyelmeztetésben részesítettem. A vásárlótól az őt ért sérelem miatt elnézést kértem, kárát megtéríttettem. Ezt a vétkes dolgozó fizette meg. Ügy vélem, hogy ezek az intézkedések a vásárlónak megnyugvást, a bolti dolgozóknál pedig megfelelő visszatartó erőt, munkájukban nevelőhatást fog elérni.” A levél további része arról szól, hogy a bolt vezetője a cserét felajánlotta, de a panaszos ezt, hogy „nyoma maradjon”, nem fogadta el. Lapunk március 29-i számában Helyeseljük! Visszafizet a Kéményseprő Vállalat címen rövid cikk jelent meg. A megyei népi ellenőrzéstől kapott tájékoztatás szerint arról írtunk, hogy a vállalat az eseti kémény vizsgálati díjak mellett még külön 18 forintos kiszállást is megfizettetett. És „... a vállalat minden különösebb akadékoskodás nélkül visszafizette az indokolatlanul beszedett 18 forintokat”. Ebben az ügyben Majoros Barnától, a megyei kémén» seprő vállalat igazgatójától kaptunk levelet. „A gázbekötések érdekében teljesített kéményellenőrzések számláit számlázó dolgozónk 18 forintos kiszállási költséggel állította és adta ki mintegy 400 miskolci kéménytulajdonosnak 1968 évben. Amikor 1968. októberében ezt megállapítottam, azonnal elrendeltem a 18 forintos befizetések visszatérítését, és megtiltottam azok további felszámítását. Az érdekelt szám- lázónkat pedig szigorú figyelmeztetésben részesítettem Mindezen intézkedéseimet panasz, feljelentés és NEB- vizsgálat nélkül, saját hatáskörömben adtam ki azért, hogy a vizsgálatok minél kisebb terhet jelentsenek az érdekeit kéménytulajdonosoknak. A visszafizetések 1968. évben meg is történtek. A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az ügy rendezése után érdeklődött, s tájékoztatásom alapján, eljárás nélkül vette tudomásul az ügy rendezését” i
