Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-06 / 101. szám
Kedd, 1969. május 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A propaganda hatékonyságának tokozásáért Megkezdődlek a borsodi műszaki betek A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen az új felvételeknél gondot okoz, hogy érdeklődő közvéleményünk helyesen, demokratikusan értelmezi az esti egyetem nyílt voltát és a lehetőségen túl nagy számban várnak felvételre. Többen reklamálnak, ha nem, vagy kevésbé felelnek meg a felvételi követelményeknek, így nem jutnak be az egyetemre. Az 5 éve meghonosodott Marxizmus—Le- ninizmus Középfokú Iskola iránt évről évre növekszik az érdeklődés. Az 1968/G9-es oktatási évben megyénkben másfél százezer hallgató ismerkedik a marxizmus—leninizmus- sal a pártoktatás és a tömegszervezeti, tömegmozgalmi politikai oktatás, valamint a tanfolyamok különböző formáin. A statisztikát vallatván, joggal következtethetünk arra, hogy a lakosság jelentős része fokozódó érdeklődést tanúsít a párt politikájának elméleti összefüggései, a marxizmus— leninizmus megismerése iránt. A hallgatói létszám növekedésén, a mennyiségi fejlődésen kívül az évek során fokozatosan kerülnek előtérbe a minőségi követelmények is. A szocializmus felépítésének jelenlegi szakaszában további feladataink feltételezik a szocialista gondolkodás és magatartás erősítését, gyorsabb fejlesztését. Ezért további erőfeszítések szükségesek többek között a politikai oktatás hatékonyságának növeléséért A vázolt fejlődés mellett nem feledkezhetünk meg azokról a gátló körülményekről sem, amelyek akadályozzák a propaganda hatásának optimális érvényesülését. Megyénkben ma már szép számmal van olyan politikai tanfolyam és foglalkozás, amelyen elméleti igényű, vitatkozó kedvű, aktív politizálás folyik. Akadnak azonban olyanok is, amikor a propagandista jól-rosszul leadja az anyagot, és a hallgatók pedig alig- alig nyilvánítják gondolataikat, s egykettőre letudják önként vállalt továbbképzésük gondját. Az ilyenfajta formális megoldások látszateredményeivel természetesen nem haladunk sokra. A politikai oktatásnak az utóbbi években kialakult rendszere bevált, annak megreformálására, változtatására nincsen szükség. Szükséges azonban a folyamatos hozzáigazítása az új követelményekhez és főleg hatékonyságának növelése, hogy maradandó világnézeti, politikai nyomokat hagyjón a hallgatók tudatában. A propaganda ilyen szellemű fejlesztése volt a központi gondolata annak a tanácskozásnak is, amelyet a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztálya rendezett április végén Miskolcon. Három megyéből — Nógrád. Heves és Borsod — jöttek össze a politikai oktatás irányítói, a vezető proDa- gandisták. hogy behatóan megismerték a Központi Bizottság távlati elképzeléseit és kicseréljék tapasztalataikat. A vita során a propaganda hatékonyságának fokozását Ballá István, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese tömören, a következőkben foglalta össze: — Növelni kell nz oktatás és a nevelés színvonalát. — A megyei és járási párt- bizottságoknak nagyobb önállósággal kell irányítani területükön a politikai oktatást, figyelembe véve a helyi sajátosságokat. — A tömegszervezeteknek és a tömegmozgalmaknak új lehetőségek kínálkoznak, hogy tevékenységük körében újabb csoportokat vonjanak be a politikai képzés hatókörébe. Az oktatás eredményessége több tényezőn múlik. Ezek sorában a tárgyalt kérdések, a tananyag áll az első helyen. A politikai oktatás iránt azért is növekedett az érdeklődés, mert annak tematikája azonos a hallgatóságot leginkább foglalkoztató gondokkal és feladatokkal. Bevált az a törekvés, hogy a politikai gyakorlat elméleti összefüggéseinek, alapelveinek felismerése nyomán ismerkedjenek meg a hallgatók a marxizmussal és nem az első hallásra elvont fogalmak nyomán. Sok propagandista tapasztalata bizonyítja, hogy továbbra is az egyik legfontosabb tennivaló, hogy életközeiben és életszerűen magyarázzuk a párt politikájának alapjait, az elmélet és a gyakorlat összefüggéseit. A tananyag iránti érdeklődés tovább fokozható a. helyi segédanyagok célszerű hasznosításával is, vagy egyszerűen a propagandista alaposabb helyi tájékozottsága nyomán. ártszervezeteink — helyesen — egyre több figyelmet fordítanak a propagandisták kiválasztására, hiszen ők a központi szereplői a szemináriumoknak, nagymértékben rajtuk múlik a politikai képzés sikere vagy sikertelensége. A körültekintő válogatás és a fokozódó tanulási kedv eredményeként ma már a megyében működő 3 ezer propagandista közül 1200 egye- és főiskolai, 1350 pedig középiskolai végzettséggel rendelkezik. Közülük 1611-en szereztek valamilyen pártis- kolai végzettséget az 5 hónapos pártiskolától kezdve a politikai főiskoláig. Propagandistáink az általános és politikai műveltség követelményein túl a rátermettség, a tapasztalatok vonatkozásában is növekvő számban felelnek meg a mai igényeknek. A propagandisták gondos kiválasztása és továbbképzése változatlanul igen fontos feladata a pártszerveknek. Ha fokozni kívánjuk propagandánk eddigi hatását, a legtapasztaltabb politikusok, a tekintélyes párt- és gazdasági vezetők aktívabb közreműködését kell igényelnünk. Az igények növelésével együtt több segítséget is kell biztosítanunk a propagandistáknak. Az eddiginél sokkal tervszerűbben lehet még szervezni továbbképzésüket, gyorsabban és alaposabban kell őket informálni a kül- és belpolitikai, az ideológiai eseményekről. A továbbképzést a tartalmi kérdések körén túl gazdagítani kell a módszereket illetően is. Közismert tény, hogy a felnőttoktatás módszertana gyermekcipőben jár közoktatási intézményeinkben is. Még inkább a po- litikai oktatásban. Propagandistáink többnyire még ösztönösen keresik az élményt jelentő viták ébresztésének, serkentésének, a tananyag aktív feldolgozásának és elsajátításának útját-módját. Sok még a tennivaló annak érdekében. hogy az ismeretek nyújtását ne végcélnak tekintsük. hanem eszköznek a világnézeti. politikai nevelés folyamatában. A propagandisták önként és szívesen vállalják a felkészüléssel és a foglalkozás vezetésével járó áldozatot. Leg- jobbjaik körében az évek során nemes szenvedéllyé, hivatástudattá vált. a propaganda, amit teljesen önzetlenül, a szó legnemesebb értelmében, társadalmi munkában végez nek. Éppen ezért indokolt, hogy megyei szinten éppen úgy, mint a járásokban, a községekben, gondoskodjanak társadalmi megbecsülésük fokozásáról. A propagandista helyes megválasztásán túl az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a hallgatóknak az érdeklődési körüknek, felkészültségüknek leginkább megfelelő oktatási forma megválasztására is. A bizony még gyakran előforduló mennyiségi szemléletben e téren is változtatni kell. A pártmunkában napjainkban erősödik az a szemlélet, hogy a propaganda nem re- szortfcladat, ellenkezőleg, a politika, az ideológia állandó magyarázása és elfogadtatása alapvető tennivalója minden pártszervezetnek és párttagnak. A pártmunka stílusának javítása, a gazdasági, az állami és tömegszervezetek önállóságának növekedése, a munkában még meglevő átfedések megszüntetése abba az irányba hat, hogy az alapszervezeteknek több idejük marad a párt leglényegesebb feladataira. E folyamat további biztató lehetőségeket kínál a propaganda hatékonyságának növelésére is. Nagy Zoltán A megnyitóünnepség részvevő (Folytatás az 1. oldalról) A termelékenység fokozásának, a világszínvonal elérésének fő útja a műszaki fejlesztés. Rövid időn belül fel kell zárkózni a fejlettebb orszáA szövetkezetek 1968-ban is megálltéit helyüket Ülést tartott a MÉSZÖV választmánya A szövetkezetek elmúlt évi gazdasági és mozgalmi tevékenységének eredményeit, valamint a MÉSZÖV idei költségvetését vitatta meg tegnap, május 5-én Miskolcon a Szövetkezetek Borsod megyei választmánya. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. A gazdasági reform ösztönzőleg hatott a szövetkezetek munkájára, növekedett a kezdeményező készség, s az elmúlt esztendő második felében sok területen kialakult az egészséges verseny. Amint arról az írásos jelentés és Ősege Géza, a MÉSZÖV elnökének szóbeli kiegészítője szólott, a tagszövetkezetek mind nyereséggel zárták 19G8-at, bebizonyították, hogy képesek az önálló gazdálkodásra. 4 szövetkezeti demokrácia kiszélesítése örvendetes tény, hogy a választmányi ülésen nemcsak a kedvező tapasztalatokról esett szó, hanem széles körű vita alakult ki a szövetkezeti mozgalomban ma még fellelhető negatívumokról is. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül: kimunkálásra vár több szövetkezeti elméleti kérdés. Jobb kooperációra van szükség a szövetkezetek között, néhol nem tudtak lépést tartani a vezetők a korszerű vezetési stílussal. A következő időszakban a legfontosabb szövetkezet- politikai cél: a demokrácia kiszélesítése, az önálló, vállalatszerű gazdálkodás érvényesítése. Mindez megköveteli a szövetkezetek új alapszabályának kidolgozását. Az irányelvek segítségével a szövetkezeti tagok véleményének meghallgatása után. a tagság alkotó erejének felhasználásával kell mindenütt rögzíteni az alapszabályt — ebben valamennyi választmányi tag egyetértett a tegnapi ülésen. Több csatornás beszerzés Részletesen foglalkozott a beszámoló a szövetkezeti kereskedelem munkájának hiányosságaival, feladataival. Megállapítja továbbá, hogy a városok, az egyéb kereskedelmi szektorok szívó hatásának ellensúlyozására ebben az évben a MÉSZÖV legfontosabb feladata a közvetlen kapcsolatok kiépítése a kooperáló szövetkezetek és egyes termelő' vállalatok között. Új üzleti kapcsolatokat eddig jobbára még csak a nagyobb szövetkezetek teremtettek, s mindezt saját erejükből végezték. Több csatornás beszerzés, a társulásokra való törekvés még nem bontakozott ki kellő mértékben. Ebben kell előrelépnie a szövetkezeti mozgalomnak elsősorban 1969-ben. Hálózatfejlesztés, vagyonvédelem Jelentős beruházási és fejlesztési programot valósítottak meg a szövetkezetek 1968- ban. Az összes beruházás értéke meghaladta a 46 millió forintot.' Elsősorban olyan községekben létesítettek új üzletet, vagy végeztek felújítást, ahol a szövetkezeti tagság és a lakosság évek óta sürgette a fejlesztést. Foglalkozott több hozzászóló a választmányi ülésen a vagyonvédelmi helyzettel is. Szóvá tették, hogy gyakori még az előírások megszegése, nem alakult ki a hatékony belső ellenőrzés. A választmányi ülés jóváhagyta az 1968. évi beszámoló jelentést. Ezután Tóth Bálint, a MÉSZÖV elnökhelyettese terjesztette elő az 1969. évi költségvetés tervezetét, melyet ugyancsak elfogadott a megyei választmány. Végezetül a felügyelő bizottság elnöke, dr. Kádár László terjesztette elő a bizottság jelentését. Rövidesen befejezik az Ö/di Kohászati üzemek ércclő- kcszítő müvének nagyi vitását. Képünkön: Juhász Béla a vízvezetéket Uegeszti. Foto: Mizerák István Foto: Sz. Gy. arra, hogy terveinket minői rövidebb idő alatt valóra váltsuk, s ne fordulhasson elő, amire a múltban, sajnos, akadt példa, hogy mire egy terméket gyártani kezdtünk, az már. elavult. Ezután . gazdaságfejlesztés* politikánk legfontosabb feladatairól szólt a megyei pártbizottság első titkára. Beszélt a KGST-orszagok közötti kereskedelem jelentőségéről. Hangsúlyozta, hogy exportkínálatunk műszaki fejlődésének lépést kell tartania a világkereskedelemben érvényesülő árukínálat műszaki tendenciájával. Elmondotta, hogy igen fontos a KGST-országok ! egymás közötti gazdasági kap- ; csolatainak korszerűsítése. ! A továbbiakban szólt a sza-’ badalmak és gyártási eljárások vásárlásában rejlő, ma még kiaknázatlan tartalékokról. Hangsúlyozta azonban, hogy a licenc-vétel sem csodaszer, csak a valóban korszerű, további fejlesztésre alkalmas szabadalmakat érdemes megvenni. A műszaki fejlesztés szempontjából igen fontos a specializáció és a kooperáció, amire jó példa megyénkben a DIGÉP és három szovjet vállalat közös kábelfej lesztésí programja. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs utalt arra, hogy a megyei és miskolci városi kibővített párt- bizottsági üléseken sok szó esett a termelékenység alakulásáról. Felhívta a figyelmet rá, hogy a III. ötéves terv előirányzatai szerint a termelésnövekedés termelési hányadának el kell érnie a 80 százalékot, e célkitűzés megvalósítása érdekében pedig a legtöbbet a műszaki értelmiség teheti. Szólt Borsod megye adottságairól, az egyes gazdasági ágazatok előtt álló legfontosabb feladatokról. Elmondotta, hogy a tudományos-technikai forradalom korszakában szakembereinknek olyan témákra kell koncentrálniuk, amelyek gazdasági fejlődésünket szolgálják. Beszélt a borsodi üzemek és a miskolci egyetem kapcsolat áról. az ebben rejlő, még kihasználható tartalékokról. Végezetül a MTESZ, a tudományos egyesületek Borsod megyei helyzetéről beszélt. Kifejezte a megye pártbizottság elismerését a tudományos egyesületek munkájában részt vevő több mint ötezer társadalmi munkásnak. A megyei pártbizottság első titkára elmondotta, hogy az illetékes állami szervek megkezdték a legfontosabb fejlesztési koncepciók és az új, hosz- szú lejáratú népgazdasági terv kidolgozását, és ennek részeként a IV. ötéves terv előkészítését. Biztosak vagyunk abban. hogy a MTESZ Borsod megyei szervezete, annak tudományos egyesületei a társadalmi aktivitás további erősítésével. szakmai felkészültségük és helyismeretük birtokában a különböző fórumokat felhasználják, és hasznos javaslatokat tesznek miskolci, megyei és országos problémák megoldásához is — fejezte be nagy tetszéssel fogadott elő- | adását dr. Bodnár Ferenc elv- 1 társ. I F. X. gokhoz, csökkentettünk kell a műszaki színvonalban ma meglevő különbségeket. Mindez nemcsak új termékek, de új, korszerűbb eljárások bevezetését: is jelenti. Ügyelnünk kell
