Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-30 / 122. szám

Péntek, 1969. május 30. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Átadták a gödi 400 kilovoltos fogadó aiállomást Az alúllomás egyik nagy teljesítményű transzformátora. Még alig ért véget a BNV, egy sor üzemben máris új be­mutatóra készülnek. Ugyanis augusztus 1—10-e között ren­dezik meg a II. sz. Szakközép­iskolában a III. miskolci he­lyiipari termékbemutatót. Az érdeklődésre jellemző, hogy bár még nem futott be minden jelentkezési lap, a tanácsi, a szövetkezeti és a magánkis­ipar már a tavalyival azonos nagyságú helyet igényelt be­mutatandó termékei számára. A sok között jelentkezett a Miskolci Vegyesipari, a Vas­ipari és Gyermekkocsigyártó, a Műanyagfeldolgozó Vállalat, a Miskolci, valamint az Özdi Asztalos Szövetkezet. Az eddigi jelzések szerint a vállalatok, szövetkezetek egy sor új termékkel akarnak be­mutatkozni. A Miskolci Fi­nommechanikai Javító Válla­Ózdi fórum A Hazafias Népfront Űzd városi Bizottsága június 6-án, a várossá nyilvánítás 20. év­fordulóján fórumot rendez Özdon, a Liszt Ferenc Műve­lődési Házban. A fórum nagy Erdészeti tanácskozás most; csak a még névtelen ut­cák elnevezésére tartalmazott javaslatot, amelyet néhány módosítással a végrehajtó bi­zottság elfogadott. Az új utca­neveket külön cikkben ismer­tetjük majd. érdeklődésre számot tartó té­maköre a város jelene és jö­vője. A rendezvény lebonyo­lítása a televízió azonos mű­sorához hasonlóan történik. A részvevők kérdéseket tehetnek fel a város aktuális problémái­ról, a városközpont építésével és a a városrendezéssel kap­csolatban. A kérdésekre Csépányi Sán­dor országgyűlési képviselő, az ózdi Kohászati Üzemek ve­zérigazgatója, Jirkovszki Imre, a városi tanács vb-elnöke, Szrogh Károly, a városi tanács vb-elnökhelyettese, dr. Benyó Tibor, az Ózdi Kohászati Üze­mek műszaki-fejlesztési fő­mérnöke, Ritter József, a vá­rosgazdálkodási vállalat igaz­gatója. valamint Dobos István, az AKÖV ózdi üzemegységé­nek vezetője válaszol. C saknem egy teljes hóna­pon át követhettük fi- - gyelemmel a borsodi műszaki hetek eseményeit. Az idei — most befejeződött — műszaki hetek során a tudo­mányos egyesületek hatvannál is több ankétot és előadást rendeztek. A különféle ren­dezvényeken összesen 137 elő­adás hangzott el. Az egyesü­letek ötven meghívott szak­embert kértek fel hozzászólás­ra, de a viták során még szá­mosán elmondották észrevéte­leiket, javaslataikat. Több. mint háromezer Borsod me­gyei és az ország távoli pont­jairól érkezett szakember vett részt a tudományos tanácsko­zásokon, előadásokon. A bor­sodi műszaki hetek alkalmá­ból két kiállításra is sor ke­rült, melyekre több mint 15 ezer ember volt kíváncsi. A műszaki hetek számai már önmagukban is a siker mellett tanúskodnak. Mint minden esztendőben, az idén is meg­mozdult megyénk műszaki tár­sadalma, hogy e rövid hónap eseményei során megismerje és megismertesse egymással a különféle tudományágak leg­újabb eredményeit. Az elő­adások, a szakmai bemutatók széles körben népszerűsítették a kutatási eredményeket, fel­hívták a figyelmet az egyes vállalatok és intézmények — vagy éppen termelőszövetkeze­tek — korszerű munkamód­szereire, műszaki megoldásai­ra; egyszóval segítettek köz­kinccsé tenni a sok költséggel és fáradsággal megszerzett ta­pasztalatokat. Bizonyára sokan, sokáig em­lékeznek majd a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Agrártudományi Egyesület borsodi szervezetei­nek mezőkövesdi bemutatójá­ra, ahol a részvevők a kor­szerű tehenészeti telepekkel ismerkedhettek meg, gyakor­latban tanulmányozhatták az állattenyésztés új, gazdaságos útjait. Ugyancsak a mezőgaz­daság jövőjébe adott bepillan­tást három tudományos egye-1 sülét Ricsén megrendezett, kö­zös öntözési tapasztalatcsere­értekezlete. Új eredményekről számoltak be a Gépipari Tu­dományos Egyesület, az Építő­ipari Tudományos Egyesület és még sok más egyesület rendezvényein is. Napjainkban, amikor egyik fő célkitűzésünk a termelés hatékonyságának növelése, iparunk és mezőgazdaságunk gépesítettségének, műszaki­technikai színvonalának eme­lése, nagymértékben támasz­kodnunk kell a tudományok már meglevő eredményeire. Nem kezdhetünk mindent elölről. A termelés technikai színvonalának emelése érdeké­ben mind gyakrabban vásáro­lunk drága külföldi licenceket és szabadalmakat, pazarlás lenne tehát, ha a mi vállala­taink közül többen és több­ször is végig akarnák járni ugyanazokat az utakat. A műszaki hetek rendezvé­nyeinek nagyrésze az ered­ményekről számolt be. de csak­nem mindegyik felvetett egy­úttal problémákat, megoldás­ra váró feladatokat is. Elég utalni a Közlekedéstudományi Egyesület kétnapos ankétjára, ahol a közlekedéspolitikai kon­cepciók valóraváltásának gya­korlati problémáit vitatták meg a szakemberek. Hason­lóan égető problémát vitattak meg az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület távfű­tési ankétjának részvevői is. A z előadások és viták so­rán megismert felada­tok hosszabb időre szó­ló programot adtak a szakem­bereknek. A műszaki hetek során született elképzelések és elhatározások bizonyára sokat segítenek majd a következő évek terveinek valóraváltásá- ban. Esztendők óta ez ad ran­got a Borsod megyei műszaki heteknek, ezért nő túl a mű­szaki hetek jelentősége me­gyénk határain. Flanek Tibor Tegnap délelőtt 9 órai kez­dettel, a Keletbükki Állami Erdőgazdaság területén egyna­pos erdészeti tanácskozás zaj­lott le. Többek között dr. Pan- kotai Gábor, a Soproni Erdé­szeti és Faipari Egyetem rek­tora, valamint B'cdő Tibor, a Keletbükki Állami Erdőgazda­ság'igazgatója tartott előadást az úgynevezett erdei feltárá­si utalt építéséről. A fakiter­melésnél az úthálózat olyan kiépítése válik szükségessé a jövőben, amely az egész kivá­gásra kerülő erdőterületet jít- fogja. Szó volt a csápszerűen kiágazó mellékutakról és a fő száilítóutak építéséről. A cél az. hogy a régi lovas fogatok helyett, nagy teherbírású gép­jármüvekkel lehessen megkö- zek'oni olcsóbban, gazdaságo­sabban a kitermelő helyeket. Például a Bükkben — egye­dülálló jelenségként — rob­bantással kell a nehéz, szik­lás talajban kialakítani az uta­kat. így ezek a talajadottsá- gcvoál fogva hosszabb élettar­tamúalt és csak kisebb terű- le'"ken kell a nehéz tengely- nyomású gépjárművek számá­ra stabilizálni — tehát ke­mény burkolattal ellátni az utakat A 10 éves fejlesztési tervben szükségessé válik 20— ^5 tonnás tehergépkocsik szá­jára új utak építése, úgy, hogy azok a nagy súlyú rako­dógépeket is elbírják. A tegnapi tanácskozáson a fejlesztés és feltárás témakö­rének megvitatásán túl szó esett a kivágott faanyagok korszerű, gépi rakodásáról is. A lillafüredi és parasznyai er­dészetekben a nap folyamán be is mutatták az új módsze­reket az ország minden ré­széből összesereglett szakembe­reknek. — tréba — Több mini 1100 véradó a „félidőig“ Hírt adtunk már róla, hogy Sátoraljaújhelyen június 10-ig tartó véradó heteket rendez­nek. A „félidő” elteltével érté­kelték e nemes mozgalom ed­dig elért eredményeit. A vá­ros üzemeinek, hivatalainak, különböző munkahelyeinek dolgozói kitűnőre vizsgáztak. Már eddig több mint ezer- egyszázan adtak vért. Az EDZETT Fémlemezipari Mű­vek sátoraljaújhelyi üzemében például 201 dolgozó jelentke­zett véradásra. A városi ta­nács dolgozóinak 50 százaléka, a tanácsi építési üzem dolgo­zói közül hetvenen adtak vért. Olyan szocialista brigád is akadt ebben az építési üzemben, amelynek minden tagja jelentkezett véradásra. Itt köszöntötték a város ezre­dik véradóját, Szabó Andrást is. A Hegyalja Szövetkezet ru­hagyárában már az első vér­adó napon száztíz dolgozó je­lentkezett véradásra. Az 1967-ben rendezett vér­adó hetek során a város 1370 lakosa adott vért. Az idei vér­adó hetek során még ennél is sokkal jobb eredményre szá­mítanak. Nagyon érdekes, országosan is figyelmet érdemlő kísérlet kezdődik hamarosan a sátor­aljaújhelyi Űj Erő Termelő- szövetkezetben. A gazdaság, amely már több ízben is bebi­zonyította, hogy nem fél az új A megyében el&&sör Ifjúmunkás parlament a Diósgyőri Gépgyárban Tegnap mintegy 150 küldött részvételével ifjúmunkás par­lamentet rendeztek a Diósgyő­ri Gépgyárban, melyen meg­jelent Gácsi Miklós, a DIGÉP vezérigazgatója. Mónus Antal, a DIGÉP pártbizottságának titkára. Begyik János, a KISZ- bizottság titkára, Varga Barna, a szakszervezeti bizottság tit­kára; a megyei KISZ-bizottság Nemzetiségi békegyűlés Komlóskán és Vágáshután A Hazafias Népfront rende­zésében a béke és szolidaritási hónap keretében jól sikerült békegyűlést rendeztek a Hegyköz két szlovák nemzeti­ség lakta kis községében. Má­jus 27-én, kedden Komlóskán nagy érdeklődés mellett ke­rült sor a békenagygyűlésre, amelyen a tótkomlós! szlovák nemzetiségi művészegyüttes adott színvonalas műsort. Ro- zovján Józsefné, a sűioraljaűj- helyi szlovák iskola igazgatója volt a gvűlés szónoka. Két nyelven, a nemzetközi esemé­nyekről magvarul, a magyar­országi szlovákok nemrégiben lezajlott országos kongresszu­sáról pedig szlovák nyelven hangzott el a beszámoló. Má­jus 28-án. szerdán este Vágás­hután rendeztek ugyanilyen jól sikerült békeeslet. A tót- komlósi szlovák művészegyüt­tes színvonalas műsora itt is nagy sikert aratott részéről Frisovszki Tibor, a városi KISZ-bizottság részéről pedig Juhász László. A vitaindító előadást Mónus Antal, a pártbizottság titkára tartotta. Elemezte a KISZ KB 1968. december 28-i, a mun­kásifjúság helyzetére vonatko­zó határozatának végrehajtá­sát. Többek között elmondot­ta. hogy a DIGÉP-ben az ifjú­munkások politikai szemlélete, munkához való viszonya egy­értelműen pozitív. Nem kis részt vállaltak a fiatalok ab­ban, hogy a vállalat évek óta nyereséges. Vasárnapi műsza­kokban, a háborúellenes gyű­lések egész sorával bizonyítot­ták békevágyukat és együttér­zésüket a szabadságukért har­coló népekkel. Az ifjúmunkások helyzeté­vel kapcsolatban elmondotta, hogy a vállalat, vezetősége ko­moly erőfeszítéseket tesz az ifjúmunkások bérének rende­zésére és szociális, kulturális helyzetük javítására. Befeje­zésül a párt, a szakszervezet és a KISZ szerepét, ifjúságne­velő munkáját értékelte. A beszámolót élénk vita kö­vette, több felszólaló mondot­ta el észrevételeit, javaslatait az elhangzottakkal kapcsolat­ban. A felvetett kérdésekre, prob­lémákra Gácsi Miklós vezér- igazgató válaszolt. Hangsúlyoz­ta, a vállalat vezetősége a jö­vőben is számít az ifjúmun­kások jó munkájára, lelkese­désére. A megyei KISZ-bizottság í észéről megjelent Frisovszki Tibor méltatta az ifjúmunkás parlament jelentőségét és kö­szöntötte az egybegyűlteket abból az alkalomból, hogy a megyében először a DIGÉP- ben került sor ilyen jellegű tanácskozásra. Ezután Begyil; János, KISZ-titkár ismertette a párt végrehajtó bizottságá­hoz intézett határozat-terveze­tet, melyet a parlament egy- " k r elf-gadott. Végül Juhász László, a vá­rosi KISZ-bizottság tagja ja­vaslatot tett annak a két kül­döttnek a személyére, akik a DIGÉP-et képviselik a II. Or­szágos Ifjúmunkás Parlament ülésén. A részvevők egyhangú­lag Begyik János KlSZ-tit- kárt és Tóth Pál szocialista brigádvezetőt választották e megtisztelő feladatra. kezdeményezésektől, kísérlet­képpen munkába állít egy franciaországi Manett típusú automata borjúnevelő-gépet. Megyénkben ezt az egyetlen és országosan is csak három ilyen, gépet állítanak be egyelőre kí­sérletképpen. A gép segítségé­vel fehér húsú, pecsenyebor­jút fognak nevelni, ami jelen­leg mezőgazdaságunk egyik legjobban jövedelmező nyuga- ! ti exportcikke. A gép, egy gép­kezelővel nyolcvan-száz borjút tud száz nap alatt a kívánt vágási súlyra felnevelni. Tel­jesen automatikusan szolgálja ki az állatot. Napi egy alka­lommal a technológiának meg­felelően kell a gépbe betáp­lálni a Franciaországban ösz- szeállitott tejkoncentrátumot, amit a berendezés maga ke­ver, melegít és a kiszolgálást, azaz az etetést is elvégzi. Amennyiben a kísérlet bevá­lik, a tsz több ilyen gépet is munkába kíván állítani. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, valamint az Űj Erő Tsz kooperációs tevékenységé­nek első eredménye a sokat ígérő automata borjúnevelő munkába állítása. Ezt köve­tően további, a termelékeny­séget előmozdító kooperáció megvalósítása várható a tsz és a tröszt között. A francia gép beszerelését már megkezdték a sátoralja­újhelyi termelőszövetkezetben, s hamarosan megérkezik Fran­ciaországból külön kamion ban a gép üzemeltetéséhez szükséges első tejporszállít­mány is. at részben már ismert, rész­ien új termékekkel akar sze- ■epelni, mint az automatikai ellegű berendezések és a ne­m-fényreklámok. Ezen túlme- íöen műszaki gumicikkeket is lemutat., olyanokat, amelyek pl. i gépkocsi-javításhoz jelenleg liányoznalc. Az Avas Bútor­zár, a modern lakáskörül- nényeket figyelembe véve. el­sőbb kisbútorokat, egyedi bú- ordarabokat is készít a mis­kolci kiállításra. A Miskolci Kárpitos Ktsz bemutat ba­rokk, valamint műbőr borítá­sú ^garnitúrát. Itt láthatjuk majd először kétszemélyes, új- típusú rekamiéját is. Egy máris bizonyos, hogy a III. helyiipari kiállítás sokkal szélesebb skálájú választékot mutat be a tavalyinál, s jóval több helyet is foglal el. I miskolci termékbemutató előtt A műszaki hetek magja Automata borjúnevelő gép a sátoraljaújhelyi Új Erő Tsz-hcn szerelik fel, s ennek fejlesztő- i sével idővel lehetővé válik a veseátültetés is. Ennek a prog­ramnak a végrehajtása azon­ban mar csak központi támo­gatással lesz lehetséges. A végrehajtó bizottság elfo­gadta az osztály jelentését, s elismerését fejezte ki mind­azoknak az orvosoknak, kö­zépkádereknek, akik a korsze­rű eljárások bevezetéséhez se­gítséget nyújtottak. Ezt kővetően a végrehajtó bizottság megtárgyalta az ipa­ri osztály munkájáról szóló be­számolót. Ennél a napirendi pontnál jelen voltak a Köny- nyűipari Minisztérium képvi­selői is. Alapos felmérő munka előz­te meg a végrehajtó bizottság harmadik napirendjén szerep­lő anyag elkészítését. A váro­si tanács vb igazgatási osztá­lya a Hazafias Népfront váro­si bizottságával együtt felül­vizsgálta Miskolc utcáinak ko­rábbi elnevezését, s többről megállapították, hogy a név idejét múlta. Ugyanakkor sok olyan új utca létesült, ame­lyeknek még nincs hivatalos neve. A vb elé került anyag A Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap, május 29-én üTést tartott. Első napirendi pontként megvitat­ták dr. Szabó Istvánnak, az egészségügyi osztály vezetőjé­nek jelentését. A vb elé került írásos anyag beszámolt az egyesített kórházakban beveze­tett korszerű ellátási formák­ról. A Miskolcon levő egészség- ügyi intézmények egyesítése lehetővé tette, hogy a tartalé­kok felhasználásával, a párhu­zamos ellátási formák meg­szüntetésével gazdaságosabban használják fel az egészségügy­ben a rendelkezésre álló szelle­mi és anyagi kapacitást Az egészségügyi osztály jelentése felsorolta a legfontosabb új gyógyító eljárásokat. Az egye­sített kórházakban jelenleg 21 altatógép működik, s az alta­tással együtt fejlődött a gépi lélegeztetés is. Hozzákezdtek az intenzív ápolási egységek szer­vezéséhez, s igen sokat fejlőd­tek az utóbbi időben az en- doszkópiás eljárások. A kor­szerű sebészetből csak szív- és érsebészet nincs Miskolcon. Jelenleg a művese-állomást lapiralm az egészségügy munkája Ülést tartott a Miskolci városi Tanács V. B.

Next

/
Thumbnails
Contents