Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-25 / 118. szám

Vasárnap, 1969. május 25. ÉSZAK-MAG Y ARORSZ AG & Olvasóink még bizonya rí emlékeznek rá, hogy az elmúl hónapban „Őrjárat a vásárlói védelmében” címmel sorozat- 'ban számoltunk be a megyei ta­náccsal, a népi ellenőrzéssel, az Országos Mérésügyi Hivatal szakembereivel tartott közös vizsgálatról. Már akkor is ta­pasztaltuk, s jeleztük;' igpn egészséges szemlélet él a Mis­kolci Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat vezetésében. Ezt a tapasztalatunkat most megerősítette dr. Pálos Lajos­nak, a. vállalat igazgatójának a szerkesztőségünkhöz küldött levele. Ebből az állapítható meg, hogy a vállalat teljes szében egyetért a vevők ér­iében végzett kereskedelmi .-.■járattal. Ebből elég egy ndatot is idézni „oz illetékes szervek által lefolytatandó vizsgálattól és felelősségre vo­nástól függően vállalatunk is intézkedni fog, és felelősségre vonja a .vétkes személyeket.’’ Mint sorozatunkban is írtuk, igen sok helyen tapasztaltunk pontatlan, siető, illetve rossz mérlegeket. Ez olyan helyze­tet teremtett, hogy e mérlege­ken mért. áru eleve súlyhiá­nyos volt. Nos a vállalat a se­gítőszándékú figyelmeztetés nyomán egy sor intézkedést szándékszik tenni. Szigorú rendelkezést hoztak. Ezek szerint: „A boltvezetők és he­lyettesek felelősek azért, hogy a mérlegek pontosan és víz- szintbe legyenek állítva. A ■mérlegek pontosságáról kötele­seit naponta többször meggyő­ződni. Ha a jövőben a hibás nerleg beállításából eredően ez eladó súlycsonkítást követ- e cl, úgy a cselekményt clkö- r.dö dolgozóval egyetemben a i -,it vezetőiét is felelősségre vonjuk. A hibás "mérlegeket a bolt- ■zetők élesek azonnal be- lenteni'. iílalatunk szervezés- echnikai osztályának, ahol kö­lesek azonnal intézkedni a érleg megjavítására, vagy Orsságos érdeklődés A Magyar Honvédelmi Szö­vetség megyei munkája orszá­gos érdeklődést váltott ki. Az eredmények, a sikerek, férfién t pedig a hogyan kérdése, a társadalmi üggyé válás mi­kéntje, módszere. Ezekre a kérdésekre keresi a választ hétfőn és kedden harmincnál több újságíró. Az ország valamennyi lapjától, a rádiótól és televíziótól is ér­keznek ide munkatársak, hogy ismerkedjenek az MHSZ mun­kájával, hírül adják az or­szágban a már évtizedek óta kialakult jó módszereket. Meg­keresik az üzemek, vállalatok igazgatóit, vezetőit, a tömeg­szervezetek illetékeseit, elláto­gatnak a honvédséghez és ter­mészetesen az MHSZ megyei szervéhez is. Közlekedés-politikai tanácskozás Hiteleken Az elért eredmények mellett ismert probléma hazánk köz­lekedésének helyzete. Ma, május 25-én, vasárnap az agg­teleki Cseppkő-szállóban két-/ napos országos közlekedés-po­litikai és munkaszervezési an­két kezdődik, amelyen már a távlati tervekről és fejlesztési irányelvekről esik szó. Az an­két. részvevői — akik között olyan ismert szakemberek vannak, mint' dr. Mészáros Károly közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes és Lin- ner József, a MÁV vezérigaz­gató helyettese — megvitatják a IV. ötéves terv közlekedés- fejlesztési irányelveit. Részle­tesed megtárgyalják a vasúti és a közúti forgalom fejlődé­sének legjelentősebb felada­tait.. ÍJj ité kissiparosok Kétfrontos Stare egy célért A Kisipari Exportra Ter- n itető Iroda ez év elején ala- lt át Kisipari Termeltető llalattá. A miskolci kiren- itség Borsod, Hajdú-Bihar, Téves és Szabol cs-Szatmár megyékben szervezi a kisipa- osok munkáját, sok esetben asznos együttműködésüket a állalatokkal. Lopatovszky Ede. a kiren- eltség vezetője elmondta, ogy főként olyan árukat ké- zíttetnek, melyek gyártása aás módon nem lenne gazda- ágos. Általában 20—40 széza- ékkal olcsóbban dolgoznak, s mi nagyon sokat számít, r°~ ■idebb határidőre vállalják a . nunkát. Miskolcon nyolc szakmából ,0—45 iparos dolgozik a KTV- lelc. A megrendelésekét egy üzotlság nyilvánosan osztja *1. Segítenek anyagbeszerzés­jen, és ha szükséges, hitelek olyósításának lebonyolításá- jan is. A KTV közvetlenül, vagy közvetve exportra dolgozik, llelve importból származó ter­mékeket pótolnak. Évente nintegy 10—15 millió forintos forgalmat bonyolítanak le. •1« Az alumíniumkohóknál hasz­nálatos kádkéreg betörő gépét Inotán kipróbálták lyar ~ teljes sikerrel. Az olvasztó- kádban gyorsan kérgesedé alumínium betörésére1 szolgai. Elkészült az NDK-nak 4 pro­totípus. és a következő hóna­pokban elküldenek további 2- ilyen gépet, mintegy l-s lió forint értékben. India és több más ország is érdeklődik a termék iránt \z angol csővég-esztergáért 120 ..ezer forintot kérnek. A miskolci készítmény ennek egvharmadába kerül, s több előnye is van, pl. nagyobb változatú esztergálást tesz le­hetővé. Eddig Romániából kaptak érdeklődő' leveleket. * A Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetemnek elszállították ma -j Mihály Árpád budapes­ti mérnök tervei szerint ké­szült liofilizáló berendezést, mely a vér porítását végzi. Q%jerckekp tiétek a jövő! Észrevételek a NEB-vizsgálat után As üxeinek egénzségügyi helyseiéről Akkor még;, ütvén evvel ezelőtt nem Ismerték hivatalosan a gyermeknapot. Az a május azon­ban teljes egészében, minden napjAval betöltötte a gyermcKck vágyait. álmait. Milyen álmok voltak ezek? Mi­lyenek lehettek a háború tői megnyomorított, szegénységben tengődő proletárgve.rekek vágyat? Egy ropogás friss zsemle, tisz­ta ruha, s ha ez megvolt, leg* főbb óhaj a játék. Mindenütt. Korlátok nélkül, kiváltságok, ti­lalmak figyelembevétele nélkül. Övék lettek a parkok, a ját­szóterek, velük teltek meg a zord némasághoz szokott kastélyok, kacagásuk, vidám örömük verte fel a különféle gyermektáboro­kat. Akkor még nem ismerték a gyermeknapot, de a 133 uapból legalább száz jutott a kicsinyek­kel való foglalkozásra, s arra. bogy jövőjükről gondoskodjanak. Nagy optimizmussal megfogal­mazott rendeletek foglalkoztak gyermekvédelmi ügyekkel. Meg­alakították az Országos Gycrmek­íldülésl Hivatali. A Közoktatás- ügyi Népbiztosság intézkedései­nek jó része is a gyermekek sor­sán való javítással foglalkozott. ígértek a felnőttek: gyerekek, tiétek h jövő! Akkor bosszú ideig áfnyé.k bo­rult a beígért szép jövőre. 51a ismét ezt moudjuk. de sokkal nagyobb bizodalommal, sokkal megalapozottabban. A jövő, re­méljük. árnyék nélkül az övék már. A megyei, a kazincbarcikai városi, a mezőkövesdi és az ózdi járási népi ellenőrzési bizottságok négy bányában, két kohászüzemben, öt építő­ipari, két vegyipari, 4—4 gép-, könnyű- és élelmiszeripari üzemben, két mezőgazdasági egységben vizsgálták meg, ho­gyan alakult a dolgozók egész­ségügyi helyzete 1903-tól az elmúlt évig. A vizsgált ipari üzemekben több mint 28 500 munkás dolgozik, megyénk munkásainak csaknem negye­de. Általános tapasztalat, hogy még mindig sok a nehéz fizi­kai munka. A gépesítés növe­kedése azonban újabb bajt is hoz: a zajártalmak fokozódá­sát, A levegő szennyeződése gázzal, gőzzel, porral, füsttel és vegyi anyagokkal, sajnála­tos módon tovább fokozódott, A meleg munkahelyek veszé­lyeit sem sikerült még kivé­deni. Szaporodnak a mező- gazdaságban a különböző vegyszer-ártalmak. A KÖJÁL évente 15—-16 ezer munkaegészségügyi vizs­gálatot végez. Határozatait körülbelül háromnegyed rész­ben hajtják végre. És a meg­maradó negyedrész? Nincs rá pénzfedezet, elég munkaerő? A népi ellenőrök állal meg­kérdezettek 11 százaléka tart­ja fárasztónak, kényelmetlen­nek a védőeszközök használa­tát. A porveszélyes munkahe­lyen mégis alig találtak dol­gozót, aki viselte volna a por­álarcot. a légzésvédői. E mun­kahelyek vezetői miért enged­nek ilyesmit? A nagy megterhelést igény­lő munkakörökben egyes ese­tektől eltekintve, nem alkal­maznak nőket és fiatalkorúa­kat. No. de eltekintenek-e ezekben az egyes esetekben a felelősségrevonástól is-' Miniszteri rendelet szabá­lyozza a védőételek és bér­pótlékok juttatását. Némely helyen úgy értik azt. hogy a juttatás olcsóbb, mint a mű­szaki felszereléssel történő egészségvédelem, tehát nincs is szükség azj utóbbira. Ha már tudunk erről'a helytelen szem­léletről. teszünk ellene vala­mit? A vizsgálat sok kérdéséből még egyet említünk: kevés üzemnél készítenek rendsze­resen egészségügyi komplex tervet, ami fontossági sorren­det állapítana meg az ilyen jellegű célok elérésére. forintnál, s az import gépért 50 ezret kémek. 4: Az univerzális regisztráló toll számos iparágban, min­denféle regisztráló műszerben felhasználható. Egy nyugatné­met cég szállítja, ára csaknem háromszorosa a kisiparosok által készítettnek, és a hazai tartósabb is az importnál. A vegyszeradagoló szivaty- tyúból kettő üzemel már a Borsodi Hőerőműben. Más erő- és vegyiművek is fel tud­ják használni. Szintén nyu­gatnémet Importot tesz feles­legessé. Korábban importból sze­rezték be a baleseti sebészeti expenziós ágyakat. Ugyancsak Debrecenbe szállítottak 12 ilyen ágyat, szakvélemények szerint jobbak a külföldieknél. Az egyetem újabb 20 expon- ziós ágyat, rendelt. Debrecenben, az Alföldi Nyomdában működik az első magyar hidraulikus ívköteg- prés. A debreceni postaigaz­gatóság az útátfúró gépből rendelt, mely úgy oldja meg a kábelek elhelyezését, hogy nem kell felbontani az úttes­tet. Költsége alig több hétezer azonnali kicserélésére. A bolt vezetője addig is köteles a hi­bás mérleget a használatból kivonni. Ha a bolt — bármilyen ok­ból — hiteles, pontos mérleg­gel nem rendelkezik, a bolt vezetője köteles az árusítást megszüntetni. A hálózati ellenőrök napi fel­adatává 'tettük rendelkezésünk végrehajtásának szigorú ellen­őrzését. Hanyagság esetén — a körülményektől függően — az ellenőrt is felelősségre von­juk.” Dr. Pálos Lajos a továbbiak­ban tájékoztat, hogy a boltok dolgozói részére tanfolyamsze­rű oktatást tartanak, amely­nek témája a vevőkhöz való helyes viszony, magatartás, pszichológia, csomagolás, áru- bemutatás, árukezelés, minő­ségellenőrzés stb. A pékáru rendszeres csomagolása érde­kében pedig megfelelő fájta és megfelelő mennyiségű papír beszerzésére kezdtek tárgyalá­sokat. Érdemes megemlíteni, hogy a vállalat három előadás meg­tartására kérte fel az Országos Mérésügyi Hivatal szakembe­rét. Az előadáson — amelyen a húsbolt, a tej, édesség, illet­ve a- 'fűszer-csemege, ABC- áruházak boltvezetői vettek részt — Szombatiig Zoltán, az említett vállalat mérésügyi szakembere a vizsgálat tapasz­talatairól számolt be, illetve szakmai tanácsokat adott, ho­gyan kell a mérlegeket helye­sen kezelni, beállítani. Mind a levél, mind a szak­mai tanácsadás azt mutatja, hogy a vállalat, amely egészé­ben már becsületet, hírnevet vívott ki magának, sok siker áldozatvállalás jelzi eddigi működését, a továbbiakban még jobb munkát szándékszik végezni a vevők megelégedé­sére, s a vállalat hírnevének további öregbítésére. (esi) • r-r'i J\ . .• -'S elvtelenségével valójában a marxizmus—te6i nizmustól idegen, ellenséges irányzatokat tá­mogatja. Nyugodtan mondhatjuk: a kétfrontos harc lényegéhez tartozik az egyidejű fellépés az ál-baloldal és jobboldal, valamint az ezeket objektíve támogató elvtelen, centrista irányza­tok ellen. A különböző helytelen felfogások között ta­lálkozni egy olyan elképzeléssel is, amely sze­rint kétfrontos politikánk valamiféle mértani arányt próbál megvalósítani a szélsőséges irányzatok elleni harcban. E nézetek képvi­selői valahogy így vélekednek: ha ütünk egyet „balra”, akkor feltétlenül ütni kell jobbra is, mert különben azt hiszik, hogy jobboldali re­vizionisták vagyunk. És megfordítva: ha fel­lépünk valamilyen jobboldali jelenség ellen, valamit tenni kell a „baloldal” ellen is, mert különben azt hiszik, hogy a szektásokat véd­jük. A kétfrontos harcnak az ilyen felfogása teljesen ellentétes ennek a politikának a lé­nyegével. Pártunk politikája nem divatból, óhajokból, vagy látszatból, hanem a konkrét helyzetből indul ki. Ez pedig azt jelenti, hogy az adott helyzet alapján kell eldönteni, hogy a párt politikájának védelmében milyen irány­zatok ellen kell harcolni. Vagyis: annak fi­gyelembevételével, hogy konkrétan milyen ol­dalról veszélyeztetik a párt politikájának he­lyes végrehajtását. Hozzá kell azonban ehhez azt is tenni, hogy történelmi tapasztalataink szerint a párt poli­tikáját veszélyeztető helytelen irányzatok gyakran egyidőben, vagy egymást követően je­lentkeznek. Ha például politikai életünkben különböző jelenségek hatására erősödnek a szektás irányzatok, akkor azonnal megélénkül­nek a jobboldali nézetek is. Viszont, ha revi­zionista tendenciák élénkülnek, elsőnek azon- nak jelentkezik az ál-baloldali, szektás néze­tek erősödése is. A két politikai véglet csak látszólag egymást kizáró ellentét. Valójában szervesen összetartozó, sőt, egymást kölcsönö­sen tápláló, "erősítő irányzatok is. Ezért kell a politikai kontrollt és harckészséget mind­két irányban ébren tartani. A kétfrontos harcnak van még egy nagyon fontos szabálya. Talán úgy is lehetne mon­dani előfeltétele: a párt határozott, világos, következetes marxista politikája. Enélkül nem lehet kétfrontos harcot folytatni. Ha nincs a pártnak kidolgozott, helyes politikája, amely a társadalmi harc porondján küzdők számára politikai fixpontokként szolgál, akkor a jobb­oldali veszély könnyen polarizálhatja a szocia­lizmust féltő tömegeket Még egy momentumra rá kell mutatni: a kétfrontos harc nemcsak országos politikai fel­adat, nemcsak a Központi Bizottság, vagy álta­lában vezető pártszervek feladata. A lényege — mint mondottuk — a párt politikájának helyes végrehajtása. Ebből következik, hogy a politika végrehajtása, alkalmazása minden pártszervezetnek, sőt, minden kommunistának elsőrendű kötelessége. A kétfrontos harc fel­adatai tehát minden pártszervezetre, minden kommunistára kötelező érvényűek. Minden munkahelyen, minden községben és városban védeni, óvni kell a párt helyes politikáját, tö­rekedve annak helyes végrehajtására. Követ­kezésképpen: az e politikával szemben fellé­pő szélsőséges irányzatok ellen minden párt­szervezetben minden kommunistának egyaránt harcolni kell. Jól tudjuk, hogy előrehaladásunk egyik leg­fontosabb feltétele a párt helyes politikája és ennek minden irányú védelme. Ezeket tük­rözi a kétfrontos harc, mert csak így lehet biztosítani pártunk politikájának elviségét és következetes gyakorlati végrehajtását. Sokait emlékeznek még arra, hogy pártunk lenini megújhodásának folyamatával egyidejű­leg új kifejezés került politikai életünk szó­tárába: a kétfrontos harc. Politikánknak ez a jellemzése, meghatározása, új volt abban az értelemben, hogy pártunk Központi Bizottsá­ga közel tizenhárom évvel ezelőtt, az 1949— 1956-os években elkövetett hibák tanulsága­ként állította munkánk előterébe. Azt is le­hetne mondani, hogy a kétfrontos harc alap- gondolatait mindenütt megtaláljuk a lenini útmutatásokban. Lenin fejtette ki először, hogy a forradalmi marxizmus, a kommunizmus esz­méje és politikája csakis az álforradalmi, szektás, dogmatikus irányzatok, valamint a reformisták, a nyílt opportunisták elleni harcban fejlődhet és bontakozhat ki maradék­talanul. A kétfrontos harc nemzetközi forrá­saira azért is szükséges hivatkozni, mert még ma is találkozunk olyan nézetekkel, amelyek szerint a kétfrontos harc alkalmazása valami­féle magyar sajátosság. Minden bizonnyal a magyarországi tapasztalatok is gazdagítják, erő­sítik a marxizmus—leninizmus idevonatkozó tanulságait, de a valóság mégis az, hogy a két­frontos harc a marxizmus—leninizmus taní­tásainak szerves része, a kommunista pártok politikájának nemzetközi érvényű tapasztalata. Pártunk politikája — a kétfrontos harc al­kalmazásával — az elmúlt tizenhárom eszten­dőben jelentős eredményeket hozott. Gondol­junk csak a munkásmozgalom megvédésére és megerősítésére, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésére, a gazdaságirányítási reform.ki­dolgozására és bevezetésére. Mindezekben ki­fejeződik a párt politikájának helyessége, ha­tékony alkalmazása. Mégis hiba lenne azt gon­dolni, hogy e téren már nincsenek problémák, vagy nem léteznek helytelen nézetek pártunk­ban, társadalmi életünkben. Mielőtt ezeket sorra vennénk, ismételten alá kell húzni: a kétfrontos harc lényege a párt elvi politikájá­nak védelme és következetes, helyes alkalma­zása. További fontos vonás: a konkrétság, vagyis a történelmi körülmények, az időszerű feladatok pontos számbavétele, a tapasztalatok elemzése és a megfelelő tanulságok kidolgo­zása. Ugyanis a kétfrontos harcból adódó fel­adatok fejlődésünk különböző szakaszaiban másként és másként vetődnek fel. Ahogyan társadalmunk fejlődik, ahogyan változnak a párt és az ország előtt álló feladatok, módo­sulnak a kétfrontos harc követelményei is. Az eddig elmondottak azt is bizonyítják, hogy helytelen lenne a kétfrontos harcot va­lamiféle középútnak, centrista irányzatú poli­tikának tekinteni. Baloldali politika ez, amely­nél igazán forradalmibb irányzatot társadal­munkban megvalósítani nem lehet, A párt te­hát nem a szélsőségek között valahol középen halad, hanem a munkásmozgalom baloldalán. Hozzá kell ehhez azt is tenni, hogy amikor a kommunisták tőlünk „balrább” álló irányza­tokról beszélnek, akkor valójátj'-n ál-baloldal­ról van szó, amelyikre az -radalmiság, szektariánizmus, a le -m. tikív .‘óriások a jel­lemzőek. A kétfronti .( .■»<!£ politikája tehát olyan baloldali politika'.^’ amely egyaránt szembeszáll az ál-baloldali, ál-forradalmi, va­lamint a jobboldali reformista, revizionista irányzatokkal. A kétfrontos harc politikája nemcsak hogy nem centrista, hanem egyúttal harcol a cent­i-izmus minden irányú jelentkezése ellen is. Ez a feladata szükségszerűen következik a centi-izmus lényegéből. A centrista irányzatnak a legfőbb jellemvonása, hogy megpróbálja összeegyeztetni a bal- és jobboldali nézeteket, elvtelen kompromisszumokat kötni a külön­böző irányzatok között. A eentrizmus csak látszólag úgynevezett semleges irányzat, mert

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents