Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-28 / 120. szám
fiSZAK-MAGYARORSZÄG 4 Szerda, 1969. május 28. Mint már hírt adtunk róla, május 15-én és 16-án Sárospatakon tanácskoztak az országos és megyei múzeumok vezetői, a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a megyei tanácsok képviselői. E tanácskozáson a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójával kapcsolatos kiállítások, illetve a múzeumok ezzel kapcsolatos tevékenysége került többek között mérlegre és levonták azokat a tanulságokat, amelyek a hármas évfordulóval kapcsolatos múzeumi munkák ta- tapasztalataiból a jövőre nézve leszűrhetők. Részt vett ezen a tanácskozáson többek között dr. Zádor Tibor, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója. Dr. Zádor néhány hónappal korábban vette *át a múzeum és ezzel együtt a Borsod megyei múzeumi szervezet irányítását, öt kerestük fel, hogy a tanácskozásról bővebb tájékoztatást kapjunk. — Milyen alapvető ta- tulsággal szolgált a sárospataki tanácskozás n miskolci Herman Ottó Múzeum, illetve a megyei múzeumi szervezet részére? — Sárospatakon, mint a napi híradások ezt már közölték, levontuk a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára rendezett kiállítások tanulságait oly módon, hogy a tapasztalatokat hasznosítani tudjuk felszabadulásunk közelgő 25. évfordulójának előkészületeiben, illetve a felszabadulási jubileumi kiállítások megrendezésénél. Azt hiszem, hogy nem is annyira a visszapillantás, mint inkább a tanácskozás előremutató jellege hasznos a múzeum, illetve a múzeumok számára. — Melyek a legfőbb elvek, illetve milyen iránymutatás tapintható ki a sárospataki tanácskozás alapján? — Alapvető tanulság, hogy a jubileumi kiállítások rendezésénél és így a felszabadulás 25. évfordulójára rendezendő kiállításnál is nagyobb súllyal szerepeljenek a helyi anyagok, a sajátos Melyi dokumentumok. A másik fontos tanulság, hogy a jubileumi kiállításokat célszerű nem az évforduló napján megnyitni, amikor sajtóból, rádióból, utcai anyagokból, kirakatokba elhelyezett dokumentációkból a uí.\^gyközönség sok anyagot is- mer*1- már, s így a kiállításon láthatod dokumentumok és egyebek kevésbé hatnak az újszerűségé erejével. Célszerű a jubileumi kiállításokat jóval az évfordulói. napja előtt megnyitni. Akár*. már egy hónappal előbb ish — G< Jndoljuk, a fclsza- baduljás jubileumánál ez külöivösen számításba veem/jö, hiszen a fel- szabadulás időpontja nein azonos mindenütt. — klóban, Borsod megyében- is nagy időbeli eltérések vannak az egyes helységek fel- szabadulási évfordulói között. A sárospataki tanácskozás egyik tanulsága, hogy országosan, de megyén belül is lehetőleg mind jobban szét kell húzni a különböző kiállítások megnyitásának és nyitva tartásának idejét, hogy ne azonos időpontban legyenek, ne osz- szálc meg az érdeklődést. Tekintettel Borsod megye fel- szabadulásának különböző időpontjaira, már ez év novemberének elején kész kellene lennie a nagy megyei reprezentatív kiállításnak, amely mellett nagy számban lesznek helyi kiállítások, részben a megyei szervezethez tartozó helyi múzeumokban, részben iskolákban és egyéb intézményekben. — Mit láthatunk majd a felszabadulási jubileumi kiállításon? — Még csak elképzelések vannak. Dokumentumok nagy tömegével számolhatunk, ami alatt tárgyi dokumentumok és egyebek egyaránt értendők, nagyméretű fényképek a fel- szabadulásról, s általában sokoldalú bemutatása magának a felszabadulás tényének. A kiállítás másik fele a. megye fel- szabadulás óta elért fejlődését kívánja majd bemutatni, a legkülönbözőbb eszközökkel. Szeretnénk a kiállítás keretében bemutatni a munkásmozgalom mártírjait, a Szovjetunió szerepét felszabadulásunkban, valamint más erők segítségét és szerepét. Be kívánjuk mutatni a honvédséggel karöltve honvédségünk fejlődését. Sajátosan borsodi tanulságként be akarjuk mutatni a Szőnyi Márton vezette ejtőernyős partizáncsoport, az avasi partizánok, valamint a diósgyőri 1943-as háborúellenes tüntetés dokumentumait. Az a törekvésünk ugyanis, hogy a helyi antifasiszta tevékenységnek, ahol ilyen volt, nagy hangsúlyt kell kapnia a jubileumi kiállításon. Be kell hogy mutassa ez a jubileumi kiállítás a szocializmus építésében elért fejlődést, ami Borsodban elsősorban a szocialista iparosításban és a felsőoktatás fejlődésében mutatható ki igen sokfajta szemléltető módon. Általában az a törekvés, hogy ne országos adatok szerepeljenek döntő súlyban a megye jubileumi kiállításán, hanem a helyi anyagok adják meg az emlékkiállítás sajátos jellegét. — Nagy munka lesz a kiállítás megszervezése, összeállítása. Vajon miként tudják biztosítani a mind magasabb látogatottságot? — A kiállítások hasznosítására van egy új kezdeményezésünk. Bevezettük azt a gyakorlatot, hogy a mozgatható tárlatok anyagát vándoroltat- juk a megye különböző helységeiben. Például a tanácsköztársasági plakátkiállítás jelenleg is vándorkiállításként szerepel. A 25 éves jubileumi kiállítás egésze vándoroltatásra nem alkalmas ugyan, de megpróbáljuk egyes részleteit a megye több helyén is bemutatni. Hisz- szük, hogy lesz iránta érdeklődés Miskolcon, s ahova egyes részleteiben eljut, egyaránt. — Mikor kezdenek hozzá a kiállítás szervezéséhez? — Máris. Benedek Miklós Dicsére.lies eredmények A cigándi úttörők egyik legfontosabb munkájukban, a tanulásban, szorgalmasak. Ezt bizonyítja az is, hogy eredményesen szerepeltek a járási tanulmányi versenyeken. Történelemből és matematikából ők szerezték meg a járási első helyet. Albert Emil csapatvezető elmondotta, hogy lelkesen tevékenykedik az úttörő- csapat tánccsoportja is. Sok szép népi táncot tanulnak és mutatnak be a népi hagyományokat kedvelők, s mindany- nyiunk számára is. Az elismerést érdemlő szorgalmuk meghozta gyümölcsét, mert a május 11-én Mezőkövesden tartott megyei úttörő kulturális szemlén a művészeti díjat nyerték el. A társadalmi munkában is aktívan veszik ki részüket a cigándi pajtások. Az iskola mellett mintegy 2 holdnyi területen játszótérrel, sportpályával egybeépített parkot létesítenek. A közelmúltban 200 facsemetét ültettek ide a gyerekek, s a leendő parkba majd szép virágok is kerülnek. Takarékoskodnak is. Eddig már 74 ezer forintot gyűjtöttek kis könyvecskéikbe. Hulladékgyűjtésben évek óta járási elsők a cigándi úttörők, s a közelmúltban meghirdetett hulladékgyűjtési akcióban megyei elsők lettek. Az ebből kapott pénzt kiegészítették, s mintegy 500 fő részére külön- vonatot béreltek, amivel elmentek Sárospatakra, megtekinteni a páncélvonatot. Szabó Sándor Tiszacsermely Két tárlat a Örvendetesen pezsgő képző- művészeti életünk két figyelmet érdemlő vidéki tárlatot kínált az elmúlt napokban, s Irinái még egy-két napig. Az egyiket Tiszaszederkényben, a másikat a másik szocialista városunkban, Kazincbarcikán láthatjuk. /. Pataki János kiállítása Tiszaszederkényben, a Der- kovits Gyula Művelődési Központ emeleti nagytermében mutatja be legújabb éveinek termését, illetve az azt reprezentáló válogatást Pataki János, a városban élő festőművész. Akik régóta figyelik és figyelemmel kísérik munkásságát, sok kellemes meglepetéssel találkoznak. Mintha egy újabb, egy lehiggadtabb és leAz OFOTÉRT optikai boltja (Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 12.) a vásárlóközönség régi kérésének eleget téve, 1969. június 2-tői MEGHOSSZABBÍTJA nyitva TARTÁSI idejét. Oj nyitva tartás: 8—18 óráig, szombaton 8—14.30 óráig. l'S Iw I iise 1 QWal a*ísts esetén nagyobb választékot, jobb minőséget és gyorsabb kiszállítást biztosítunk kedves vevőink részére. A közületek, intézmények téli tüzelőigényeit a nyári hónapokban folyamatosan kielégíthetjük, viszont télen a svors kiszállítás nem mindig biztosított. Miskolci TÜZÉP V. iisztultabb Pataki János jelentkezne, mint néhány évvel korábban. Kevesebb a sötét vízió, kevesebb a mesterkélt- ség,^ a nagyszabású tárlatot a derűs életlátás jellemzi. Alig találunk olyan képet, amely a művész korábbi pesszimizmusál idézné. Egyedül talán csak a Pusztulás című kompozíciója sorolható ebbe a kategóriába. A művelődési központ igen nagy anyagi segítségével és sokirányú egyéb támogatásával létrejött tárlaton közel negyven festmény és körülbelül ugyanannyi grafikai munka várja a látogatót. Élő színek, nagyszerű kompozíciók, sok tiszasze- derkényi részlet, motívum. Ezek ragadnak meg az első körültekintésnél. Pataki színvilága nagyon szépen tárulkozik ki Érdekesek a reális valóságot és a Pataki látta álomvilágot ötvöző munkái, Különösen tetszett ezek közül a Képkomponálás című. Korábbi párizsi utjának hatását érezhetjük néhány kompozíción, a festmények nagy többségére a környezet derűs látása és láttatá- sa jellemző. A város építése, az üzemek képe sajátos átfogalmazásban. derűs színekben jelenik meg vásznain. Néhány nonfiguratív munkája — A fájdalom és öröm hét lapja — kellemes színhatású lakásdíszítő. Grafikai munkái közül a miniaturák általában klvon- tiibbak, a nagyobb méretűek tematikailag a festmények többségével rokonait. Szép kiállítás, megérte a megrendezést, megérdemli a figyelmet. 2 ííiss áttila bemutatkozása Néhány hónapja Kazincbarcika egyik műtermes lakásában él Kiss Attila festőművész. Borsod megyében viszonylag még kevesen ismerik, bár munkái sokfelé megjelentek már lapokban, tárlatokon. A Radnóti Miklós Művelődési Házban megrendezett tárlata egyben bemutatkozás is új lakóhelyén. Huszonegy festmény és tizenkét grafikai munka sorakozik a művelődési ház képzőművészeti tárlatra nagyon alkalmatlan termében. A képek mintegy öt-hat esztendő munkájának válogatását jelentik. Többségben nagyméretű alkotások, mintegy felerészben sokalakos kompozíciók. Üj lakóhelye is jelentkezik már a tárlati anyagban három festményen és egy-két grafikán Festményei közül legjobban a sopoti lengyel tengerparti utcarészletet ábrázoló sokszínű kompozíció ragadja meg a nézőt. a mellette látható, nagyméretű, azonos koncepciót tükröző Savaria karnevál már a sopoti utánérzetének tűnik. Feltétlenül kiemelkedik a képek közül a tanítómestert. Ber- náth Aurélt idéző Balatoni tájkép című munka, igen jó a két különböző akt, egy-két női portré, Más képein, mint' például a1 Színház, a Budapesti eszpresszóban címűn bizonyos mesterkéltség érezhető. Különösen mesterkéltnek éreztük a Fonóban című hatalmas méretű kompozíciót, amely az ország különböző népviseleteit rakja erőszakoltan egymás mellé. Portréin gyakran tűnik fel a kép a képben komponálás. A huszonegy festmény egy fiatal művész még útkereső éjicinek jó, s sok ígéretet rejtő kifejezője. A tizenkét grafikai munka úgyszintén. A grafikáknál általában több az elvont megfogalmazás, mint a festményeknél. A rajzok sokféle stílustörekvést tükröznek, érdekesek. Kiss Attila tárlata egyenetlenségeket is feltár, de jóval több benne a figyelmet érdemlő ígéretes törekvés. Jó bemutatkozás, volt. (benedek) Kari Marx—Friedrich Enoch: Technika és társadalom Bár Marx és Engels tudományos kutatásainak nem volt fő tárgya a technika vizsgálata, a történelmi materializmus és a politikai gazdaságtan kidolgozása folyamán sok vonatkozásban foglalkoztak a technikával, mint olyan területtel, amely a termelés, a termelőerők, a termelési mód, a társadalom szférájához tartozik. A gyűjtemény egyfelől tartalmazza Marx és Engels megjegyzéseit a termelés és a technika általános kérdéseiről (pl. a gépekről és a géprendszerről, a munkamegosztásról, a munkatermelékenységről. egyes termelési ágak sajátosságairól stb.), másfelől elemzéseit a technika és a termelés fejlődésének társadalmi hatásairól, különösen a kapitalizmus gépipari szakaszáról, a technika fejlődésének kapitalizmusbeli ellentmondásairól és a szocializmus irányába mutató tendenciáiról. A gyűjteményes kötet több, eddig magyarul még publikálatlan marxi és engelsi írásból- (pl. A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai c műből) is közöl részleteket. (Kossuth Könyvkiadó). Megnyitítlék taigo íe! kiállítását A 35 éve Olaszországban élő és alkotó Amerigo Tot első hazai kiállítását nagyszámú érdeklődő közönség, s az alkotó jelenlétében nyitotta meg Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke, a Műcsarnokban. Amerigo Tot a kiállításon. A Chirurgus-céh tudőskonyve Ritka muzeális értékű könyv került elő Tokajban, amely minden valószínűség szerint a hajdani Chirurgus-céh tulajdona volt. A több mint 600 oldalas, kézzel írt könyvet a 89 éves korában elhunyt Hatnia Margit — akinek ősei borbélyfelcserek voltak — ajándékozta a község helytörténeti múzeumának. A könyv, a benne talált év számok szerint 1650— 70 között íródott és nagyobbrészt az akkor használt emberi és állati gyógyítási módokat, a ráolvasások szövegét, a gyógynövények leírását és alkalmazását, valamint számos konyhai receptet tartalmaz. A céh „tudós” könyve foglalkozik még a korabeli pirotechnikával, így például a „tűzsárkánycsinálással” és közli az alkimisták aranykészítési receptjének „vegyijeleit’’. Az ismeretlen szerző megírta 1. Rákóczi György udvari méhészének 26 pontból álló munkáját: A méhek dajkasága címmel és a gyűjteményben több szlovák nyelvű szöveg is található. A könyvet Papp Miklós, a helytörténeti múzeum igazgatója most tárgykörönként feldolgozza és publikálja. A néprajzi szempontból érdekes gyűjtemény iránt Csehszlovákiából is érdeklődnek. Dr. Michal Márkus akadémikus értesítette a. múzeum vezetőjét, hogy a nyári hónapokban a könyv szlovák nyelvű anyagának tanulmányozására Tokajba utazik. Jól szerepeltek a perecesi együttesek Salgótarjánban ' Az idei bányász kulturális hetek záró eseményeként került sor az elmúlt hét végén a fúvószenekarok és énekkarok harmadik országos találkozójára. A kétnapos rendezvényen 600 zenész és ugyanannyi dalos szerepelt Salgótarjánban. Az együttesek bemutatták saját műsorukat, vasárnap pedig közös hangversenyt adtak. Részt vett a találkozón a nagy múltú perecesi bányász- zenekar és a 150 tagú férfikórus is. Szombaton délután a Karancs-szálló halijában adott koncertet szőkébb hazánk két együttese. Magyar szerzők legújabb műveit mutatták be szép sikerrel. Ugyanezen a napon térzenét adtak a kórház kertjében is a perecesiek. Vasárnap valamennyi együttes részvételével került sor Lendvai Kamilló Bányász ünnepi nyitány című művének, valamint G.vimesi László a Tanácsköztársaság emlékére írt zenealkotásának bemutatására. A perecesi fúvószenekar és a férfikórus szereplésével kiérdemelte a szakértők és a közönség különdicséretét. Múzeumi feludmtoh a mes^y évforduelStt
