Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-30 / 122. szám

ÉS2AK-MAGYARORSZÁG 4 Péntek, 1969. május 30. Vendégszereplés Párizsban Csütörtökön kéthónapos franciaországi vendégszereplés­re indult a magyar néphad­sereg vörös csillag érdemrend­del kitüntetett művészegyütte­sének tánckara és népi zene­kara. A több mint 30 tagú cso­port ezúttal a második fran­ciaországi turnéját bonyolítja le. A program szerint fellép­nek Párizsban, Marseille-ben, Toulouse-ben, Saint-Etienne- ben és más városokban. Az ünnepi könyvhét az idén is az írók és olvasók találko­zásának sok alkalmát kínálja. Az előzetes tervek szerint ■nyolc író látogat Borsod me­gyébe, illetve hét, hiszen a nyolcadik — Gulyás Mihály — közöttünk él. Az írók a me- .gyeszékhelyen és a megye köz­ségeiben és városaiban több helyen találkoznak az olvasók­kal, ünnepi esteken, irodalmi műsorokan vesznek részt, ter­mészetesen — a kialakult szo­kásoknak megfelelően — de­dikálják műveiket. Több he­lyen rendeznek könyvkiállí­tást és könyvvásárt. A könyv ünnepének idősza­ka alatt igen sokféle rendez­vény lesz, részben a megyei központi művelődésügyi szer­vek kezdeményezésére, rész­ben egyes művelődési ottho­nok, szakszervezeti művelődési szervek szervezésében. A tel­jes programot itt nincs mó­dunkban ismertetni, néhány különösebb figyelmet érdemlő eseményre azonban felhívjuk a figyelmet. Az ünnepi könyvhét meg­nyitása a Borsod 'megyei Ró­nai Sándor Művelődési Köz­pont klubhelyiségében lesz május 31-én, szombaton este 7 órakor. Az ünnepi megnyitó- beszéd után kerül sor az est vendégének. Déry Tibor Kos- suth-díjas írónak bemutatásá­ra. Bevezetőt Bata Imre iroda­lomtörténész mond. közremű­ködik Somló Ferenc színmű­vész és Halász Katalin elő­adóművész. Az esten részt vesznek más írók is, előrelát­hatólag ott lesz Tímár Máté és Gulyás Mihály. Déry Tibor, Gulyás Mihály és Tímár Má­té június elsején, vasárnap délelőtt a Szabadság téri könyvsátorban és a Kazinczy könyvesboltban dedikálják műveiket. Tímár Máté június elsején, vasárnap este Mezőcsáton, 2- án Arnóton, 3-án pedig Sajó- xzentpéteren vesz részt ünnepi esten. Fábián Zoltán június 3- án érkezik megyénkbe és az­nap este Sárospatakon vesz részt író—olvasó találkozón, negyedikén délután Miskolcon, a !). sz. Általános Iskola tanu­lóival találkozik, aznap este pedig a diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház ünnepi estjé­nek vendége lesz. Szeberényi Lehel június 5-én Bánrévén találkozik olvasóival. Szakonyi Károly a következő íróvendég, aki június 6-án, pénteken este Ózdon vesz részt ünnepi esten, június 7-én szombaton este pedig Miskolcon, a hcjőcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Ugyanezen a napon délelőtt Bata Imrével együtt dedikál a Szabadság téri könyvsátorban és a Kazinczy könyvesboltban. Fekete Gyula június 7-én a mezőkövesdi író—olvasó találkozó vendége lesz, június 8-án pedig Putno- kon vesz részt hasonló rendez­Mars felszínét. Csupán az északi és déli sarkokat fedő vékony hó-, vagy inkább dér­takaróból következtethetünk a víz jelenlétére 0 Egyes kutatók mégis úgy vélik, hogy a Mars bolygón valamiféle egyszerű életforma kialakult. Erre utal, hogy a Marson megfigyelhető sötétebb foltok egy része az évszakok­kal változtatja színét és kiter­jedését. Nyáron megnövekszik és jól látható, míg a mafsbeli télen eltűnnek ezek a sötét területek. Ezért gondolnak ar­ra, hogy ezek talán növények­kel borított területek, amelyek nyáron kifejlődnek, télen vi­szont clhervadnak. Másfél év­tizeddel ezelőtt Tyihov szovjet csillagász arra utalt, hogy a Mars növényzete talán hason­ló lehet a hideg sarkvidéki tá­jak zuzmókkal, mohákkal bo­rított területeihez. Másrészt viszont újabban azt is megál­lapították, hogy hasonló elszí­neződést vegyi változások, vagy az ottani kőzeteket alko­tó kristályok színváltozása is előidézhet. A marsbeli élet fe­letti vita mindmáig eldöntet­len. Hasonlóan vitatott egyes hosszú, közel egyenes sávok természete is. Ezek a rejtélyes „marscsatornák”, amelyekről négy évvel ezelőtt a Mariner— 4-es marsrakéta készített alig 10 000 km-ről televíziós képe­ket, és úgy tűnik, hogy ezek hatalmas repedések a bolygó arculatán. Mindenesetre még ez a kérdés is tisztázásra vár. Egyébként ugyancsak a Mari­ner—4 tv-képei mutatták ki, hogy a Mars felszínén ugyan­olyan hatalmas, kör alakú he­gyek, kráterek találhatók, mint a mi Holdunkon. Jelenleg két marsrakéta, a Mariner—6 és 7 száguld a bolygó felé, hogy még köze­lebbről készítsen automatikus felvételeket. De nem kevésbé érdekes a május 31-i marskö­zelség körüli időszak, amikor a Mars 71 millió kilométerre közelíti meg a Földet, s így távcsővel jól látható. ifj. Barth a Lajos FILMJEGYZET Az oroszlán ugrani készül Auguste Cornu: Marx és Engels Megszűnt a füstszűrös cigarettahiány! Korlátlan mennyiségben kapható a kiváló minőségű ooigár füstszűrös cigaretta, a Q export F*1owcJéw EEES3&3 csomagban 20 db. ára: 4.40 Ft A trójai nők — garbóban Auguste Cornu francia mar- eredeti forrásokhoz, korabeli xista filozófiatörténész egész német újságokhoz, könyvtári életét Marx és Engels fiatal- anyagokhoz; a porosz állami kori munkássága kutatásának levéltárak titkos aktáihoz, a szentelte. 1934-ben jelent meg Német Demokratikus Köztár- Marxról szóló doktori disszer- saságba költözött, s ott a jénai tációja. Hogy hozzájuthasson Schiller, majd a berlini Hum­boldt Egyetem tanára lett. 1968-ban, Kari Marx szüle­tésének 150. évfordulójára je­lent meg a Kossuth Könyvki­adó gondozásában Cornu „Marx és Engels 1818—1844” című műve. Az újabb kötet alig több, mint egy esztendő anyagát dolgozza fel. Ám ez a rövid időszak döntő jelentő­ségű a marxizmus kialakulá­sában. Marx ekkor már Pá­rizsban élt, és áttért a radika­lizmusról a kommunizmusra, a hegelianizmusról a dialektikus materializmusra. Megismer­kedett a francia munkásmoz­galommal, kapcsolatot tartott a kor legjelentősebb francia és német gondolkodóival. A szerző teljes képet ad Marxnak a negyvenes évek francia utópista szocialistái­hoz, kispolgári forradalmárai­hoz és az évtized legjelentő­sebbnek tartott francia teoreti­kusához, Proudonhoz való vi­szonyáról. Megmutatja, ho­gyan távolodik el még jobban az ifjúhegeliánusoktól, hogyan alakul kapcsolata a párizsi emigrációban élő két nagy köl­tővel. Heinével és Hervvegh- gel, hogyan áll szemben a Feuerbach tanításaiból sarjadt német „igazi” szocializmussal, az anarchizmussal, hogyan alakul kapcsolata Weitlinggel. aki az utópista kommunizmust a vallással próbálta össze­egyeztetni. Fordította: Józsa Péter (Kos­suth Könyvkiadó). vényen. Gulyás Mihály június 2-án az encsieket keresi fel, Kende Sándorral együtt pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és az Írószövetség kö­zös rendezésében Kurittyán- ban. Ormosbányán és Miskol­con a selyemréti munkásszál­lón találkozik az olvasókkal. A könyvheti rendezvények­hez tartozik még az a rádióve­télkedő, amiről már hírt ad­tunk, s amely a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ren­dezvényeként június 6-án lesz Miskolcon, a Bartók Béla Mű­velődési Központban, illetve a Kossuth rádió műsorában. Nyole íré Borsod ímegyéhen ' . ' : SjjÉÖ Nemrégiben dicsértük meg lapunkban a telkibányai Ezüstfenyő turistaház egyik ötletes, az országban talán egyedülálló, idegenforgalmat vonzó kezdeményezését, az er­dei mozi-presszót. A napokban Telkibányáról szóló idegenfor­galmi prospektust hozott a posta szerkesztőségünkbe. A képekkel illusztrált, ügyes ki­adványért ismételten csak di­cséret illeti a turistaház gaz­dáit és vezetőjét. A prospektus nemcsak a jövőre 700 eszten­dős község múltját, történel­mi nevezetességeit, a közvet­len környék látnivalóit, túra­lehetőségeit ismerteti, de jól szolgálja az egész Zemplén- hegység idegenforgalmi propa­gandáját. Hazánk egyik leg- festőibb táját mutatja be ügyesen, vonzóan. Azt a tá­jat, amelyet főleg a hazai ide­genforgalom, a hazai túrizmus kezd mind inkább felfedezni, s amely meg is érdemli, hogy a szépet szeretők egyik köz­pontjává váljék. Az „Arany­gombos Telkibánya” címet vi­selő ismertető kiadója a Tu­rista Ellátó Vállalat, szerkesz­tője maga az Ezüstfenyő turis­taház vezetője, Szathmáry Sándor. Jó lenne sok hasonló, ügyesen szerkesztett, nemcsak az „üzleti” érdekeket szem előtt tartó, a szolgáltatásokat felsoroló, hanem sokoldalúan hasznos, idegenforgalmi pro­pagandaanyagot olvasni me­gyénk nevezetességeiről. (P. s.) Idegenforgalmi prospektus Telkibányáról nei betéttel gazdagodik. A rendező úgy választotta meg az aláfestő zenét, hogy a néző, a hallgató félreérthetetlenül a hősiesen küzdő távol-keleti vi­etnami népre gondoljon. A szikszói gimnázium —, amely Borsod megye egyik legkisebb és több szempontból hátrányos helyzetben levő tanintézete — nagy feladat teljesítésére vállalkozott. A ta­nulók — zömmel kétkezi mun­kások gyermekei — nagy fi­gyelemmel és igyekezettel fá­radoznak az új koncepció megteremtésén. Jó közérzet­tel próbáltak még az utolsó napokban is. mert érezték, hogy valami újat teremtettek. Olyasmit, aminek sikere ugyan nem kiszámítható, de maguk eltökélten hisznek az új el­képzelés igazságában. Borsod megye diákszínpadai között egyetlenegy vidéki gim­názium képviselteti csak ma­gát, s ez Szikszó. Már koráb­ban megírtuk, mennyire bí­zunk a miskolci diákszínpadok sárospataki jó szereplésében, de ezúttal külön szurkolunk a bá(01. "•»'icrnánye­zésének. (párkány) rendező a vietnami és az ame­rikai háború kifejezhetőségé­nek lehetőségét. Valahogy úgy, mint annak idején Sartre a Legyek című adaptációjával. (Mint ismeretes, akkor a né­met megszállókat vette cél­ba a feartre által feldolgozott ókori drámai gondolat). Ezért született meg Merényi Lászlóban az a merész ötlet, hogy a dráma harcát a ma emberének figyelmébe ajánlja. A sárospataki diáknapok al­kalmával szombaton kerül ez a műsor közönség elé. Magunk is nagyon kíváncsiak vagyunk a kísérletre, de főleg a közön­séggel történő találkozásra, a hatásra. Mivel a darab a rendezői el­képzelést tekintve metamorfó­zison esett át. Merényi László új mozgásformákat, térformá­kat dolgozott ki. Maga a mű­sor keményen koppanó ride­gen tárgyilagos napi hírrel kezdődik, egy olyan közle­ménnyel. amelyik a vietnami háború mai helyzetét vázolja fel. Ezt követően különböző színű, garbós. fiúk-lányok je­lennek meg a színen, aszerint, hogy ki. mely táborhoz tarto­zik, mit akar elmondani. A „garbós-dráma” időközben ze­A szikszói gimnázium iro­dalmi színpada eddigi hagyo­mányaihoz híven nemes fel­adat teljesítésére vállalkozott. Ezúttal Euripidész—Sartre— Illyés: A trójai nők című tra­gédiáját mutatják be irodal­mi színpadi feldolgozásban. A közönséggel való találkozás színhelye Sárospatak lesz. Amikor a megyei diákszín- padok bemutatták Sárospatak­nak szánt műsorukat, a na­gyon választékos összeállítá­sok közül előtűnt a szikszói gimnázium lelkes vállalkozá­sa. Már akkor is figyelmesek lettünk a vállalt feladat és a teljesítés összhangjára és mi- A lekor a híres gö­rög tragédia díszletelemekkel és jelmezekkel párosítottan került bemutatásra. Merényi lÁszló tanárnak,- az irodalmi színpad vezetőjének az volt a koncepciója, hogy görög tra­gédiát mutat be ..áthallási” szándék nélkül. Később a darab szelleme, de főleg konfliktusa lehetőséget biztosított egy olyan aktuális gondolat művészi kibontására, amely a világ közérdeklődé­sének homlokterében áll. A trójai nők és a görögök konfliktusában megérezte a ség — érdeklődése nem is in­dokolatlan, hiszen úgy látszik, a Föld mellett ez a bolygó az egyetlen, amelyen az életnek i'alamilyen nyoma talán elő­fordul. Mindenesetre éppen a legutóbbi Venus-rakéta mé­rések mutatnak arra, hogy a Nap körül keringő bolygók közül csak a Mars viszonyai emlékeztetnek a Földére. Igaz, a bolygó kisebb a Földnél. Átmérője valamivel nagyobb, mint a földátmérő fele, tömege meg éppen csak tizedrésze a mi bolygónkénak. Akár csak a Föld, a Mars is a Naptól kapja fényét és me­legét. Mivel azonban másfél­szer messzebb van a Naptól, mint a Föld. felületén a hő­mérséklet többnyire mélyen a fagypont alatt mozog. Az újabb mérések szerint még a legmelegebb pontokon sem emelkedik a hőmérséklet 35 fok fölé, a legnagyobb hideg viszont eléri a fagypont alatti, mínusz 120 Celsius fokot. A Mars bolygót légkör is övezi, de ez a levegőréteg százszor ritkább a földinél, s hiányzik belőle az oxigén — az élet egyik fontos kelléke. Vize is csekély, óceánok, ta­vak, folyók nem tarkítják a Ügy látszik most májusban szinte egymásra torlódnak a csillagászat és az űrkutatás eseményei. A hónap közepén P szovjet Venera—5 és 6 Ve- nus-rakéták érték el a felhők­kel borított Vénusz bolygót, néhány nappal később pedig az USA-ból útnak indították a nagy sikerű Apollo—10 holdmegkerülő rakétát. Május utolsó napján viszont a Mars bolygó kerül — meglehetősen kedvező — földközelségbe. © Mostanában, a késő éjsza­kai órákban, dél-délkeleti irányban, nem túlságosan ma­gasan a látóhatár felett egy rubint színű, fényes égitest ragyog: ez a Mars bolygó. (Aki nem sajnálja a fáradsá­got és este 10—11 óra körül, valami olyan helyről nézeget déli irányba, ahol a fák. há­zak, vagy dombok nem za­varják a kilátást, könnyen megpillanthatja ezt a fényes égitestet. Mélyvörös színéről és minden más csillagot felülmú­ló fényéről könnyen felismer­hető.) Aligha van még egy bolygó, amelyről annyit vitatkoztak volna, mint a Mars. A szak­emberek — és a nagyközön­Földközelben a rejtélyes Mars lilvfio kodik, üldözi a bűnösöket, s persze mindig győzedelmeske­dik. Nehéz követnünk mozza­natról mozzanatra a második világháborúból visszamaradt tömegpusztító szérumot haj­szoló gengszterbanda és a ve­lük szemben álló, börtönből szabadult háborús bűnös né­met iömeggyilkos ellentéteit. Különösen azért, mert a film hangvétele, illetve annak gya­kori változása zavar az értés­ben. A történetet magát nem is érdemes elemeznünk, nem túlságosan újszerű, kitaposott nyomokon járó krimi-sztory, amelyben az izgalmas jelenet­sorokat sűrűn váltják a hosz- szan pergő, unalmas képsorok. Tehetséges színészek egész sora vonul fel a filmben. Az új szuperhőst Bujtor István alakítja, s mellette találjuk Medveczky Ilonát, aki most is nagyon szép, dekoratív. Ajtay Andor és Psota Irén neve kí­ván még kiemelést. És termé­szetesen az Illés-zenekar, amely a film zenéjét szolgál- I tatja. Sok jó és kevésbé jó tö­rekvés jellemzi e filmet, amely a benne található néhány iz­galmas jelenetsor, s nem utol­sósorban a többször is felbuk­kanó sex miatt bizonyára si­keres lesz, elsősorban a fiata­labb korosztályhoz tartozó né­zők körében. A csütörtökön bemutatót) új filmekben kísért az orosz­lán. Az egyikben ugyan csak említés esik egy bizonyos, ug­rásra készülő oroszlánra ha­sonlító szikla kapcsán erről az állatról, a másikban viszont amely az Oroszlánhűség című regényből készült, ő a fősze­replő. A szikla persze nem ug­rik, annál többet ugrál a má­sik, az igazi oroszlán, Elza, a vadon szülötte. De maradjunk először Az oroszlán ugrani ké­szül • című új magyar filmnél, amelyet Révész György rende­zett, s amelyet úgy hirdettek, hogy krimi, nem kevés iróniá­val. Nézzük a napfénye« dalmát tengerparton pergő játékot, el­gyönyörködünk a valószínűt­len ül kék tengerben, Dubrov- nyik. Split és Mostar szépsé­geiben, s próbáljuk nyomon követni a történetet. Nehezen megy. Nem krimi, nem is an­nak paródiája, nem szabvá­nyos kémlörténet, valami egy­velegféle, amelyben a kémfil­mek, kalandos históriák, bűn­ügyi történetek motívumai és a paródia jegyei is fel-felbuk- kannak. Született egy új magyar ka­landhős. akit egyszerűen Me­nő Fejnek neveznek, s aki Fantomas és James Bond fi­guráit egyaránt a néző eszébe juttatja. Verekszik, lovagias­Elza, a vadon szülötte lyen semmit nem javít, hogy az utolsó filmkockán felirat olvasható, amely szerint a történet valódi. Az afrikai ál­latvilág néhány képe érdekes, de két órán keresztül két em­ber és egy lusta oroszlán gü­gyögése fárasztó. Túlteng a filmben az érzelgősség, belengi az állatbarátság zászlaja alá vont hamis humanizmus, s ha egy állatfilm gondolatmeneté egyáltalán megérné az elem­zést, úgy mondanivalójával is sokat lehetne vitázni. Eléged­jünk meg azonban annyival, hogy adva van egy oroszlán- történet, s aki szeret a mozi­ban elérzékenyülni, itt kiszi­poghatja magát. (benedek) Az állatfilmeknél mindig kísért a giccs határa súrolásá­nak veszélye, ennél a filmnél alighanem többször meg is sértik az alkotók ezt a határ­vonalat. Egy afrikai vadrezer­vátum vezetője és felesége fel­nevel egy kis oroszlánkölylcöt, s utána nem tud megválni tőle. A filmtörténet tulajdon­képpen mindössze annyi, hogy a kényelemhez szokott orosz­lánt nem merik visszaenged­ni a vadonba, hiszen ott élet- képtelen lehet, s amikor több­szöri kísérlet után mégis visz- szatalál, később kölykeivel rendszeresen felkeresi az őt felnevelő emberpárt. Könny­zacskókra ható történet, ame-

Next

/
Thumbnails
Contents