Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-04 / 100. szám
= Vasárnap, 1969, május 4, ESZAK-MAGYÄRORSZÄG 3 Az értelmiség társadalmi szerepének, életének és munkakörülményeinek felmérése T ársadalmunk fejlődésének, a szocialista társadalom megvalósításának egyik alapvető kritériuma a szövetségi politika állandó, következetes gyakorlása, erősítése. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa, a munkásosztály, ■ a parasztság helyzetének javítása és érdekeik érvényesülésének fokozott biztosítása mellett kiemelt feladatként határozta meg, hogy különös figyelmet kell fordítanunk társadalmunk különböző rétegeire, a velük való szövetség ápolására, sajátos kérdéseikre. Logikusan következik ebből, hogy állandóan figyelemmel kell kísérni és mérni az egyes osztályok, rétegek anyagi, szociális ellátottságát, életkörülményeit. Az elemzések után pedig le kell vonni a megfelelő következtetéseket, majd meghatározni a konkrét teendőket. A párt az utóbbi években országos szinten és megyénk területén is, több felmérést kezdeményezett, végzett, úgyszintén a különböző tudományos intézetek és minisztériumok is. Megyénkben a közelmúljtban a műszaki értelmiség helyzetével foglalkoztunk, s legutóbb a munkás- osztály helyzetének vizsgálata volt napirenden. E felmérések után a párt-, valamint illetékes állami és társadalmi szerveink a tapasztalatokból levonták a szükséges konzekvenciát. Intézkedési tervek készültek és készülnek a további fejlődés biztosításához, a hiányosságok megszüntetéséhez. A mai nappal ilyen, tudományos jellegű, szociológiai felmérés „indul” megyénkben, amely társadalmunk egyik igen fontos rétegének, az értelmiség társadalmi helyzetéről, munkakörülményeiről, anyagi és erkölcsi megbecsüléséről, problémáiról kíván reprezentatív „fényképet” készíteni. Korunkban, közelebbről: közvetlen napjainkban, a szocializmus építésének jelenlegi időszakában, a gazdasági mechanizmus reformjának realizálása közepette igen fontos társadalmi tényező, hogy reálisan, a valóságnak megfelelően ítéljük meg az értelmiség és az értelmiség különböző belső rétegeinek tevékenységét, igényeit. „A tudományok, a technika, valamint a kultúra szerepének növekedésével együtt növekszik az értelmiség száma és társadalmi jelentősége is. A magyar értelmiség a munkásokkal és parasztokkal, a néppel együtt dolgozik a közös célért, a szocializmusért... Munkájuk eredménye része a néo úiabb alkotásainak, magasabb képzettségének, kultúrájának, műveltségének...” — állapította meg a párt IX. kongresszusa az értelmiségről, az értelmiség szerepéről, munkájáról. I gen fontos feladatot teljesít tehát pártunk Társadalomtudományi Intézete, amikor munkatársai és megbízottai hazánk két más megyéjével egyidőben Borsodban mintegy 700, a tudományos,- gazdasági, politikai és kulturális élet különböző területén dolgozó személyiséget keresnek fel, hogy országos vizsgálat részeként választ kapjanak arra: vidéken milyenek az értelmiségiek élet- és munkakörülményei, milyen irgnyú változásokra, változtatásokra lenne szükség. , A vizsgálat «középpontjában három fő probléma elemzése áll, mint elsődleges cél. Az egyik: mit jelent e réteg számára a vezetés, az ismeretek magas szintű elméleti kezelése és az a tény, hogy a különböző információk birtokában, különböző szinteken kell dönteniük, határozniuk. Továbbá, fontos feladat megközelítően pontos képet kapni arról, milyen arányban vesz részt a különböző döntésekben, a különböző szinteken dolgozó értelmiség. Milyen a politikai és közéleti aktivitásuk a falu, vagy város életében, hogyan képesek hatni szűkebb pátriájuk fejlődésére. A második fő problémakör: megismerni, mit jelent e réteg számára a vidéki életforma. Milyen az életmódjuk, életkörülményeik, és a vidéki - ség esetleg mennyiben akadályozza képességeik, valamint alkotó tevékenységük teljes kibontakoztatását. A felmérés pontos információt kíván nyerni arról is, milyenek vidéken az értelmiség társadalmi jellegű kapcsolatai, mennyiben eltérő ez a fővárosban, a nagyvárosokban élő értelmiségiekétől, s nem utolsósorban megvan-e és biztosított-e a lehetőség tudományos, kulturális, egzisztenciális előbbrejutások- hoz. A harmadik fő problémakör, amelyre megyénk viszonylatában is alapvetően fontos helyes választ kapnunk: az adott életmódból, életkörülményekből milyen társadalmi feszültségek adódnak, és milyen ellentmondások fakadnak, amelyek az adott értelmiségiek még aktívabb, még eredményesebb munkáját negatív módon befolyásolják. E kérdésekre kíván a felmérés elsősorban pontos, illetve megközelítően pontos választ keresni, találni. Természetesen mindez nem az öncé- lúság jegyében történik, hanem azért, hogy a párt a gondok, a problémák megismerése után azok megszüntetése érdekében országosan és megyei viszonylatban eredményes intézkedéseket határozzon meg. M egyénk egcsz társadalmát tekintve hasznos, kedvező, hogy a vizsgálódásba bevont három megye egyike Borsod. A munka során viszont előfordulhat, hogy .a felmérés reprezentatív jellegéből adódóan többen megkérdezhetik, szóvá tehetik az értelmiségiek köréből, hogy miért csak egy részük megkérdezése alapján, illetve miért éppen a megkérdezettek véleménye alapján vonja le a Társadalomtudományi Intézet a megye egész értelmiségének helyzetére vonatkozó következtetéseket. A kérdésre az a válasz, hogy az értelmiséget és azon belül az értelmiség adott rétegeit reprezentáló személyeket a szociológiai módszerek alapján, ezen belül is az úgynevezett véletlenszerű kiválasztással „jelölte” ki a bizottság, a Központi Statisztikai Hivatal által rendelkezésre bocsátott címjegyzék alapján. A címjegyzékre így „felkerült” értelmiségieket kérdezik meg tehát, az MSZMP Központi Bizottságának Társadalomtudományi Intézete által megbízott kérdezőbiztosok megyénk területén is. A vizsgálat természetesen nem teszi szükségessé a megkérdezettek nevének ismeretét, megjelölését, csupán — sajátos helyzetének, érdekeinek megfelelően és reálisan — a kérdőíveken szereplő kérdésekre kell .válaszolniuk. Az így szerzett adatok feldolgozása a legmodernebb elektronikus számítógépek segítségével történik. Ez lehetővé teszi, hogy olyan végkövetkeztetések birtokába jusson az intézet, és megyénk pártvezetése is, amely az eddigi módszerekkel nem volt lehetséges. E következtetések éppen a megfelelő reprezentátív kiválasztás, a tudományos módszer alkalmazása révén végeredményében nemcsak a három megyére vonatkoztatva, hanem országosan is érvényesek, mert hazánk egész értelmiségének helyzetét, problémáit reprezentálják. A megye egész társadalma szempontjából, de megyénk értelmiségét tekintve, jelen fontos felmérés természetesen csak akkor sikerülhet igazán, csak akkor lehet valóban reális és célravezető, ha a megkérdezettek segítik a kérdezőbiztosok munkáját, ha őszintén, nyíltan adnak választ a kérdőívekben szereplő kérdésekre. S ez ki- nek-kinek annál inkább is érdeke, mert az ő saját problémáinak, gondjainak megoldását is tevékenyen segíti elő akkor, amikor végeredményében ezer és ezer kollégája, elvtársa nevében nyilatkozik. E fontos, szép feladat megoldása során számítunk a megkérdezett értelmiségiek segítségére, támogatására. I)p.mp I jítxl«» Modern technikai berendezésekkel és «eehnoiéfflaf eSJÄrtteokkal készülnek % korszerű járműipari termékek Győrött. Beszélgetés Maiiák Istvánnal, a Ili kerületi Tanács vb elnökével Miskolc város III. kerületének jellegét jelentősen befolyásolja az itt levő két legnagyobb üzem, a Lenin Kohászati Müvek és a Diósgyőri Gépgyár. Ezen túlmenően a kerülethez tartozik a perecesi bánya, a papírgyár, az üveggyár, a ládi fűrészüzem, s még több kisebb ipari létesítmény. Csak a két nagyüzem és a bánya mintegy 30 ezer embert foglalkoztat, s ezek többsége a kerületben lakik. Saját hagyománnyal rendelkező települések vannak itt, gondolunk a kohászat környékén kialakult, régi, kertes lakótelepre vagy a perecesi bányásztelepülésre. Mindez különleges arculatot ad a kerületnek, amely bizonyos értelemben sajátossá teszi az itteni közigazgatási munkát is. Felkerestük Maiiák István elvtársat, a kerületi tanács vb-elnökét, hogy részletesebben érdeklődjünk a város ezen részének életéről, gondjairól. — Eltérnek-e a köz■4" * igazgatási feladatok itt, városunk más kerületeihez viszonyítva? — Alapvetően nem. Legfontosabb tennivalóinkat nekünk is, éppen úgy, mint testvérkerületeinknek, az 1967-es tanácsi választásokat megelőző jelölő gyűlésen elhangzott kívánságok, és az azóta is folyamatosan megtartott tanácstagi fogadóórák észrevételei szabják meg. Két részre oszthatnám a lakosság igényeit. Egyik, amelyik rövidebb távon, másik, amelyik csak későbbi időben valósítható meg. A rövidebb távú feladatok egyike volt, hogy sürgették az út- és járdaépítést, valamint a parkosítást. Az elmúlt évben több utat és járdát rendbehoztunk, amihez 10 millió forintnyi társadalmi munkát adott a lakosság és a nagyüzemek. Ugyancsak választóink igényeinek megfelelően, ebben az évben 1 millió forinttal többet irányoztunk elő parkosításra, mint az elmúlt évben. Üj településeinken is igyekeztünk mielőbb elkezdeni a parkosítást, így legutóbb a Bolgárföldön épült bérházak környékén. Q — A hozzánk érkezett ^ • közvélemény-kutató lapokon szerepelt többek között olyan kérdés is, mikorra várható a bolgárföldi településen a bolthálózat kiépítése. — Ez folyamatban van. Az új, magasabb igényeknek megfelelően építjük át a Stadion éttermet. Ez az idén elkészül. Mellette épül az ABC-áruház, amely jövőre nyílik meg. Épül még itt egy négy körzetet befogadó orvosi rendelő, s szeptemberben szeretnénk átadni az új óvodát, bölcsődét, amely várhatóan megszünteti a Kilián telepi intézmények túlzsúfoltságát. O — Mit ígérhet a ta- nács vb-elnöke a perem- kerületek lakóinak? — Az elkövetkező évben 12 millió forintot költünk utak korszerűsítésére. Ennek az ösz- szegnek többségét a kerület kieső részein fogjuk beépíteni. Ugyancsak a város külterületein lakókra gondolunk akkor is, amikor szorgalmazzuk a Szarkahegy mögötti terület erdősítését. Mintegy 18 holdon akarunk itt olyan erdős részt kialakítani, ahol játszóterek, kirándulóhelyek várják majd a Kilián-észak, Pereces és bolgárföldi település kirándulni, pihenni vágyó lakóit. Az erdő mellett újabb parcellákat alakítunk ki a kertszövetkezeti tagok részére is. A — A munkás kertszö** vetkezet szintén egyik sajátossága ennek a kerületnek. Bővül-e még a szövetkezet? — Igen, a nagyüzemek dolgozói, akik munkaidejüket gázos, rossz levegőben töltik, örömmel fogadták a kiskertek kialakítását. Eddig 96 holdnyi területet osztottunk szét, 420 tagja van a Fekete gyémánt, a Jó szerencse, a Mogyorós és a Kék acél szövetkezetnek. Most újabb 100 holdnyi területet fogunk felosztani. Van is rá jelentkező bőven, mintegy ezer igénylés érkezett hozzánk eddig. Majdnem mindenkinek tudunk adni egy kis parcellát. Sőt, a tanács segítséget nyújt majd a kertekhez vezető utak építésében is. C — A harmadik kerü- létben elég sokan foglalkoznak még mezőgazdasággal. Régen kérik, állítsanak be mezőőrt. Tudják-e ezt a kérést teljesíteni? — Most már igen. Háromnégyezer mezőgazdasággal foglalkozó lakosunk van, s a kormányhatározat módot nyújt rá, hogy mezőőri státuszt létesítsünk. öt mezőőrt fogunk az idén alkalmazni. Ezek természetesen figyelemmel kísérik a kiskert szövetkezetek tagjainak földjét is. A — Szóltunk már róla, '4* hogy sok üzem van a kerületben. Milyen a tanács kapcsolata ezekkel? — Nagyon jó. Sokat segítenek közvetve és közvetlenül is. Ezeknek a nagyüzemeknek saját kezelésű, szolgálati lakásokból álló lakónegyedeik vannak. Tehermentesítenek az üzemek azzal, hogy itt maguk látják el a közművesítést. Ezen túl azonban az egész kerületnek szóló társadalmi munkát is adnak. Például az útépítéseknél kaptunk a bányától alapanyagot, a vállalatok pedig gondoskodtak a szállításról. A 10 millió forint körüli társadalmi munkaértékünkben a nagyüzemek által nyújtott segítség is benne van. Meg kell még egy nagyon fontos dolgot említenem. A nagyüzemekben dolgozó munkásokból kerül ki tanácstagjaink, társadalmi aktíváink zöme. Magukkal hozzák a munkásosztály szervezettségét öntudatát, s érvényre juttatják a közigazgatási tevékenységeik során is. Ez talán a legnagyobb segítség, amit a kerületben levő nagyüzemektől kapunk. H — Még egy utolsó kér* * dést engedjen meg. Meddig kell még a harmadik kerület lakóinak két. egymástól távol eső tanácsházra járniuk ügyesbajos dolgaik intézése végett? — Megnyugtathatom választópolgárainkat, már nem soká. Valóban, jelenleg a tanács apparátusának fele itt, a Marx téren, másik fele a diósgyőri tanácsházán dolgozik. A Bolgárföldön azonban épül az új, korszerű tanácsház, s még ebben az évben birtokba szeretnénk venni. Az épület csaknem 7 millió forintba kerül berendezéssel együtt. Ez év végén tehát mindent egy helyen, az új, szép tanácsházán lehet majd intézni! A. I. A METALIMPEX és az LKM IilSZ-escl a hatékony exportért Diósgyőrben a minap nagy jelentőségű munkaértekezletre ültek össze a METALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat KISZ-vezetői és a Lenin Kohászati Művek KlSZ-bizottságá- nak tagjai. Ez alkalommal az immár 1961. óta tartó kapcsolat ünnepélyes megújítására került sor. Ugyanis a két Gének kel mi vélik a termelékenységei Rudabányán Rudabányán, a hazai nagy- olvasztók által rendelt vasérc nagyobb részét már a gazdaságos külszíni fejtésekből termelik. Az idén például a nap- fényfes bányákban csaknem 1 millió 200 ezer köbméter földet mozgatnak meg, hogy a tervezett 600 ezer tonna nyersércet a felszínre szállítsák. Az üzem vezetői a jelenlegi kapacitás tartósítása mellett nagy gondot fordítanak a termelékenység növelésére. Ezt nem új dolgozók munkába állításával, hanem a külszíni bányák továbbfejlesztésével kívánják elérni. Ennek érdekében számos műszaki intézkedést valósítottak meg. így például a szállítás meggyorsítására a Vilmos külszíni bányamező, valamint. az ércrakodó és a dúsítómű között öt kilométer hosszú autóutat építettek és az érc továbbítására tavaly novembertől folyamatoson április közepéig 21 darab G—116-os típusú, 10 tonnás teherbírású, magyar gyártmányú dömpert szereztek be. Ezek kiszolgálására Csehszlovákiából mintegy 7 millió forintos költséggel két elektromos meghajtású exkavátort vásároltak. Ezek teljesítménye két és félszer nagyobb, mint az eddig használt ilyen berendezéseké. Az egyik gép összeszerelését már befejezték, és azzal pénteken megkezdték a termelési próbákat. A másik berendezést előreláthatólag június elején állítják munkába. KISZ-szervezet egymással azóta áll szocialista szerződésben. A már többször megújított szerződés gyakorlati jelentősége ismét tovább növeke*- dett A múlt évi tapasztalatok alapján most újabb pontok kerültek rögzítésre, amelyek a két különböző jellegű vállalat eredményes munkáját hatékonyan segítik. Sárói Béla, a METALIMPEX Külkereskedelmi Vállalat KISZ-titkára úgy nyilatkozott, hogy a KISZ-szervezetek különböző célú találkozásai igen előnyösek, mert azokból merített üzletkötési formákat és gyárismereteket kölcsönösen hasznosítani tudják a mindennapi munkájukban. Mindezt úgy értelmezik, hogv amennyiben a külföldi piacigények módosulnak, úgy ők a tájékozottságukból fakadóan újabb üzletkötések lehetőségeit teremtik meg. Hasonló előnyök megemlítése mellett Kovács István, az LKM nagyüzemi KlSZ-titkár- helyettese a két ifjúsági szervezet kulturális és sporttalálkozóit méltányolta, amelyek különösen az utóbbi időben »tettek: gyakoribbak. Miskolc munkás kerületének
