Észak-Magyarország, 1969. május (25. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

/ ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Stombaí, 1969. május 24. így segített «t megyei mfiweMStié^i központ A hamar népszerűvé vált vi­tafórumon immár ötödször ta­lálkoznak majd az érdeklődő fiatalok, hogy ismét elmond­hassák saját véleményüket, s meghallgathassák a hasonló korúak észrevételeit egy újabb témáról. Május 26-án, hétfőn este 7 órakor a Bartók Béla Művelő­dési Központban „izgalmas” • kérdés kerül vitára. Hiszel? — ez a címe a Fiatalok Fóruma legközelebbi ankétjának. A tu­dományos és a vallásos világ­nézet kérdéseiről vitáznak majd a fiatalok. A vitavezetők ez alkalommal: dr. Bacsók Gábor egyetemi adjunktus és Tuba Imre egyetemi tanár­segéd. Vetélkedő a mozikban I AZ 50 ÉV ELŐTTI I dlcsose' L ____________________í ges t örténelmi eseményekre vált emlékezés nagy feladat elé ál­lította a népművelés dolgozóit. Emlékünnepségek szervezése, emlékműsorok összeállítása, az ismeretterjesztés és az emlé- keztetés összekapcsolása és sok egyéb jelentkezett az ősziró­zsás polgári forradalom, a KMP megalakulása és a Ma­gyar Tanácsköztársaság félév- százados jubileuma kapcsán. A Borsod megyei Rónai Sán­dor Művelődési Központ, mint a megye népművelési módszer­tani centruma, többféle módon sietett a népművelők, különös­képpen pedig a vidéken dolgo­zó művelődési otthon igazga­tók és egyéb kultúrmunkások segítségére. Ezt a segítség- nyújtást tette mérlegre a na­pokban a művelődési központ társadalmi vezetősége. A módszertani segítés két­irányú volt. Részben kiállítási anyagok, kiadványok és szem­léltető eszközök biztosításával, részben pedig műsorjavasla­tokkal. és a művészeti csopor­toknak a felkészüléshez nyúj­tott helyszíni segítségadással támogatták a művelődési köz­pont munkatársai az alsóbb népművelési szerveket. Ötven év képekben címmel 43 kép­ből álló fénykép- és doku­mentumanyagot vándorol tat ­tak, amely 12 községbe, illetve művelődési intézménybe ju­tott el. Ezzel párhuzamosan öt községbe jutott el a Fővárosi Művelődési Ház Magyar Ta­nácsköztársaság című vándor­kiállítás-anyaga. Minden járá­si székhelyre és városi műve­lődési intézménybe eljuttatták a SZOT és a Hazafias Nép­front tizenkét tablóból álló anyagát, amelyet az SZMT 15 példányban bocsátott rendel­kezésre. A kiállítási anyagok forgalmazásából az a követ­keztetés vonható le, hogy a jö­vőben azokat több példányban kell elkészíttetni, úgy _ több helyre juttatható el az évfor­duló időszakában. évforduló meg­ünneplésének elősegítésére két módszertani kiadványt adtak közre. Borsod 1910 címmel népszerű ismeret- terjesztő előadás " formájában, forgatókönyvszerűén dolgozták fel a Magyar Tanácsköztársa­ság borsodi és miskolci esemé­nyeit. Az előadásokhoz hang­szalagot, diafilmet, szemléltető eszközöket biztosítottak. En­nek alapján a megyében 210 helyen tartottak előadást, közel Az elmúlt vasárnap a sáros­pataki mozinál 100—120 fiatal — gimnazista, általános isko­lás és dolgozó vegyesen — várta a filmvetélkedő kezde­tét. A vetélkedőn arról kelleti számot adni, mennyire isme­rik a szocialista magyar film­gyártást, a felszabadulás óta eltelt időszak művészi alkotá­sait. A sárospataki vetélkedő nem az első volt a megyében. A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat kezdeményezésére Miskolcon négy moziban, vala-. mint több vidéki moziban már megrendezték a hasonló vetél­kedőket, s azok a moziüzemi Nevelők napja Sátoraljaújhelyen A HÁRMAS •• Ötvenéves az ózdi műszaki könyvtár Az Ózdi Kohászati Üzemek műszaki könyvtára az idén öt­venéves. Az eltelt fél évszá­zad alatt, de főként az utóbbi hat évben, amióta dokumen­tációs részleggel is bővült a szolgáltatás, ugrásszerűen fej­lődött a dolgozók műszaki mű­velődésében fontos szerepet vállalat részére is számos ta­nulsággal szolgálnak. Például alkalmasak rá, hogy a fiatalok, s egyben a felnőtt nézők fi­gyelmét is felhívjuk a magyar filmművészetre. Több helyen tapasztaltuk, hogy a vetélke­dő jobb előkészítését szolgáló írásos anyagokat a felnőtt né­zők is tanulmányozták, pél­dául a korábban közzétett rejtvényfüzetünkben látható feladványokat 2300-an fejtet­ték meg. Több iskolában, ifjú­sági klubban, úttörőházban elővetélkedőket rendeztek, s a legjobbak jöttek el a moziban megtartott rendezvényre. Ör­vendetes számunkra, hogy a fiatalok nagy része nemcsak nézi a filmeket, hanem meg is látja a filmek értékeit. A Bor­sod megyei Moziüzemi Válla­lat értékes jutalmakat biztosí­tott a győzteseknek, s arra tö­rekedett, hogy a kellemes em­lékek mellett újabb híveket szerezzen a magyar filmművé­szetnek. Szcbcni Győző Zenetörténeti előadássorozat Sárospatakon A magyar zene évszázadai címmel zenetörténeti előadás- sorozat kezdődött az elmúlt napokban a sárospataki Rá­kóczi Múzeum előadótermében.; A sorozatot .Tanó Ákos mú­zeumigazgató vezette be, s el­mondta, hogy a Rákóczi Mú­zeum tudományos és művésze­ti előadások rendezésével is részt kíván venni a város mű­velődési életében. E célt szol­gálja a földszinti előadóterem, ahol az előadásciklus éppen a magyar zene évszázadaival kíván megismertetni. Az első előadást dr. Rajeez- ky Benjámin, a Magyar Tu­dományos Akadémia népzene- kutató csoportjának igazgatója tartotta A középkori magyar zene címmel. A sorozatban a későbbiekben dr. Sárosi Bá­lint A magyar zenetörténet éa a cigányzenészek címmel tart­ja a következő előadást má­jus 26-án. A további előadók: Olsvai Imre, aki Bartókról és Kodályról, modern klassziku­sainkról, dr. Bartha Dénes, aki a verbunkosról és a klasszikus zenéről, végül dr. Legány De­zső, aki Erkel és Liszt haza* jelentőségéről tart előadást. Óvodai egf&wíiokózáion Ajtó előtt a háromévesek Földsánc az ágyúdomb alatt A sárospataki Rákóczi-vár műemléki helyreállításával egyidőben jelentős kutatásokat is végeznek, hogy az eddig fel­tételezett történelmi adatokat tényekkel bizonyítsák. Ilyen munkára vállalkozott Gömöri •János régész, amikor ásatáso­kat kezdett a délnyugati ka- zamatás várfal mögötti ágyú­dombon. Az 1600-as évekből fennmaradt, okmányok szerint a Perényiek idejében ezen a részen földsánc, majd közön­séges fal védte a várat, mely a XVII. században beomlott. Ebben az időben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem — akinek Sárospatakon ágyúgyá­ra működött — a várat hadá­szati célokra alakította át és az felvidéki hadjáratának fon­tos központja lett. Ekkor épült fel a háromszintes kazamatás várfal, amelynek délnyugati szárnya mögött ágyúdombot emeltek. A több mint egy he­te tartó ásatás máris ered­ménnyel járt. és az eddig fel­tételezett történeti adatok he­lyességét az ott talált leletek­kel bizonyították. Az ágyú­domb alatt ugyanis előbukkant a Perényi-féle földsánc, ame­lyet hajdan több cölöpsor erő- •útett meg. A kitermelt föld­ben Zápolya! János erdélyi fe­jedelem és Zsigmond lengyel király ezüstpénzeit találták me- . - ^eiyek az 1530—40-es éve"’ ,.'i származnak. Az ágyú­domb megkutatását tovább folytatják és a több mint 400 esztendős cölöpökkel megerő­sített íöldsáncmaradványt a látogatóknak is bemutatják. betöltő intézmény. A kezdeti időkhöz viszonyítva a könyvál­lomány meghússzorozódott, negyvenezer kötet fölé emelke­dett. A kölcsönzések száma 1962-től csaknem tízszeresére emelkedett, és ma már eléri az évi hatvanezer kötetet. A könyvtár műszaki információs szolgálata hat idegen nyelvből évente mintegy háromezeröt­száz oldalnyi fordítással tá­mogatja a hozzáfordulókat a legfrissebb műszaki irodalom­ból. A könyvtár fejlesztésére az előző évekhez hasonlóan az idén is mintegy félmillió fo­rintot fordítanak. Az év végén, a jövő év ele­ién munkába állnak azok a dolgozó nők, akik elsőként vették igénybe államunk egyik legnagyobb adományát: a gyermekgondozási segélyt és szabadságot. A dolgozó nők otthon maradhatnak kisgyer­mekükkel, nevelhetik, s ez döntő érv lehet a családterve­zésben. A kedvezmény hatásá­ra — ha nem is nagymérték­ben — emelkedett a szülések száma. Elmondhatjuk azt is, hogy a hároméves, úgymond „fizetett szabadság” vonzó, és ezért kevesen vannak a ked­vezményre jogosultak közül, akik ezt nem veszik igénybe. Mégis, megyénk legtöbb váro­sában zsúfolásig telve vannak az óvodák. Ahogy múlnak a hónapok, egyre sürgetőbben jelentkezik a kérdés: tudják-e fogadni az óvodák a gyermek- gondozási segélyben részesül­tek gyermekeit? Ajtó előtt maradnak-e a háromévesek? Ezúttal Ózdon, a városi ta­nács művelődésügyi osztályán érdeklődtünk, hogy a nagy gyárvárosban milyen lehetőség van az óvodáskorúak elhelye­zésére. Fűkőh Levente, a mű­velődésügyi osztály vezetője elöljáróban nem a jövő, ha­nem a jelen gondjait említette. 1 úlzsúfolt óvodák Özd óvodai ellátottsága rosz- szabb az országos átlagnál, s a megye városai között is talán itt a legnehezebb a helyzet. A város óvodáiban összesen 640 férőhely van. A múlt év szep­temberében mégis 897 gyere­ket vettek fel. Még így is 142 jogos igényt kellett elutasítani. A város óvodáinak nagy része korszerűtlen, elavult, konyhá­val sincs felszerelve. Az étke­ző gyermekek száma jelenleg* is csak 417. Az óvodai gondok legégetőb­ben az új városnegyedben, a Béke-telepen jelentkeznek. Az óvodák itt ugyan modernek, de a férőhelyük mindössze 250. A múlt év szeptemberében 392 Béke-telepi szülő igényelte gyermeke elhelyezését, de csak 350-et tudlak felvenni. Az óvo­dák túlzsúfoltak, ez pedig mind a gyerekek, mind a nevelők szempontjából rossz. A város sajátosságaiból adó­dóan, amíg az egyik helyen el kell utasítani a jelentkezőket zsúfoltság miatt., Ózd másik végén, a külterületen levő Táb­lában már vitatható az óvoda kihasználása. Bánszálláson pe­dig két tantermes, jól beren­dezett óvoda áll üresen, gyere­kek nélkül. Van-e megoldás? A megoldás, a háromévesek fogadása nagyon egyszerű len­ne, ha a bölcsődéket át lehet­ne alakítani óvodákká. Azon­ban ezekre is szükség van, hi­szen a feltöltöttségük 95 szá­zalékos. Hogyan lehetséges ez, hiszen a dolgozó nők nagyobb­részt igénybe veszik a gyer­mekgondozási szabadságot? Ennek egy magyarázata van: Mitss&da ütvén Miközben Miska bácsi be­szél, minduntalan tetten érem magamban a gyereket — a gyereket, aki oly szívesen időzött a mestergerendás hajlékban. Milyen magas volt akkoriban a mennyezet és a szemöldökfa, mely most meg­hajlásra késztet, az asztalról nem Is beszélve, amit csak a íejőszékről tudtam elérni, hogy a héjában főtt krump­liból elcsenjek egyet. Most a fiam ágaskodik, hogy torkos- kodjék a tortaféleségekben. Ejnye, te gyéréit — monda­nám atyai szigorral, de Bori néni menten leint,' pártfogá­sába véve a kis mihasznát: egyél csak, fiam, ne hallgas apádra... — öt év mundérban — búsong Miska bácsi az ánti- időkről, mérvén hetvenhat millió meg millió kapavágá­son, kaszasuhintáson, a szor­gos hétköznapok emlékén. Kavesánszki Mihály ég ne­je, Borbála asszony ülte aranylakodalmát az elmúlt vasárnap, Garadnán, annak is a szegénynegyedében, a Szugban. A „létszámellenőr­zéskor” kiderült, hogy immár csöppet sem tarthatják ma­gukat szegénynek: e derék emberpár tizenhárom unokát és egy dédunokát mondhat az erő. Nyakamba akasztot­tam a puskát, hasmánt ki­csúsztam a rajvonalból. Két hónap kórház, aztán ki Galí­ciába, onnan meg az olasz frontra, megint lőni, csak lő­ni.. . Gyula, az elsőszülött fiú otthagyta velünk Európa csa­tatereit — gyerünk csak visz- sza az áldott béke egyik leg­szebb vasárnapjához, és fi- gyclmezzünk erre a csuda- masinára. A tizenhárom uno­ka egyike magnetofont he­lyez az asztalra. Laci, a má­sodik fiú nem bízott érzel­meiben, nyelve megbotolhat a ritka alkalom valamelyik kü­lönös szavában — biztos, ami biztos, magnetofonba mondta az ünnepi köszöntőt. „Drága szüléink, édesapám, édes­anyám ..Hangja így is meg-megcsuklik, hiszen nyolc gyermek köszönetét kell cso­korba szednie, no meg az öt­ven esztendőt — az emberi­ség legnehezebb ötven esz­tendejét, háborúk és békét- len hétköznapok küzdelmeit. A megszépítő messziség le­gyen úrrá a fájdalmakon, a nemcsak a születések száma emelkedett, hanem rohamosan nő a gyárvárosban a dolgozó nők száma is. így egyre többen igénylik a bölcsődét, s az óvo­dát. ' A szeptemberre vonatkozó óvodai igényeket előzetesen felmérték. Az igény csupán a Béke-telepen 150 új óvodásko­rú gyermek felvételével bővül. — Ha gyors segítség nem ér­kezik, csak a Béke-telepen kö­zel 200 jelentkezést kell majd elutasítanunk férőhely hiányá­ban — mondotta a művelő­désügyi osztály vezetője. — A művelődésügyi osztály, a ta­nács vezetőivel már régóta ke­resi a megoldást. Így az egyet­len nélkülözhető bölcsődét az Alkotmány úton már korábban átalakítottuk óvodának. Most kis ráfordítással ezt újabb csoporttal bővítjük, ez azonban csak 35 újabb gyerek elhelye­zését teszi lehetővé. Keressük a lehetőséget, hogy saját erő­ből a Béke-telepen — kisajá­títás, vagy más módon — két csoportot elhelyezhessünk egy régi épületben. Ez egyelőre akadályokba ütközik. Könnyí­tene a helyzeten, de még az sem lenne teljes megoldás, ha a Béke-telepen az ígért 75 fé­rőhelyes óvoda, s 40 férőhe­lyes bölcsőde elkészülne. Özd óvodai gondja azonban még így sem lenne megoldva... ilj óvodák A városi tanács tervcsoport­vezetőjét, Bánhegyi Árpádot kérdeztük meg: mikorra készül cl az ígért Béke-telepi óvoda? Hiszen, ha már meglenne is, kevés lenne ... Mint elmon­dotta: az építését szeptember­ben kezdik, s ha minden jól megy, jövő év májusára elké­szül. Vigasztalásul elmondotta azonban, hogy a városközpont építésével egyidőben enyhülni fog a város óvodai gondja is. Jóleső érzés ezt nyugtázni. Csakhogy... A most ajtón kí­vül maradó háromévesek ad­digra Iskolások lesznek! ' Tóth István ! Május 2 ti-1fos: Hisse! ? An két a Fiatalok Fórumán hetőséggel. Felmerült azonban olyan kívánalom, hogy a ki­adott műsorok legyenek a jö­vőben differenciáltabbak, hi­szen egyes községek és intéz­mények adottságai messze el­térnek egymástól, nem egyfor­mák a lehetőségek és a tár­gyi feltételek sem. A beveze­tőben említett tanácskozás részvevői pozitív módon érté­kelték a művelődési központ segítségét, illetve így tolmá­csolták az egyes járások véle­ményét a módszertani támo­gatásról. Megállapítást nyert, hogy a művelődési központ jól kapcsolódott be a hármas év­forduló ünnepségsorozatába, előbbre lépett módszertani te­vékenységében, s jól hasznosí­totta az 1967-ben, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója idején szerzett tapasztalatokat. KÖZELEG I ___________i badulásanak 25. é vfordulója. A művelődési köz­pont már megkezdte az előké­születeket, hogy hasonló mó­don, de fokozottabb mérték­ben módszertani segítséget ad­hasson a megye népművelési intézményeinek. (hm)- 20 000 részvevő előtt. A másil? ; kiadvány az Üj kor nyitánya i című irodalmi színpadi össze­■ állítás volt, amelyhez ugyan- . csak biztosítottak szalagon , hanganyagot. Hatvan helyen ; változatlan formában, 50 köz­■ ségben' pedig kivonatoltan : használták fel, ezenkívül több ■ miskolci iskola és egyéb intéz- . meny kérte el. Ezt a műsor­■ ajánlatot a KISZ megyei bi­zottsága a Karl-Marx-Stadt- ban dolgózó magyar fiatalok­hoz is kivitte. A Fáklyavivők című munkásdal-sorozat hang­lemezeiből 90 garnitúrát osz­lottak szét az intézmények és szakkörök között. A segítés legjobb formája kétségtelenül a személyes, helyszíni támogatás volt. A művelődési központ munkatár­sai száznál több helyen nyúj­tottak a helyszínen módszer­tani segítséget a helyi ünnepi programok kialakításában, a művészeti csoportok rendezvé­nyeinek jobbá tételében. A . helyszíni segítést a művelődési központ fokozni kívánja. A járási és alsóbb népmű­velési szervek és intézmények szívesen fogadták a módszer­tani segítséget, s éltek is a le­előadása szerepelt, amelyen A kaktusz virága című tán­cos-zenés vígjátékot mutatták be a színház kitűnő művészei. megnyitó beszédet, majd dr. Pulnoki Jenő, budapesti egye­temi tanár nagy érdeklődés­sel kísért előadást tartott az oktatás és nevelés lélektani vonatkozású kérdéseiről, hang­súlyozva, hogy a modern pe­dagógiában egyre nagyobb sze­repet kell kapnia a pszicholó­giának. Dr. Matolcsy Károly, a Magyar Nemzet munkatársa a _ legfontosabb külpolitikai kérdésekről tájékoztatta a já­rás pedagógusait. A jól sikerült nevelők nap­jának délutáni programján a Miskolci Nemzeti Színház Ünnepi külsőségek között rendezte meg a Pedagógusok Szakszervezetének járási bi­zottsága Sátoraljaújhelyen az idei nevelők napját, amelyen a Hegyalja, Hegyköz és a Bodrogköz községeinek, to­vábbá Sátoraljaújhely és Sá­rospatak városának mintegy íélezer pedagógusa vett részt. A Béke filmszínházban tar­tott értekezleten, amelyen a megyei, járási és a városi pártbizottságok, a szakszerve­zeti bizottságok és tanácsok képviselői is megjelentek, Pál József járási titkár mondott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents